Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

WTLAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! 4*4. 80 FIT itn MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A az országgyűlési képviselik és a tanácstagok általános választását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az ország­gyűlési képviselők és a tanácstagok álta­lános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztá­sára kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a me■ gyei jogú városi tanácsi választókerüle­tek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határo­zatai a Magyar Közlöny január 2-i szár­mában jelennek meg, a hivatalos lap­nak ugyanez a száma tartalmazza a vá­lasztások lebonyolításáról szóló kormány­rendeletet is. Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intéz­kedik a választók névjegyzé­kének összeállításáról és a választókerületek kialakítá­sáról, majd a továbbiakban a választása szervekkel foglal­kozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási elnöksé­gek, választókerületi bizott­ságok és szavazatszedő bi­zottságok bonyolítják le. Az Országos Választási El­nökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási El­nökség az ország egész terü­letén őrködik a választások törvényességén, irányítja a hétyi választási elnökségek és az országgyűlési választóke­rületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselői elől­ieket. közhírré teszi a válasz­tás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án aflakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, me­gyei jogú városban, járás­ban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerület­ben és községben a vá­lasztási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön örködnek a vá­lasztások törvényességén, köz­zéteszik az egyes tanácsi vá­lasztókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a taná­csi választások összesített eredményét, és szükség ese­tén pótválasztásokat tűznek ki. Valamennyi országgyű lési és tanácsi választókerületben — szántén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyű­lési választókerületi bizottsá­gok tagjait a Hazafias Nép­front megyei, illetőleg fővá­rosi bizottsága, a tanácsi vá­lasztókerületi bizottságok tag­jait pedig a Hazafias Nép­front illetékes helyi bizottsá­ga jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alap­ján a választási elnökség 1967. március 6-án megala­kítja a szavazatszedő bizott­ságokat. Ezek a választás napián gondoskodnak a sza­vazás lebonyolításáról, tör­vényességéről és zavartalan­ságáról s megállapítják a szavazókörben a szavazas eredményét. A kormányrendelet szabá­lyozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A. képviselőjelöl­tek és tanácstagjelöltek jelö­lése választókerületenként tör­ténik. A törvény érteiméiben egy választókerületben egy «agy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselő­jelöltekre és a tanácstagjelöl­tekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalok­ban és intézményekben, vala­mint a fegyveres erőknél, fegy­veres testületeknél és rendé­szeti szerveknél február 2-u és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szer­vezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottsá­gok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hir­detményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókö­rök sorszámát és területi be­osztását, a szavazóhedyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókc- rökben mely választókerületek választói szavazhatnak. A sza­vazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet megha­tározza a szavazatok össze- számlálásának rendjét, s úgy intézkedik, hogy a megválasz­tott képviselőknek és tanács­tagoknak a mandátumot (meg­bízólevelet) március 22-én kell átadni. Január 2-án megkezdődik a választók összeírása. A kor­mányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állam­polgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe föl kell venni minden nagykorú ma­gyar állampolgárt, tehát azo­kat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán- váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe fel-.- venni azt, aki közügyektől, il­letőleg a választójog gyakor­lásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; aki rend­őri felügyelet alatt van; végül azt, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kije­lölt összeíróbiztosok január 3- a és 7-e között összeíró la­pokat osztanak ki. A választó­joggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti Id, helyette hozzá­tartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes név­jegyzékét legkésőbb február 4- ig kell összeállítani, s feb­ruár 6-tól 11-ig a tanács vég­rehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kiha­gyás miatt a kihagyott sze­mély, a névjegyzékbe törvény­ellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifo­gást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végre­hajtó öizottságánál kell írás­ban vaey szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a válasz­tónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell fölvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bi­zottság elbírálás céljából átte­szi a járásbírósághoz, amely népi ülnökök közreműködésé­vel — szükség esetén az érde­keltek meghallgatása utón — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes név­jegyzéke, valaróint a pótnév­jegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonat­kozó határozatai alapján a ta­nács végrehajtó bizottsága leg­később március 2-ig állítja ösz- sze a választók végleges név­jegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszem­lére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását kö­vetően megváltoztatja állandó laíkóhelyét, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végre­hajtó bizottságától kérheti föl­vételét a választók névjegyzé­kébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely sze­rint illetékes végrehajtó bi­zottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a vá­lasztók névjegyzékébe fölvet­ték. (MTI) Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot in­tézett dr. Fidél Castro Rúz elvtárshoz, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga első titkárához, a kubai forradalmi kormány elnökéhez és dr. Osvaldo Dorticos Tor­rodé elvtárshoz, a Kubai Köz­társaság elnökéhez. A távirat­ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ef.zott- sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a magyar nép nevében szívből jövő üd­vözletüket és legószintébb jó­kívánságaikat küldik a kubai államférfiaknak és a kubai népnek a forradalom győzel­mének 8. évfordulója alkalmá­ból. Péter János külügyminiszter a kubai nemzeti ünnep al­kalmából táviratban üdvözöl­te Ír. Raul Roa Gardát, a Kubkk 'Köztársaság külügymi­niszterét; a SZOT elnöksége a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségének, a KISZ központi bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanócs a Kubai Béketa­nácsnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksé­ge a kubai forradalom védel­mére alakult bizottságnak kül­dött táviratot az évforduló al- , kaiméból. (MT# Magyar szakemberek Kubában A közelmúltban aláírt ma­gyar—kubai műszaki-tudomá­nyos együttműködési megálla­podás módot nyújt, hogy 1967- be- tovább szélesedjék a két baráti ország közötti tapaszta­lat, illetve szakembercsere. 1966-ban pl. 100 magyar szak­ember járt a Kubai Köztársa­ságban. A műszaki tapasztalatok ki­cserélésére különösen jó al­kalmid szolgálnak a magyar berendezésekkel épülő új ku­bai üzemek, köztük például az üvegkombinát, amelynek egy része már meg is kezdte mű­ködését. Rövidesen üzembe he­lyezik azt Diesel-motorjavító központi üzemeit, amely ma­gyar tervék alapján épül. A kubai szakemberek közül jelenleg a TESCO vendége­ként húszán tartózkodnak 5fti- gyarországon. , Az új együttműködési meg­állapodás alapján 1967-ben várhatóan kétszer annyi szak­ember érkezik Kubába, mint 1966-ban. (MTI) Az új esztendőre írta: Darvas József M egint eltelt egy óv, s eljött egy új: az 19ö7-es. Mit hóz vajon? Nem tudjuk. A sorsot — mert ha sza­vunk van rá, mégis van ilyen — nem vagyunk ké­pe^. teljesein a magúink szándéka, akarta szerint formál­ni, alakítani. Azt hiszem, sose is lesz kepes erre az ember. Az viszont igjaz: az emberiség egyre nagyobb tudatosság­gal él, és tervezi a jövendőt Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezedetétől máig boldogabb lett-e a földön az ember. Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet — ha messze magasabb fokon is —_de mindig újratermeld az ellentmondásokat, a diszhar­móniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgy hiszem — nincsen igazuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban sze­rintem feltétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tu­dott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani, vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista tár­sadalmi rendszer már tökéletes. De ha erős és jogos re­mény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet ik­tatni mind elkerülhetetlen végzetet a háborút, akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszön­hető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős részén egy olyan társadalmi rendszer, amelynek nemcsak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet, hiszen egy új háborúval az emberi lót vagy nemlét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk el — legalábbis: nem ma­radunk el! — az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van, s el­lenzi, meg akarja akadályozni a legtömegesebb szörnyű­ségek szülőjét, a háborút. De menjünk tovább! A háború mellett az emberiség másik legfőbb vesze­delme: a nyomor. Az »intézményesített-« éhség. Saj­nos, sokan nem tudják, hogy az emberiségnek csaknem kétharmad része ma is éhezik, vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igiaz az, hogy egyes legfej­lettebb kapitalista országokban még magasabb az életszín­vonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igaz­ságnak csak az egyik fele, és sok ember tudatában ez is ettorzítottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fejlődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a legfejlettebb országok ütemét És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehették gazdagok, mert százmilliók a világ más részein gyarmati nyomorsorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most ezekben a fejlett országokban elsősorban nem azért képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt ki- küzdemi, mert — erős hátvédként — léteznek a szocialista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult vagy felsza­baduló országok — miközben szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kapták, kapják a legtöbb segít­séget — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista vagy legalábbis »nem kapitalista-« utat választják sorra? ... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés, annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa, ha nem is megtorpanások nél­kül, de megy előre. világ ilyen ngy összefüggéseiben mi fe lehet a mi dolgunk az új esztendőben? . égezrai — az eddignél még jobban végezni —, ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni teljes erővel a szo­cialista Magyarország fölépítését. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kongresz- szusa. És a napokban került nyilvánosságra a Miniszter- tanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határoza­taiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot eredményesen, jól végrehajtjuk, akkor jórészt felei ütik arra a kérdésre is, hogy mit hoz az új esztendő. Történhetnek persze a világban váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok, de min­dent meg kell tennünk, hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt Mi a terveinkkel, a programunkkal s ezek végrehaj­tásával elsősorban, a mi népünknek — önmagunknak — tartozunk felelősséggel. De azért annak is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helyre korlátozott, lokális felelősség nem létezik. Részei vagyunk a nagy egésznek, s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre. Igaz, Ms ország vagyunk, ám egy kis ország sorsa is számit a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent Sőt néha sokkal többet számíthat, mint ami a nagy­ságával egyenes arányban van. Példa erre Vietnam sorsa. Vietnam is viszonylag kis ország, de az, hogy mi törté­nik Vietnamban s az, hogy 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásolja az egész világ sorsát, jövőjét. A md jövőnket is. A testvéri szolidaritás termé­szetes érzésén túl ezért is kell 1967-ben erőnkhöz képest segíteni, hogy a béke — a vietnami nép jogos igényeinek a győzelmével — létrejöjjön a világnak ezen a súlyosan vérző részén. Nemzetközi felelősségvállalásunknak talán ez a legko­molyabb része. S vele még egy: munkálkodni a nemzet­közi munkásmozgalom egységén. Vietnam sorsa is jórészt ezen fordul meg, és az is, hogy az imperialisták ne te­remthessenek esetleg másutt egy új Háborús tűzfészket. M inderről a dolgok súlyának megfelelően szó esett a kongresszuson. Valamint arról is, hogy fontos, nagy változások előtt áll országunk belső élete. A gazdaságirányítás reformjára gondolok, amelynek kimun­kálásában sok minden vár az 1967-es évre. Világossá kell tennünk, hogy ez nem pusztán gazdasági kérdés, hanem hatással lesz életünk minden területére. Jó végrehajtása­ra nem csak a szűkén vett »érdekelteket-« kell felsorakoz­tatni, hanem az egész népet, mert sikerében az egész nép érdekelt. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy tovább erősít­sük a nemzet szocialista egységét, erkölcsi összeforrottságat. Talán ez lehet ex. új esztendő nagy feladatainak összefog­laló gondolata — hiszen ez o mi legnagyobb erőforrásunk! 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents