Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
Csütörtök, 1966. december 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP I í fylZüHl olyan dolgozók —- köztük nők is — léptek be a párttagok sorába, akiknek tekintélye volt a többiek előtt« — mondotta Radnóti László, a Csurgói Napsugár Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet elnöke a megyei pártér- tekezileten. Horváth Anna közülük való. Annak ellenére, hogy fiatal, hét esztendeje dolgozik a ktsz-ben. Itt kezdte. A szövetkezet jelentette számára az életet, amelyet az iskolában nagy É-vel szoktak írni. Anna ugyan törékeny alkatú lány. mégse ijedt meg az iskolában sokat emlegetett »Élet«-től. Azt tartotta, olyan lesz, amilyenné 6 maga kovácsolja. Szorgalmasan tanulni és dolgozni kezdett. Megszerezte az érettségi oklevél mellé a kelmefestővegytisztító szakma elsajátítását igazoló bizonyítványt is. A sors úgy hozta, hogy szakmai tudására nem volt mindjárt szükség. Különféle munkafolyamatokba kapcsolódott be. Az utóbbi években a gombkészítőknél tevékenykedett. Nem is akárhogyan. A lelkes és szorgalmas kollektíva a brigádvezetőjévé választotta. A brigád Anna vezetésével egykettőre elismerést vívott ki magának, jó hírnevet a ktsz-nek. Az utóbbit bizonyítja a Fővárosi Kézműipari Vállalatinak a szövetkezethez küldött levele. Ebben köszönetét fejezte ki a gombkészítőknek a gyorsaságért, a jó minőségért, s közölte, hogy a jövőben is a ktsz-től kíván vásárolni. S talán nem is ez mutatja legjobban, hogy a brigád sokra képes, hanem az a munka, amelyet a konfekció- részlegek gombbal való ellátásáért és a költségek csökkentéséért fejtettek ki. Vállalásukat,' azt tudniillik, hogy gombtermelésüket 130 000 darabra növelik, a selejtet 50 százalékkal csökkentik, és a rendelkezésükre bocsátott anyag öt százalékát megtakarítják, igyekeztek végrehajtani. Az értékelés ugyan még nem történt meg, ám szinte ANNA biztosra vehető, hogy nem kell szégyenkezniük. Előreláthatólag erre a vállalásról azt azt lehet mondani, mint a IX. pártkongresszus tiszteletére tett különvállalásról, hogy teljesítették. Hogy mennyi jó szándék, tettrekészség van ebben a kollektívában, azt többek között a napló egyik bejegyzése is mutatja. Eszerint abban az esetben, ha a ktsz rendkívüli rendelést kap, a brigád soron kívül elkészíti a gombokat. látogatásunkkor nem a gombkészítő üzemben, hanem a szövetkezet új vegytisztító, festő- és fehérneműmosó kombinátjában találtuk. Keze maszatos volt, ruhája poros, haja kuszáit. — A vegytisztítást hamarosan megkezdi a ktsz — mondta Anna. — Azért vagyunk itt, hogy felkészüljünk erre a nagy munkára. Hogy Anna is részt vett az előkészítésben, az nem véletlen, hiszen minit írtuk, kelmefestő, vegytisztító szakmát szerzett. Érthető hát, hogy otthagyta a gombkészítőket, és szakmájának megfelelő területen keresi az elfoglaltságot. És nem is akárhogyan. Minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az új üzemben 1 az induláshoz szükséges föltételek idejében meglegyenek. — íróasztalt már szereztünk a vegyésztechnikusnak — mondta mosolyogva. — Most azon fáradozunk, hogy a többi szükséges kelléket, berendezést is biztosítsuk. Azt ugyan nem várhattuk meg, amíg Annáék mindent előkészítenek, de a szorgalom, a lelkesedés alapján mondhatjuk, a korszerű vegytisztító gép mellé, továbbá az irodába bizonyára odakerül az, ami még szükséges a jó munkához. Anna úgy dolgozik itt, mint aki tudja, hogy ez az új üzem lesz a második otthona. Annát Tabon a téglagyár vezet a versenyben (Tudósítónktól.) A Tahi Járási Pártbizottság a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő tabi üzemek számára a járási tanáccsal közösen Vándorzászlót alapított. A napokban értékeltéit a verseny harmadik negyedévi eredményeit Megállapították, hogy egy kivételével valamennyi üzem túlteljesítette időarányos tervét. 