Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

Kedd, 1967. január 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP az igxizqntát Tizenkét évi- állt a Faipari Vállalat élen. Jót, rosszal, si­kert és kudar­cot együtt élt át a munká­sokkal. Sol tű­sem felejtette el, hogy a gya- lupad mellól került az igaz­gatói székbe. Ajtaja mindig nyitva állt az emberek előtt, mindig számít­hattak rá elv­társai. Vörös József igazgató most meghatottan ül íróasztala mö­gött. Kedves vendégek ke­resték föl az üzemben. So­mogyi József, a városi pártbi­zottság első tit­kára, Deák Fe­renc, a megye tanács ipari osz­tályvezetője és Püspök Tibor, a megyei pártbizottság ipari osztályának helyettes vezetője. Az igazgató január 1-én nyu­galomba vonult, az utolsó előt­ti munkanapon jöttek el hoz­zá az elvtársak, hogy elbú- osúztassák. A kis iroda hamar megtelik. Amíg széket hoznak a szomszé­dos irodákból, megindul a be­szélgetés. A városi pártbizott­ság első titkára a munkáról érdeklődik. Az igazgató meg­simítja deres haját, megiga­zítja szemüvegét, s szenvedé­lyes magyarázatba kezd. Amikor mindenki elhelyez­kedik, a megyei tanács ipari osztályvezetője megkezdi a búcsúztatást. Olyan csend van az irodában, hogy még a légy­zümmögést is meg lehetne hallani. — Jövetelünknek az a célja, hogy néhány szóval megemlé­kezzünk nyugdíjba menő igaz­gatónkról. Már elöljáróban el­mondhatom, hogy ezután is számítunk tanácsaira, munká­jára. Tudjuk, hogy nagyon ne­héz megválni attól a munka­helytől, ahol több mint egy évtizedet élt le az ember. A búcsúzáskor mégis örömmel nézhetünk vissza, még ha gondjaink vannak is a válla­latnál. Ezekről éppen az előbb beszélt nagyon szenvedélye­sen ... Vörös elvtárs vezetésé­vel becsülettel láttak neki a dolgozók, hogy a kis céget na­gyobb vállalattá fejlesszék. Ha nem sikerült is minden úgy, ahogy szerették volna, mégis sokat fejlődött a válla­lat. A legutóbbi év zökkenői­től eltekintve mindig élen járt az üzem. Kis szünet. Az igazgató alatt megreccsen a szék. — Csak hivatalosan búcsú­zunk, mint emberek és mint munkatársak együtt maradunk. Tanácsaidra, észrevételeidre számítunk. Azt kívánjuk, hogy ne jelentsen törést életedben ez a változás. Ugyanilyen szív­vel, fiatalos szenvedéllyel se­gítsd a mi társadalmunkat. Boldog életet, boldog nyugdí­jas kort kívánok. Deák Ferenc melegen kezet rázott az igazgatóval, s átadta neki a megyei tanács ajándé­kát: háromezer forintot. Az igazgató azonnal szerette volna megköszönni a búcsúzta­tást. De hangja elcsuklott. Majd később — mondta neki a városi pártbizottság első titká­ra. — Tisztelettel és szeretettel köszöntőm Vörös elvtársat a városi párt-vb nevében. Nagy harc, nagy küzdelem árán ju­tott ez a vállalat a mostan' színvonalra. Vörös elvtárs pél­dát mutatott a pártmunkában a vállalatvezetésben. Ember volt és jó elvtárs. Amikor ide­je engedi, ezután is segítsen a pártmunkában, az üzemben. A párt nevében megköszönjük a vállalatnál tizenkét év alatt kifejtett tevékenységét. Az igazgatót közben meg­nyugtatták az elvtársi szavak. Megköszöni a bensőséges bú­csúztatást. A háta mögött él- üzem-oklevél, az üzem látké­pe díszíti a falat. A fejlődést, az előrelépést tanúsítja mind a kettő, , a munkásból lett igazga­tó törekvését. Amíg beszélt, az arcát néztem. Kiverte az iz­zadság. A szavak nehezen áll­tak össze mondatokká. — Hogy miiért érzékenyed- tem el?.,. Velük indultunk el... Több mint egy évtized ... Nehéz elmenni... nem a vál­lalattól, hanem azoktól, akik­kel együtt dolgoztam. Mindig emberekkel foglalkoztam a fel­szabadulás óta. Emlékszem a gazdagyűlésekre a Cserben. Aztán öt évig párttitkár vol­tam a vasműben. Tizennégy éve tagja vagyok a pártfegycl- mi bizottságnak. Csak az fáj, hogy akkor válók meg a válla­lattól, amikor nem úgy megy a munka, ahogy kellene... Azt kérem, hogy sokkal na­gyobb segítséget adjatok az üzemnek, hogy megállhassa helyét az új mechanizmusban. A gépesítés, az nagyon fontos. A búcsúztató beszélgetéssé alakul át Püspök Tibor üdvöz­lő szavai után. Somogyi József elvtárs azzal vigasztalja az igazgatót: — Nézd, Jósika bácsi, sokkal nagyobb öröm, ha az ember sorozásra jár... A vendégek elköszönnek. Sorra kezelnek az igazgatóval. Vörös József könnyeivel küsz­ködve így búcsúzik: — Köszönöm, elvtársak, hogy eljöttetek. Lajos Géza íjalib középiskolák, diákotthonok épülnek 1967*hen A középiskolai hálózat 1967- ben több mint száz tanterem­mel bővül. Özdon 12, Hatva- ban 12, Veszprémben 16, Pé­csen 20, Cegléden, Szekszár- don, Szombathelyen és Lete- nyén egy-egy nyolc osztály- termes tanintézet készül el. Tovább épül a magyaróvári 16, valamint a miskolci 19 tanter­mes középiskola. Számos új beruházás is kez­dődik. Így többek között az év folyamán Szerencsen 16, Tiszafüreden 12, Berettyóújfa­lun 12, Kiskunmajsán, János­halmán, Pusztaszabolcsom, Pol- gárdiban, Biharkeresztesen, Szécsényben, Pilisvörösváron, Bcnyhádon és Zircen 8—8 tan­termes tanintézet építési mun­kálataihoz látnak hozzá. Szak- középiskola építését kezdik el Dunaújvárosban, Egerben, Nyíregyházán és Debrecenben. Hódmezővásárhelyen több mint 400, Szekszárdon 380 ta­nuló számára építettek közép­iskolai diákotthont. Ezenkívül meglévő épületek felhasználá­sával, helyiségek átcsoportosí­tásával további 400 diákottho­ni helyet biztosítanak középis­kolás fiataloknál-:. Az 1967-ben létesülő közép­iskolákra és középiskolai diák­otthonokra előirányzott összeg meghaladja a 180 millió forin­tot, s ezt mintegy hatmillióval egészítik ki helyi erőforrá­sokból a tanácsok. (MTI) Ingyen tv a milliomodiknak Szilveszter napján sok száz tv-készüléket adtak el a KERAVILL-üzletekben: sokan ugyanis ezen a napos vásárol­ták meg, hogy még megnéz­hessék az esti műsort. A Posta január 10-ére várja a millio­modik tv-készülék szerencsés vásárlóját. Azért lesz szeren­csés, mert a gyárak nemcsak abban egyeztek meg, hogy a milliomodik készülék vevője ajándékot kap, hanem ezenfe­lül visszatérítik a vásárolt tv- készülék árát is. Mit vásárolhatnak az amortizációs alapból a tsz-ek? 1966 ELEJE ÖTA elhasz­nálódott gépeik felújítására, pótlására amortizációs alapot képeznek a termelőszövetke­zetek. Újfajta gondot, a ré­gebbiektől eltérő feladatok megoldását jelenti a tsz-ek- ben az amortizációs alapban képződött összegek ésszerű felhasználása. Egy év múltán érdemes tájékozódni arról, hogy a szövetkezeti gazdasá­gok hogyan tudnak gazdál­kodni ilyen pénzükkel, mit vásárolhatnak, és milyen igé­nyeik maradnak kielégítetle­nül. A Földművelésügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint egy év alatt a termelőszö­vetkezetek gépamortizációs alapja meghaladta az egy- milliárd-százmillió forintot. Az adatok szerint ebből az összegből október eleiéig a termelőszövetkezetek felhasz­náltak 945 milliót. Tehát úgy ítélhető meg. how a szövet­kezesek vezetői meet-lslták a pétv» helyét. hiszen az amor+i-áciés alarmok esek ki­sebb bán vada marad felhasz­nálatlanul. Arra me" nincsenek ada­tok. hoev valóban olvan gé­peket, fölszereléseket tud­Csepel típusú tehergépkocsik javítását vállaljuk Az igénybejelentést ja­nuár 31-ig írásban kér­jük. Gépjavító Állomás, Velence. (2522) tak-e vásárolni, amelyek a termelésben a legfontosab­bak. Nincs még kimutatás ar­ról, hogy hány esetben köl­tötték el a pénzt csak, azért, mert volt, és azt vásárolták, amit éppen kapni lehetett. Valószínű, hogy majd ké­sőbb elkészítendő fölmérések több termelőszövetkezetben feltárnak ilyen jelenségeket. Ugyancsak a Földművelés­ügyi Minisztérium tájékozta­tása szerint — bár egy év alatt sokat javult a mezőgaz­dasági gép- és alkatrészellá­tás — még mindig kevés az olyan gép és fölszerelés, amelyet raktárról tudnak szállítani az AGROKER vál­lalatok. Ez a tény értelem­szerűen csökkenti a gépvá- Osztás lehetőségét, és sürgető feladat, hogy ezen a helyze­ten minél előbb változtassa­nak. HAZAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZÜKSÉGLETÜNKNEK hozzávetőlegesen kétharmad része importból v származik. Nagyrészt tehát a külkeres­kedelem tevékenységétől függ, hogy a termelőszövetkezetek milyen gépekhez jutnak hoz­zá. Ez arra kötelezi a mező- gazdasági gépkereskedelmet irányító szerveket, hogy meg­felelően, előreláthatóan ter­vezzenek, és sok esetben évekre előre meghatározott szerződésekben gondoskodja­nak külföldi vásárlásokról, vevőik pontos kiszolgálásá­ról. Figyelmeztető jelenség, hogy a termelőszövetkezetek különösen hiányt szenvednek néhány fontos. külföldről 'tórmazó génben. Így oél- dáu.l keresik és vásárolnának kombáinokat, kukoricabeta­karító géneket, terményszárí­tókat. állattenyésztési gépeket, tehergépkocsikat, vontatókat és több külföldi traktortípust A termelőszövetkezetek gép- ellátását országosan az AG- ROTRÖSZT s a megyékben az AGROKER vállalatok bo­nyolítják le. Az AGRO- TRÖSZT vezetőinek tájékoz­tatása szerint már 1966-ban az elosztás rendszerét erőtel- jesebben felváltották a ke­reskedelmi módszerek. De változatlanul igaz, hogy jó kereskedelmet lebonyolítani csak akkor lehet, ha van ele­gendő áx-ucikk; ha van mi­vel kereskedni. Éppen ezért az AGROTRÖSZT-nek egyik legfontosabb programja, hogy növelje a mezőgazdasági gé­nek választékát, mind a kül­földi, mind az itthoni meg­rendeléseknél igazodjék a termelőszövetkezetek igé­nyeihez. vagyis olyan gépe­ket szállítson a termelőszö­vetkezeteknek, amelyekre azoknak leginkább szükségük van. A tájékoztatás szerint 1967- ben összességében 10 száza­lékkal több mezőgazdasági "ép kerül forgalomba ha­tónkban, mint 1966-ban. Egyebek között 2000 gabona- kombájnt, 7000 traktort, 100 burgonyabetakaritó kombájnt és ugyancsak 100 garnitúra cukorrépa-betakarító gépsort vásárolhatnak a mezőgazda- sági üzemek. A választék: RS—09-es esz­közhordozó traktor, négyke- rékhajtású UE—28-as, 50 LE-s univerzális Super-Ze- tor, ugyancsak 50 LE-s MTZ, továbbá D4K-B hazai gyárt­mányú traktor. Az AGRO- TRÖSZT szakembereinek vé- 'eménye szerint a felsorolt traktorfélékből a termelő-zö- vetkezetek igényeit 1967-ben ki tudják elégíteni. Flóréi át­hatóan kevés lesz a DT—54- es traktor, bár a jelenlegi tervek szerint 580-at hoz for­galomba a mezőgazdasági gépkereskedelem. Változatlanul hiányra lehet számítani szervestrágya-szóró- val fölszerelt pótkocsikból, markoló—rakodó gépekből és még néhány más gépből, föl­szerelésből. Mindezt össze­gezve: 1967-ben az AGRO- TRöSZT nagyobb gépválasz­tékot kínál a termelőszövet­kezeteknek, mint 1966-ban. JOGOS A KÉRDÉS: Mit te­gyenek azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek nem ta­lálják meg azt a gépet, föl­szerelést, amelyre gazdálko­dásukban leginkább szükség van? A Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági Osztá­lyának tájékoztatása szerint változatlanul érvényes, hogy az amortizációs alapban fel­halmozódott pénz után a bankfiókok 3’ százalékos be­téti kamatot fizetnek. Hogy egy-egy termelőszövetkezet mikor költi el pénzét, abba sem a bank, sem más nem szól feele. De a termelőszö­vetkezetek akkor cseleksze­nek helyesen, ha pénzüket mindaddig a bankban tartják, amíg csak ésszerű vásárlásra nem tudják fordítani. 