Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

sä te a? A A A n A A A A Ai A oocooooooooooooooooooc, KÓLÁBAN ráncolt se­lyem vagy más, véko­nyabb kel­me az öve, amelybe tőrt is le­het fűzni. A . turbánja törülköző. Anyuka ék­köves bros­sával és hosszú tol­iakkal van díszítve. A vidám kis bohóc tarka­kockás pu­lóverben és színes ha­risnyanad­rágban ug­rabugrál: csak hegyes pajp írsüve­get kell csi­nálni jel­mezéhez, és gumira fű­zött, széles fodorgal­lért, s né­Darázs Endre: Erdősáv Békés óriások, Nyúlánk jegenyék, Athussan közöttük Galamb és veréb. Ha jön, megmarkolják Torkán a szelet És visszafordítják. Tovább nem mehetsz! A szél nekivadul, De fogja az ág S mikor már elunta, Az ág visszavág. jAndrásfy András: ÉHES VÁRJÁK Éhes varjak borzolt tollal keringenek a légben. Nehéz napok várnak rájuk a télen. Hangos kár-juk, panaszárjuk messzire száll a szélben. Ügy ennének, ha lenne mit, de nincsen. selyemöv fogja körül, és hér harisnya, lakkcipő égé- hány pornpont maradék bé­A török ruhája — pizsama. bifonalból vagy vattából. Az űrhajós jelmeze tré­'Márkus Ferenc: kés alsószoknyájából való. Szépen kimosva, kivasalva, ningruha. sisakja ezüstpa­Persze, hogy bő a dereka a gallérnál fel gombol — szorosabbra kell varrni va, a nadrágszámál pedig ból készíthető, benne a gumdszalagot Fe- gumival behúzva. Széles, pírral beragasztott karton- M. M. ’XX)OOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXDOCOOOOOOOOC)OCOOCXXXXXXXDOOOOOCOOOOOOOOOOOOC Nagyszülőknél az unoka KÉT ÍV MÚLVA MEGKEZDŐDIK A KÍSÉRLETI ADÁS A SZÍNES televízió Amerikában — imrubegy más­fél évtizede — az úm. NTSC színes tv-rendszer terjedt el. Ennek a bonyolult elektromos és mechanikai rendszernek az átvétele azonban nehézségekbe ütközött Elsősorban is a szab­ványkülönbség okozott jelenté­keny problémát, mivel Ameri­kában a televíziós szabvány 525 sor képenként, míg ná­lunk 625. Egy kis technikai ismeret Az NTSC- és a német PAL­rendszemél a berendezés szin- hordozása elég bonyolult fo­lyamat eredménye, mindamel­lett meglehetősen nagy frek­venciaipontosságot kíván. A színhűség tartáséihoz tízmillio­mod mp szükséges; az eltérés már a szomszédos szín megje­lenését eredményezi. A PAL- rendszer ugyan képes bizonyos mértékben kiegyenlíteni ezeket a hibákat azzal, hogy a sorin­formációkat átlagolja, de ez a megoldás elég költségessé te­szi az amúgy is méregdrága ve­vőkészüléket. Ezektől és még más hibáktól kívánt elszakadni a francia SECAM, amely megoldásánál fogva a lehető legnagyobb üzembiztonsággal sugározza a valóságnak megfelelő színeket. A szocialista országok is ezt a rendszert fogadták el. A rendszer a gyakorlatban ezt úgy valósítja meg, amit a »Séquentiem á memoire« utá­ni rövidítés is elárul, hogy a beérkező színjei okét bizonyos időegységig tartalékolja. A mai készülékkel is lehessen venni az adást Alapelveiket tekintve a ma használatos rendszerek egysé­gesnek mondhatók, csupán a színjelek átvételi módja kü­lönbözik. A képfelvétel és a le­adás is azonos a fekete-fehér rendszerével, ami különben alapigény is volt, hogy a szí­nes adást a későbbiekben ven­ni lehessen a hagyományos rendszerű vevőkészülékkel. Ez pedig mindenképp szükséges szempont a régi előfizetők