Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
Szerda, 196T január 25, 3 SOMOGYI Bt EPL AP Felkészültek az idei feladatokra a somogyi és a zalai téglagyárak vezetői öt napot töltöttek együtt Fonyódon a TUNGSRAM Üdülőben Somogy és Zala megye téglagyárainak vezetői, párt-, szb- és KISZ-titkárai. A tanfolyam célja az volt, hogy felkészüljenek az idei munkára, az új mechanizmus előkészítésére és bevezetésére, s hogy megválasszák a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti bizottságát. Az eddigieknél nagyobb önállóság tizenkét gyárban A vállalat vezetői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az új mechanizmusra kellő időben föl kell készülni üli. Éppen ezért úgy határoztak, hogy az idén feloldják a kötöttségek alól a Nagykanizsa I-es, a Nagykanizsa III-as, a Zalaegerszeg I-es, a Zalaegerszeg Il-es, a zalaszentgró- ti, a molnári, a Kaposvári I-es, a Kaposvári III-as, a kajposméröi, a balatonszentgyörgyi, a kéthelyi és a marcali téglagyárakat. Az eddiginél önállóbban gazdálkodó gyárak tapasztalatait 1968-ban felhasználják. Két nap alatt tájékoztatták W, említett kísérleti gyárak vezetőit arról, hogyan kell értelmezni a nagyobb önállóságot, milyen jogkörük lesz. Közölték velük, hogy az idén nem figyelik valamennyi költség alakulását, viszont előírják a negyedévenkénti nyereséget Ha ennél nagyabb a nyereség, bizonyos százalékát kioszthatják a dolgozók között. A részesedés kifizetésének föltétele a béralap megtartása. Ha túllépik, bizonyos összeget levonnak a részesedési alapból. A gyárvezetők jogköre bővül. Pontosan meghatározták, mihez kell a gyárvezetők beleegyezését kérni, miben határozhatnak teljesen önállóan. A gyárvezetők döntik el, hogy a javításokat saját vállalatukkal, más vállalattal vagy a gyár dolgozóival végeztetik-e el. A gyárvezetők kérése vagy beleegyezése nélkül nem lehet fuvarozni, ök jelölik meg, hogy az AKÖV-veJ, az ÉPFU- val vagy gépállomással szál- lítatnak-e. Ha már a szállításnál tartunk, hadd említsük meg, hogy csak azokat a lovakat tartják meg belső szállításra, amelyekre a gyárvezetők szerint is szükség van. Az említett rendelkezésekből is látható, hogy 1967-ben a tizenkét kísérleti gyár vezetőinek módjuk lesz az eddiginél jobban gazdálkodni, a nyereséget növelni. A kísérlet sikere attól függ, hogy a gyárak vezetői milyen intézkedéseket hoznak, másrészt, hogy a vállalat központja minden támogatást megad-e az üzemeknek. A tanfolyamon bebizonyosodott, hogy a gyárak vezetői teljes felelősséggel készülnek fel a nagyobb önállóság révén megnövekedett feladatok végrehajtására. A vállalat központja pontos tervet készített a kísérletről, és megfelelő tájékoztatást, segítséget kíván adni az üzemeknek. Öt forinttal termeljen olcsóbban minden munkás Nemcsak az említett tizenkét gyár vezetőinek, munkásainak kell az eddiginél okosabban dolgozniuk, hanem a kísérletbe be nem vont tizennyolc gyár kollektívájának is. Nekik is elő kell mozdítaniuk a termelés növelését A két napig tartó aktívaértekezleten elhangzott igazgatói beszámoló választ adott arra a kérdésre, hogyan tehetik meg ezt. Hogy a vállalat 203 millió téglát égessen, s mintegy 228 millió nyers téglát gyártson, ahhoz mindenekelőtt a rendelkezésre álló kapacitás maximális kihasználására, az egyéni teljesítmények fokozására van szükség. Kiszámították, hogyha azok az üzemek, amelyek tavaly nem teljesítették tervüket, az idén eleget tesznek kötelezettségüknek, a tavalyinál 13 millió téglával többet adhat a vállalat a népgazdaságnak. A költségek egyszázalékos csökkentéséből tervezett 1 360 000 forint, valamint a kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedéshez szükséges kétmillió forint előteremtéséhez mindössze az kell, hogy minden munkás a tervezettnél öt forinttal termeljen olcsóbban naponként. Ezt az öt forint költségcsökkentést sokféleképpen el lehet érni. Pl. úgy is, hogy három cseréppel kevesebbet tör ösz- sze egy muskás, s úgy is, hogy jól megszervezik a szállítást. Érdemes jól dolgozni. Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés nem marad el. A bért 1967-ben 1,4 százalékkal növelik a vállalatnál. Célprémiumként 200 000 forintot fizetnek ki. Megéri megelőzni az elemi kárt is. Az elemi kár az előző években nem csökkentette a dolgozók keresetét Az idén se fogja. Ha azonban a tervezettnél kevesebb lesz a kár, növekszik a munkások jövedelme. A vállalat ugyanis az elemi kár csökkentéséért külön fizet Ez új dolog. Az igazgató így fogalmazta meg az intézkedés célját: .»Azt szeretnénk elérni, hogy a dolgozók az eddiginél többet törődjenek üzemükkel. Ha például a téglagyári munkás vasárnap délutáni moziba megy, s észreveszi, hogy jön a felhő, akkor forduljon meg, és menjen a gyárba menteni a téglát.« Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a két megye téglagyárainak kollektívája nagy feladatok végrehajtására képes. A vállalat a tervezett 190 millió helyett 190 200 000 téglát égetett A termelékenység is emelkedett Az egy főre jutó termelési érték a tervezett 78147 forint helyett 78 912 forint volt. Verseny a vándorzászlóért Egy sor intézkedés módot ad ró, hogy még jobban túlteljesítsék a gyárak a tervet, mint tavaly. A tanácskozás részvevői (a felszólalásokból ez derült ki) bíznak benne, hogy a meglevő műszaki föltételek mellett a tervezettnél több építőanyagot adhatnak a megyének, az országnak. Bizakodásuk egyik jele a versenykedv. Forró András, a kaposmérői téglagyár vezetője versenyre hívta a többi üzemet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. 1966- ban az ő üzeme, valamint a Zalaegerszeg Il-es számú gyár nyerte el a kongresszusi ver- lenyzászlót. Forró András felhívása után a verseny majd a fonyódi tanácskozáson alapított vándorzászlóért folyik. Az idei tervet akkor lehet könnyen túlteljesíteni, ha a gyárak minden dolgozója, valamennyi tömegszervezete vállvetve küzd a termelés növeléséért, a költségek csökkentéséért Fonyódon a 11 tagú vállalati szakszervezeti bizottság megválasztása alkalmával az szb beszámolója különösen felhívta erre a szak- szervezeti küldöttek figyelmét. Fontos, hogy a szakszervezet — különösen az eddiginél nagyobb önállóságot kapott üzemekben — minden erejével támogassa a vezetést. Ha a szakszervezeti bizottság előmozdítja a termelés növelését, segít a gyárvezetőnek a munkaföltételek megteremtésében, akkor a tagság a szervezeti kötelezettségének is jobban eleget tesz. A Fonyódon megválasztott vállalati szak- szervezeti bizottságnak a vezetőkkel, a munkásokkal való szoros együttműködésre kell ösztönöznie a gyári szb-ket Szegedi Nándor EXPORTRA VÁLOGATJÁK A BURGONYÁT a MÉK zákányi telepén. A burgonyát tsz ckben tárolták. Ebben a hónapban 100 vagon burgonyát akarnak külföldre szállítani. | Tettre kész emberek ÉPÍTŐANYAG-VÁ SÁ R LÓ K, FIGYELEM! A marcaii TÜZÉP-telepen megvásárolt áruit a 13. sz. AKÖV házhoz szállítja Kívánságra a rakodást is elvégezzük. Megrendelését a 13. sz. AKÖV főnökségén (Marcali, Petőfi S. utca 44. sz.) leadhatja. Telefon: Marcali 74. 13. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT, KAPOSVÁR. « (4465) Nincs rá szükség ? Senki sem állíthatja, hogy Kaposvár jól áU buszvárók dolgában. Néhány helyen esőben, hóban is a szabad ég alatt kénytelenek várakozni az utasok. Ezért csak az elismerés hangján lelipt szólni a Vas- és Fémipari Vállalat munkásainak törekvéséről: decemberben, a legnagyobb év végi hajrá idején is szakítottak időt rá, hogy három buszvárót építsenek. Nem pénzért, nem munkaidőben csinálták, csupán azt kérték, hogy az anyagot fizessék meg, az ösz- szeszerelést társadalmi munkában végzik el. Most mégis úgy tetszik, nem volt erre szükség. A kész buszvárók ott sorakoznak a vállalat udvarán, s mindenki attól fél, hogy valamelyik gépkocsi véletlenül kárt tesz bennük. Az emberek bosszankodnak: miért kellett nekik szabad idejüket is erre áldozniuk, ha fölösleges? Pedig nem fölöslegesen dolgoztak, csak éppen senki se törődik azzal, hogy elszállítsák a buszvárókat. Ha gyorsan a rendeltetési helyükre vitték volna, az utasok használhatnák, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. A vállalatnál most keserűen azt mondják: úgy Játszik, megérik itt a tavaszt is. Reméljük, nem lesz igazuk. K. I. A szám abszolút értékben is nagy: a Dél-balatoni Vizes Csatornamű Vállalat dolgozói több mint 1 430 000 forintot takarítottak meg a kongresszusi versenyben. E jelentős összeg egy része társadalmi munkából tevődik össze, másrészt többletmunka eredménye. A szám mellett az akarat és a tettre készség még nagyobb jelentőségű, hiszen nem csupán néhány emberről van szó, hanem egy törekvő kollektíváról. Tervek és tervezők A tettre kész emberek között elsőként a műszakiakat kell említeni. A társadalmi munkát csaknem mind ők végezték el. Olyan munkát, amihez szakértelem és helyzetismeret kelL Terveik — melyeket maguk készítettek — Balatonlellén és Siófokon valósultak és valósulnak meg Olyan tervek ezek, amelyeket a tervezőintézetek az idő rövidsége miatt már nem vállaltak, vagy éppen a kapacitás hiányzott. A négy ember — Bolhóy László, Várbogyai János, Jankó Ferenc és Gyi- mesi Béla. igazgató — nem !smert lehetetlennek látszót a tervezésnél. Feláldozták a szombat délutánokat meg a vasárnapokat is. Igaz. az igazgató tiltakozik: — övék a babér, én csak három utcát csináltam. Többre nem futotta az időmből. — Nekünk viszont volt — veszi át a szót Bolhóy László. — Reggel hattól kettőig dolgoztunk. A délutánok szabadok voltak. Egyébként azt mondják, hogy ő csinálta a legtöbbet. S ezt nem lehetett csak munkaidő után elvégezni. Neki került a legtöbb vasárnapjába is. — Meg kellett csinálni ezeket a terveket, hiszen a községi tanácsok a kivitelezést is — a szakipari munkákat kivéve — társadalmi munkában végezték eL — Hogyan indult meg a munka? — Bolhóy elvtárs, az építési osztály vezetője bejárásokon hallotta a tanácsoknál, hogy a vízügyi beruházások egy részére van pénzük, de nem tudnak terveket szerezSüpgős intézkedést! Evek óta húzódó, elintézetlen dolog az elheverő növényvédő vegyszerek sorsa. Pedig majd minden növény- védelemmel kapcsolatos értekezleten szóba jön ez a kérdés. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek képviselői eddig eredménytelenül sürgették a központi intézkedést. Az illetékesek érdemleges válasza egyre késik. Kevés olyan gazdaság van, ahol nem okoz gondot a vegyszerek biztonságos elhe- lyez'üe. £\rői évre újabb és tökéletesebb növényvédő szerek kerülnek forgalomba. Ha a gazdaság megveszi az újat, a jobbat, nyilvánvaló, hogy azt használja fel. A régi tehát visszamarad. Az utóbbi években úgyszólván minden gazdaságban jelentős mennyiségű régi vegyszer halmozódott így fel. Mindenütt probléma a régi készletek tárolása. Kidobni nem lehet. Elásni sem. A vegyszer kis adagban a növények gyógyszere. Nagy mennyiségben borzalmas hatású méreg. Hogy mit lehetne