Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1967. január 1. 5 SOMOGYI HtníAff NEVET AZ ÜZEM Mégpedig a mókamester tréfáin. Annyi ugratás fűződik a nevéhez, mint égen a csillag. Van közöttük szolid, no meg vastag tréfa is. Különben nagyon dolgos ember, jó szakmunkás, csak éppen leikibs- teg, ha nem állíthat valakit a falhoz. Mindig azon töri a fejét, hogyan tolhatna ki munkatársaival. Speciális tudósítónk kimerítő közvéleménykutatás után megállapította, hogy az üzem mókamestere megérdemli .4 leghumorosabb munkás kitüntető címet. Az ő ugratásaiból adunk közre néhányat úgy, ahogy elmesélték a többiek. i it&U kutyawámc — A köszörűsünk oltárian nagy vadász a fiával együtt. Hónapok óta nyavalygott, hogy így kellene neki egy jó vadászkutya, meg úgy • keltana... Több se' kellett a mi mókamesterünknek, amikor fülébe jutott, mire ácsingózik az öreg Szabó. Nyomban bement hozzá a műhelybe: — Papa, hozok én magának olyan kölyökkutyát, hogy még a halat is ki kergeti a Balatonból. Persze nem grátisz, hiszen Krisztus koporsóját se őrzik ingyen, ugye. Ért engem ... Hogyne értette volna az öreg. Másnap beállított egy demizson saját termésű má- riai borral. Egy hétre rá vitte a mi heccmejszterünk a vizs- lakölyköt. Madarat lehetett volna fogatni az öreg lesipus- kással, olyan boldogan vitte haza az aktatáskájában. Olyan büszkén járt be azután, mintha ő nyerte volna meg a világbajnokságot. Közben meg már az egész üzem dőlt a nevetéstől. Valahogy kipattant, hogy a kutya — hamis. A mi mókamesterünk a telep korcs Bundásának a kölykét adta el. Persze előbb bevitte a festőkhöz, s dukkózó pisztollyal katonásan lefújatta. Egy hét múlva pattant ki a botrány, mert a festék pattogzott lefele a kutyáról. Mint a hurrikán, úgy nyargalt az öreg Szabó a mókamesterünkhöz: — Te átkozott, mit sóztál rám, vedlik az a kutya! — ordította, s vérben forgott a szeme. — Hozd csaik Se, majd átfestjük — mondta a kutyavásárosunk. Bemondását akkora röhej kísérte a műhelyben, hogy nagyobb volt egy hang- robbanásnál. OlafäUdZ — Ez régebben esett meg, de nagyon sokáig vihogott rajta a banda. A legfiatalabb drehusunk. igen. izzadt a nyáron. Amikor megkezdte a műszakot, rögtön leakasztotta a sűrített levegős gumicsövet, kinyitotta a csapot, s befújátott a nadrágjába. Olyan szertartásosan kezdte el ezzel a hűsítőzéssel a napot, hogy erre a mi tréfakirályunk is felfigyelt. Másnapra már kidolgozta a legújabb hecc tervét. Előbb jött be az üzembe, leakasztotta a gumitömlőt a főcsőről (a központi kompresszorból innen áramlik a géptisztításra használt sűrített levegő), fáradt olajat öntött a gumicsőbe, majd visszaszerelte a lerendezést, felakasztotta a tömlőt a szokott helyére. A vni drehusunk nem tudta elképzelni, miért lézeng annyi ember a műhelyben műszak- kezdés előtt. Persze van olyan nagy vagány, hogy fütyült zz egész bandára, méltóságteljesen odasétált a pádhoz, ledobta az Ingét, s félmeztelenül parádézott. Aztán mintha "rak nyújtózna, leakasztotta a : ömlőt, bedugta a nadrágjába, s kinyitotta a csapot. Már jó előre lehunyta a szemét, s várta a hűsítő légáramlatot. Hát jött is, de nem a lég íramlat, hanem az olajtus Csörgött kifele a nadráeszá- ron, egy pillanat alatt fekete tócsa közepén állt a meglepett drehus. Olyan váratlanul érte a behúzás, hogy még a csapot is elfelejtette elzárni. — Te, ez a sűrített levegő biztosan megromlott ebben a nagy melegben, azért ilyen fekete — dobta be a móka- mesterünk. A fyyamvJjtíeq. — Ugyanezzel a drehuss.: történt meg a következő eset. Többször panaszkodott a műhelyben, hogy fáj a gyomra, mindig émelyeg satöbbi. Ügy beleakaszkodott ebbe a nya- valygástoa a mi mókamesterünk, mint a bogáncs. Folyton- folyvást azt duruzsolta a fülébe, neked biztosan rákod van, egy ismerősömnek is így kezdődött, a múlt héten temettük. Berezelt a drehusunk, s olyan szorgalmasan járt a körzeti orvoshoz, mint a nagyanyám a misére. Egy hónap múlva szörnyen zat>os lett a doki, hogy mi a frászt jár a nyakára a képzelt betegségével. Amikor végképp megunta a mi űrehusunk gömbölyű arcát, azt mondta neki, kedves imám, ma estére meghívom a Dorottyába halvacsorára. Ha megeszi, akkor én fizetem a cechet, ha nem birkózik meg a hallével, akkor maga nyitja ki a bukszáját Este a megbeszélt időben mind a ketten ott voltak a kisvendéglőben. A doki két kiló halból főzetett halászlét, olyan erőset, hogy szinte lángolt. Fbrt any- nyit tett a pincér az asztalra, amennyi belefért a mi drehu- sunkba. Izzadt, prüszkölt, de egyre kevesebb halászlé maradt a tálban. Majdnem elájult a dőld, amikor a mi barátunk mind bevágta az ételt, s még ki is törölte a tálat. Már azon spekulált, hogy telefonálni kellene a mentőknek, mert mindjárt rosszul lesz a páciense. Ö azonban megtörölte a száját a keze fejével, s így szólt: — Nem volna még egy adag túrós csusza... A doki se holt, se eleven nem volt, amikor hozta a pincér a számlát. Egy család bőven kosztolhatna ebből a oénzből egy hétig. Amikor felcihelődtek, csak annyit mondott a drehusunknak: — Barátom, magának az égvilágon semmi baja sincsen, de hogy én magával többet nem fogadok, az tuti ... Lajos Géza ÖN LEVÉLBEN MEGRENDELI NÁLUNK, MI BESZEREZZÜK ÉS POSTÁN ELKÜLDJÜK ÖNNEK az építkezéshez vagy a személyes szükségletre szolgáló anyagokat és árukat, a. vásárláshoz és a szolgáltatás teljesítésére szolgáló összeget postai cse’ kbefizetési lapon MNB 49. egyszámlánkra befizeti. TEMPO SíSZ, BUDAPEST, V., Bajcsy-Zs. út 56. Telefon: 117-428, 310-188, 124-556. (5604) Kelendő exportcikk: a híd A nílusi forgóhíd az UVATERV Duna-parti székházában látható, a kicsinyített makett eredetije azonban a nagy afrikai folyó egyik csatornáját íveli át. Magyar mérnökök tervei szerint a világ sok táján épültek és épülnek hidak. Dr. Petur Alajos, az UVATERV I-Iíd-irodájának vezetője a ,-öv°+’"ez:*ket mondotta erről: Eredményes versenytárgyalás — A magyar ipar első Ilyen jellegű exportmunká- iát Egyiptom megbízásából készítette. Azóta itthon is ismerős névként cseng He- luan, ahol 800 méter hosszú acélhíd vezet át a Níluson. A terveket a vállalat mérnökei készítették, és a Ganz-MÁVAG végezte az acélszerkezet-gyártást és -szerelést is. A munka nyomán több megrendelés született: a későbbiekben tíz forgóhi- dat szállítottunk még Egyiptomba. Most készülnek a Fontána-híd tervei. Ez Kairó szívében, a Nílus egyik szigetén épült luxusszállodához nyit majd utat. a híd közvetlenül a szálloda terras záhaz vezet. A kivitelező ezúttal egyiptomi vállalat. Közel-Keletről sok megrendelés érkezett a tervező- iroda címére. Magyar tervezésű és kivitelezésű Szíriában az Orontes völgyét átkötő, 400 méter hosszú vasúti vasbeton hid. Hasonló méretű szerkezeteket terveznek Iraknak. Itt versenypályázatot írtak ki, s ezen a magyar tervezők vitték el a pálmát. A kiviteli megbízást a basrahi hídnál bolgár vállalat nyerte el. A másik iraki híd — a di- galah-híd tervei is elkészültek. Kivitelezéséért finn, bolgár éé jugoszláv cégek versenyezz- i nek. Méretében kisebbek az Indiának szállított rácsos acél- szerkezetek. Egy-egy ilyen hídból 30—40 diarab készült a Ganz—MÁVAG-bam és a Győri Vagon- és Gépgyárban. Érdekelt a vállalat Pakisztánban is, valamint az utóbbi időben bővül az európai niac. Csehszlovákia a vasút részére rendelt hegesztett acélhidakat, és most folynak a tárgyalások eev látványosnak ígérkező tervezési megbízás elvállalásáért, amelynek témája " --»-o-wt függőhíd. Káyéház a pilon tetején — Valóban különlegesnek ígérkezik megoldásaiban ez a híd — jegyezte meg Dr. Petur Alajos. — Az igény a következő: Egy pilonos füg- gőhidat kívánnak felállítani, s a folyó fölött a szerkezetet hárfaszerűen kifeszített kábelek tartanák. A 72 méteres pilon ferde szögben állna, és a tetején — ez is szokatlan — kávéházat kívánnak létesíteni. Hogy megkapja-e véglegesen az UVATERV a megbízást, az hamarosan eldől. A nemzetközi együttműködés szempontjából ígérkezik érdekesnek a barcsi Dráva- híd, amely hazánkat Jugoszláviával köti össze. A két ország közösen végzi az építést ugyanúgy, ahogyan a letenyei Mura-híd készült. B. B. I. A szövetkezeti demokráciáról és a vezetésről tárgyalt a Nagyatádi Járási Párt-vb. (Tudósítón któ l.) A Nagyatádi Járási Pártvégrehajtóbizottság 1966. évi utolsó ülésén a járás tsz-ei- nek vezetésiről és a szövetkezeti demokrácia helyzetéről tárgyaltak. Ezt a témát legutóbb 1964 decemberében vitatta meg a vb. Akkor megjelölte a további feladatokat, és több fontos határozatot hozott. A mostani előterjesztés elkészítése előtt a pártbizottság mezőgazdasági osztálya a járási tanácsnál és 19 tsz-ben vizsgálta meg a határozatok végrehajtását. Megállapították, hogy az utóbbi két évben tovább nőtt a közös vagyon, s az állóeszközök pótlására, felújítására több mint 46 millió forintot költöttek. Gyarapodott az állatállomány. Javult az erő- és munkagépekkel való ellátottság. A fejlődés üteme még nem mindenütt kielégítő, és ennek egyik oka a vezetés gyengeségleiben keresendő. A tsz-elnökök zöme megfelel a követelményeknek. 1964 óta jóval kevesebb elnök, agronómus és főkönyvelő vált meg funkciójától, mint az előző két évben. Az utóbbi esztendőben kifogás merült fel néhány tsz-elnökkel kapcsolatban. Többször határozatlanok voltak, nem mindig ügyeltek a közös gazdaság érdekeire, sőt az is előfordult, hogy jogtalan előnyök szerzésére használták fel beoszgokkal nem mindenütt élnek egyformán. Általában hiánpos a megjelenés, emiatt többször határozatképtelen a gyűlés. Háromfán például évek óta rendszeresen határozatképtelenek a közgyűlések. A vezetőségek összetétele is kifogásolható: igen alacsony a nők és a fiatalok arányszáma. A tagság 48 százaléka nő, ennek ellenéi« csak 7,5 százalékuk vesz részt a vezetésben. Az ellenőrző bizottságok hatáskörét jogszabályok is rögzítik, mégsem kielégítő a tevékenységük. Ritka az átfogó és elemző vizsgálat, amely a vezetőség munkáját elősegítené. A fegyelmi bizottságok hatáskörét több helyen — mint például Nagyatádon és Taranyban — a vezetőségek gyakorolják. A leggyengébb a szociális és a háztáji bizottságok tevékenysége. Egy-két kivételtől eltekintve a szociális és kulturális alapot véleményük kikérése nélkül osztják el, rendszerint a kulturális ágazat rovására. A beszámoló végezetül megállapította, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályának irányító munkája sokat javult. Többet foglalkoznak a tsz-ek belső életével, jogszerű működésével, mint 1964 előtt. Tiltakozás tásukat. Az agronómusofc sem mind végeztek kielégítő munkát. A szövHdoezeti dempkrácia érvényesülésének egyik fontos tényezője, hogy ta közgyűléseken az egész tagság részt vehet a szövetkezet ügyeinek intézésében. E joA Szakszervezeti Világszövetség főtitkársága a spanyol igazságügy- miniszterhoz intézett táviratában határozottan tiltakozik több spanyol szakszervezeti vezető letartóztatása ellen, akiknek az volt a ►>b2níik«, hogy a munkásuk követeléseiért és eredményeiért harcoltak. AZ ÜGYFÉL VISSZALÓ Arra a májusi napra