Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
Csütörtök, 1967. január 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkavédelem a termelőszövetkezetekben Mindjárt a bevezetőben lejegyzőm a megyei tanács mezőgazdasági osztálya munkavédelmi megbízottjának szavait: — Jelentős a javulás, de még nagyon sokat kell tenni. Az utóbbi évekhez mérten sokat változott a helyzet. Egyre több az olyan szövetkezet, ahol lelkiismeretesen végzik a balesetmegelőző munkát. Elfogadják és megvalósítják a biztonsági megbízottak tanácsait, ellenőrzési tapasztalatait. Az eredménynyel mégsem lehetünk elégedettek. Szomorú statisztika 1965-ben 888, nyolc napon túl gyógyuló baleset történt megyénk termelőszövetkezeteiben. A balesetet szenvedett tsz-tagok 19174 napra estek ki a munkából. Ebben az évben tizenkét halálos baleset fordult elő. 1966-ban 1056, három napon túl gyógyuló baleset történt. A kiesett munkanapok száma 18 765. A balesetek következtében négy ember meghalt. Élhetnének. Miért kellett meghalnia a kadarkúti Simon Miklósnak? Miért?! Fát döntöttek az erdőn. Rázuhant a fa. Nem lehetett volna jobban vigyázni? De, bizonyosan... És miért kellett meghalnia Varga Lőrincnek, a göllei Béke Tsz éjjeliőrének? Göllében úgy mondják, Varga Lőrinc jót akart. Segíteni szeretett volna. Le akarta rakni a pótkocsi rakományát. Egyedül volt. Erőlködött, megcsúszott és leesett. Többé nem kelt föl... És miért Orsós Péternek, a baléi Zöldmező Tsz egyik legszorgalmasabb emberének? Felkéretőzött a vontatóra. A vontatón nem volt védőkorlát. Leesett. Éppen a kerekek alá ... Miért Király Lászlónak, az andocsi Kossuth Tsz traktorosának? Vasárnap volt, a .jól végzett munka után a kocsmában szórakozott, amikor meghallotta, hogy valahol az országúton elromlott a sportolókat szállító vontató. Ott mások előtt mondta, hogy ő majd kimegy értük. Bement a gépudvarba, és engedély nélkül kihozott egy UTOS gépet. Élete utolsó útjára indult akkor délután. Feltételezhetően a nagy sebesség és az elfogyasztott szeszes ital hatására — felborult a géppel. A gép mága alá temette ... Élhetnének mind a négyen, ha vigyáznak rájuk. De ki vigyázzon? Elképesztő esetek A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a szövetkezetek megalakulása óta nagy gondot fordít a tsz-ek által leijei ölt biztonsági megbízottak oktatására. Minden évben egyhetes tanfolyamot szerveznek a biztonsági megbízottaknak. Csakhogy ez sem tökéletes megoldás. Ugyanis a biztonsági megbízottak jelentős része évrő' évre kicserélődik. Sajnos, jó néhány szövetkezetben csak papíron létezilc a biztonsági megbízott. Beszélhet, amit akar, kérhet, könyöröghet, ha a követeléshez nincs törvény biztosította joga. így aztán — nemtörődömség miatt — elképesztő esetek fordulnak elő. A növényvédő állomás igazgatója egy munkavédelmi tanácskozáson mondta el a minap az alábbi példákat: A megye termelőszövetkezetei évről évre nagyobb mennyiségű növényvédő sjert használnak fel. De — és ez a sajnálatos — nem mtndig szakszerűen/ A nagyszakácsi termelőszövetkezetben- például mezítlábas nők csávázták a gabonát. S mivel a szükségesnél lényegesen több gabonát csáváztak, a fölösleget őrletni vitték! A memyei termelőszövetkezetben védőfölszerelés nélkül vegyszereztek. A munkái végző dolgozó arcát és kezét pár nappal utóbb fekélyek borították el. Somogyszentpó- lom a Vofatox nevű vegyszer szabálytalan használata okozott mérgezést. Kerekiben két szarvasmarha növényvédő szert ivott víz helyett Látványban a gyümölcs permetezése után az előírt várakozási idő letelte előtt kezdték el a szüretet. Máshol vegyszeres zsákokban vitték haza a lopott halat. Ki lett volna a felelős, ha tragédiák történnek? A tízes rendelet Egy évvel korábban még csak kérni