tenni? Ez az, amit nem tud senki. Erre a kérdésre csak a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakemberei tudnának választ adni. De mikor adják már meg? Meddig kell még várni? N. &> ni. Kérem — mondta Bolhóy Laci —, vannak emberei nk nekünk is. Megcsináljuk. — Mindenki szívesen vállalta ezt a társadalmi munkát — Teszi hozzá Bolhóy László —, hiszen a t ervek egy részét a mi vállalatunk szakembereinek kellett kivitelezniük. S mi ismerjük legjobban a területet Nem hiszem, hogv valaki tudna olyan utcát mondani, amit mi nem ismernénk. Területük Balaton-aligától Balatoni enyvesig terjed. Hogyan tovább? A jövőre vonatkozó elképzelések már régóta foglalkoztatják az embereket. Bár azt mondják, hogy az idei tervek még koránt sincsenek készen. Eddig csak olyan hangos gondolkodás volt. És sok vita. Egyrészt az Országos Vízügyi Főigazgatóság javaslatait veszik figyelembe, másrészt az emberek elképzelését, véleményét. A tapasztalat az, hogy amit a brigádok jónak tartanak és vállalnak, azt tűzön-vízen keresztül végrehajtják. — Az idén az új mechanizmus szellemében jobban szem előtt kell tartanunk a gazdaságosságot. Mércéket állítottunk a brigádok elé. Szerencsénk van, hiszen egy-egy terület egységet alkot. Ott egy brigád dolgozik A versenyvállalásoknál sokszor agyonbeszélt téma volt a tanulás. Gyakran eredmény nélkül. Nekünk viszont na svon fontos pont ez. Olyan szakembereket sehol sem képeznek, amilyenekre nekünk van szükségünk. Mert ha fölveszünk egy villanyszerelőt, az olyan beosztást kap, ahol a kémiához is értenie kell valamit meg a biológiához is. És az emberek nálunk szívesen tanulnak. ' Ez főleg a szolgáltatásokra vonatkozik. Az építési feladatok talán még jelentősebbek ennél. Gyimesi Béla igazgató és Vincze Imréné szak- szervezeti titkár arról beszélt, hogy az építkezések átfutási idejének megrövidítése nagyon fontos kérdés a vállalatnál. Hogy mennyire az, azt a múlt évi példa jól szemlélteti: a többletnyereségnek tavaly főleg ez volt az alapja. Ehhez pedig pontosan szervezett munka, lelkiismeretes szakember és nem utolsósorban jó terv kell. Körülbelül í<*y körvonalazódott az ez évi munkaverseny a Dél-balatoni Vizes Csatornamű Vállalatnál. A jó munka alapja Ezekben a tényekben lát- iák az idei jó munka alapját S ehhez segít a munkaverseny is, mert — az igazgató szavait idézem — »ha a munkaversenynek olyan alapja van írásban rögzítve, ami sem félre nem érthető* sem félre nem magyarázható, akkör áz emberek szívvel és szívesen tesznek felajánlásokat«. — Nemcsak a gazdaságosságot vesszük figyelembe — teszi hozzá a szakszervezeti titkár —, mert mindehhez sokat adnak az emberek a közösségi szellemmel. Olyan többlet ez, amit nem lehet tervezni, de számolni kell vele. A Dél-balatoni Víz- és Csatornamű Vállalatnál számolnak vele. Bíznak az emberekben, mert tudják, hogv nélkülük vajmi keveset, velük rengeteget lehet elérni. Ennek a bizalomnak egyetlen alapja a múlt megoldott nagy feladatai. Mert voltak már nagy feladatok. A bala- tonaligai pártüdülőnél egy kút fúrásét és bekötését végezték el terven felüL 309 000 forint értékű miunka volt ez. Fonvódon az utcák vízvezeték-szerelését végezték el. A munka értéke nem kevesebb, mint 240 000 forint. Ezek a biztosítékok. A jövő biztosítékai. Kercza Imre A város dolgozóinak kérésére lehetővé tettük, hogy újsághirdetéseiket a SOMOGYI NÉPLAPBA munkaidő után is feladhassák Üj hdrdetésfelvevő helyünk a Kaposvár, Május I. u. 7. sz. alatti (Latinka-ház) DOHÁNYBOLT E dohányboltban este 7 óráig vesznek föl apróhirdetést, gyászjelentést, köszönetnyilvánítást. Somogy megyei Lapkiadó VaUálat (S)