most is világosan emlékszem. Napsütéses délelőtt volt, amikor kopogtak szobám ajtaján. Beállított egy gyors mozgású ember, s bemutatkozás helyett ezt mondta: — Uram! Feltaláltam a ■panyolviaszt. Komoly volt az arca. Én is komolyan válaszoltam: — Nem új dolog, már más is feltalálta. Egy kicsit mérges lett, s én azt néztem, merre tudok menekülni, ha éppen szükség lesz rá. Látogatóm azonban komótosan helyet foglalt, s nekem szögezte a kérdést: — Maga írta, ugye, hogy a feltalálókat és az újítókat meg kell védeni. — Igen, én írtam. — Namármost, kérem — folytatta az emberem —, én feltaláltam az igazi spanyol- viaszt. Egy kis nyomás kellene. Meg kellene írni, hogy támogassák ennek a spanyol- viasznak a hazai gyártását, hiszen fontos népgazdasági érdek. — Elakadt valahol? — Nem. Itt van a szakemberek levele, hogy nagy szükség volna rá. Ennek alapján a Mindent Elvállaló Ktsz megkezdte a prototípus gyártását. — De hát akkor minden endben van! Nagy szemet meresztett rám: — Nem érti, hogy egy kis egítség kellene? — Minek? — Nehogy elakadjon. — Maga mondta az imént, hogy rendben megy minden. — Most igen, de mi lesz később? — Ha nem megy, tessék :sak visszajönni. — Szóval nem érti? Akkor szíves engedelmével elmegyek T, főnökéhez. Ö biztosan jobban támogat majd. — Kérem, ehhez joga van. Köszönés nélkül távozott. Két nap múlva már a folyosón várt. Alighogy beérem, elkezdte: ' — Nem gondolta még meg? — Még nem. — Pedig én segíteni akarok magának. Nagy szemet meresztettem rá, ő tovább folytatta. Megállíthatatlanul ömlött belőle a szó: — Így képzeltem én el — nyomott a kezembe egy papírt. — Így kellene ezt megírni. Segíteni akarok magának, mert látom, hogy sok a dolga. Olvassa el, ugye, jó lesz? A tízsoros szöveg így kezdődött: »Fontos népgazdasági érdek a magyar spanyolviasz. Mindenki ezt vásárolja.« — Ne haragudjon, de a cikkeimet magam szoktam megírni. — Jó, akkor írja. S diktálni kezdte. Nem írtam. Erre otthagyott. Egy hétig nem is hallottam róla. Kezdtem megnyugodni, de nem engedte, hogy elfelejtsem. Csengett a telefon. Ö keresett. — Nem gondolta meg még magát? — De igen, nem írom meg. *— »Az újítókat támogatni kell, hiszen többet adnak a társadalomnak, szabad idejüket arra használják, hogy észszerűbbé tegyék környezetüketx — idézte minden átmenet nélkül a cikkemet. Közbevágtam: — Nekem tökéletesen megfelel a régi spanyolviasz, s úgy tudom, a szakemberek is elégedettek vele. — Mondja, maga annyira értetlen, hogy nem tudja felfogni, mit jelent ez a deviza- gazdálkodás szempontjából? — Dehogynem! Hol gyártják a mostani spanyolviaszt? — Magyarországon, — Akkor mi köze van a devizagazdálkodáshoz? — Az, hogy a hagyományos a spanyol spanyolviasz. Az enyém viszont magyar spanyolviasz. Itt a nagy különbség. Egyébként közölhetem, hogy találmányomat nemzetközi sajtóértekezleten fogom ismertetni. A sajtóértekezletet egyenes adásban közvetíti a Magyar Rádió és Televízió, a BBC, a prágai és a jugoszláv rádió. Meghívtam a New York Herald Tribum-t is erre a sajtótájékoztatóra. — Rendben van, ha meglesz, arra én is elmegyek. — De előtte kellene.-r Nem akarom a külföldi ko}légák elől elvenni a témát. Majd akkor. — Szóval maga így fogja pártját az újítóknak, feltalálóknak? — ön szerint bort iszok, és vizet prédikálok? — Látja, ez a helyes. Én azon a sajtóértekezleten meg akartam említeni magát, hogy mennyi segítséget ad, de hát úgy látszik, ez nem jó magának. — Nem. — Egyébként, ha elkészül a spanyolviasz prototípusa, akkor bankettet is szerettem volna tartani. — Ehhez jó szórakozást kívánok. — De maga azt írta, hogy... S megint olvasta a korábbi cikkemet. K. L A karácsoMui a*áw§dék sorsa