93,ö százalékos teljesítményével csupán a sátor- és ponyva- üzem maradt el a tervtől. A kaptárüzem 179,4, a gépjavító állomás 106, a téglatgyár 106,7, a földművesszövetkezet 104, a ktsz pedig 108 százalékra teljesítette feladatát Az értékeléskor nem csupán a gazdasági eredményeket vették figyelembe, hanem a verseny szervezettségét, a brigádmozgalom fejlődését, a felajánlások teljesítését, a minőséggel szembeni kifogásokat, a munkavédelmi előírások megtartását is. Az összesített eredmények alapján a téglagyár került az élre. Itt a munkások 90 százaléka brigádokban dolgozik. A második helyre a sátor- és ponyvaüzem került, a harmadik pedig .a földművesszövetkezet lett. Csütörtökön szünnap ? Furcsa szünnapról tájékoztattak bennünket somogytúri olvasóink. »Csütörtökön rendszerint nem kapunk postát, mert á kézbesítő Fonyódra jár iskolába. A sürgős, ajánlott vagy expresszleveleket, táviratokat meg a napilapokat csak másnap kapjuk meg. De előfordult igen sokszor, hogy az előfizetők nem kapták meg újságjaikat sem...« — írták. A községi tanácson ezzel kapcsolatban a következőket mondták: — Ismerjük a panaszt, a kézbesítő munkája nagyon kifogásolható. Előfordult, hogy bírósági idézést késve vitt ki, s ezt nekünk kellett igazolni. De fontos leveleket mi is .gyakran későn délután vagy csak másnap kapunk meg. A november 30-i postát és az újságokat csak másnap, elsején kézbesítették ki. A somogytúri postahivatal vezetője a kézbesítő munkájáról így tájékoztatott: — Nem rajta múlik elsősorban a késés, hanem azon, hogy amikor a vonat késik, az autóbusz nem várja meg. Előfordult november 30-án, hogy nem kaptuk meg a posta- zsákot, csaik másnap, elsején. De az is igaz, hogy a kézbesítő feledékeny. Nekem is szóltak már az előfizetők, hogy nem kaptak újságot Figyelmeztettem is a kislányt, hogy dolgozzon pontosabban Ö csalt helyettesít, hamarosan visszajön az állandó kézbesítő, és nem lesz baj. . A jelenlegi kézbesítő magatartása több mint feledékeny- rég, amiért már nem figyelmeztetés, hanem felelősségre vonás jár! Ugyanis a hivatal vezetője egész halom újságot mutatott, amit a kézbesítő egyszerűen eldugott fiókjában, item vitte ki az előfizetőknek. De vajon a többit kivitte? Nagyon könnyű ennek alapján föltételezni, hogy nem! Megengedhetetlen az is. hogy egy község ne kapjon pos- tazs'kot. Azok az előfizetők, akik mindennap várják újságjukat. bosszankodva fogadják az egynapos késéssel érkező lapokat. Hiszen a rádióból, a tv-ből már tájékozódhattak a legfrissebb eseményekről. Azt is szabályozni kellene, hogy az autóbuszok várják meg a késő vonatot, különben nem- «ak a posta marad le, hanem az utasok is. Azt gondoltam, hogy a vékony kislány ledolgozza a műszakot, és siet hasa ki pihenni fáradalmait. A beszélgetéskor azonban kiderült, hogy Anna programjában nem sok helyet kap a pihenés. Egyre azt hajtogatta ugyanis, hogy tanulni akar. Szeretné elvégezni a Felsőfokú Vegyipari Technikumot. Ír majd valamelyik újságnak — mondta —, megkérdezi, melyik városban keresse az említett iskolát. Amikor erről beszélt, eszembe jutottak a ktsz elnökének szavai. Azt mondta, az új mechanizmusban módja lesz a szövetkezetnek lakást építeni. Ez lehetővé teszi, hogy máshonrpn szakembereket hozzanak. Ha Annának sikerülne a