lehetett. Javasolni, tanácsokat adni. Ezen a tarthatatlan helyzeten változtatott a földművelésügyi miniszter 10/1966. sz. rendelete. Ez a rendelet részletesen, minden termelőszövetkezet számára kötelezően írja elő az óvó rendszabályok alkalmazását és megtartását a termelőszövetkezeti tagok és a családtagok testi épségének és egészségének megóvása érdekében. A rendelet előírja a biztonsági fölszerelések: a védőruhák és -eszközök beszerzését és a biztonsági fölszerelések állapotát ellenőrző biztonsági szemléket. Ez a rendelet már kötelezővé teszi a munkára történt beosztás, a munkakör megváltoztatása előtti elméleti és gyakorlati baleset-elhárítási oktatást. Előírja, hogy a biztonságos és .egészséges munkakörülmények megteremtése végett éves intézkedési tervet kell. készíteni. Az intézkedési tervben minden munkahelyre, erő- és munkagépre kiterjedően részletesen föl kell mérni a munkavédelmi és egészségvédelmi hiányosságokat. Föl kell tüntetni az azok megszüntetésére teendő intézkedéseket, rögzíteni kell a biztonsági szemlék idejét és a baleset-elhárítási oktatások rendjét. A tizes számú miniszteri rendelet a baleset-elhárítás megszervezéséről is intézkedik. Világosan kimondja, hogy a baleset-elhárítás szabályainak megtartásáért minden termelőszövetkezeti vezető és irányító munkakört ellátó személy — feladatkörének és intézkedési jogkörének megfelelően — felelős. A termelőszövetkezetek baleset-elhárításának megszervezését a járási mezőgazdasági osztály irányítja Az osztály köteles rendszeresen ellenőrizni ét: intézkedni. Az általa előírt intézkedéseket minden termelőszövetkezetnek végre kell hajtania.. Miért hiányoztak? A biztonsági megbízottak közelmúltban megtartott tanfolyamán szakelőadók ismertették a közúti baleset-elhárítás szabályait, a villamos gépek, a mezőgazdasági és ipari gépek biztonságtechnikáját, az építőipari baleset-elhárítás és a növényvédő szerek helyes alkalmazásának tudnivalóit. A tanfolyamon 140 biztonsági megbízott vett részt. Kilencven szövetkezet egyszerűen nem küldött senkit. Többek körött a marcali Vörös Csillag, az attalai, a cserén- fai, a csombárdi, az ecsenyi, a gálosfai, a gigei és a hetesi termelőszövetkezet biztonsági megbízottja hiányzott. Sokat kell még tenni a termelőszövetkezeti munkavédelem megszilárdításáért. Emberek életéről, egészségéről van szó. A 10-es számú miniszteri rendelet szerint minden szövetkezetben kell lem nie biztonsági megbízottnak. A rendelet felügyeleti jogot adott a járási tanácsok mezőgazdasági osztályának. A szövetkezetek kötelesek végrehajtani a balesetmegelőzés- sel kapcsolatos utasításokat. Nem szabad eltűrni, hogy néhány szövetkezeti vezető ön- kényeskedjen, és félvállról kezeljen ilyen komoly ügyet! Németh Sándor 4 Vöröskereszt múlt évi munkája a számok tükrében A Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége hétfőn délután ülést tartott. A múlt évi munkát és az 1967. évi tervet vitatták meg. Honfi Istvánná, a Vöröskereszt megyei titkára megállapította, hogy a munkatervben előírt feladatokat teljesítették, sőt egyes területeken többet is tettek, mint amit vállaltak. Előscgíttték a vöröskeresztes munkát a párt ideológiai irányelvei, a kormányrendeletek, az országos elnökségi és tanácsi határozatok. A megyében változatlanul nagy az igény az egészségügyi ismeretterjesztés iránt. 1968-ban az előző évihez képest háromszázzal több előadást tartottak a szakemberek. Az ezerhetvenöt előadást 68 528 érdeklődő hallgatta meg. A megyei összesítés azonban bizonyos aránytalanságokat mutat. Míg a fonyó- <ii járásban 309 előadást tartottak, a ‘marcali járásban mindössze ötvenötöt. 