je­lentős száma miatt. A felvétel módjában sem lesz a maitól eltérő különle­gesség, csupán megfelelő mó­don alkalmazzák az optikai és az elektromosságtani törvénye­ket, más szóval: a továbbítan­dó képeket a kamerák az is­mert alapszíneikre bontják, mégpedig úgy, hogy a felvevő csövek optikája elé színszűrőt helyeznek. A felvevő csövek azután (az egyik piros, a má­sik kék, a harmadik zöld szí­nű jeleiknek) megfelelő rezgést állítanak elő; a rezgéseiket a berendezés összegezi és to­vábbítja. A vevőgépben a képcső ala­kítja vissza az elektromos rez­gést optikai képpé, az ún. terü­leti színkeverés segítségével. 1970-ben rendszeres színes adás A világ színes televíziós rendszere most van kialakuló­ban, Európában különösen. Hazánkban is előreláthatóan két éven belül sor kerül már a kísérleti adásra. Elképzelhető, hogy a színes adás kezdeti sza­kaszában, különösen a színházi vagy a sportközvetítést a je­lenlegi nagyadó csatornáján sugározzák majd, és az adá­sokat minden készülékkel, a hagyományossal és színessel egyaránt lehet venni. Előreláthatólag 1970-ben kez­dődik a rendszeres színes tv- adás. Érré hazánkban minden adottság megvan, fejlett hír­adástechnikáink csak beindí­tásra vár, és a legutóbbi moszkvai megállapodás alap­ján — minden bizonnyal — teljes sikerred dolgozik majd. Sziget Balázs Nagyszülőknél a vígan él most, semmi gondja. Délben kel fel, de még álmos, reggelije a lekváros kenyér meg a nagy bögre tej, behabzsolja, azntan fel. A konyhába, az udvarra, kezében a cica farka. Tyúkok, kacsák riadoznak — nincs menekvés —, kiáltoznak kopaszodnak. » Estére fáj térd és ököl; Másnap kezdődik elölről. * ESTI JÁTÉK Játékszoba kis sarkában Játszik két kicsiny gyerek Játékvonat zúg zakatol, S képzeletük Álomországban terem. Álomország nagy kapuján Bejutottak vonaton, Apu, Anyu felemeli Felemeli, ágyba teszi A két lurkót; úgy bizony. Megyénk tájai — Külso-Somogy 1 2 t 3 4 5 .... |t> aaaa aaaa aaia 7 8 9 10 u aaaa aaaa aaaa aaaa 12 13 Aaaa m 14 15 16 ■II* aaaa ■■■■ aaaa 17 :::: :::: 18 19 ■■■a SS 20 aaaa uaaa :::: 21 22 23 üss 24 25 m 28 26 27 aaaa :::: aaaa iüi s::i :::: ■ ■■■ ■ ■■■ :::: 29 aaaa ■■■■ ■■■a aaaa 30 aaaa aaaa aaaa aaaa 31 32 33 34 aaaa ÍSÜ 35 36 aaaa aaaa 37 vízszintes; 1. Népviseletéről híres külső- somogyi község. 6. Éretté lesz. 10. Gyanús, kilátszik . • • 12. Erre a helyre. 13. Testrész. 14. Vödörrei folyadékot átemel. 16. ... Sámuel, egyik királyunk. 17. Békaporonty, .. . hal, 18. Kicsinyítő képző. 19. Azonos mássalhangzó. 20. Az arc része visszafelé. 21. Ilyen az Alföld. 22. Itt él és dolgozik Nagy Fe­renc, a népművészet mestere. 24. Kézzel Jelt adni. 26. Rossz, öreg nő a mesében. 29. L. T. 30. Növekszik. 32. Eleget tesz nekL 35. Derékkötő. 36. Ebben m külső-somogyi fa­luban született Zichy Mihály. 37. Táplálja. FÜGGŐLEGES? 1. Keverte. 2. Ide húzzuk a cipőt, névelő­vel. 3. SzemélyérőL 4. Acsorog. 5. Kettőzve verekedés a gyer­mekbeszédben. 7. Verskellék. 8. Itt kívül. 9. E község határában van a Katonavár. 11. Felejthetetlen képeket festett e faluban Rudnay Gyula. 15. Társaságod. 17. Hozzáér, ékezethiónnyaL 21. Tagadószó. 23. Bartók Béla. 25. Oktat, nevel. 27. Tengeri moszat. 28. Ilona becézve. 31. Éva becézve. 