Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

Kedd, 1967. január 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP A kommunisták elősegítő! sí föl len«! iilésnek A Tanácsi Építőipari Vállalat pártalapszervezetének munkájáról tárgyalt a városi párt-végrehajtóbizottság A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pártal&pszer- vezetének munkájáról tárgyalt a napokban a városi párt-vógre- hajtóbizottság. A vb azt vizsgálta, bogy a vállalat pár talapszer­vezete hogyan mozdította elő azoknak a feladatoknak a végrehaj­tását, amelyeket az MSZMP Köz ponti Bizottsága 1961. február 20 —22-i ülésén szabott meg az épí tőipar számára.. BABVÁLOGATŐ MŰKÖDIK TABON A Tab és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet meg a Tabi Téglagyár kö/ös vállalkozása, a bab­válogató ötvenhárom embernek biztosít munkát a télen. December 12 én indult meg az üzem a téglagyár művelődési termében, s azóta mintegy három vagon babot válogattak és osztályoztak a tabi lányok és asszonyok. Ebből a mennyiségből két vagonnal Franciaországba küldtek. Exportra a 6—7 és a 7—9 milliméter nagyságú babszemeket szállíthatják, az ennél kisebb vagy nagyobb bel­földi forgalomba kerül. A FALU A vita. alapja a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat pártalapszer­vezetének jelentése volt Eb­ben szó volt a belső pórtéléi­ről, az oktatásról, az agitáeiós munkáról, a tömegszervezetek­ről, a tömegkapcsolatról, a gazdasági munkáról. A fejeze­tekből kitűnik, hogy a vállalat pártszervezete 1965. február 2-a óta (ekkor értékelte utoljá­ra a vb a Tanácsi Építőipari Vállalat pártszervezetének munkáját) jelentősen fejlődött az alapszervezet. Tagjainak száma 78-ról 90-re nőtt. Két év alatt 187-en vettek részt politi­kai oktatásban. Az alapszerve­zet javította tömegkapcsola­tát, gondot fordított a propa­gandára (üzemi újság jelenik meg). A legnagyobb erőt a ter­melésre összpontosították a kommunisták. Az eredmények azt mutatják, hogy sikerrel. A vállalat az 1966. évi termelési tervet már november 19-én tel­jesítette. Év végéig 13,5 millió forint értékű munkával vég­zett többet a tervezettnél. A harmadik negyedév végéig 2,8 millió forinttal nőtt a nyere­ség terven felül. (1965-ben 9,7 millió forint deficit volt.) A pártmunkát nehezíti — állapította meg a beszámoló —, hogy a munkahelyek szétszór­tan vannak. A kommunisták, mivel naigyon sok munkahely van, ritkán érintkeznek egy­mással. tájékoztatás, hanem az elnöké, a főagronómusé, a főkönyvelőé. Nem akarta magát beleártani a »nagyok« dolgába; ki tudja, hátha valamit rosszul mond, és akkor kész a baj. gyei tanács nagytermében ta­valy. Technikusok és mérnö­kök között, akiket abból az al­kalomból köszöntöttek a megye szakvezetői, hogy elfoglalták munkahelyüket egy-egy terme­lőszövetkezetben. Ott volt né­hány elnök, főagronómus is, akik a tanácskozás után védő­szárnyaik alá vették őket Sokan voltak a fiatalok. Né­hány nappal ezelőtt Baiaton- bogláron, a továbbképző tanfo­lyamon is sok fiatal szakem­A vitában többen felszólal­tak. Köztudomású — hangsú­lyozták a felszólalók —, hogy két évvel ezelőtt 9,7 millió fo­rint volt a vállalat vesztesége. Két év alatt nagyszerű munká­val 2,8 millió forinttal csök­kentették a veszteséget a vál­lalat dolgozói. Ez elsősorban az éj vezetésnek köszönhető, de természetesen a kommunisták­nak is nagy szerepük pan az eredmények elérésében. A pártszervezet munkája mégsem volt hibátlan. Nem mindig sikerült a tagságot ide­jében tájékoztatni a feladatok­ról, mozgósítani a politikai munkára. Ennek két oka volt: a munkahetek, szétszórtsága és a pártvezetősóg kényelmes­ségei A végrehajtó bizottság tagjai azt kértek az alapszervezet ve­zetőségétől, hogy a jövőben ne hátráljon meg a nehézségek elől. Tartsa jobban a kapcso­latot a párttagokkal. A