1966. január 31-én négvhónapos önkéntes ápolónői tanfolyam inA Csiky Gergely Színházban KÖZKÍVÁNATRA UTOLJÁRA! HUSZKA: ARANYVIRÁG operett 1967. január 29-én délután 3 és este 7 órakor Jegyek a színházi jegyirodában még kaphatók (4477) dúlt. ezen harminc személy vett részt, és vizsgázott eredményesen. A tanfolyam elvégzése után az önkéntes ápolónők bekapcsolódtak az. üzemi és a lakótelepi vöröskeresztes munkába. Az önkéntes véradás tervét túlteljesítette a megye, az előirányzott 4200 liter helyett 4773 liter vért adott Somogy az országnak. A mezőgazdaságban dolgozó egészségügyi felelősök munkája szervezettebbé vált, a tartalmi munka azonban még mindig nem kielégítő. A tsz- ek egészségügyi felelősei készítenek ugyan évi munkatervet, a tsz vezetősége el is fogadja, de nem minden esetben hajtják végre. A Ba- laton-part különleges feladatot ró a Vöröskeresztre. Az aktívahálózatot ezen a területen még nem sikerült teljesen megszervezni, a jövőben elsősorban ezt kell szorgalmazni. Az egészségügyi propaganda sem ' kielégítő, hiányoznak az idegen nyelvű tájékoztatók, ismertetők. Az üzemi vöröskeresztes munka fokozásának akadálya, hogy kevés az üzemi orvos, még részfoglalkozású orvos is csak helyenként található. Szépen fejlődik az üzemi vöröskeresztes munka a nagyatádi cémagyárban és a konzervgyárban. A cérnaevár- han a Vöröskereszt k^zdemé- rvezésr re munkakeröAc oirto -iknT'iric7;r“irjás vizsgálatot vé- -~-ngk ennek nevelő hatása "an. A Vöröskereszt megvet el- i"öksóge megvitatta a beszámolót, maid az idei munka- tervet beszélték meg. TÉL A BALATON-PARTON Télen sem kihalt a magyar tenger partja. Sétálók és sirályok a balatonfüredi sétányon. Megnőve kszik a tanácsok önállósága Balatanaligán 210 község tanács- és tsz-elnöke, párttitká- ra ismerkedik az új gazdasági mechanizmusból rájuk váró feladatokkal és a IX. kongresz- szus határozataival. Az új gazdasági mechanizmusnak érvényesülnie kell egész társadalmiunkban, minden munkaterületen, így természetesen tanácsainknál is. A hatósági, az államigazgatási munkában számtalan körülmény nehezíti, lassítja a feladatok megoldását, az ügyintézést, táplálja a bürokratizmust, gátat emel a választók és a tanács közé. Hatékonyabb, színvonalasabb munkát Sajátos, sokrétű feladattal kell megküzdeniük tanácsainknak, hiszen az államigazgatási munka elvégzése mellett a termelőszövetkezetek segítése, sz üzemek, intézmények irányítása, a szociális, kulturális igények kielégítése is elsősorban rájuk vár. Erről beszélt dr. Kerelces Andrásáé, a megyei tanács munkatársa is a tanfolyamon, amikor Tanácsaink szerepe és helye az új mechanizmusban címmel tartott előadást. Megállapította: tanácsaink munkájának eredményéitől nagymértékben függ a lakosság életkörülményeinek javulása. Részletesen ismertette, milyen változást hoz majd az új mechanizmus a tanácsok munkájában, a fölöttes szervekkel és az üzemekkel, intézményekkel való kapcsolatában. Tanácsaink fő feladatát így határozta meg: gondoskodniuk kell a területükön élő lakosság általános igényeinek kielégítéséről, a településfejlesztésről, meg kell teremteniük a szociális, kulturális igények biztosításának föltételeit. Ehhez alapot ad a tanácsok megnövekedett hatásköre, nagyobb önállósága, a területi gazdaságpolitika előtérbe helyezése, a kommunális adó bevezetése, a megváltozott tervezési, költségvetési, pénzügyi •"akigazgatási rendszer is. Nincs arra mód, hogy az ;gen tartalmas előadás mindé" részletét ismertessük. A lényeg az, hogy hatékonyabb, színvonalasabb tanácsi munkára van szükség. Élniük kell tanácsainknak a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, s nagy felelősségérzettel kell tevékenykedniük. A választók ezt eddig is elvárták s a jövőben még jobban megkövetelik. Sok kérdést tisztáztak Máskor is volt már külön a tanács- és a termelőszövetkezeti elnököknek meg párttitkároknak hasonló, a feladatokat meghatározó, rövidebb-hosz- szabb ideig tartó tanfolyam. Nem emlékszem azonban, hogy valamelyiken is olyan nagy figyelemmel kísérték volna az előadásokat, mint itt. Hogy miért, erre néhány hallgató így válaszolt: — Sok olyan kérdést tisztázott a tanfolyam már az első napokban, amit eddig nem értettünk — mondta Bútor József, a szentai Aranykalász Tsz elnöke. — Az eddig hallottak arról győztek meg, hogy nem járhatunk a régi útón, új, megfelelőbb módszereket keli keresnünk. Most győződtem meg arról, hogy helyes volt a decemberi közgyűlésünk határozata, amikor megszavaztuk az inkei példa követését. Mi is bevezetjük a készpénzfizetést, hogy jobban ösztönözzük a tagságot, meg hogy vonzóbbá tegyük a tsz-t a fiatalok előtt. Hazatérve ismertetem a vezetőséggel meg a párttagsággal a legfontosabbakat. Sok szó esett az előadásban a tanácsok és a tsz-ek közti kapcsolatról. Vörös József rák- si tanácselnök erről így vélekedik: • — Nálunk jó a kapcsolat a tanács és a tsz körött. Így sikerült járdát, pedagóguslakást építeni. Ennek eredményekén': épül az idén a művelődési ház. A tanfolyam arra is figyelmeztet, hogy az együttműködést még szorosabbá kell tenni. Községünkben rossz az jvóvíz, az emberek többsége két kilométerre is kénytelen vízért menni. Törpe vízmüvet szeretnénk építeni. A lakosság két- háromszázezer forint értékű társadalmi munkát vállalt, és pénzt is ajánlott fel. A fölöt- ':és szervek is ígértek segtt é- ~et, de mi lesz, ha elmarad? A jövőben mm lehet csak ölöttes szervek t'm->g5itásár várni, s a szükségesnél nagyobb fába ’ vágni a fejszét. Lassan, céltudatosan kell megoldani a legfontosabb feladatokat. Egyik községben például ötmillió forint értékű fejlesztésbe akarnak belefogni, de ennek az összegnek csak kis részével rendelkeznek. Ki adja a többit? — Nem szabad ilyen elhamarkodottan tervezni, mert ennek rossz utóhatása lesz. A lakosság véleménye alapján határozzák meg a legfontosabb feladatot s aztán sorban a többit — mondja Sangl L*ijos balatonőszödi párttitkár. — A pártszervezetnek segítenie kell a tanácsot és a termelőszövet- kezetet. Erre azonban csak akkor képes, ha elég erővel rendelkezik. Nálunk sajnos sok az idős párttag. Ez jó annyiból, hogy sok tapasztalattal rendelkeznek, de rossz is, mert a fárasztó napi munka után néni várhatunk tőlük még pari- munkát is. Fiatalokra van szükség a falusi pártszervezetekben, olyanokra, akik győzik erővel, energiával. Idejében és alaposan felkészülni Nemcsak az említett három tanfolyamhallgató véleménye, hanem az előadás után tartott konzultáció is igazolta, hogy a tanács- és a termelőszövetkezeti elnökök, párttátkárok hasznosan töltik idejüket Ba- latonaligán. — Vonatkozik-e a kommunális adó a vállalati üdülőkre? Megkönnyítik-e a jövőben az építőanyag beszerzését? Kinevezési, besorolási joga lesz-e a tanácsnak? — hangzottak a különböző konzultációs kérdések. Sugár Imre, a megyei ta- ács vb-elnökhelyettese minden kérdésre részletesen válaszolt. Egyúttal tájékoztatta a hallgatókat több fontos tervről is. Például a faluközport- tok kialakításáról, a vízrendezésről, az egyes területek hasznosítási terveinek készítéséről, a bekötő utakkal kapcsolatos "lkcpzeléhekről stb. Az előadásból és a kérdések, ’e adott válaszokból azt a tanulságot vonhatták le a tanfolyam hallgatói, hogy nincs már messze az az idő, amikor i községi tanács- és termelőszövetkezeti elnököknek, párt- titkároknak az új mechanizmus szellemében kell dolgozniuk. A fokozott követelményeknek a közéleti tisztségvi- mlők csak akkor tudnak megölelni, ha idejében, alaposan öl’-őszülnek az új mechanizmus beve~eté~ére, és már most keresik, kutatják a megfelelőbb módszereket. , , Szalai László
