Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
Vasárnap, 1967. Január 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP imOUZENET JMSHM0322 Szegény gyerek... Az ú| termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer (III.) Mi minden történik addig, amíg egy gyerek állami gondozásba kéről? Nos, nem is olyan könnyű válaszolni a kérdésre, mégpedig azért nem, mert intézkedéseinket a kusza formalizmus szövi át Persze van »értelme« ennek, hisz minél többen szentesítenek egy megállapítást, annál kisebb az egyéni felelősség. Csakhogy most egészen más úton akarunk járni ... Ügy mondjuk ezt hivatalosan: veszélyeztetett környezetben él egy gyermek (És most teljesen mindegy, hogy az apa részeges, az anya erkölcstelen életet él, vagy valami más jelenti a veszélyeztetett környezetet.) A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság egyik tagja — felelőssége tudatában — megállapítja a tényt. Jegyzőkönyvbe foglalja, tanúk vallomása alapján bizonyít stb. £s eljuttatja a papirost a községi tanácshoz. Nem tudom, hogy ők vizsgálódnak-e, de annyi bizonyos, hogy az »ügyiratát« följegyzés kíséretében küldik el a járási tanács gyámügyi előadójához. Mi sem természetesebb, mint hogy ő helyszíni szemlére kötelezett Jegyzőkönyvet készít, tanúkat hallgat ki, s tapasztalataikat — amiket aligha lehet egy hét alatt összegyűjteni — az állandó bizottság elé terjeszti. No de hát ott is felelősséget érző emberek vannak, ezért értekezleten vagy azon kívül kikérik a nőtanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt stb., stb. véleményét S ha sima az ügy, akkor javasolják a gyerek állami gondozásba vételét Ilyenkor aztán az igazgatási osztály »eljár«... Hiába tudja tehát az egész falu, hiába vannak hivatásszerűen ez ügyben dolgozó emberek, mégis egy csomó bizottságra, szervre, véleményre, tanácskozásra van szükség, míg valaki elhiszi, hogy valóban ki kell emelni a gyereket környezetéből. Csalódás már csak akkor jöhet, ha e bonyodalmak után — férőhely hiányában nem tudják elhelyezni sehol... De mi van akkor-, ha egy állami gondozott gyereket nevelőszülőkhöz akarnak kihelyezni? Ez sem egyszerű, még Kaposváron sem. Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet van igazgatóval, gyermekvédelmi felügyelővel stb. S nagyon természetes, hogy a felügyelő környezettanulmányt folytat: alkalmas-e a család arra, hogy gyermeke' fogadjon be. Ügy gondolná az ember, az a hivatása, azért fizetik a felügyelőt, hogy ezt eldöntse... Jó szándékkal még abba is belenyugodnánk, hogy kérje a körzeti tanácstag véleményét is. (Bár lei tudja, ismeri-e a családot?) De ezután elviszik a papírt a városi tanács vb-elnökéhez — aláírásra! Szerintem csak azért, mert a formanyomtatványon ehhez is biztosítottak helyet. Különben mit tudhat a tanácselnök a szóban forgó családról? Honnét tudná, hogy milyen meggondolásból (anyagi érdek, gyermekmegőrző, segítőtárs stb.) vállalnak állami gondozott gyereket? De aláírja, mert mit tehet mást? S rabolják vele az idejét, őrá próbálják hárítani a felelősséget, hisz ő a legmagasabb beosztású ember az ügyben... S a felügyelő felelőssége? Egy csapásra megszűnt... Gondoljuk meg: talán lehetne egyszerűsíteni a dolgot, kiiktatni a formalista vonásokat, s nemcsak fizetést, hanem felelősséget is vállalni azért, amiért a fizetést kapjuk... J. B. a hozzAtartqzűi ELÄTÄSOK körében a törvény •áltoztatás nélkül átveszi az pari nyugdíj szabályait. En- íek megfelelően a saját személyében még nem nyugdíjjogosult özvegy részére egy évi időtartamra ideiglenes özvegyi nyugdíj, a nyugdíjjogosultság- tál is rendelkező (korhatáron túli, rokkant vagy 2 gyermeV tartásáról gondoskodó) özvegy 'észére pedig állandó özvegyi nyugdíj jár. Az özvegyi nyugdíj a férfi számára megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíj ötven százaléka, de ’eakevesebb 300 forint. Az árvaellátás összese árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de legalább 150 forint, a szülői nyusdíi összese azonos az özvesvi nyugdíjjal. Az a családtag, aki a terme- ’ őszövetkezet be task^nt belép, kérheti a családiasként munkában töltött évek nyugdíjba való beszámítását, ha a szóban <!orgó években az akkor irány- dó 120 (nő 80) munkaegységet teljesítette, és az elmaradt nyugdíj járulékokat ezekre az évekre visszamenőleg megfizeti. A belépő családtag visszamenőleg legföljebb 5 ilyen nyugdíjév elismerésének jogát szerezheti meg. Az elmaradt nyugdíjjárulék befizetésére egyévi halasztás adható, ezt indokolt esetben további egy év tartamára meg lehet hosz- szabbítani. Ha a belépett családtag a járulékot nem fizeti meg teljes egészében, akkor csak a járulékbefizetéssel fedezett nyugdíjéveket veszik figyelembe. A BALESETI BIZTOSÍTÁS szabályai lényegében idáig is ipari szintű ellátást biztosítottak a balesetet szenvedett termelőszövetkezeti tagoknak. Az ide fölvett szabályok érdemi változást nem tartalmaznak, kivéve azt, hogy feloldják a baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának havi jövedelmeként eddig kötelezően számított 900 forintos alapját. Ehelyett mindkét fajta ellátást a tag besorolás szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege minden rokkantsági fokozatben meghaladja a baleseti rokkantság esetén eddig nyújtott ellátásokat. A rendelet szerint az öreg- égi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülők is kapnak házastársi pótlékot, amelynek összege 40 forint. Az öregségi, illetve a munkakéntelen- ségi járadék összege változat- ’-inul havi 260 forint, s a korhatár is a 70., nők esetében nődig a 65. életév. Az özvegyi áradéi: összegét az eddiej 1J0 mrintról 200 forintra növelte a »endetet. Az öregségi—munkaképtelenségi járadékosok indokolt esetben az eddigi 260 forintnál nagyobb összeg — 500 "orint — erejéig végezhetnek munkát a termelőszövetkezeten kívül. A rendelet kimondja a ko~ ábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugellátások fölemelését is. A termelőszövetkezeti tagok 1967. január 1 slőtt megállapított, 400 forintnál kisebb összegű nyugdiját !0C forintra, a 300 forintnál kisebb összegben megállapított özvegyi nyugdíjakat 300 forintra kell fölemelni. 130 forintról 200 forintra kell növelni az említett időpont előtt megállapított özvegyi járadékokat, 150 forintra kell kiegészíteni a régi nyugdíjtörvény alapján megállapított árvaellátásokat, 300 forintra a szülőt- len árvák árvaellátását cs ugyanennyire a szülői nyugdíjakat. AZ ÜJ NYUGDÍJTÖRVÉNY új alapokon rendezi a termelő- szövetkezeteket, illetőleg a tagokat terhelő járulékfizetési kötelezettségeket. A föld utáni hozzájárulás, továbbá a tagokat terhelő betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék megszűnik. Helyettük a termelőszövetkezet a felosztható összes munkadíjak és részesedések együttes ösz- szege után egységesen — a nyugdíj járulékot, valamint a betegségi és a baleseti biztosítás díját is magában foglaló — 7,5 százalék társadalombiztosi- ‘ási járulékot, a tagok pedig a nyugdíj-kategóriában kimuTéli beszélgetés A MEZŐGAZDASÁG ÚJ ÉVÉRŐL Megannyi új dologgal köszöntött be ez az év a közös gazdaságokba; korábbi elképzelések, vágyak valósultak vagy valósulnak meg az idén. Hogyan fogadjuk ezeket? Úgy, mint olyan intézkedéseket, amelyeknek föltételei most értek meg. Részei ezek pártunk agrárpolitikai program jának, természetes velejárói a mezőgazdaságban a gazdasági mechanizmus reformjának. Balatonbogláron, a somogyi termelőszövetkezetek agrosió- musainak egyhetes szakmai továbbképzéséin ilyen vonatkozásban is bővültek ismereteik a részvevőknek, ebben a témakörben is hangzottak el előadások. Tobak István elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője is erről tartott tájékoztatót, s minden bizonnyal sokat beszélnek majd otthon, szövetkezetükben a vezetőkkel és a tagokkal a hallottakról az agronóm usok. Az említett előadást csaknem kétszázan hallgatták nagy érdeklődéssel. Elevenbe vágó dolgokról volt szó, és sokan magyarázatot kaptak néhány, eddig tisztázatlan kérdésre. Egymással szorosan összefüggő, de Önmagukban is előrevivő intézkedések oldják fel a korábbi évek kötöttségeit, szüntetik meg fokozatosan a fékező tényezőket. A cél tehát világos: elhárítani az akadályokat a termelőszövetkeze tek fejlődésének útjábcl. Sez nem megy másként, mint hibák megszüntetésével, s olyan rendelkezésekkel, amelyek zöld utat nyitnak a haladásnak. Tudunk olyan gazdaságokról, ahol az évi esedékes hiteltörlesztés az utóbbi időben már a teherbírás határát súrolta. Ennek anyagi kihatása a jövedelemben, a részesedésben jelentkezett, s elég sok bajnak volt a csírája. Például olyan tsz-elnököket is leváltással fenyegetett a tagság, akik egyébként jól vezették a gazdaságot, és nem ők voltak az okai a gyenge eredményeknek. A dotáció sem mindig ott és akkor segített, ahol és amikor kellett volna. A bajok okai általában a természeti körülményekben, a személyi adottságokban vagy a gazdaságvezetésben rejlettek. Ez utóbbj hibaforrás kiküszöbölését célozza a gazdasági mechanizmus reformja. Számos kötöttség már tavaly feloldódott, s a további lépéseket határozta meg az MSZMP IX. kongresszusa. Tobak elvtárs hét pontba .sűrítette előadásának főbb íárgy köreit. Foglalkozott a mezőgazdasági termelvény és eszköz ára közötti összefüggéssel és a hitelelengedéssel; a termeléssel és az értékesí- éssel; a gazdasági tervezésiéi; a szociális intézkedésekkel; a jövedelemelosztás kialakítandó módszereivel; a földtulajdon kérdésével; a termelőszövetkezeti szövetségek szerepével. Mindegyik témát új tartalommal beszélik meg a falvakban ezekben a napokban. Ragadjunk ki most ezek közül csupán kettőt. Évekkel ezelőtt a balatonszentgyörgyi Dél-It ».laton Termelőszövetkezetben járva nem kis meglepetés ért. Arról beszélgettünk a tsz vezetőivel, hogy mennyi hízott sertést értékesítenek majd. Magas volt a szám, hát megkérdeztem, hogyan győzik abrakkal a sok hízót Kiderült, hogy a számot a járási tanácstól kapták, s hogy az előirányzat megvalósuljon, több vagon abrakot kell kölcsönvermiük. Már a tervet úgy készítették el, hogy helyet kapott benne a több száz mázsányi abrakhiány. De sorolhatnám tovább a példákat az ilyen esetekre. Nem hibáztatható sem a járási tanács, sem a tsz, hiszen annak idején a kapott irányszámok lebontása volt a gyakorlat. Ma már tudjuk, hogy több szövetkezetre nézve milyen káros volt ez. Mondjuk ki: a tsz ne állítson maga elé olyan feladatot, amelynek megvalósítása bizonytalan, viszont végezzen el minden munkát amit adottságainál fogva meglehet. Több olyan termelői te /ékenység adódik a gazdaságban, ahol tovább is el lehet menni, mint ameddig korábban elmentek, ha ez nem haladja túl a szövetkezeit emberi és technikai erejét. Fonyódon, Nagyberényben a gombatenyésztéshez is hozzáfogtak, másutt fűrészgatterokat állítottak üzembe. Kékesi Jenő, a balatonendrédi tsz elnöke egy tanácskozáson elmondta, hogy kifizetődőnek tartja a fagomb gyártását, érdemes vele foglalkozni a tsz-nek, mert nem igényel jelentős beruházást, ős néhány embernek ez is munkát ad. A balatonlellei tsz főagronómusa a szappanfőzéssel kapcsolatban ezt mondta: »Megéri, csak az a baj, hogy mások is rákapcsoltak, ás megnőtt a konkurrencia.« 3aj ez? Egyelőre talán annak látszik, de később majd bebizonyosodik, hogy a jó áru, a valóban keresett cikk mindig talál magának piacot. A fő termelési ágazatok mellett tehát helyet kap a tervekben a kisegítő, melléküzemági tevékenység. S mindez azért is hasznos, mert a jövedelmet, a részesedést növeli. S a részesedés egyre inkább a készpénz felé tolódik, ez az út kínálkozik legjárhatóbbnak. Megyénkben az idén is több tsz tér rá erre az útra, köztük olyan gazdaságok, ahol hét—nyolc éven át a hagyományos munkaegység mellett kardoskodtak. Megvitatni mindezt a téli estéken, elgon lolkodni az új dolgokon, amc yeket ez az év hozott — min len bizonnyal hasznos időtől és lesz. Hern esz Ferenc „atott jövedelmük után 3 százalékos, illetőleg a magasabb jövedelmi kategóriákban az ipari kulccsal azonos progresz- sziv nyugdíjjárulékot fizetnek. (A progresszív nyugdíj járulék mértéke 1800 forint átlagos havi jövedelemig 3 százalék, 1800—2300 forint között 4 százalék, 2300—3000 forintig 5 százalék, 3000—4000 forintig 6 százalék, 4000—5000 forintig 7 százalék.) A társadalombiztosítási járulék 7,5 százalékos kulcsa figyelembe veszi, hogy a betegségi biztosításban a termelőszövetkezetek szociáliskulturális alapjuk terhére salát maguk fizetik a be térségi segélyeket, ami a részesedésre vetítve további 2,5 százalékos terhet jelent. Együttvéve tehát a tsz-ek ugyanúgy 10 százalékot fordítanak a szóban forgó célokra, mint az ipari üzemek. Ezt is tudnunk kell ahhoz, hogy helyesen értékelhessük a tsz-nyugdíjak rendezését. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK új járulékfizetési rendszere csak az új nyugdíjrendszer bevezetését követő egy [ év elteltével, 1968. január 1-én 1 lép életbe. 1967-ben még vál- ; tozatlanul érvényben maradnak a járulékfizetés eddigi szabályai, tehát a fold utáni hozzájárulás és a tagokat terhelő havi 37,50 forint betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíj járulék. 1968- tól kezdődően az új rendszer ép életbe azzal, hogy a felszíható jövedelem után számított 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulék évi négy részletben esedékes, és azt — a tagokat egyénileg terhelő progresszív nyugdíjjárulékkal együtt — negyedévenként utólag, a következő hónap 15. i tápjáig fizetik be a szövetkezetek. 1968-ban tehát az új rendszer szerinti első fizetési határidő április 15-e lesz. A termelőszövetkezeti nyug- iíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már .'967. anuár 1-től kezdődően az új rendelkezések szerint állapítok meg és folyósítják. Az új sz-nyugdíjtörvény kizárólag a nezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira vonatkozik. G. P. Gyártja a Vörös Csillag Traktorgyár (Tudósítónktól.) A Vörös Csillag Traktorgyárban a traktorok mellett néhány munkagépet is készítenek. Közijük tartoznak a képeinken látható rakodók is, amelyeknek első nyilvános bemutatóját a múlt ősszel tartották. A munka.i a gépről, s ilyenkor szállító járműként üzemek Műszaki adatai: hidraulikus óerende ése 80 atmoszféra nyomással dolgozik. A rakodókanál űrtartalma 0,45 köbméter. Az emelési idő 8—12 másodperc. Az emelhető maximális teher 750 kg. gépek érdekessége, hogy mindkettőnek a dömper az alapgépe, amelyet ugyancsak ez a gyár készít. Az önrakodó dömper (1. képi ömlesztett anyagok, termények rakodására és szállítására alkalmas. (Képünkön csöveskukoricát rak saját puttonyába.) KJalakítáA puttonyt — az anyagminőségtől függően — 3—6 perc alatt tólti meg. Forgórakodó—B a neve a 2. képen bemutatott gépnek, amely szinten a dömper alvázán kapott helyet. Alkalmas szálas és gyökgumós termények rakásara és különféle földmunkák elvégzősinál fogva jó! egyesíti a rako- lő- és sz. Uít' Tépek előnyeit M z“gazdasági üzemeinkben U indirkább mód van üzcra~lie~ t sére, kivált ott, ahol már kom báj ^szérűk’ől lehet rakodni. A rakódó szerkezetet la lehet szere 1sére (tereprendezés árokásás stb). Markolókanalának űrtartalma 0,7 köbméter, ez kicserélhető egy 0 5 köbméteres marko- lófejjel, villás emeTővel, teher- emelő horoggal és árokásó tej* jel. A rako^ógém szögelfordulá* sa maximálisan 270 föle.
