Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-21 / 18. szám
Szombat, 1967. január 31, 3 SOMOGYI NÉPLAP GYÁSZ Lenin halálának évfordulója alkalmából Négylépésnyi egyes zárkám örökké sötét volt. A tenyérnyi ablak előtt a börtön körüli magas fal és a boríts téli ég sötétségbe vonta. Itt napfényt csak képzeletben láttunk. A nyomasztó csend ránehezedett testünkre, lelkünkre. Délután lehetett, mert már fáradni kezdtek gondolataim, mikor cellámba hangfoszlányok szűrődtek be. Mi ez? Nem hittem a fülemnek! Odahajoltam a falhoz, s mohón hallgatóztam... Kopogás. Jel. A fasiszta börtönökben még a hangosabb szó is tilos volt. A kopogásért, jeladásért igen súlyos büntetés járt. Ismét kopogás. Figyelek. — L-e-n-i-n... Mit jelent ez? Tovább figyelem. Most már teljesen kivehető volt a kopogás. — Lenin meghalt... Megdöbbenve meredtem magam élé. Lenin... Meghalt?... Visszakopogtam. — Nem értem... Gács elvtárs a szomszéd zárkából megismételte a kopogást: — Lenin meghalt. — És még hozzátette: — Add tovább ... Reszkető kézzel kopogtam a másik falon: — Lenin meghalt... Add tovább... De még mindig nem hittem el, nem tudtam elhinni. Tudtam, hogy betegen fekszik, mégsem hittem, nem mertem magamnak bevallani. Lenin? Lehetetlen... Álltam cellám közepén. Csend volt. Hallottam a szívem lázas dobogását... ... 1918-ban Moszkvában egy hadifogoly-kongresszuson láttam Lenint. Most is itt állt előttem. Láttam drága arcát, jóságos mosolyát, nagy, bölcs homlokát... A börtönben csend volt, de ez nem a régi, megszokott, kínos csend. Ez más volt, fájó, mély, gyászos csend ... Később megtudtam, hogy ebben az időben, lehet, hogy ezekben a percekben, a világ nagy részén mindenütt csend volt, mindent átfogó, mélységes, szent csend. Megtilt a nyílt pályán a vlzdtvosztoki gyors, a turkesztán—szibériai teher. Megálltak a hajóit a Bald-tsngeren, és fönt északon álltak a jégtörők. Nem zúgott a tárna, cserül volt a bányákban. Lenint gyászolta a világ, Párizs, Berlin, Budapest, Peking, New York minden jóravaló embere. Ezekben a percekben elállt a világ lélegzete. Álltam sötét cellám közepén leesett karral, könnyes szemmel. Könny harmatozta be most a kirgiz paraszt fekete szakállát, a pionír selymes arcát. Asszonyok, leányok, férfiak, aggastyánok szemére rá'ag.ott a könny a moszkvai Vörös téren a ÍJ fokos hidegben. Lenint temették. Most tették le... A börtöni csendet énekhang törte meg. Érces, bátor férfihang: »Föl, föl, ti rabjai a földnek ...-» Majd többen, még többen énekelték: »A győzelem napjai jönnek ...« Terjedt, harsogott az ének. Én is teli torokkal énekeltem. Kiáltás, füttyszó vegyült a kórusba, rohanó porkolábok patkós csizmáinak kopogása a vaslépcsőkön, puskatusok ütődése, majd éles, szívbe markoló jajkiáltásokiól visszhangzott a börtönfolyosó. Sok elvtársat összevertek, sokat a pincébe, az ablak nélküli, szűk nyirkosba tuszkoltak le. Pár perc múlva engem is oda hurcoltak. De a dal nem némult el, itt is elkeseredetten, dacosan tovább énekeltünk... Azután csönd lett, gyászos, nehéz csönd ... Somogyi Pál Eredményes évet zárt megyénk if usági mozgalma Ülést tartott a KISZ Somogy megyei bizottsága A megyei KISZ-bizottság »zárszáma Jó« ülésre hívta ösz- sze tegnapelőtt tagjait, a járási KlSZ-tiílkárakat, a revíziós és az oktatási bizottságok képviselőit a Ki'ián György Ifjúsági és Űttörőházba. Az ülés első napirendi pont jaként Iííás Dezső, az. MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára kongresszusi élménybeszámolót tartott. Ezután Tóth János, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára számolt be megyénk ifjúsági mozgalmának múlt évi tevékenységéről. Elmondta, hogy IS56 az utóbbi idők legeredményesebb esztendeje volt az ifjúsági mozgalomban, az alapszervezetek és a bizottságok sokoldalú, pezsgő életet teremtettek. Ezt állapították meg a pártvezetőség- és küldő ttválaszrbó taggyűlése!: meg a járási és a megyei küldöttértekezleteken elhangzott KISZ-szel kapcsolatos hozzászólások is. A múlt évi KISZ-munka gerince a Vádoljuk az imperializmust! akciósorozat volt. Régen volt már az ifjúsági mozgalomban ilyen nagy tömegeket mozgósító demonstrációsorozat, amely azonkívül, hogy mindennapi tettekkel bizonyította megyénk fiataljainak szolidaritását a vietnami néppel, hathatósan hozzájárult a hazafias és internacicnalista nevelőmunka kiterjesztéséhez. Az akció hatására megélénkült és fejlődött a KISZ tömegpolitikai és tömegiaipi'tációs tevékenysége. Sikerült megtalálni a kellő arányokat a politikai munka és a termelést e* 1 ősegítő különféle munkaakciók között. A Tervezzünk, cselekedjünk együtt! jelszó és a Tegünk többet Somogyért!-mozgalom célkitűzései tovább erősítették a fiatalokiban azt a meggyőződést, hogy gazdasági építő- munkánk meggyorsítása érdekében nagy szükség van afc ff-1 jóság összefogására, kezdeményezésére is. Az eredmény nem marrdt el: az év elején tett vállalások teljesítése azt BÚCSÚZIK A CUKORFŐZŐNŐ A TANfTŐK MÉG MARADNAK, a tanítvány búcsúzik. Pedig a sorrend szerint a tanítóknak kellett volna előbb elmenniük, s csak utánuk a tanítványnak. A tanítványt László Mihálynénak hívják. Az idő olyan fehérre festette a haját, akár a cukor. A cukor egyébként itt a gyárban hozzánőtt az életéhez. S most a búcsúzás előtt ezt mondja: — örömmel ós szívfájdalommal hagyom itt a gyárat. Az örömet az egészség szerzi, a szívfájdalmat pedig az okozza, hogy itt kell hagynia a gyárat, amely évtizedeken keresztül második otthona volt. Neki ez a kampány volt az utolsó. A gyár az ősszel újból indul, de csak férfiak főzik a cukrot. Az ország egyetlen cukorfőzőnője nyugdíjba vemül. Cukorfőzés. Az ember hajlamos arra, hogy a szó hangzásából ítélve tipikus női munkának vélje. Pedig nem az. Nagyon is férfimunka. Erős izmokat követel. A Kaposvári Cukorgyár hatalmas főzőüstjei között nem a meeg neheA Gyár- és Gépszerelő Vállalat fölvesz vidéki szerelési területeire {Almásfüzitő, Ajka, Pét, Balatonfűz- fő, Diósgyőr stb.) lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és b tanított vasipari munkásokat Érdeklődés személyesen vagy írásban. Budapest, VI., Paulai Ede utca 52., személyzeti osztály. (353) ziti meg a munkát, hanem a hatalmas szelepek. Ezeket a nagy szelepeket csak két férfi bírja kinyitni. S ha a cukorfőzőnő volt szolgálatban, a sze- lepnyltások idején ő is egy férfit jelentett. EZ A LEGJELLEMZŐBB RÄ: mindig férfiasán állt helyt a munkában. A gyár r.ekl az életet jelentette. Negyven évvel ezelőtt, tizennégy éves fejjel lépte át először a gyár Kapuját. Sok mindent megpróbált akkor: volt lévigyázó, később ott takarított, ahol most a cukrot főzi. — Nekem ez a gyár tizennégy éves koromtól csöngetett. Ezután hiányzik majd a csengő. — A nyugdíj: pihenés is. — Én hivatásnak tekintet tem mindig, amit csináltam. — Mi volt a szép ebben a negyven esztendőben? Lakonikus, de nagyon mély ről jövő a válasz: — Az, hogy cukorfőző letztem. — Mondjon valamit a munkájáról. .— Nincs annál szebb, mint amikor sikerül a főzet. Olyan a cukor is, mint az étel: jónak keil lennie. — Mit tud mondani a miinatársakról? — A munkában nemcsak partnerek, hanem »ellenfelei:-* is voltak, mert ők jobbat akartak főzni, mint én. Én pedig iobbat, minit ők. Egy biztos: nem könnyű megválni ettől a gyártól. Ügy összenőtt.ink a munkatársakkal, mint a testvérek. — Most megválik... —- ... Nem. Én nem tudói: megválni. Ezután is bejövök, meg hát otthon vannak az unokák. Ezután többet foglalkozom velük. Nekem az életet jelenti, hogy törődjek valakivel. Csak magammal törődni: nagyon kevés. AZT HISZEM, ELŐDEITŐL ÖRÖKÖLTE a gyár nagyrabecsülését. A család mindig ebben az üzemben kereste meg a kenyerét. Édesapja harminc évig dolgozott itt, az apósa negyven esztendeig volt cukorfőző. S a férjét itt ismerte meg az üstök között. A lánc mos sem szakad meg. A fia meg a veje is a gyárban dolgozik. Játszottam a gondolattal: mennyi cukrot főzött meg életében ez az asszony? A vagonok, azt hiszem, hosszú sóiban állnának. Kiszámítani írna már szinte lehetetlen, pedig hát cukorfőzőkánt tizennégy esztendeje dolgozik. Egy szám azért mégis sejtet valamit: decemberben tíz vagon cukor főtt le az ő felügyeletével. Lehet, hogy valamivel több Is. Az igazi munkát mindig a kampány adta, amikor fortyogott a sűrű lé. De nyáron is itt volt oly tan, évről évre a hőszigetelők között dolgozott. S minden nyár új felkészülést jelentett, hogy szeptemberben, ha befűtenek a kazánba, minden jól működjön. A tanulságról kérdezem. A negyven esztendő tanulságáról. Nehezen fogalmazza mer: a gondolatot, de így összegez: ■— Az életben mindenért meg kell küzdeni, s igazi értéke a küzdelem, a becsületes munka árán megszerzett örömnek van. Lehet, hogy egy egész élet összegezéséhez ez a mondat ke vés, de a felfogásból, amelyik végigkísérte ezt az asszonyt a negyven éven, mond valamit Keecsa Imre hizonyítja, hogy megyénk fla- alsága becsülettel kivette rézét a közösség feladatainak végrehajtásából. Teljesítettéi: a védnükségvállalásokból fakadó feladataikat is. A megye, a város lakásgondjain KlSZ-lakás- építésd akció szervezésével kívánnál: enyhíteni. A múlt évben azt is vállalták, hogy segítenek a mezőgazdasági munkákban. Ennek eredményeként a betakarítás meggyorsítására sikeresen mozgósították a falusi alap- szervezeteket, középiskolásokat, úttörőket. A vállalást mintegy tizenötezer munkanappal teljesítették túl. Beszélt Tóth János arról is hogy a IX. pártkongresszus politikailag is, a különböző munikaversenyekben, felajánlásokon keresztül pedig a termelésben is aktivizálja a KlSZ-szerveaetöket. Tapasztalható, hogy a pártkongresszuson elfogadott határozatok kedvezően befolyásolják az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok hangulatát, és jó föltételeket teremtettek a termelési agitáció továbbfejlesztéséhez. A továbbiakban a pártépi- tésről, a termelési versenyek eredményeiről szólt a KISZ megyei első titkára, majd ismertette az ifjúsági mozgalom ez évi főbb feladatait. A beszámolót élénk vita követte. Felszólalt többek között Ormost Viktor, a KISZ megyei bizottsága mellett működő oktatási bizottság vezetője. Közölte, hogy az oktatás színvonalának emelésére megalakított előadói iroda fiatal szakemberei készek arra, hogy egyógy aiapszeirvezet meghívására speciális témájú előadásokat tartsanak. A kongresszusi k-j- 'ök munkájának elősegítésére kislexikont szerkesztettek a legalapvetőbb politikai gazdasági alapfogalmakból, s ezt eljuttatták az alapszervezetekhez. Péter Pál osztopáni úttö- -őcsspait-vezető az úttörők ós a KISZ eg’m tóműködéséről, az osztopáni pajtások szolidaritási rendezvényeiről tájékoztatott. Kirkovits István, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Tgargatóségának helyettes vehetője a gazdaságiknak nyújtott segítségért köszönetét mondott a KISZ-nek, s az idei teladatek megoldásához kérte az ifjúkommunisták támogatását. A fonyódi gimnazisták mezőgazdasági munkájának eredményeiről Mészáros Angelc csúcstitkár számolt be. Varga Teréz, a megyei bizottság osztályvezetője a múlt év kulturális, nevelési és sport- eredményeivdl egészítette ki a beszámolót. Beszélt a somogyi diáknapok rendezvénysorozatáról és arról, hogy tavaly sikeresen kapcsolták össze a kulturális és a politikai munkát. A kultúrával való ptiiti- •-álásnak ez a módja a jövőben is egyik feladara lesz a KISZ- nek — mondta. Az ifjúsági klubokról szólva elmondta, hogy megyénk 62 klubja közül 12 nevezett be a Kiváló ifjúsági ktub-mozgalomba. Igyekeznek színes, eleven, tartalmas KISZ-é’etet teremteni a kis kö- .össégekben. Több helyen máris erős ifiúkornmunista közösségek vannak. S. M. TÉLI ARATÁS A Balatoni Nádgazdaság balatonszentgyörgyi telepén 90 000 kéve nádat vágnak le a télen. A Kis-Balaton jégpáncélja még vékony, így csak kézi erővel arathatják a nádat. A kévékbe rakott ná lat a telephelyen osztályozzák, egy részét exportálják, másik részéből nádpallót, nádszövetet készítenek. Tolókaszával vágják a nádak Ahol a hó miatt vágni a nádat. nem megy a tolókasza, ott kézzel kell A kévéket összeszedik, helyre szállítják. majd kocsira rakják, és a telepHa a hztes műút mentén a üalatzn partján utazom, a tá- vclságot azzal is mérem, hogy milyen messze vagyok még Szárszótól, vagy mennyire kerültem már el, ha éppen meg nem ellünk annál a háznál, amelyből utolszor indult el József Attila... Aki a Balat.nt nyári, esetleg őszi, t'vaszi pompájában él ezte csak, nem fakutyáz'tt a tó jegén, nem s águldott jégvitorlás hátán, rnn-k lehr n-oló e téli, mez -cyott világ: az elhagyott nyaralók, az elnéptelenedett mólók strandok, a horgászok partra 99 „A tó jegét... kitett stégjei, a felborított csóru. kok. Aki nem fedezte föl a téli Balaton szépségeit, az minduntalan a nyáron hcmoWoa rajzolt jelekei keresi a parton. A tobzódó színeket a siran on, az e~ bér 'radr'ot. A t li Ealct n 'n‘im. A le- v gő nrm-s k m-t zően ki- d'g, han-m cs ndes is. Szárszó ftlé utazunk. Áthajtunk a községen. Mit mondott József Attila a téli Balatonról? — kutatok magamban. »A tó jer ét... A tó jegét kásás hó fedi.« Töredék. Vajon mit akart még mondani rózef Attila? És miért nem f jezte be ezt a gondolatát? Szívemet sz rítja a verseim és az egy tlen sor — kaltem ny. Ki-ki zállunk az au- ó’ól s a "értelennek t tszö i gví g án Jó-séf Atti a teje ntetét ke esem; v jón mit látna m-st 6, hogyan folytatná megkezdett verssorát? ... — Horányi —