terve, egy lakással kevesebb kellene. Lakás nélkül is úgy üzemelne a környék lakóinak ruháit tisztító, mosó üzem, ahogy ő álmodja. egyezik a szöHogy ez az álom vetkezet vezetőinek elképze- lésével, ahhoz, azt hiszem, nem fér kétség. Anna annyi szeretettel beszélt az új üzem jelentőségéről, szerepéről, hogy biztosra vehető: aki ilyen jól látja, milyen nagy problémáját oldja meg a környék lakóinak az új kombinát, az meg is tesz mindent azért, hogy az üzem a maximális teljesítményt nyújtsa. Szegedi Nándor Hogyun csökkenthető a munkaidő? INDOKOLT AZ A GYORSASÁG, ahogyan az érdeklődés középpontjába került a IX. kongresszus tanácskozásának, majd határozatának az életszínvonal emelését célzó — a föltételeket és a megvalósítás módját összefüggő egységben elemző — munkaprogramja. Érthető az is, hogy különös figyelmet keltett e program egyik tényezője, az a határozattá emelt előirányzat, hogy 1868 és 1970 között — az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva — 48 óráról átlag heti 44 órára csökken az ipari dolgozók munkaideje, miközben befejeződik az egészségre ártalmas és a különösen nehéz fizikai munkát végzők munkaidejének heti 36—42 órára való mérséklése is. Közismert, hogy a munkaidő csökkentése úgyszólván a munkásmozgalom hajnalától a dolgozók egyik harci követelése volt, és e világméretű küzdelem vívmánya, hogy a múlt század utolsó harmadától általában mintegy felére csökkent a heti munkaidő. A pártikongresszus határozata egyértelműen jelzi, hogy nálunk — abban az ütemben, ahogyan a gazdasá gi föl tété Ketten a legszorgaimasalibak közül Ketten dolgoznak együtt a tehenészetben mint állatgondozók és tafcarmányozók. Mindketten fiatalok. Náluk a szorgalom mellé erő is párosul, s ez kell is, hiszen enélkül nem győznék a kettős feladatot. Bognár Lajos tagja a szövetkezetnek Zsiga István pedig alkalmazottként dolgozik a fonyódi Magyar Tenger Termelőszövetkezetben. Több mint fél éve látják el együtt a tennivalókat a hatvan szarvasmarha körül. Olyan emberek ők, akiknek minden évszakban, az esztendő minden napján helyt kell állniuk; akiknek a munkájában most következik a ' legnehezebb időszak. Télen meleg ugyan az istálló, azonban a takarmányt kintről kell hozni a jószágnak... Bognár Lajos tavaly lépett be a fonyódi tsz-be, a felesége viszont már korábban is rendszeresen részt vett a közös munkában. — Addig a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaságban dolgoztam, de Fonyódon laktam. Miután ott megszűnt a munkaköröm, természetesen hazajöttem, mert láttam, hogy a szövetkezetben is megtalálom a számításomat. Mindjárt a tehenészethez osztottak be, és vállal tam azt is, hogy takarmányos leszek Érdemes volt belépnie a tsz-be, ezt már az első esztendő végén tapasztalta. Ami munkadíjat a múlt év végén kapott, abba ugyan a feleségének is része van, mert sokat segített neki, de főként az ő szorgalmát dicséri: a természetbeliekkel együtt mintegy 29 000 forint részesedéshez jutott a közösből. — A fejőssel még az állami gazdaságban ismerkedtem mes. Igaz. ott már gépekkel is fejtünk, itt viszont nincs fejőgép. Pedig géppel könnyebb volna a munka. Az állatoknak magunk hordjuk az istállóba a takarmányt, s ha kevés van belőle, mi látjuk kárát csakúgy, mint amikor baj van a minőséggel. Az idén körülbelül száz munkaegységet teljesítettem havonta. De kaptam prémiumot is, a kifejt tej literje után nyolc fillért fizettek ki minden hónapban. Zsiga István 1963 óta van a szövetkezetben,, alkalmazásban, ő azóta teljesíti feladatát az állattenyésztésben. Felesége tagja a tsz-nek, s ő is sokat segít férjének az állatok körüli munkában. Zsiga István az idén több mint száz munkaegységet szerzett havonta. — Szeretem a munkámat, és igyekszem mindig jól elvégezni. A takarmány jó és bőséges, mi tehenészek és takarmányosok ennek örülünk igazán, hiszen az ele- ségtől sok függ. A két tehenész-takermá- nyos havi munkaegység-javadalmazása külön-külön csaknem másfélszerese annak amit a szövetkezet elnöke kap. Ritkán lehet találkpzni velük, mert amikor az istállóban keresi őket az ember, takarmányért mentek, s esténként későn térnek haza családjukhoz. És ez így megy egész éven át, hétköznap éppen úgy, mint ünnepnapokon. De egy évben legalább egyszer az ő munkájukat is az egész közösség előtt értékelik; a közelgő zárszámadáskor, a tehenészet eredményeinek méltatásakor mindkettőjük egész évi tevékenységéről állít majd ki bizonyítványt a fonyódi Magyar Tenger Tsz közössége. üetucsz lereac leik megérnek — intézményesen és tervszerűen, az élet- színvonal emelésének lényeges részeként mérséklődik a törvényes munkaidő. ÉRDEMES MEGÁLLNUNK a közbevetett mellékmondatnál: voltaképpen miként értendők azok a bizonyos »gazdasági föltételek«? Fogalmazhatnánk úgy is: mennyi része van a munkaidőt csökkentő döntésben a dolgozók életkörülményeit javító szándéknak, illetve: mi szab határt e szándék megvalósításának? A munkaidő csökkentése sem elvben, sem gyakorlati megvalósítása szempontjából nem különíthető el az élet- színvonal emelésének többi tényezőjétől. Közelebbről megvizsgálva ezt az általános igazságot, nagyon is nyilvánvaló összefüggések tűnnek elő. Ahhoz, hogy megvalósuljanak a harmadik ötéves terv többi, életkörülményt javító célkitűzései — a reálbéremeléstől a lakásprogramiig, a gyermek- gondozási segély bevezetésétől a tsz-tagok szociális juttatásainak bővítéséig —, a terv szükségképp számol a termelés megható.rozott színvonalú emelésével, a nemzeti jövedelem gyarapodásával. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaidő csak abban az ütemben mérsékelhető, ahogyan lehetővé válik nemcsak a korábbi, 48 órás munkahétre tervezett tel- jesítményszint elérése 44 óra alatt, hanem az emelkedő reálbérrel párhuzamosan előirányzott többlettermelés is. Könnyű belátni, hogy másként amit nyernénk a vámon, elveszítenénk a réven, magyarán: aligha javítaná az életszínvonalat az a munkaidő-csökkenés, amely nem párosulna a reálbérek, a szociális-egészségügyi ellátás javulásával. Ennek azonban elemi föltétele: a népgazdaság eredményeinek fölfelé ívelő grafikonja. EZÉRT IS HANGSÚLYOZZA a pártkongresszus határozata a munkaidő-csökkentés fokozatosságát, külön kiemelve, hogy a végrehajtás vállalatonként, üzemenként fokozatosan értendő. Arra utal ez a fogalmazás, hogy a gazdasági föltételek természetesen nem érnek meg mindenütt egyszerre, »gombnyomásra«, ahogyan a vállalati gazdálkodás javul, a műszaki-termelési színvonal emelkedik, úgy kerülhet sor a munkaidő csökkentésére is Ebből azonban további fontos következtetések adódnak. A helyi vállalati föltételeknek és a munkaidő csökkentésének közvetlen összekapcsolása egyszersmind jelentős ösztönző erő is a dolgozók, a kollektívák számára, hiszen ily módon saját érdekük, hogy mielőbb megteremtsék a szükséges gazdasági föltételeket. Ebben az értelemben a rövidebb munkaidő — mint a kollektívák elé tűzhető cél — a termelékenység jelentős emelésének forrása, a népgazdaság fontos tartaléka is. A munkaidő csökkentése tehát nem képzelhető el oly módon, hogy a kiesést létszámemeléssel pótolják. Az előttünk álló években szinte teljesen a termelékenyebb munka fedezheti a termelés emelését. S ha a munkaidő rövidül, természetesen ennek gazdasági »ellensúlyozása« is csak termelékenységi forrásból teremthető elő. A NÉPGAZDASÁG TÁVLATI FEJLESZTÉSÉNEK, korszerűsítésének azonban nemcsak okozati eredménye, hanem föltétele is a munkaidő fökozatos mérséklődése. Egész sor társadalmi, szociológiai tény mutat arra, h -gy a modem termelés — különösen az ipari temielés — a munkaidón 1 túli »hátország« merőben ül ,'örülményeit föltételezi. Csak néhányra utalunk ezúttal. Nyilvánvaló például, hgoy a bonyolultabb, korszerűbb termelőapparátus — például az automata gépsorok, de akár a szalagszerű termelés is — fokozza a fiziológiai igénybevételt, egyszersmind hatalmassá, milliós nagyságrendűvé bővíti az értéket, amelyet egy-egy dolgozó koncentráló készsége befolyásolhat (magyarán: egy munkás hibája is megbéníthatja a termelőszalagot). A rohamosan tért hódító, korszerű gyártástechnológiák természetesen a szabad idő bővítését föltételezik, a korábbinál mind több pihenést, kikapcsolódást követelnek. A konszern termelésnek nélkülözhetetlen föltétele ez. További ilyen — a munkaidő törvényszerű rövidítése irányában ható — tényező: a modem termelés a legalacsonyabbtól a legmagasabb posztig az ismeretek sokkal gyorsabb, folyamatos bővítését követeli. Régen elmúlt már az a szakképzési stílus, hogy például a lakatos »kitanulta« a szakmáját, a vezető elvégezte a főiskoláit, egyetemet, azután évtizedekig a napi munka kereteiben »gyakorlatot« szerzett — a már elsajátított tudásra alapozva. Most minden szakma és minden munkabeosztás olyan mértékű »menet közbeni« tanulást, szüntelen tájékozódást föltételez, amely szükségképp átrajzolja hagyományos elképzeléseinket a munkanap és a szabad idő arányáról. Ez az ismeretszerzés nemcsak egyéni, hanem elsőrendű népgazdasági érdek is, Ilyen értelemben tehát a munkaidő rövidítése törvényszerű, nélkülözhetetlen tényezője a népgazdasági feladatok megvalósításának. A MUNKAIDŐ, ILLETVE A SZABAD IDŐ kapcsolatának, kölcsönhatásának szociológiai összefüggései azonban rávilágítanak — ezúttal más oldalról — a rövidülő munkaidó további föltételeire és következményeire. Eddig voltaképpen »gyáron belüli« nézőpontból vizsgáltuk ezeket a föltételeket, nem kisebb jelentőségűek azonban a szabad idő bővüléséből származó tényezők sem. Erre is fokozatosan föl kell készülnünk, méghozzá egész sor — ma rftég hiányzó vagy csak részleglesen meglévő — föltétel biztosításával. Jelentősen bővíteni kell például a szolgáltatóhálózatot, különösképp az oktatási és művelődési szolgáltatásokat, továbbá a vendéglátó és szórakozási intézményeket; növelni a szabad idővel összefüggő javak termelését. S hogy ez milyen lényeges föltétel, azt múlt időre vonatkozó tényekkel is alátámaszthatjuk. Az életszínvonal emelkedésével a lakosság mind többet — 1965. évi adatok szerint 21—22 milliárd forintot — költ szabad idejének kihasználásával összefüggő kiadásokra. E cikkek és szolgáltatások kereslete az utóbbi években gyorsan nőtt; tavaly ilyen jellegű termékek tették ki a teljes kiskereskedelmi forgalomnak mintegy 20 százalékát. 1960—1965 között a sportcikkek forgalma 'teldári mintegy 90 százalékkal, a könyveké 45 százalékkal nőtt, s a szabad idővel összefüggő kiadáscsoportban mintegy 40 százalékos részesedést °rtek el a vendéglátóiparban -‘Iböltött. kifejezetten szórakozási jelleső kiadások. Természetes. h«gv a rövidülő munkaidő jelentősen növeli majd « cürizek szolgáltatások keresletét — idetehen kell számolnunk ezzel is! T. fL
