Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1667. január 22. EQY ÓRA Szil'mar/ Jl!árt/wal — Az elsőre, a momte-carzióban, hallhatjuk a rádióban Szirmay Mártát, a fiatal énekesgeneráció kül- és belföldön elismert, a komoly zenében, a dzsesszben és a tánczenében egyaránt sok sikerrel dicsekedhető tagját. Mi, somogyiak kétszeresen is büszkék lehetünk Szirmay Mártára, mivel kaposvári lány, itt járt általános iskolába. Kaposváron élnek a szülei, akiket, ha ideje engedi, pár napra meglátogat. A napokban járt ismét itthon férjével, a családdal töltötték a szilvesztert és az új év első napjait. Az első dolog, amit Szirmay Mártától tudtam meg: az idő tisztelete. Ugyanis megbeszélésünktől eltérően korábban érkeztünk fotoríporter kollégámmal; mindössze öt vagy tíz perc volt az eltérés, de bizony pillanatok alatt eléggé »-viharos« fogadtatásban részesültünk. Még időnk sem volt megsértődni, mert aztán komolyan, nagy kedvesen elmondta, hogy a pontosság, az idő »tartás«« úgyszólván elengedhetetlen ezen a pályán. Megtanulta tisztelni az arákat, a perceket mivel a föllépések, a koncertek, a felkészülés, a nyelvtanulás pontos időbeosztást követel. Aztán bejelentette a »szakítást«. — Bár a könnyűzene, a táncdalok ismertettek meg a nagy- közönséggel, mégis búcsút vettem ettől a műfajtól, a komoly zene mellett maradok végig. Ez nem azt jelenti, hogy időnként nem énekelek valamit a régiek köziül, de új fölvétellel már nem jelentkezem. Elsősorban operaénekes vagyok. Sokan emlékeznek még a kaposvári zeneiskola egykori János vitéz-előadásra, amikor Szirmay Márta énekelte a Ba gót. Azóta gyorsain követték egymást a sorsdöntő állomások: Bartók Béla Zeneiskola, konzervatórium, ének- és szolfézstanári diploma, Operaház Több neves opera főszerepét énekelte már az első évben, 1963-ban. Többek között Flo- tow Mártáját, Szókolay Vémá- szát, Rossini Hamupipőkéjét. — Sokan kérdik tőlem, hogyan fér meg egymással bennem az opera és a dzsessz. Nagyon jól. Amikor felkerültem Pestre, kezdtem megismerkedni a dzsesszel, a néger folklórral. Nagy hatással volt rám Ella Fitzgerald improvizációs stílusa, megfogott, hogy ilyet is lehet. Megpróbáltam — és ment. Először házi összejöveteleken szerepeltem dzsesz- szel, aztán a Közgazdasági Egyetemen. Szép sikerem volt. szakemberek figyeltek föl rám. Aztán működési engedélyért énekeltem a Filharmóniában Miután megkaptam, a Bartók Teremben volt közös fellépésem Kőrössi Jánossal. Ez magával hozta a meghívásokat, a rádiófelvételeket, a külföldi szerepléseket. Nagyon szeretem az improvizációs stílust, úgy érzem, ez az adottság velem született, nem tanultam soha.. — A külföldi fesztiválszereplések közül melyikre emlékszik legszívesebben? lóira ... Ez volt az első nyugati utam. Komoly sikerrel szerepeltem — s az a környezet! Mindenütt pálmák, kaktuszok. Az utóbbi különösen sokat jelentett számomra, hiszen a szakember szemével nézhettem: ugyanis kaiktuszgyűjtő vagyok. Ezt jeleztem is kint. Azt a választ kaptam, hogy húzzak ki néhányat az út széléről, és nyugodtan hozzam haza. — Mivel főként dzsessz- és könnyűzenei vonalon ismerték meg Szirmay Mártát a hallgatok., nagyon sok rajongója és tisztelője van a fiatalok körében. Mi a véleménye a mai lányokról, fiúkról? — A sokat szidott ifjúságban nagyon művelt, sokoldalú embereket ismertem meg. Sokan járnak az Operába, nagyon sokan tanulnak zenét. Én még a túlkapásaikat is meg tudom érteni. Valószínű, hogy ha majd mindegyik megtalálja életcélját, levágatja hossziú halát, kicseréli a kopott farmert. Nem szabad őket külsőségekből megítélni. A fiatalokat mint közönséget is nagyon szeretem. Fogékonyak, pillanatok alatt megtalálom velük a kontaktust. — Mi a véleménye a beatzenéről? — Nagyon szeretem. Szeretem hallgatni, énekelni, s ha valahová megyek, szeretek rá táncolni. Nagy hatással van rám ez a ritmusra épülő zene. Érthető, hogy az ifjúság ehhez vonzódik, mivel a mai élet tempóját, a fiatalok lelkületét vetíti. Itt van például Szörényi Leventének Az utcán című dala. Nagyon jól sikerült ÉRDEMES ELIDŐZNI a Tabi Járási Tanács Művelődésügyi Osztálya összesítő íveinek egynémely számadatánál. Annál például, hogy 1965-ben 181 előadást tartottak a járási székhelyen és a járás községeiben. A 60 TIT-előadást is beleértve egyetlenegy sem foglalkozott műszaki témával. Legalábbis az összesítő ív erről tanúskodik. Még meghök- kentőbb, hogy a hamarosan rendelkezésre álló 1966-os adatok is hasonló képet mutatnak majd. Pedig Taibon egyre jobban terjed az ipari tevékenység. Kisebb-nagyobb üzemek települtek a járási székhelyre, és ezek műszakilag is, a foglalkoztatottak számát tekintve is évről évre fejlődnek. A téglagyár, a zsák- ás ponyva üzem, az építő- és vegyesipari ktsz vagy a kaptárüzem dolgozó: néhány történelmi, irodalmi előadást hallhatnak, melyeiknek értékével nem akarunk vitatkozni, de a munkájukat elősegítő szakmai, műszaki előadások minden évben elmaradnak. így kéül mondani, hogy elmaradtak, mert az szám, szinte képszerű: Megállók az utcasarkon. Mit látok, kik mennek el előttem — sbb. Kifejező, dinamikus, igazán mai beat-zene. Nagyon kedvelem Kovács Katit is. ö a kedvencem. Remek hanganyag, jói csinálja ezt a stílust, a külföld is fölfigyelt már rá. — Hallhatnánk-e valamit idei terveiről? — Májusban az Operaházzal Bécsbe készülök, a Székelyfonó és a Vémász szerepel majd a műsoron. A tavasszal önálló fmsz, a zsák- és pomyvaüzem, az építő- és vegyesipari ktsz vezetői a művelődési év elején elhatározták, hogy megszervezik a munkásakadémiái előadásokat. A hasznos elgondolás szerepel is a járás tervében, de egyik-másik üzemben ma már úgy emlékeznek, hogy erről komolyan nem is volt szó. Egy szó, mint száz, az fmsz-nél, a zsák- és ponyvaüzemiben meg a ktsz-nél sem tartották meg az előadásokat. A MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYON arról tájékoztattak bennünket, hogy mivel eddig még sehol sem sikerültek a próbálkozások, még az igényeket sem ismerik igazán. — Annyit azonban mondha tok — teszi hozzá Kéri Dezső —, hogy még egy alapfokú műszaki előadássorozat is népszerű lehetne. Nagyon sokan egy farönk köbméter-számítását sem tudják elvégezni, pedig ez is sok embert érdekelne, ha valahol megtanítanák őket hasonló alapfogalmakra, gyakorlati fogásokra. A munkásakadémiád előadássorozatok azért maradtak ed, mert a felelősök könnyen találtak indokokat, és azért, mert azokat el is fogadták tőlük. A zsák- és ponyvaüzemnél arra hivatkoztak, hogy közeleg az év vége, a terv szoros, minden energiát a termelésre kell fordítani. A ktsz-nél Vajtai Imre elnök elmondta, hogy szakmánként 8—10 embert számolnak, de ezek kedvéért nem érdemes előadót hívni. A kőművesek pedig, akik többen vannak, a járás falvaiban dolgoznak, nem lehet könnyen összehívni őket Egyedül a téglagyárban tervezett előadássorozat megtartása látszik valószínűnek; a öbbi üzemben, vállalatnál esetleg később kerülhet erre ■or, addig pedig egy-egy botladozó nyelvtanfolyamról, néestem lesz egy oratóriumon és koncertáriákon kívül dalokat is adok elő. Jelenleg a nyelv- tanulás nagyon sok időmet köti le, mivel operaszereped met eredeti nyelven kell megtanulnom. Elfoglaltságaim ellenére azonban, ha igény volna, nagyon szívesen föllépnék Kaposváron akár koncert-, akár önálló est keretében. Több vidéki ' városiban szerepeltem már, szülővárosom sajnos eddig még kimaradt... Stróbl Márts ha egy irodalmi előadásról adhatunk seámot. MIT TESZNEK A KÖZÖNY MEGSZÜNTETÉSÉRE a járási művelődési ház fiatal népművelői? Határidőről alkudoznak, és ott próbálkoznak, ahol kisebbnek érzik az ellenállást. Mindenekelőtt a járási vezetők hathatósabb támogatását igényelnék. Varga Mária, akinek feladata a művészeti csoportok ©gítése, irányítása lenne, a járás hibás (már a lapban is bírált) nézőpontja miatt még' csak nem is sejti, hol milyen csoportok működnek. Tőlünk várja egy hír megerősítését, hogy Karádon valóban létezik-e irodalmi színpad. Sándor János művelődési- ház-igazgató és Varga Mária művészeti előadó ilyen körülmények között a legkisebb eredménynek is örül. A gimnazisták tánccsoportja — úgy fest — részit vehet majd a tavaszi kulturális szemlén. A járási KlSZ-bizottság és az fmsz segítségével irodalmi színpad szervezésén fáradoznak. A Vitéz József vezette tanczenakart is magukénak vallják. A fiatal népművelők a közöny nehezen áttörhető páncélján találtak néhány igen apró kis rést. Ahhoz azonban, hogy továbbjussanak, a járási és a községi vezetők, az üzemek vezetőinek segítségére is szükségük lesz. Többek közt el kel hogy érjenek egyszer odáig hogy a megfelelő alapfokú előadássorozatok megindításává! legalább az igényeket fölmérhessék. A művészeti előadó pedig hadd találja meg a maga elfoglaltságát vidéken azokon a napokon, amikor a járási székhelyen nélkülözni lehet munkáját. Nagy József Sorozatban készül a viUanymozdony vezérlőasztala A háromezer lóerős, szilícium egyenlrányitású mozdonyok ve zérlőasztalai már soro atban ké zülnek a Gan; MiVAC-ban. Az Idén tehát lényegesen gyarapszik a MÁV villanymozdony állománya- Képünkön: A műszerészek vizsgálják a vezérlőasztalokat. Elmaradt előadássorozatok, magukra hagyott művészeti csoportok A Legfőbb Ügyészség vizsgálatának tapasztalatai a baleseti kártérítésről Korunk a technika rohan.— iejlődésének százada — szoktuk jellemezni napjainkat. Egyszerű gépek és automata gépsorok könnyítik a termelést, az építést, szellemes háztartási gépek pedig az otthon tennivalóihoz nyújtanak segítséget. Az ember és a géNehézipar összesen; Könnyűipar összesen: Szállítás, hírközlés; szövetségéből azonban — agtöbbször elkerülhető — ölesetek adódnak. Ha az 1966-os év első nyolc »napjának statisztikáját ösz- T.ehasonlítjuk a megelőző év ."sonlö időszakának adatai- a következő képet nyerHaiálos Balesetek balesetek: száma: 1965. 1966. 1965. 196«. 1-VIII. I—VIII. 80 77 36213 34446 2 6 7876 7371 54 52 5728 4904 Magas a halálos balesetek száma, és ijesztő — például 1965-ben 1 703 060 — a kiesett munkanapoké. Amikor tehát a gyakran terhesnek tűnő balesetmegelőzést, a munkavédelem fontosságát hangsúlyozzuk, túl az ember védelmén a gazdaságosság érdekében is szót emelünk. A Vasasszakszervezet munkavédelmi osztályán Takács József a fölmérések és tapasztalatok alapján így összegezi a balesetek okait: — Vállalataink egy-egy műszert gyakorta nagyobb becsben tartanak, mint a legdrágábbat — az embert Igaz, a műszaki föltételeket az előírásioknak megfelelően biztosítaniuk kell. Ismert, hogy a termelés sok helyen még mindig nem mondható ütemesnek. A hó végi vagy negyedévi hajrákban a gyárvezetőtől a művezetőig — népgazdasági érdekre hivatkozva — elnézik a kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, a munkavédelmi szabályok meg nem tartását — Statisztikát állítottunk össze, és kiderült, hogy a legtöbb baleset a gyakorlott munkásoknál fordul elő. — 1966 első tíz hónapjában így festett a baleseti statisztika: 0—2 hónap üzemi gyakorlat után 9,3% 2—6 hónap üzemi gyakorlat után 12,5% 6—12 hónap üzemi gyakorlat után 15,8% 1 évnél régebbi munkásnál 62,4% Az ok? Legtöbbször a nemtörődömség, hanyagság. A Legfőbb Ügyészség 1966 elején széles körű vizsgálatot folytatott 24 nagyüzemnél megnézték: hogyan intézik a baleseti kártérítést? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sérültek csak igen ids hányada érvényesíti baleseti kártérítési igényét 24 nagyüzem 2320 baleseténél mindössze 201-en jelentkeztek igényükkel. Pedig a Munka Törvénykönyve 123/A parag- afusa előírja: A vállalat köteles megtéríteni a dolgozónak — halála esetén hozzátartozóinak — a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszony keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett. | Ez a jogszabály az üzemi balesetet szenvedett dolgozót kívánja támogatni azzal is, hogy hatékonyabb baleset-elhárítási intézkedést szorgalmaz, mert a Vállalatok által kifizetett kártérítés üzemkörön kívüli kiadásként jelentkezik, azaz nyereséget csökkentő tényezőként szerepel. Tehát a vállalatokat érdekeltté teszi a baleset-elhárítási eszközök alkalmazásában. A Legfőbb Ügyészség állás- | foglalása szerint a vállalat felelős a munkaviszony keretében történt balesetekért, akár elkövetett a dolgozó óvórendszabály-sértést, akár nem. A balesetek több mint 90 százalékánál fennáll a dolgozó teljes, illetve részleges kár- érítési igénye. Minthogy olyan törvényes érdeket rém ismerünk, amely a sérült kárigényének érvényesítését nemkívánatossá lenné — írja a Legfőbb Ügyészség —, föl kell tételeznünk, hogy azok, akik törvényes jogaikkal nem élnek: vagy nem tudnak az érvényesítés lehetőségéről vagy valaki meg nem engedett módon befolyásolja őket. Elsődleges feladat tehát, hogy a dolgozók érvényesítsék jogaikat. A vizsgálat a továbbiakban megállapítja: a balesetek jelentős része »véletlen formában« jelentkezik. (A dolgozó megbotlott: a lábára ejtett egy munkadarabot; megcsúszott, és megvágta a kezét; kalapáccsal az ujjara ütött; reflexmozdulat folytán sérüft meg stb.). Az ilyen eseteknél a vállalatok — szinte kivétel nélkül — a iolgozó felelősségét állapítják meg, és igényüket ezen a címen elutasítják. A Legfőbb Ügyészség megalapítja: a munkavégzés köz- oen — időnként majdnem elháríthatatlan jelleggel fellépő — figyelemkiesés nem lehet fölmentési ok a vállalatok rézére. G. Molnár Edit Új óriás távcső Rendkívül értékes új műszerrel gazdagodott az utóbbi letekben Euróoa csillagásza». Amint ifj. Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munika- ársa elmondotta, üzembe helyezték Grúziáiban azt a hatalmas, különleges tükrös ávcsövet, amely ebben a típusban jelenleg a legko sze- rűbb a világom. A távcső. : melynek tükre két méter átmérőjű, gombnyomásra öt különböző sebességgel önműködően irányul az égbolt lefény- épezendő területe felé, automatikusan igazodik csillaok járásához«. Ennek az NDK-ban készült áv-’s.'nek a látótere viszont a .í l"n Jeges optikai megoldás föl. ...,n lényegesen megnövelhető, s így az égbolt nagy területeinek fényképezésére is űkalmas. A Kaposvári Kefeanyag-kikészítő Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt keres fölvételre Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a fenti cí-