párt- csoportok kommunistáit bízza meg azzal, hogy munkahelyü­kön tájékoztassák az embere­ket a vállalat gazdasági tevé­kenységéről, a politikai hely­zetről, és mozgósítsak munka­társaikat a termelés növelésé­re, a költségek csökkentésére. Így nem csupán a központban levő kommunisták végeznek pártmumkát. Ugyanis az em­lített megbízatás végrehajtása teljes értékű pártmunkának számít. A taggyűléseken hoz zanak határozatokat, és gon­doskodjanak azok végrehajtá­sáról. A termékeny vitát Somogy' József elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára összegez­te. Megállapította, hogy az épí tejiparral a Központi Bizottság valamint a megyei pártbizott­ság határozatainak alapján kell foglalkozni. Alkalmassá kell tenni a rá váró nagy fel­adatok végrehajtására. — A Tanácsi Építőipari Vál­lalat pártalapszervezetének e határozatok szellemében kel­lett volna foglalkoznia a mun­kával — hangsúlyozta Somo­gyi elvtárs. — Sajnos, az elem­zéssel adós maradt a jelentés egy sor problémára nem tért ki. — Az első titkár helyt adott a hozzászólók véleményének javaslatainak, majd a jelentés­ben vázolt és a vitában is érin­tett, a munkahelyek szétszórt­ságából fakadó problémákat figyelembe véve ésszerű ja­vaslatot terjesztett elő. A vég­rehajtó bizottság dicséretben részesíti a vállalat dolgozóit az elért eredményekért. A liatáro- zat leszögezi, hogy szükséges a párt- és a gazdasági munka ja­vítása. E célból több alapszer­vezetet kell létrehozni a válla­latnál. Erre vonatkozóan egy hónapon belül intézkedési ter­vet dolgoz ki a pártszervezet. A végrehajtó bizottság a ha­tározati javaslatot egyhangú­lag elfogadta. A MEZÖGAZDASÄG szo­cialista ÁTSZERVEZÉSE új korszakot nyitott a mar gyár falu történetében. Azóta a termelőszövetkezeti moz­galom átesett a gyermekéve­ken. S most az MSZMP IX. kongresszusa elénk vetítette a magyar falu szocialista jö­vendőjének vonzó, biztató ké­pét. Falvainkban nagy vissz­hangra. találtak a kongresz- szus elhatározásai,' és ország­szerte vitatják a megvalósí­tásra váró teendőket. A kongresszus kimondta, hogy a munkás-paraszt szö­vetség további erősítése ér­dekében a két alapvető dol­gozó osztály érdekeit, az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­sét az eddigieknél is hatéko­nyabban kell összehangolni. Állást foglalt amellett, hogy a szövetkezeti földtulajdont következetesen szocialista formának kell tekinteni. En­nek az állásfoglalásnak igen nagy a jelentősége, hiszen a múlt gyakorlatában nemegy­szer abból a meggondolásból szorították háttérbe a mező- gazdaság, a termelőszövetke­zetek hatékonyabb segítését szolgáló intézkedéseket, hogy a szövetkezet nem következe­tesen szocialista tulajdonfor­ma. A IX. kongresszus ebben a megítélésben fordulatot je­lent. A GAZDASÁGI mecha­nizmus REFORMJA rend­jeiről fontos változásokat in­dít el a mezőgazdaságban is. Már a reform bevezetése előtt rendezik a szövetkezetek hi­teltartozásait. A fennmaradó tartozások törlesztésének rendjét pedig a termelőszö­vetkezetek tényleges teherbí­ró képességéhez igazítják. Ez óriási könnyebbséget hoz ter­melőszövetkezeteinknek. A kongresszusi döntések megfe­lelő szociális és jogi alapot teremtettek a földtulajdon rendezéséhez. Ennek gyakor­lati jelentőségét úgy is sum­mázhatjuk, hogy termelőszö- vetkezieteimk végérvényesen a magukéban fognak gazdál­kodni. További nagy hord­erejű lépés lesz az üzemvitel egész menetét meghatározó ár-, adó- és pénzügyi rend­szer tökéletesítése. Újonnan szabályozzák a szövetkezetek működését úgy, hogy a ter­melőszövetkezetek többsége önálló, vállalati jellegű gaz­dálkodást folytathasson. Eh­hez képest átalakítják az ál­lami irányítás rendszerét is: sokrétűbb és hatékonyabb lesz a közgazdasági eszközök­kel történő irányítás, és mind szűkebb körre korlátozódik az adminisztratív jellegű be­avatkozás, Az ár- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésével a harmadik ötéves terv folya­mán olyan mezőgazdasági ár­színvonalat igyekeznek kiala­kítani, amely ezt az önálló, vállalati jellegű gazdálkodást ’lőmozdítia. Ennek mer félé­vien a szövetkezetek salátv»- -.Mejf-vhöl tud iák maid fe­í'lVfle-r. 'ólfVVltt *!$♦. PS 3 bo\rít*cAV)^z «7Üksé<*es Spirit­úgy ezen a módon érik el a szövetkezetek, hogy tagjaik­nak a bérből élők életszínvo­nalához közelítő személyi jö­vedelmet adhassanak, és hogy az évi részesedés nagyobbik részét már év közben garan­tált munkadíjazásként — végzett munkájuk alapján — kifizethessék a tagoknak. PARASZTSÁGUNK joggal tulajdonít különleges fontos­ságot annak, hogy néhány hónapon belül — áprilisban — összehívják a termelőszö­vetkezetek országos kongresz- szusát, ásson megalakítják az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, megtárgyalják az új termelőszövetkezeti tör­vény gyakorlati kérdéseit, megvitatják az életre hívan­dó termelőszövetkezeti szö­vetségek működési szabály­zatát. Ezek a szövetségek sa­játos gazdasági központok és érdekvédelmi szervezetek lesznek, amelyeknek befolyá­sa lesz a szövetkezeteik életé­re, gazdálkodására. A vezető állami, kormányzati irányító szerveknek minden tervezett intézkedésüket meg kell be­szélniük majd az Országos Termelőszövetkezeti Tanács­osai, hogy azok egyaránt megfeleljenek a népgazdaság és a szövetkezetek érdekei­nek. A fontos változások fo­kozatosan érvényesítik majd hatásukat, döntő mértékben segítik majd elő, hogy me­zőgazdaságunk teljesítse a harmadik ötéves tervben elő­irányzott fő feladatát, terme­tesének 13—15 százalékos nö­velését. A IX. KONGRESSZUS HATÁROZATAI a megvaló­sítás medrébe terelték azokat a helyes elgondolásokat, ame­lyek a termelőszövetkezeti tagság közvéleményében az évek során megértek. A kő­vetkező években egész nép­gazdaságunkban meg akarjuk gyorsítani haladásunkat. A termelőszövetkezeteket érintő kongresszusi elhatározások és intézkedések is ezt a célt szolgálják. A termelés emel­kedése növeli a mezőgazda­ság árutermelését, a szövet­kezetek jövedelmének emel­kedése pedig szilárd alapot teremt a parasztság jobb, teljesebb szociális ellátásá­hoz. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk örömest tapasz­talhatja, hogy szinte mé" meg sem száradt a tinta a kong­resszusi okmányokon, a sor­sát, a falu szocialista jöven­dőjét érintő feladatok végre­hajtása máris elkezdődött. Az áprilisi termelőszövetkezeti kongresszus pedig olyan nagyarányú fejlődés kiinduló- oontja lesz, amely új tartal­mat ad a közös gazdaságok életének és munkájának. B 3. Sz. N. Téli beszélgetés FIATAL SZAKEMBEREKRŐL Évekkel ezelőtt beszélget­tem egy fiatal agronómiusgya- korootkkal. Alig tudtam ki­szedni valamit belőle arról a szövetkezetről, amelyben dol­gozott Nem azért tartózkodott a tájékoztatástól, mert nem volt tájékozott Nem azért hallgatott, mert nem érdekelte az, amiről kérdeztem. Egysze­rűen. azért nem beszélt, mert — mint később beismerte — úgy érezte, nem az ő dolga a Gyávaság? Dehogy! Inkább valamiféle bizonytalanság meg bizalmatlanság a szülője az ilyen magatartásnak. Tapoga- tódzás, óvatoskodás. Hogyne hatna ki mindez a munkára, hiszen nemcsak mondani, ha­nem cselekedni is lehet rosszul valamit, s ebből még nagyobb baj keletkezhet. Bátorítást a tudáson üdvül a környezet ad­hat: a munkatársak, azok az emberek, akikkel együtt dol­áalakon, ahol korábban szóba se jöhetett a szántóföldi mű­velés. Mindez elképzelhetetlen hozzáértő szakemberek nélkül. Mi a helyzet ezen a téren? A kérdésre Gerbovits Jenő, a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályának oktatási előadója vá­laszol: — 1965-höz képest alig emel­kedett valamit a szövetkeze­tekben a szakemberek száma. ösztöndíjast küldenének közép­es felsőfokú szakoktatási in­tézményekbe. Sajnos, a nagy- berényi Űj Barázda Tsz az egyetlen a járásban, amely ösz­töndíjjal taníttat leendő agrár­szakembert. Nemcsak ebben a járásban, az egész megyében több fiatal szakemberre van szükség. S ahol ezt tudják, ott gondoskod­nak is arról, hogy kellő számú I elkezdi pályáját Akikből a sok is kevés Ott ültem közöttük a me­FELHÍVJUK FUVAROZTATÓINK FIGYELMÉT, hogy a megye területén korlátlan mennyiségben vállaíunk tömegáru-fuvarozást GÉPI FELRAKÁSSAL és billentessél történő lerakással, valamint egyéb fuva­rozást és daruzást. Megrendeléseket felveszünk az alábbi helyeken: Kaposvári főnökség Telefon 14-172 Siófoki főnökség „ 100 Tabi kirendeltség „ 26 Marcali főnökség • 74 Balatonboglári kirendeltség - 34 Nagyatádi főnökség „ 117 Csurgói kirendeltség „ Barcsi kirendeltség „ 46 13. sz. Autóközlekedési Vállalat (4411)-------------------------------------------------------------------­g ozik. Jó kapcsolatokra van szükség, megértésre és támo­gatásra ahhoz, hogy boldogul­hasson a fiatal szakember ott, ahol az iskola elvégzése után bérrel találkoztam. Mégis, ha az igényeket nézzük, kevesen varrnak. Nem gyarapszik a fiatal agrárértelmiség olyan mértékben, ahogyan kellene. Nézzünk meg egyetlen járást, a tabit Többször írtunk arról, hogy a közös gazdaságok létre­jötte óta ebben a járásban szinte forradalmi utat tett és tesz meg a talajgazdálkodás. A korszerű talajműveléssel ter­mővé teszik a korábban ter­méketlen területeket; gépek dübörögnek azokon a dosnbol­Még egyszer annyi kellene be­lőlük, mint amennyi van. Zi­esen például a községi tanács elnöke a tsz agronómusa is. Jó volna, ha a gazdaságok több „Számítunk rájuk" A nagy herényieknek nem is egy, hanem három ösztöndíja­suk van. Közülük kettőt saját költségükön taníttatnak, a köz­gyűlés annak idején így fogad­ta él a vezetőség javaslatát. A két ember képzésére havonta 950 forintot költ a tsz. — Ketten a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskolán tanul­nak, egyikük az idén, a másik fiatal jövőre végez — mond­ja Paska Ferenc tsz-elinak. — Ugyancsak jövőre fejezi be tanulmányait egy másik fia­tal a középfokú mezőgazdasá­gi technikumban, ö meg az egyik főiskolás a szövetkezet ösztöndíjával tanul, mindket­ten nagy herényiek. A másik főiskolás — jövőre végez — baiatonőszödi. A md főiskolás ösztöndíjasunk már hetedik­évé élvezi gazdaságunk anyagi támogatását, már középiskolás korában kapott tőlünk ösztön­díjat ... — Számítunk rájuk. A főag­ronómus mellett kell még eny- nyi szakember, s inkább mi ta­níttatjuk ki magunknak őket, semmint idegeneket vegyünk fel. Számítanak rájuk... Nya­ranta, a szünidőben együtt fiatal szakember legyen. Ma­radjunk most a tabi járásban. Mit mondanak a nagyberónyi Űj Barázda Tsz vezetői? dolgoztak, megismerték egy­mást. A főagronómus taná­csokkal segítette őket. És ez bátorságot, önbizalmat ad a fiataloknak, hiszen már most úgy bánnak velük, ha hazajön­nek, mint munkatársakkal. Ezek a fiatalok nem bizonyta­lankodnak a rájuk bízott mun­katerületen, és nem lesznek bizalmatlanok környezetükkel szemben. Önként kínálkozik a kérdés: nem lehetne mindenütt ezt csinálná? Nincs olyan szövet­kezeti vezető, aki ne tudná fölmérni, mennyi és milyen végzettségű szakemberre van szükség a gazdaságban ahhoz, hogy a különböző termelési ágazatokban eredményesebb legyen a munka. így elejét le­hetne venni a »vándormada rak« elszaporodásának is. Sok­sok bizonytalankodásnak, fél­erővel végzett munkának vet­ne gátat, ha több szövetkezet taníttatna, nevelne fiatalokat szakemberré. Minden bizony­nyal megérné, az ösztöndíj bő­ségesen megtérülne a gazda­ságnak. Érdemes erről gyakran és hosszasan beszélgetni a téli es téken... Heraess Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents