Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-13 / 11. szám
FArtrifc, Í9CT. jatsaár 13. 3 SOMOGTI NCPláf* •9 Önigazolás Az igazolások példatárát még korántsem merítettük ki, talán nem is lehet Most mégis egy speciális — orvosi — esetről lesz szó, s ez talán nyilvánvalóbbá teszi, hogy a kóros tüneteket — ha már megelőzni nem tudtuk — gyógyítani kell. Tájékozódtam kissé a rendelőintézetben, s a főorvos feladatköréből emeltem ki néhányat. (Természetesen mindig a kisebbeket, nehogy a túlzás vádjával illessenek.) Mondjuk egy fiatal fogorvos áll munkába a barcsi rendelőintézetben. Szakorvos, munkaideje hat óra. Nemcsak öröklésként, minthogy elődje is kapott iskola- orvosi feladatot, hanem egyszerűen azért, mert szükség van rá: őt is megbízza a megyei főorvos e munka ellátásával A megbízás jogköréhez tartozik, törvény írja elő. De azért egy külön papírt is kell küldenie a kórház munkaügyi csoportjához, amelyben .engedélyezi önmaga számára, hogy megbízhassa a fiatal barcsi orvost Nem furcsa ez? ®s ml van aikkor, ha egy rendelőintézeti szakorvos szabadságra megy? Egyszerű: helyettesíteni kell. De ez már nem olyan egygszerű! A megyei rendelőintézeti főorvosnak ugyanis engedélyt kell kérnie a városi, járási főorvostól. Igaz, hogy a kör-, actí orvosnak — sürgős esetekben — másnap meg kell kezdenie a helyettesítést, s egy hét is elhúzódik, amíg az engedély megérkezik. Igaz az is, hogy ebből a késedelemből semmi baj sem származik, hisz az orvos már másnap nyugodt lelkiismerettel helyettesít, rrozzá- tehetem azt is, hogy a városi, járási főorvosok még sohasem tagadták meg az engedélyt ... de hát akkor mire való ez az egész cirkusz?... És még egy a sok közül. Az előbb már szó volt róla, hogy a kötelező hat órán túl sok orvos lát el más feladatokat. Például a fomyódi belgyógyász szakorvos — egy órában — reumatológiai szak- rendelést A megyében egy hónap alatt mintegy száz személynek 175 szakorvosi munkaórát számolnak el. Általános alany helyett nevezzük dr. Kereptesynek a szóban forgó személyek egyikót. Kerepesy küld egy önigazolást a megyéhez december 31-én, hogy az év utolsó hónapjában mondjuk 22 órát teljesített. írhatná azt is, hogy 43-at, teljesen mindegy. A bérszámfejtés ugyanis — mire az önigazolás beérkezik — már rég elszámolta Kerepesy járandóságát — a megbízás alapján! Akkor meg mire jó az önigazolás? Fellapoztuk a mellékállások engedélyezéséről szóló 14/1965. Eü. M. sz. rendeletét. Kíváncsi voltam, hogyan lehet önellenőrzést végrehajtani. Kiderült, hogy voltaképpen a megyei főorvosnak kellene ellenőriznie a dolgot, de ez abszurdum: három megyei főorvos, három gépkocsi is kevés volna ehhez még akkor is, ha semmi más dolguk nem akadna. Márpedig... De hát nem kellene akkor beszélni valamiféle rendeletmódosításról? Hisz az önigazolás, az önengedólyezés nevetségessé tesz minden jó szándékú rendelkezést... Jávori Béla Ä verseny legjobbja A Tabi Járási Pártbizottság és a járási tanács munka versenyt hirdetett Az az üzem, amelyik a termelést legjobban növeli, s a legtöbb dolgozóját foglalkoztatja brigádban, vándorzászlót kap. A harmadik negyedévben a legjobb eredményt a Tabi Téglagyár érte el, s a vándorzászló tulajdonosa lett. Harmadik ne- negyedévi jó munkájának köszönhető, hogy az évi tervet túlteljesítette. Nyers téglából 1466 000 darabbal, égetett téglából pedig 2 012 000 darabbal gyártott többet, mint az előző ívben. Emelkedett a dolgozók keresete is. Egy főre 18 586 forint átlagkeresetet terveztek, ezzel szemben november 30-ig 20 005 forint volt ez az ösz- szeg. A munikaverseny egyik legjobbja Csontos Ferenc, az üzem szb-titkára volt. ö kétfé eképpen is hozzájárult a sikerhez: egyrészt buzdította a gyár dolgozóit a termelés növelésére, másrészt egyéni tel- Ijesítményét is fokozta. AZ ÚJ MECHANIZMUS LÉNYEGE A HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁS Szigeti István elvtárs kongresszusi beszámolója a Kaposvári Cukorgyárban Zsúfolásig megtelt szerdán délután a Kaposvári Cukorgyár ebédlője. Nemcsak a délelőtti műszakosok jöttek el a pártnapra, sokan ott szorongtak a teremben az éjszakások közül is. Laki László elvtárs, a gyár párt- szervezetének szervező titkára szeretettel üdvözölte Szigeti István elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát. Szigeti elvtárs elöljáróban arról beszélt, milyen nagy érdeklődés kísérte megyénkben is az MSZMP IX. kongresszusának előkészületeit, munkáját Az emberek azt várták, hogy a kongresszus megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt ecv évtizedes politikáját, a VIII. kongresszus óta folytatott politikát; elemzi az eddig végzett munkát, állást foglal a társadalmat foglalkoztató, az ország egész lakosságára kiható kérdésekben. A kommunisták a vezetőségválasztó taggyűléseken, a járási és a megyei pártértekezleteken elhangzottakkal kapcsolatos állásfoglalást vártak a kongresszustól. — Minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy a közvéleményt kielégítette a kongresszus, ott valóban arról volt szó. ami a pártszervezeteket, a pártértekczletek küldötteit foglalkoztatta, amiben a lakosság megoldást várt — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. A pártnap előadója több példával támasztotta alá, hogy megnőtt népköztársaságunk nemzetközi tekintélye. Kitért a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseire, foglalkozott a kínai helyzettel. Az új gazdasági mechanizmusról szólva leszögezte, hogy az eddiginél sokkal jobban figyelembe kell venni a dolgozók véleményét, javaslatát, hiszen 1968. január 1- ín alapjában megváltozik a gazdaságirányítás. Szigeti elvtárs beszélt azokról, akik félreértik a gazdasági mechanizmus reformjáról hozott határozatot, s például azt hangoztatják, hogy majd csökken a párt vezető szerepe. Ez tévedés, hiszen a gazdaságirányítás rendszerének reformja önmagában is indokolttá teszi a párt vezető szerepének továbbfejlesztéséi. — Ugyanilyen félreértést tapasztalni a gazdasági vezetők egy részénél, amikor a vállalati önállóságot tartják i reform lényegének, mégpedig úgy értelmezve, hogy senkinek semmi köze sincs •’hhoz, mit termelnek. Az ilyen felfogás azzal a veszéllyel jár, hogy a vállalat tevékenysége szembekerül a népgazdaság érdekével. Az új mechanizmus lényege nem az önállóság, hanem a hatékonyabb gazdálkodás. Az a fontos, hogy minden vállalat minél gazdaságosabban termeljen; az önállóság csak eszköz a cél eléréséhez, s megfelelően kell felZárszámadás előtt a marcali járásban Csökken a gyenge és mérleghiányos tsz-ek száma Miután január első napjaiban befejezték a leltározást a marcali járás termelőszövetkezetei, hozzáfogtak a zárszámadás, a mérleg elkészítéséhez. Már egyre több szövetkezeti iroda ajtaján látható a kiírás, amely arra kéri a tagságot, hogy ez idő alatt lehetőleg ne zavarják az irodai dolgozókat. A Marcali Járás! Tanács Mezőgazdasági Osztályán arról érdeklődtünk, hol tartanak a gazdaságok az előkészületekkel; hogyan folynak a zárszámadási munkák; és a tavalyi gazdálkodás alapján mi • lyen kép várható. Megtudtuk, hogy a járás valamennyi közös gazdaságában önállóan készítik a zárszámadást,' nincs olyan tsz, ahol a számviteli apparátus erre nem volna képes. Tavaly is mindössze egy szövetkezet szorult némi segítségre. Ez azt jelenti, hogy járásszerte kialakult a megfelelő számviteli szakemberekből álló gárda. Az a tény, hogy a mostani zárszámadásokat nem erősítik meg a mezőgazdasági osztályon, nagyobb felelősséget és önállóságot követel a szövetkezetiektől, mint eddig. Azért is jó az új gyakorlat, mert a járási tanács dolgozóit nem köti le hosszabb időn át a megerősítés, a tez-vezetőknek nem kell bemenniük Marcaliba. Továbbra is folytatják azonban a zárszámadások felülvizsgálatát, s erre — főiént a megerősítés mellőzése miatt — az eddiginél jóval töfbb idő marad. A jó és közepes szövetkezetek főkönyvelői csupán bemutatják az iratokat. A nagyabb, de gyengén gazdálkodó tsz-eknél és ott, ahol zavarosak a pénzügyi körülmények, most általában két nap áll rendelkezésre a zárszámadás felülvizsgálásához Ezekre korábban legföljebb két óra jutott. Ilyen megkülönböztetett felülvizsgálat lesz a járás tizenhárom szövetkezetében, köztük a marcali Vörös Csillagban, a vései Oj Életben, a sávolyi Űj Életben, a romogyszentpáli Békében. A várható eredményeket elemezve szólni kell arról: Mi okozta a kieséseket? 1965-ben a szokásos kategorizálást figyelembe véve nem volt jó eredménnyel gazdálkodó tsz a járásban. Közepes eredménnyel zárt 12, gyengén 15 gazdaság. A mérleghiány összege meghaladta a tíz és fél millió forintot Mi a helyzet most? A tapsonyi Rákóczi Tsz a jók közé került, s elismerés illeti a niklai Berzsenyi Tsz-t, amely ugyan a közepesek sorában maradt, de fokozatos javulása biztató. A gyengék száma tízre, tizenkettőre, a mérleghiányosoké nyolcra, a mérleghiány összege nyolc-kilencmillióra fogyatkozott Beszélhetünk tehát forintokban is kifejezhető erősödésről — ezt bizonyítják az előbbi adatok —, de még mindig tapasztalni súlyos kieséseket. Somogyszentpálon és Sávolyon a múlt évben a víz okozott tetemes károkat. Sávolyon például mintegy 400 holdnyi területről semmit sem takaríthattak be a víz miatt. Mindkét község problémájával fog- 'alkozott annak idején a Somogyi* Néplap is. Megírtuk, hogy Somogyszentpálon gondoskodni kell a víz levezetéséről, módot kell keresni a víz alatt álló terület megmentésére. Ügy látszik, ez nem sikerült. Hasonló a helyzet Sávolyon; de egyik szövetkezet sem képes önerejéből megoldani ezt a — súlyos veszteségeket okozó — problémát. Figyelmeztető jelek ezek a jövőre vonatkozóan. S akad ilyen még néhány. A kenyérgabona termése jónak ígérkezett, ám a betakarítás körül már bonyodalom keletkezett A rendre vágott gabona sok esőt kapott, sok szem kihullott, s az értékesítéskor a nagy nedvességtartalom miatt leszázalékolták. Nikién oéldául az esőzések előtt elcsépelt rozs kilenc mázsái adott holdanként, a későbbi mindössze négyet A járási tanácson kapott tájékoztatás szerint átlag mintegy három mázsa gabona esett ki holdanként a betakarításkor. Ez a tapasztalat kétségkívül növeli majd a kombájnok tekintélyét, hiszen azokkal bármikor fölszedhetik a rendről a cséplés- ~e alkalmas gabonát A kiesések okai közül csak néhányat említettünk, főként azért, mert — úgy véljük — az idei tervezéskor érdemes rájuk fölfigyelni. És észre kell venni azt is, hogy egy országos értékelés szerint a marcali járásnál az országban csak három járás áll rosszabbul a 'neruházott vagyont illetően. "I zonyos, hogy ennek hatása is érződik a most készülő zárszámadásokban. Hemesz Ferenc használni, nehogy ellenkező hatása legyen. Az üzem vezetőit, minden dolgozóját sokkal érdekeltebbé teszi az új gazdaságirányítási rendszer a munka '.atékonyságának növelésében. Ettől függ majd többek közt, hogyan fejleszthetik tovább a gyárat, hogyan alakul a kereset, a prémium, a nyereség — mondta Szigeti elvtárs. A megyei pártbizottság titkára behatóan foglalkozott pártnapi előadásában azzal, milyen torzulások voltak tapasztalhatók az új e'y'o- mi, főjsirolai fölvételi rendszer bevezetése óta. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése volt a származási kategóriák eltörlése. Több helyen azonban csak a bizonyítványt vették figyelembe, a magatartást, a társadalomhoz való viszonyt azonban kevésbé, s így egyik-másik egyetemen alacsony a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A jövő szakembereinek képzése szempontjából nagyon fontos, hogy az iskolák és a pedagógusok minden támogatást adjanak meg a munkás- és parasztfiatalok- nak. A pártnap előadója felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy a kongresszus egyik tanulsága: mindig tárgyilagosan, a tényeket és a helyzetet gondosan elemezve foglaljanak állást, nem ringathatja magát senki illúziókban. A szocializmus építése nem sima, hanem göröngyös út, s nehézségekkel jár. Szigeti elvtárs beszámolt a somogyi küldöttek munkájáról. Megállapította, hogy a IX. kongresszus határozatainak középpontjában az ember áll, éppen ezért az egész társadalomra kihat a munkaidő csökkentése, a gyermekgondozási segély, a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának új rendszere, a tsz- ek egyszeri hitelrendezése stb. Megyei példákkal magyarázta meg a cukorgyáriaknak, • milyen jelentősége van a hitelrendezésnek az önálló gazdálkodás megalapozásában. — Az a feladatuk a <*vár dolgozóinak, hogy tanulmányozzák a IX. kongresszus anyagát a KISZ. a szakszervezet tanfolyamain, a párt- oktatáson. S ki-ki úgy végezze munkáját, hogy elérjük a szép célokat — szögezte le a rnegvei pártbizottság titkára. Az előadó befejezésül Danes János cukorfőző és Adler Dezső SZTK-nyilván- fartó kérdéseire válaszolt. Lajos Géza Március 19: általános választások A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-re kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az erről szóló határozat megállapította a választó- kerületek számát, területét és székhelyét is. A választókerületek számának és területének megállapításánál figyelembe vették, hogy mintegy 90 000 lakos választ egy képviselőt, az ország- gyűlési választókerület területéf a főváros, a megyék és a megyei jogú városok területén be lül kell kialaki tani, és az egyes fővárosi, megye’ jngú városi taná jngú városi taná- , esi választókerületek területének | tűk fel. Választókerületenként egy i tek választói szavaznak, március ugyanahhoz az országgyűlési vá- képviselő választható. 6-án hirdetményekben hozzák a icf>n tartoznia. A szavazókörök sorszán ' és választók tudomására. A szavazas ugyanahhoz az országgyűlési választókerülethez kell tartoznia. Ennek megfelelően 349 országgyűlési választókerület kialakítására került sor, amelyeknek megyénkénti számát térképünkön tüntetképviselő választható. A szavazókörök sorszár területi beosztását, a sz lyiségek pontos megjelölés,.. továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerüle6-án hirdetményekben hozzák választók tudomására. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandá tumot március 22-én kel! kiad»!.