32. Nem másik. 33. Létezik és mozog. 34. Teles Ede. 35. Személyét. K. J. • * • Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 22., 36 'és a függőleges 9., 11. Beküldési határidő 1967. feb­ruár 3-án, péntek délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Levél; Újévkor; Kor­bács ; Kotyolás; Nyárs. Fekete Gyula Kincskereső pipi­tér című Könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Tóth Ag­nes, Suri Károly, Kaposvár; Papp Zsuzsa, Bárdudvarnok; Péter Ár­pád, Gölle. A könyveket postán küldjük eL Hasznos szórakozás AZ AKVÁRIUM Hazánkban a századforduló idején ismertléik meg az akvá­riumot Azóta, különösen az utóbbi 20 évben sokat fejlődött az akvarisztika. Hasznos szóra­kozást nyújt, s természettudo­mányos ismereteinket is gyara­pítja. Ma már — országosan — öt­venezren vallják magukat ak­varistának. Persze jóval töb­ben megpróbálkoznak ezzel a »•mesterséggel«, de megtorpan­nak. Nekik nyújtunk segítséget néhány hasznos tanáccsal. A trópust halak vizét 20—21 fok felett kell tar.aniuk. Csupán annyi elesését adjunk a halaknak, amennyit szemünk láttára elfo­gyasztanak. így nem keiülhet boto­ló anyag a vízbe, amitói az zava­rossá válik. A medencében elhelye­zett növényzet Is virul, ha kellő lényt biztosítunk számára. A túl sok fény sem Jó: eíalgásodlk a Élt egyszer egy János. Óriás ter­metű, erős le­gény volt, de az esze még az ere­jénél is jobban fogott. János nagy ere­jének és még na­gyobb eszének hí­re a királyhoz is eljutott. A királyt nagyon bosszan­totta, hogy orszá­gában többet be­szélnek Jánosról, mint az 6 jóságá­ról. Elhatározta, hogy próbára teszi János eszét és ere­jét, s ha -nem állja ki a próbát, bör­tönbe vetteti a le­gényt. Magához hívatta hát. és megparan­csolt neki, hogy reggelre merítse ki a palota kertje alatt folydogáló patak vízét, mert annak c obo ára zavarja az álmát. Nekilátott Já­nos egy óriási vö­dörrel a patakocs­kának, hogy ki­merje. De a víz nem apadt hanem egyre inkább nö­vekedett. 3Cim eßte, a patak. o-Lzét Reggel előpa­rancsolta Jánost a király, és rári- vallt, miért nem teljesítette a pa­rancsot? — Nem apaszt­hatja el annak a pataknak a vizét senki emberfia, csak te magad, felséges királyom — felelte János —, mert azoknak a szegény emberek­nek könnyei táp­lálják a patak for­rását, akiket a te udvarodban leb­zselő ingyenélők nyomorítanak. A király elker­gette udvaroncait, és lám, egyszerre kiszáradt a hango­san csobogó könnyptatak. Másnap azt pá­rán sol:a a király Jánosnak, építsen r gge’re jó magas kerítést a palota körül, mert a völgyből feltörő szél zúgása is za­varja. Este nekilátott János a munká­nak, de akár­milyen vastag fa­lat emelt, a szél mindig ledöntötte azt. Reggel nagy ha­ragra gerjedC a ki­rály, mikor lát­ta, hogy nem épí­tette fel János a kerítést. — Nem is épít­heti föl azt senki emberfia, csak te magad, felséges királyom — mond­ta János —, mert azt a szelet azok­nak a szegény em­bereknek nehéz sóhajtása táplál­ja, akiket tolvaj kincstárnokaid fosztogatnak szű­nő s-szüntelen. Akkor a király elkergette tolvaj kincstárnokait is, ■ és lám, egyszeri­ben elhallgatott a szél, és olyan csen­desség lett, hogy az idő múlását is hallani lehetett. Másnap megpa­rancsolta a király Jánosnak, hogy reggelre ássa fel a szemközti kopár hegyoldalt, és ül­tesse be finom bort termő szőlő­vel. Este hozzáfogott János az ásásnak, de nem haladt a munkával, mert ásó, csákány, eke­vas, minden szer­szám beletört a hegy sziklás tes­tébe. Irtózatos méreg­be jött reggel a király, mikor meg­látta a kopár he­gyet. — Nem is áshat ja fel azt senki emberfia, csak le magad — mond­ta János —, mert azoknak a kőszívű ispánoknak szi­dalmaiból keletke­zett, akik a te ne­vedben nyomor- gatják a népet. A király erre cl- gergette kőszívű ispánjait is, és lám, a hegyoldal egyszerre ledobta magáról a sziklá­kat, és megtelt zöldellő szőlőtő­kékkel. Most már úgy lá'.szott, semmi sem zavarja töb­bet a király ál­mát. Akkor elébe állott János, és azt mondta: — Felséges ki­rályom, kimertem parancsodra a könnypatak vizét, elhallgatattam a sóhajok viharát virágzó szőlővel ültettem tele a hegyoldalt. Telje­sítettem parancso dat, mit kapok ir­tai — Börtönt! — kiáltott haraggal a király. — Min­dent én magam tettem azzal, hogy elkergettem udva­roncaimat, kincs­tartóimat és is­pánjaimat. — De én taná­csoltam, hogy ezt tedd! — kiáltotta haraggal János —, s az én tanácsom nélkül sohasem tudtad volna, mit hogyan kell ten­ned. Am a király ki­tartott a maga iga­za mellett, és bör ­tönbe csukatta Já­nost. De János óriási erejével ledöntöt­te a börtön falát, lerombolta a ki­rály palotáját, ösz- s-.etörte arany­ír ónj t azután el­kergette a grgös, O3toba királyt, és ma is boldog-n el a szőlőtermő, vi­rágos hegyeid Ion. Szinetár György medence, s üvegfalára zöld mosxat ragad. Ilyenkor egy-két algaevó hal segíthet: megtisztítják a vizet. A kellően megvilágított ak­váriummal nagyon kevés az elfoglaltság. Évenként egyszer az elpárolgott vizet eső- vagy desztillált vízzel kell feltölte­nünk. Ajánlatos, hogy a kezdő ak­varista először az egyszerűbb halaikkal telepítse be medencé­jét. Szép látványt nyújt a ka­vicsos homokba ültetett »Val- lesneria spirális« sásszerű leve­lei között a millió színben szikrázó Guppi, a Xypho és Platty nevő halak játékos ke­ringése. Az ikrás halak közül a Ta- nichüs vonja magára a figyel­met. A fekete Tetra és a piros­keres ztcsíkos Indiai Barbuston kívül, mindenki kedvence a kis Danio — hétköznapi néven zebrahaL Réti Erzsébet A JÓ VADÁSZ Száll a puha, fehér hó Olyan, mint egy takaró. Befedi a réteket Erdőket és hegyeket. Minden álh.t menekül, Madár ágról lerepül, Kicsi őz és sünd sznó Keresi, hogy most hol Jön a vadász sebtiben, Puskát ránt, s iziben lelőné a nyuszikat, De hím csak, mégsem durrogat. Meghallja, hogy nyúianyó Könyörögve mondja: »-ó. Vadász bácsi, most ne lőj, Minden fiam csont és bőr!-« Majd meghíznak tavaszra, Gyere akkor vadászatra! Eléd áll a nagy csaléd, S csinálhatsz nyúlvacsorát. Míg ezt anyó elmondotta, kicsinyeit odavonta. Vadász bársi mosolyogva Nézett a kis nyúlfiakra . . . Nem bánom hát, tepsi koma, Nem ke 1 mórt a jó lakoma, "vTcnj tele csak gyorsan tova. "Tíz.z"toI: meg jól tavaszra. Köszönték a kis nyulak "6 nagyokat ugrottak, E futottak messzire. Hová nem jut senki se, Nagy erdőnek i~’"eretlen mé’yibe. Boldog Judit Munkácsy Gimnázium I. e.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents