Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

U:7. MSZMP MTlSvrt t i’'-ítT S'6E!'/A WEGVE' TAMACS LAPJA Kommentár nélkül A rádiós vetélkedő utáni napokban megnövekedett a kaposvári posta távirat- és levélforgalma. Intézményeik, hivatalok, vállalatok, bará­tok, ismerősök és ismeretle­nek ragadtak tollat, írógépet, telefonikagylót, hogy kife­jezzék örömüket, elismeré­süket és szereteteket So­mogy iránt a vetélkedőn ki­vívott első helyezésért Levelek, dísztáviratok, üd­vözlések és gratulációk tö­megével érkeztek a napok­ban Kaposvárra. Néhányat idézünk ezekből — kommen­tár nélkül: »■Szeretettel gratulálunk a győzelemhez, a sikerhez« — írta a Veszprém megyei népművelési csoport. i »Somogy megyének a televíziós vetékedőn szerzett első helyezésért gratulál a Hazafias Népfront Sopron Városi Bizottsága « »Győzelmüknek örültünk, a Közép-európai Kupához is sok sikert kívánunk. Városi Tanács Művelődésügyi Osztá­lya és a Művelődési Ház, Mohács.« »Szívből gratulálunk küzdelmes munkájuk kiváló ered­ményéhez. Móricz Katalin (és öt aláírás). Balatonáliga, MSZMP-üdülő.« »A 12 megye vetélkedőjének megnyerése alkalmából szeretettel köszönt és további sikereket kíván az KPVDSZ irodalmi színpad, Pécs.« »Gratulálunk a győzelemhez, és további sikereket kívánunk, Kisújszállási szurkolók.« »Tiszteletünket fejezzük ki a vetélkedőben elért győzele­mért mindenkinek, aki közreműködött. További sikert kí­vánunk a jövő évi vetélkedőhöz. Pesten élő Somogy szü­löttje és sokan mások.« »Tisztelt Szerkesztőség! Több mint 30 évig éltem lenn Somogybán, és nem is szakadtam el tőle egészen. A televíziós vetélkedőt végig nagy izgalommal ügyeltem. De arra nem is mertem gon­dolni, hogy régebbi hazám, Somogy kerül ki győztesen. Ennek örömére fogtam tollat, és gratulálok, a megye nagy sikeréhez. (Ezután egy rövid versben folytatja levelét s Jövendölés a vetélkedőről címmel köszönti a megyét.) Gerdelics Lajos cipész, Budapest.« »Somogy nemzeti ünnepe alkalmából fogadja őszinte nagyrabecsülésünket. Zalaegerszegi Levéltár.« Idézünk egy magánlevélből: »Nagy örömmel figyeltem tegnap vármegyétek ragyogó szereplését a Tiszán innen, Dunán túl műsorban... A rög­tönzött szopránkórus valami bájosan énekelt. Tudod, hogy nagyapám révén én is Somogy megyei vagyok egy kicsit, s így különösen lelkesen szurkoltam nektek. Most szívből gratulálok a győzelemhez, és kívánom, hogy majd a Közép­európai Kupában is jól szerepeljen a megye. Somogyor- szág bizony nagyot haladt szegény Csokonai óta... Baráti üdvözlettel: Thomas Szappanyos, AIR—INDIA sales su- perint. Budapest.« Mától: gépipari napok Kaposváron A Gépipari Tudományos Egyesület, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TIT mű­szaki szakosztálya & az Űjítók Klubja december 15- től 17-ig gépipari napokat rendez Kaposváron. A tanácskozás első nap­ján — a megnyitó után — .1 harmadik ötéves terv és Somogy megye gépipara címmel hangzik el előadás. Ezután nyitják meg a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában a Somogy öos-, fém- és gépipara című történeti kiállítást. Ezen céh- levelekkel. korabeli gyártmá­nyokkal szemléltetik a me­gye gépiparának fejlődését, eddigi eredményeit. Este az érdeklődőknek műszaki, tu­dományos és ismeretterjesztő filmeket vetítenek. A második napon Sugár Imrének, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének So­mogy iparfejlesztésének kér­dései című előadásával foly­tatódnak a gépipari napok. Ezt több korreferátum és I vita követi. A harmadik nap egyetlen napirendje a korszerű gyárt­mányfejlesztés. Az előadást Rabén György, a Gépipari Tudományos Intézet osztály- vezetője tartja. Felhívás tiszti iskolai jelentkezésre A honvédelmi miniszter — a öel- iigy- és a művelődésügyi minisz­terrel, valamint a KISZ központi bizottságának első titkárával egyet­értésben — pályázati felhívást adott ki azoknak a 21 évesnél nem idősebb ifjaknak, akik hivatásuk­nak érzik a dolgozó nép fegyveres szolgálatát, középiskolai tanulmá­nyaikat az 1966—1967-es oktatási évben befejezik, lletőleg már ko­rábban befejezték, s a magyar néphadseregnek vagy a Belügymi­nisztérium határőrségének, illetve a karhatalomnak hivatásos tiszt­jei akarnak lenni. A jelenmezes föltétele a lentie­ken kívül; magyar aliampolgarsag, fizikai alkaunassag a katonai szol­gálatra, erkölcsi—politikai meg­bízhatóság» feddhetetlen előélet, uötien családi áhapot. A pályázó a fölvételi iapot a kózepisaoia igazgatójától, az előző evekben végzettek a lakóhelyűk szerint illetékes kiegészítő paiancsnolt- sagtól veszik át, és kitöltve ugyanide adjak le. A fölvételi laphoz mellékelni kell a saját ke­zűleg írt részletes önéletrajzot, a születési anyakönyvi kivonatot, a korábban végzetteknek az érett­ségi bizonyítványt, iUetőleg a Itépesltö oklevelet és a tanulmányi értesítőt. A tiszti iskolákon a tanulmányi idő négy év. Ezalatt a növendé­kek a katonai t„n.árgyak .a! pár­huzamosan egyszakos á-talanos iskolai tanári, iLetve fel ötokú szaktechnikumi oklevelet szerez­hetnek, amely azonos értékű a tanárképző főiskolán, illet- leg a felsőfokú technikumban megsze­rezhető oklevéllel. A pályázók 1967 áprilisában fel­vételi vizsgát tes-nek. Az eluta­sítottak május 20-lg a honvédelmi, §Stet»e a belügyminiszterhez fel­lebbezhetnek. Akik az első év­ben tanulmányi eredményeik vagy magatartásuk alapján a követel­ményeknek nem felelnek meg, sorállományba kerülnek. A pályázat benyújtásának ha­tárideje 1967. január 15-e. (MTI) Előadássorozat közgazdászoknak és műszakiaknak Minden városban szervez­tek tanfolyamokat az új gaz­dasági mechanizmus kérdé­seinek mélyebb magyarázásá­ra, megvitatására. Ha az ember megnézi a Figyelő cí­mű gazdaságpolitikai hetilap továbbképzési naptárát, szin­te minden környező dunán­túli város szerepelt ebben, csak Kaposvár neve hiány­zott Ezt a hiányt szünteti meg a TIT Somogy megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya. Hat előadásból álló sorozatot indít közgaz­dászoknak és műszakiaknak. A sorozat nyitó előadása pén­teken délután öt órakor hangzik el a TIT-székház 1- es klubjában. Dr. Bagi Jó­zsef, az AGRIMPEX igazga­tóhelyettese A magyar me­zőgazdaság szerkezete és a világpiac címmel tart elő­adást. Minden hónapban egyszer ad programot a közgazdá­szoknak és a műszakjaiknak a közgazdasági szakosztály. Januárban Termelés, értéke­sítés és árrendszer az új gazdasági mechanizmusban, februárban A vezetés pszi­chológiai kérdései, március­ban Az új gazdásági mecha­nizmus hatása Magyarország külkereskedelmére, áprilisban A piackutatás matematikai módszerei, májusban pedig A közgazdasági eszközök al­kalmazása a népgazdaságban és a vállalatvezetésben cím­mel hangzik el előadás. Hasznos és szükséges so­rozat indul meg pénteken a TIT-ben. Reméljük, hogy a gazdasági vezetők élnek a lehetőséggel, s ott lesznek az előadásokon. Bélye gkiállí tás A MEGYEI KÖNYVTÁRBAN Amikor több min-t száz év­vel ezelőtt a levelek bér- mentesítésére kisebb papír­szele Ikéket kezdtek felhasz­nálni, senki sem gondolta, hogy ötven év múltával az egész világon gyűjtői és hó­dolód lesznek e bélyegnek ne­vezett kis papírdarabkáknak, ívfa már szervezetten folyik a bélyeggyűjtés. Bélyeggyűj­tő szövetségek alakultak szinte minden országban. Hazánkban is létrejöttek egyes városokban valamely kulturális egyesület kereté­ben. A század elején a Hungária, a LBHE és egyéb szövetségbe tömörültek a bé­lyeggyűjtők. 1952-ben alakult meg Budapesten a Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége, amely ma már csaknem 200 000 tagot számlál. Kaposvár és a megye gyűj­tői elsőként kapcsolódtak be a szövetség munkájába, és megalakították a gyűjtők me­gyei körét. Ez a köx volt később a magva annak a kulturális megmozdulásnak, amelyből életre kelt me­gyénkben és városunkban 26 fedriőttkör 1644 és 29 ifjúsá­gi kör 884 taggal. A felnőtt­körben minden foglalkozási ág képviselteti magát. Az if­júsági körökben általános is­kolások és középiskolások vannak. Az összejöveteleken cserét bonyolítanak le a ta­gok egymással. Mindenkit egy cél vezet: gyűjteményét mi­nél szebbé és értékesebbé tenni. A bélyeggyűjtők munkáját legjobban egy-egy kiállítás tükrözi vissza. Amióta a né­met gyűjtők 1889-ben meg­rendezték az első bélyegki- állítást, azóta világmozga­lommá vált a gyűjtés, s rend­szeresek lettek a kiállítások Hazánkban 1922-ben rendez­ték meg az első bélyegkiállí­tást. A posta a gyűjtőket először emlékbélyegzővel, 1934-ben pedig a Hungária Bélyeggyűjtők Egyesületének kiállítását emlékblokk kiadá­sával jutalmazta. A felsza­badulás után 1947-ben ren­dezték meg Budapesten az első bélyegkiállítást. Ezt az­után soron követte minden ősszel a többi, ahol a leg­szebb motívumok, illetve or­szágok gyűjteményei szere­peltek. A posta minden év­ben impozáns blokkal és sorral emlékezik meg erről az eseményről. Kaposváron az első bé- lyegkiállítást a felszabadulás után 1947-bön a megyei ta­nács nagytermében mutatták be. A következő kiállításokat 1953-ben, 1953-ban, 1954-ben és 1955-ben rendezték meg. Most — december 15-én, 16- án és 17-én — szerény kere­tek között iámét kiállításon mutatják be bélyegeiket a kaposvári gyűjtők, ezúttal a Megyei Könyvtár nagytermé­ben. A városi kör tagjainak 34 kollektívája csaknem 300 lapon állítja ki gyűjteményé­nek egy részét. A kör távo­labbi célja mind több em­bert bevonni a bélyeggyűjtők táborába és cserekapcsolatot létesítem a szomszédos or­szágok filaielistáival. Hiszen egy-egy bélyegkiadás az or­szágok, a népek jobb megis­merésének eszköze is. A ki­állítás rendezői remélik, hogy Kaposvár kulturális életében ezután egy évben sem fog hiányozni egy-egy filatelista megmozdulás. Miké János BARCSAY-T ÁRLAT Barcsay Jenő festőművész alkotásainak tárlata nyílt meg az Ernst Múzeumban. A magyar festészet egyik reprezentánsa tíz év munkáját mutatja be a közönségnek. A kiállítás december végéig tekinthető meg. Most, miután túljutottam a kamaszkoron, rendkívül gyorsan nő a hajam. Kény­telen vagyok kéthavonként fodrászhoz menni, különben erősen kiütközne rajtam a neandervölgyi eredet. A fodrász — amikor rám került a sor, és leültem a kerek székre — bájosan kér­dezte: — Mível szolgálhatok? Körülnéztem a helyiségben, de se csomagolt magyarbor­sot, se trappista sajtot nem láttam, így közömbösen felel­tem: — Nyiratkozás. — Igenis! — válaszolta. Az­tán nyakamba terítette a fe­hér lepedőt, és újra kérde­zett: — Leplizve vagy broknol- va? Nagyon bambán nézhettem rá, mert gyorsan segítségem­re sietett: — Aíár tudom is, kérem tisztelettel... Elöl inyerájo- zom, hátul vroincölöm, két­HÄJKÖLTEMEMY oldalt pedig... Ez önnek na­gyon jól fog állni. Tovább se szó, se beszéd. Először ollóval esett hajza­tomnak, aztán borotvával. Amikor inyerájozott, még tűrhető volt, de a nuflizás- nál annyira húzott az olló, hogy csillagokat láttam. Ezután gézt csavart a hom­lokomra. Éppen úgy festet­tem, mint nagyapám egy régi képen, az első világháború­ban, fejlövés után. Hátamon végigfutott a hideg, és meg­szólaltam: — Én nem akarok itt a béke kellős közepén front­képet csináltatni. ö azonban rám se rántott, tovább irgincölt a