1967 elejétől kezdve az amortizá­ciós alapképzés általános a termelőszövetkezetekben, ki­terjed nemcsak a gépekre, hanem az épületekre, ültet­vényekre is. Az így felhal­mozódott összegeket a Ma­gyar Nemzeti Bank ugyan­csak 3 százalékos kamatozás­sal kezeli, 1L L. Több törődést érdemel a dohánytermesztés Megszívlelendő tapasztalatok a nagyatádi beváltában A múlt óv végének egyik napján jártunk a nagyatádi do­hánybeváltó üzemben. Éppen dohányt hoztak a szulokiak, és szállítmányt vártak a Bara­nya megyei Somogyhárságyról. Több mint száz dolgozót fog­lalkoztatnak télen az üzemben. Ha bőséges a termés, sok a munka a beváltéban. 1966-ban azonban nem valami jól fize­tett a dohány. Pfeffer István, a szuloki Pe­tőfi Tsz elnöke is elkísérte a gazdaság utolsó szállítmányát, s amíg Farkas Károly átvevő Szehágel József és Hajnal Ist­ván brigádjánál: a báláit mér­tartott becsléskor még 8153 mázsa dohányra volt kilátás, szembetűnik, milyen nagy a kiesés. Szulokhan nagy területen 111- tetik ki tavaszonként a do­hányt, az idén például 210 holdjuk volt. A hozam évről évre kevesebb, ezzel együtt természetesen csökken a bevé­telük is. A beváltó vezetője szerint a szulokiak túlságosan támaszkodnak a termelés ha­gyományos módszerére, holott észre kellene venniük, hogy ez most már hovatovább káros. Már a palánták nevelése is ki­fogásolható. Ráadásul, miután Minősítik a szulokiak dohányát. Ebben a szállítmányban sok az alá­rendelt, kevés a harmadosztályú áru. te és vízsgálgatta, elpanaszol­ta: nagyon gyenge volt a do­hánytermés, alig haladta meg a két mázsát a holdanként! ál­lag. S a minőség? Egyik bála a másik után kapott alárendelt minősítést, alig akadt harmad­osztályú áru. Ugyanis pero­nos zpóra kezdte ki a dohányt, emiatt mintegy másfél millió forint kár érte a szövetkezetét. Szulokhan hagyománya van a dohánytermesztésnek — az egyik dohányfajta a faluról kiültetik, sok pétisót adnak rá. A nitrogéntartalmú mű­trágya túl gyakori adagolása gyors növésre készteti a do­hányt, emiatt a növény érzé­kenyebbé válik a betegségek iránt. A letört dohányleveleket még mindig háztáji pajtákban szárítják, még egyetlen nagy­üzemi dohánypajta sem épült a szövetkezetben. A mikeiek- nék viszont hasznukra válik, hogy most már a területnek Természetes fermentálásra készítik elő a dohányt. Egy-egy ilyen ra­kás is mázsa szivnivalót tartalmaz. kapta a nevét —, és lám, most mégis ide jutottak, Gavallér Andor, a beváltó vezetője elmondta, hogy 1966- ban 74 termelőszövetkezet — somogyi és baranyai — termelt dohányt részükre. A bara­nyaiak Somogyhárságy kivéte­lével Pécsre szállítják áruju­kat, a somogyiak Nagyatádon adják át A múlt hét közepéig 2105 mázsa szuloki fajtát, 2224 mázsa szabolcsit és 896 mázsa havanna dohányt vettek át. A somogyi gazdaságoknak mint­egy hetven százaléka átadta áruját Ha ezeket a számoltat nézzük, és fi"''elembe vesszük, hogy a november első felében megfelelő nagyságú, korszerű pajtájuk van. A nagyatádi beváltóba szál­lított dohány egy része a hely­színen természetes fermentá­láson esik át és ezt főként nyugati államokba szállítják. A többit gyorsított fermentá­lásra társüzemekbe küldik, s hazánkban dolgozzák fel. A Nagyatádon fermentált do­hány június 30-ig készáruként, vagyis további feldolgozásra váró ipari alapanyagként ke­rül ki az üzemből. A legtöbb alapanyagot az Egri Dohány­gyárba szállítják, ahol szivart készítenek belőle. Iiernesz Ferene Építésztechnikust karbantartó részleg vezetőjének azonnal fölve­szünk. Siófok és Vidéke Körzeti Vö'dmü~esszövetkezet, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (4333)

Next

/
Thumbnails
Contents