Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1667. január 22. EQY ÓRA Szil'mar/ Jl!árt/wal — Az elsőre, a momte-car­zióban, hallhatjuk a rádióban Szirmay Mártát, a fiatal éne­kesgeneráció kül- és belföldön elismert, a komoly zenében, a dzsesszben és a tánczenében egyaránt sok sikerrel dicseked­hető tagját. Mi, somogyiak két­szeresen is büszkék lehetünk Szirmay Mártára, mivel ka­posvári lány, itt járt általános iskolába. Kaposváron élnek a szülei, akiket, ha ideje engedi, pár napra meglátogat. A na­pokban járt ismét itthon férjé­vel, a családdal töltötték a szilvesztert és az új év első napjait. Az első dolog, amit Szirmay Mártától tudtam meg: az idő tisztelete. Ugyanis megbeszélé­sünktől eltérően korábban ér­keztünk fotoríporter kollégám­mal; mindössze öt vagy tíz perc volt az eltérés, de bizony pillanatok alatt eléggé »-viha­ros« fogadtatásban részesül­tünk. Még időnk sem volt meg­sértődni, mert aztán komo­lyan, nagy kedvesen elmondta, hogy a pontosság, az idő »tar­tás«« úgyszólván elengedhetet­len ezen a pályán. Megtanulta tisztelni az arákat, a perceket mivel a föllépések, a koncer­tek, a felkészülés, a nyelvtanu­lás pontos időbeosztást követel. Aztán bejelentette a »szakí­tást«. — Bár a könnyűzene, a tánc­dalok ismertettek meg a nagy- közönséggel, mégis búcsút vet­tem ettől a műfajtól, a ko­moly zene mellett maradok vé­gig. Ez nem azt jelenti, hogy időnként nem énekelek vala­mit a régiek köziül, de új föl­vétellel már nem jelentkezem. Elsősorban operaénekes va­gyok. Sokan emlékeznek még a kaposvári zeneiskola egykori János vitéz-előadásra, amikor Szirmay Márta énekelte a Ba ­gót. Azóta gyorsain követték egymást a sorsdöntő állomá­sok: Bartók Béla Zeneiskola, konzervatórium, ének- és szol­fézstanári diploma, Operaház Több neves opera főszerepét énekelte már az első évben, 1963-ban. Többek között Flo- tow Mártáját, Szókolay Vémá- szát, Rossini Hamupipőkéjét. — Sokan kérdik tőlem, ho­gyan fér meg egymással ben­nem az opera és a dzsessz. Nagyon jól. Amikor felkerül­tem Pestre, kezdtem megis­merkedni a dzsesszel, a néger folklórral. Nagy hatással volt rám Ella Fitzgerald improvizá­ciós stílusa, megfogott, hogy ilyet is lehet. Megpróbáltam — és ment. Először házi összejö­veteleken szerepeltem dzsesz- szel, aztán a Közgazdasági Egyetemen. Szép sikerem volt. szakemberek figyeltek föl rám. Aztán működési engedélyért énekeltem a Filharmóniában Miután megkaptam, a Bartók Teremben volt közös fellépé­sem Kőrössi Jánossal. Ez ma­gával hozta a meghívásokat, a rádiófelvételeket, a külföldi szerepléseket. Nagyon szeretem az improvizációs stílust, úgy érzem, ez az adottság velem született, nem tanultam soha.. — A külföldi fesztiválszerep­lések közül melyikre emlékszik legszívesebben? lóira ... Ez volt az első nyuga­ti utam. Komoly sikerrel sze­repeltem — s az a környezet! Mindenütt pálmák, kaktuszok. Az utóbbi különösen sokat je­lentett számomra, hiszen a szakember szemével nézhet­tem: ugyanis kaiktuszgyűjtő vagyok. Ezt jeleztem is kint. Azt a választ kaptam, hogy húzzak ki néhányat az út szé­léről, és nyugodtan hozzam ha­za. — Mivel főként dzsessz- és könnyűzenei vonalon ismerték meg Szirmay Mártát a hallga­tok., nagyon sok rajongója és tisztelője van a fiatalok köré­ben. Mi a véleménye a mai lányokról, fiúkról? — A sokat szidott ifjúság­ban nagyon művelt, sokoldalú embereket ismertem meg. So­kan járnak az Operába, na­gyon sokan tanulnak zenét. Én még a túlkapásaikat is meg tudom érteni. Valószínű, hogy ha majd mindegyik megtalálja életcélját, levágatja hossziú ha­lát, kicseréli a kopott farmert. Nem szabad őket külsőségek­ből megítélni. A fiatalokat mint közönséget is nagyon sze­retem. Fogékonyak, pillanatok alatt megtalálom velük a kon­taktust. — Mi a véleménye a beat­zenéről? — Nagyon szeretem. Szere­tem hallgatni, énekelni, s ha valahová megyek, szeretek rá táncolni. Nagy hatással van rám ez a ritmusra épülő zene. Érthető, hogy az ifjúság ehhez vonzódik, mivel a mai élet tempóját, a fiatalok lelkületét vetíti. Itt van például Szöré­nyi Leventének Az utcán cí­mű dala. Nagyon jól sikerült ÉRDEMES ELIDŐZNI a Tabi Járási Tanács Művelő­désügyi Osztálya összesítő ívei­nek egynémely számadatánál. Annál például, hogy 1965-ben 181 előadást tartottak a járási székhelyen és a járás közsé­geiben. A 60 TIT-előadást is beleértve egyetlenegy sem fog­lalkozott műszaki témával. Legalábbis az összesítő ív er­ről tanúskodik. Még meghök- kentőbb, hogy a hamarosan rendelkezésre álló 1966-os ada­tok is hasonló képet mutatnak majd. Pedig Taibon egyre jobban terjed az ipari tevékenység. Kisebb-nagyobb üzemek tele­pültek a járási székhelyre, és ezek műszakilag is, a foglal­koztatottak számát tekintve is évről évre fejlődnek. A tégla­gyár, a zsák- ás ponyva üzem, az építő- és vegyesipari ktsz vagy a kaptárüzem dolgozó: néhány történelmi, irodalmi előadást hallhatnak, melyeik­nek értékével nem akarunk vi­tatkozni, de a munkájukat elő­segítő szakmai, műszaki elő­adások minden évben elma­radnak. így kéül mondani, hogy elmaradtak, mert az szám, szinte képszerű: Megál­lók az utcasarkon. Mit látok, kik mennek el előttem — sbb. Kifejező, dinamikus, igazán mai beat-zene. Nagyon kedve­lem Kovács Katit is. ö a ked­vencem. Remek hanganyag, jói csinálja ezt a stílust, a külföld is fölfigyelt már rá. — Hallhatnánk-e valamit idei terveiről? — Májusban az Operaházzal Bécsbe készülök, a Székelyfo­nó és a Vémász szerepel majd a műsoron. A tavasszal önálló fmsz, a zsák- és pomyvaüzem, az építő- és vegyesipari ktsz vezetői a művelődési év ele­jén elhatározták, hogy meg­szervezik a munkásakadémiái előadásokat. A hasznos elgon­dolás szerepel is a járás ter­vében, de egyik-másik üzem­ben ma már úgy emlékeznek, hogy erről komolyan nem is volt szó. Egy szó, mint száz, az fmsz-nél, a zsák- és ponyva­üzemiben meg a ktsz-nél sem tartották meg az előadásokat. A MŰVELŐDÉSÜGYI OSZ­TÁLYON arról tájékoztattak bennünket, hogy mivel eddig még sehol sem sikerültek a próbálkozások, még az igénye­ket sem ismerik igazán. — Annyit azonban mondha ­tok — teszi hozzá Kéri Dezső —, hogy még egy alapfokú műszaki előadássorozat is nép­szerű lehetne. Nagyon sokan egy farönk köbméter-számítá­sát sem tudják elvégezni, pedig ez is sok embert érdekelne, ha valahol megtanítanák őket ha­sonló alapfogalmakra, gyakor­lati fogásokra. A munkásakadémiád előadás­sorozatok azért maradtak ed, mert a felelősök könnyen ta­láltak indokokat, és azért, mert azokat el is fogadták tőlük. A zsák- és ponyvaüzemnél arra hivatkoztak, hogy közeleg az év vége, a terv szoros, minden energiát a termelésre kell for­dítani. A ktsz-nél Vajtai Imre el­nök elmondta, hogy szakmán­ként 8—10 embert számolnak, de ezek kedvéért nem érdemes előadót hívni. A kőművesek pedig, akik többen vannak, a járás falvaiban dolgoznak, nem lehet könnyen összehívni őket Egyedül a téglagyárban ter­vezett előadássorozat megtar­tása látszik valószínűnek; a öbbi üzemben, vállalatnál esetleg később kerülhet erre ■or, addig pedig egy-egy bot­ladozó nyelvtanfolyamról, né­estem lesz egy oratóriumon és koncertáriákon kívül dalokat is adok elő. Jelenleg a nyelv- tanulás nagyon sok időmet kö­ti le, mivel operaszereped met eredeti nyelven kell megtanul­nom. Elfoglaltságaim ellenére azonban, ha igény volna, na­gyon szívesen föllépnék Ka­posváron akár koncert-, akár önálló est keretében. Több vi­déki ' városiban szerepeltem már, szülővárosom sajnos ed­dig még kimaradt... Stróbl Márts ha egy irodalmi előadásról ad­hatunk seámot. MIT TESZNEK A KÖZÖNY MEGSZÜNTETÉSÉRE a já­rási művelődési ház fiatal nép­művelői? Határidőről alkudoz­nak, és ott próbálkoznak, ahol kisebbnek érzik az ellenállást. Mindenekelőtt a járási veze­tők hathatósabb támogatását igényelnék. Varga Mária, akinek fel­adata a művészeti csoportok ©gítése, irányítása lenne, a já­rás hibás (már a lapban is bí­rált) nézőpontja miatt még' csak nem is sejti, hol milyen csoportok működnek. Tőlünk várja egy hír megerősítését, hogy Karádon valóban léte­zik-e irodalmi színpad. Sándor János művelődési- ház-igazgató és Varga Mária művészeti előadó ilyen körül­mények között a legkisebb eredménynek is örül. A gimna­zisták tánccsoportja — úgy fest — részit vehet majd a tavaszi kulturális szemlén. A járási KlSZ-bizottság és az fmsz se­gítségével irodalmi színpad szervezésén fáradoznak. A Vi­téz József vezette tanczenakart is magukénak vallják. A fiatal népművelők a kö­zöny nehezen áttörhető páncél­ján találtak néhány igen apró kis rést. Ahhoz azonban, hogy továbbjussanak, a járási és a községi vezetők, az üzemek ve­zetőinek segítségére is szüksé­gük lesz. Többek közt el kel hogy érjenek egyszer odáig hogy a megfelelő alapfokú elő­adássorozatok megindításává! legalább az igényeket fölmér­hessék. A művészeti előadó pedig hadd találja meg a maga el­foglaltságát vidéken azokon a napokon, amikor a járási szék­helyen nélkülözni lehet mun­káját. Nagy József Sorozatban készül a viUanymozdony vezérlőasztala A háromezer lóerős, szilícium egyenlrányitású mozdonyok ve zérlőasztalai már soro atban ké zülnek a Gan; MiVAC-ban. Az Idén tehát lényegesen gyarapszik a MÁV villanymozdony állomá­nya- Képünkön: A műszerészek vizsgálják a vezérlőasztalokat. Elmaradt előadássorozatok, magukra hagyott művészeti csoportok A Legfőbb Ügyészség vizsgálatának tapasztalatai a baleseti kártérítésről Korunk a technika rohan.— iejlődésének százada — szok­tuk jellemezni napjainkat. Egyszerű gépek és automata gépsorok könnyítik a terme­lést, az építést, szellemes ház­tartási gépek pedig az otthon tennivalóihoz nyújtanak se­gítséget. Az ember és a gé­Nehézipar összesen; Könnyűipar összesen: Szállítás, hírközlés; szövetségéből azonban — agtöbbször elkerülhető — ölesetek adódnak. Ha az 1966-os év első nyolc »napjának statisztikáját ösz- T.ehasonlítjuk a megelőző év ."sonlö időszakának adatai- a következő képet nyer­Haiálos Balesetek balesetek: száma: 1965. 1966. 1965. 196«. 1­-VIII. I—VIII. 80 77 36213 34446 2 6 7876 7371 54 52 5728 4904 Magas a halálos balesetek száma, és ijesztő — például 1965-ben 1 703 060 — a ki­esett munkanapoké. Amikor tehát a gyakran terhesnek tű­nő balesetmegelőzést, a mun­kavédelem fontosságát hang­súlyozzuk, túl az ember vé­delmén a gazdaságosság érdekében is szót emelünk. A Vasasszak­szervezet munkavédelmi osz­tályán Takács József a föl­mérések és tapasztalatok alap­ján így összegezi a balesetek okait: — Vállalataink egy-egy mű­szert gyakorta nagyobb becs­ben tartanak, mint a legdrá­gábbat — az embert Igaz, a műszaki föltételeket az elő­írásioknak megfelelően biztosí­taniuk kell. Ismert, hogy a termelés sok helyen még min­dig nem mondható ütemesnek. A hó végi vagy negyedévi hajrákban a gyárvezetőtől a művezetőig — népgazdasági érdekre hivatkozva — elné­zik a kisebb-nagyobb szabály­talanságokat, a munkavédelmi szabályok meg nem tartását — Statisztikát állítottunk össze, és kiderült, hogy a leg­több baleset a gyakorlott munkásoknál fordul elő. — 1966 első tíz hónapjában így festett a baleseti statisz­tika: 0—2 hónap üzemi gyakorlat után 9,3% 2—6 hónap üzemi gyakorlat után 12,5% 6—12 hónap üzemi gyakorlat után 15,8% 1 évnél régebbi munkásnál 62,4% Az ok? Legtöbbször a nem­törődömség, hanyagság. A Legfőbb Ügyészség 1966 elején széles körű vizsgálatot folytatott 24 nagyüzemnél megnézték: hogyan intézik a baleseti kártérítést? A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a sérültek csak igen ids hányada érvényesíti bal­eseti kártérítési igényét 24 nagyüzem 2320 baleseténél mindössze 201-en jelentkeztek igényükkel. Pedig a Munka Törvénykönyve 123/A parag- afusa előírja: A vállalat kö­teles megtéríteni a dolgozó­nak — halála esetén hozzá­tartozóinak — a kárát, amely a dolgozó életének, egészségé­nek vagy testi épségének a munkaviszony keretében tör­tént megsértésével kapcsolat­ban keletkezett. | Ez a jogszabály az üzemi balesetet szenvedett dolgozót kívánja támogatni azzal is, hogy hatékonyabb baleset-el­hárítási intézkedést szorgal­maz, mert a Vállalatok által kifizetett kártérítés üzemkö­rön kívüli kiadásként jelent­kezik, azaz nyereséget csök­kentő tényezőként szerepel. Tehát a vállalatokat érde­keltté teszi a baleset-elhárí­tási eszközök alkalmazásában. A Legfőbb Ügyészség állás- | foglalása szerint a vállalat felelős a munkaviszony keretében történt balesetekért, akár elkövetett a dolgozó óvó­rendszabály-sértést, akár nem. A balesetek több mint 90 százalékánál fennáll a dolgo­zó teljes, illetve részleges kár- érítési igénye. Minthogy olyan törvényes érdeket rém ismerünk, amely a sérült kárigényének érvé­nyesítését nemkívánatossá lenné — írja a Legfőbb Ügyészség —, föl kell tételez­nünk, hogy azok, akik törvé­nyes jogaikkal nem élnek: vagy nem tudnak az érvénye­sítés lehetőségéről vagy va­laki meg nem engedett mó­don befolyásolja őket. Elsődleges feladat tehát, hogy a dolgozók érvényesít­sék jogaikat. A vizsgálat a továbbiakban megállapítja: a balesetek jelentős része »vé­letlen formában« jelentkezik. (A dolgozó megbotlott: a lá­bára ejtett egy munkadara­bot; megcsúszott, és megvág­ta a kezét; kalapáccsal az uj­jara ütött; reflexmozdulat folytán sérüft meg stb.). Az ilyen eseteknél a vállalatok — szinte kivétel nélkül — a iolgozó felelősségét állapítják meg, és igényüket ezen a cí­men elutasítják. A Legfőbb Ügyészség meg­alapítja: a munkavégzés köz- oen — időnként majdnem el­háríthatatlan jelleggel fellépő — figyelemkiesés nem lehet fölmentési ok a vállalatok ré­zére. G. Molnár Edit Új óriás távcső Rendkívül értékes új mű­szerrel gazdagodott az utóbbi letekben Euróoa csillagásza». Amint ifj. Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munika- ársa elmondotta, üzem­be helyezték Grúziáiban azt a hatalmas, különleges tükrös ávcsövet, amely ebben a tí­pusban jelenleg a legko sze- rűbb a világom. A távcső. : melynek tükre két méter át­mérőjű, gombnyomásra öt kü­lönböző sebességgel önműkö­dően irányul az égbolt lefény- épezendő területe felé, auto­matikusan igazodik csilla­ok járásához«. Ennek az NDK-ban készült áv-’s.'nek a látótere viszont a .í l"n Jeges optikai megoldás föl. ...,n lényegesen megnövel­hető, s így az égbolt nagy te­rületeinek fényképezésére is űkalmas. A Kaposvári Kefeanyag-kikészítő Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt keres fölvételre Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a fenti cí-

Next

/
Thumbnails
Contents