fülem mel­lett, és nevetősen megjegyez­te: — Egy kicsit konzervatív­nak tetszik lenni.., Tapintatlanságnak tartat­tam a kijelentését, de nem szóltam, mert féltem, hogy újra nuflizni kezd azzal az életlen ollóvak Sokáig nem beszéltünk. Vé­gül is ő kezdte újra: — Most tessék előrehajtaní est a kis okos fejét, hogy megmossam, mert csak úgy tudok ripcingölni. Fejem előrehajtottam, és elhatároztam: oda se figye­lek tovább, azt csinál velem, amit akar. A kíváncsiság azonban annyira gyötört, hogy egyszer fél szemmel odasandítottam, amikor ép­pen a fejem tetején ripcin- gölt a kefével és a hajszá­rítóvak Hamarosan elké­szült. — Parancsoljon — mond­ta. . Belenéztem a tükörbe, és nem akartam, hinni szemem­nek, hogy én ülök ott mo­dem bukósisak-frizurával. Ügy néztem ki, mint a mai témájú dráma negatív hőse, akinek — bár a harmadik felvonás végén sok huzavona után fölveszik a horgászszö­vetségbe, mégis — a függöny legördülése előtt háromtized másodperccel meg kell hál­nia. A fodrász elismerést várt, én azonban felháborodtam: 7— Na, hallja, alaposan el- stoplule... a hajam. Most a fodrász nézett rám édes bambasággál. En azon­ban segítség helyett azt fi­gyeltem az arcán, hogy mi­lyen érdekesen alakul a vér­nyomása. Végül a fodrász halk só­haj kíséretében összeomlott: — Hiszen ez egy hajkölte­mény — nyögte. — Azt elhiszem, de én nyi- ratkozni akartam! Borravaló nélkül hagytam el >az üzletet, és mentem má­sik fodrászhoz nyiratkozni. Viucze György Veszedelmes sürgönyscilus A Daily Telegraph című londoni lap közölte az alábbi történetet: Az angliai Broadaiairs fiúintézíetében egy gyerek sikeresen letette vizsgáit, s az előzékeny tanári kar sürgönyt küldött a fiú szü­leinek Zambiába. A sür­göny így szólt: »Pál át­ment.« A helyi postahiva­talban azonban — ki tud­ja, milyen elgondolás alap­ján — a szöveghez még hozzátették ezt a szót: »... a túlvilágra«. Azt lehet Egy híres professzor megvizsgálta a betegét. A vizsgálat után így szólt: — Önnek tartózkodnia kell a szellemi munkától. Mivel foglalkozik? — Operettlibrettókat írok. — Azt lehet. * * * A pszichiáter orvos a pá­cienstől 50 dollár előleget kap. — Nagyszerű! A saját pszichológiai problémámat megoldottam — mondja magában kezeit dörzsölve. Majd odafordul a páciens­hez: — És önnek mi baja? * * * — Idehallgasson, drága uram — mondja próba közben a karmester a te­noristának —•, ne felejtse el, hogy a torreádor és nem a bika áriáját ének­li. * * » Egy fiatalember belép a régiségboltba. — Fölséges festmény — kiállt föl lelkendezve egy kép előtt, amely egy igen szép asszonyt és egy XIV. Lajos korabeli ruhába öl­tözött férfit ábrázol. — Kik ezek? — Az ősök. — De kinek az ősei? — Ha megveszi a képet, az önéi. * * * Az étteremben egy ven­dég méltatlankodva mond­ja a felszolgáló pincérnek. — Tegnap is itt étkez­tem. Ugyanezt az ételt et­tem. De az adag még egy­szer ennyi volt. Az ára pedig, amint látom, ugyan­az. — Hol ült tegnap? — Ott az ablaknál. — Azoknak, akik az ab­lakban ülnek, dupla ada­got szolgálunk fel. így kívánja ezt a reklám. * * * Nyugat-Berliniben 100 esztendős korában meg­halt Paul Stacker, 17 nappal azután, hogy fele­ségül vette egykori me­nyét. Az asszony harminc évvel fiatalabb nála, s 1928-ban ment feleségül Paul Stacker fiához, aki 25 évi házasság után elvált, majd 13 esztendővel ké­sőbb. 70 éves korában fe­leségül ment a volt apó­sához. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 115—10, 115—11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 115—10. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapsa 12 Fí~ Indes-: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca $.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents