Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
Vasárnap, 1966. december 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hatszoros szocialista brigád NEM TŰ EZOTT A FELSZÓLALÓ. A brigád tagjai kivívtak maguknak 'dolgozótársaik és a gazdasági vezetők elismerését. Ezeikről a sikerekről beszél Marosi János, az izmos vállú, piros arcú brigádvezető. 1959-ben, az alakulás évében az elsőik között küzdöttek a szocialista címért. Akkor még kevesen tartoztak a brigádhoz. Az eredményeik láttán azonban egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Most 34 tagja van a billenősrészleg szocialista brigádjának. S arról híresek, hogy vállalásukat pontosan fegyelmezetten teljesítik, ső* legtöbbször túlteljesítik. Pedig nem mindig könnyű beváltani ígéretüket. Az AKÖV legrosszabb munkahelyén, az udvaron dolgoznak, nyáron forró napon, ősszel és tavasszal sárban, latyakban, télen pedig hóban és fagyban. Egyetlen tetős helyiségük van de azt is csak ponyva védi a hidegtől, s ide legföljebb a dolgozók egynegyede tud behúzódni. Ennek ellenére — vagy talán azért — a leg- összetartóbb munkatársai az üzemnek. Ott vannnak a munkásakadémiák előadásain, a szakmai tanfolyamokon, részt vesznek a politikai oíktatáso- kon, s este ki az általános iskola VII—VIII. osztályos tankönyveit forgatja, ki pedig a gépipari technikumban tanul, s hajol a műszaki ra’zok fölé. Ha jut rá idő. akkor egv- egv színházi előadás is szerepel a közös programban. S hogv ide minél többször et- jussanaik, ezt a szakszervezet is támogatja, sokszor ad jegyet a brigád tagoknak. Nemcsak a megyeszékhelyen találnak közös látnivalót. Elmentek a brigádtagok köziül sokan a Budapesti Nemzetközi Vásárra is, ahol elsősorban a szakmai látnivalókkal ismerkedtek. S az ott látottakat itthon hasznosították. Erről tanúskodnak eredményeik is. Felajánlották — a brigádnaplóban is rögzítették —, hogy a javítási százalékot egytizeddel csökkentik. Az egyt'zedből 1,3 százalék lett! Az I-es szemle tervét 110 százalékra, a IT-es szemléét 107,6 százalékra teljesítették. Talán arra a legbüszkébbek, hogy műszaki okok miatt sem a telepen, sem a közutakon baleset nem fordult elő az általuk karbantartott kocsikkal. A SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBÓL, a műnk Vrössze fogásból Ss lehet tőlük tanulni. NemA megyei pártértekezleten Kardos Gyula, a 13-as AKÖV párttitkára ezt mondta róluk: »Azt hogy a műnk lóversenyben jó eredményeket értünk el, elsősorban Marosi János szocialista brigád) inak köszönhetjük.*: rég a Nagyszeben utcában egy hetven éven felüli ember vízvezeték-csatornáját ásták ki. Sajtos Ferenc brigádtagiál elemi kár miatt cserepezni kellett. A brigádtagok közül öten ott voltak a tetőn, és segítettek társuknak a munkában. Ha valakihez tüzelő érkezik, akkor öten-hatan elmennek, s negyedóra alatt behordják. Szeptemberben önkéntes véradás volt az AKÖV-nél. A harmincnégy tagú brigádból harmincketten adtak vért. Elsőként Marosi János brigádvezető, utána pedig a többiek. 8,2 liter vért adott a brigád. S ha valaki közülük megbetegszik, baja ban nem marad egyedül. Hol az egyik, hol a másik társ látogatja meg Könnyebbet megy a gyógyulás, ha barátok veszik körül a betegágyat, s egy kicsit magukkal hozzák a vállalatot és a brigád életét is. Munkájukat a gazdasági ve zetők is elismerik. Ebben a? évben hétezer forint jutalmrt kaptak tavalyi eredményeikért. Eddig hatszor nyerték el a szocialista brigád elmet. Idei eredményeik alapjár minden bizonnyal meglesz a hetedik is. 1968-ban szeretnek megnyerni a szooialistabrigád- érem aranyfokozatát. Ezt tűz ték ki célul. Ha így folytatják, elérhetik ezt is. — MÉG VANNAK TAR TALÉKAINK — mndja Marosi János, a Munka Érdemrenddel kitüntetett brigádvezető. S ha ezekkel okosan gazdálkodnak, az újabb eredmények nem maradhat nak el. F. L. Erősödő munkásosztály Több mint tizenhétmillió doboz mokkacukor mm** Nyugodtan ihat ja mindenki a feketét az eszpresszóban és a családi körben. Bőven jut mokkacukor ezután is a kávéba. A Kaposvári Cukorgyár eddig százhetvenhat vagon mokkát gyártott. Ez pedig 17 600 000 doboznak felel meg. A terv szerint ebben az évben kétszáznegyven vagon mokkát kellene készítenie a kaposvári üzemnek. Az igény azonban akkora, hogy terven felül is gyártják a feketekávéba való cukrot Szerecz László főmérnök tá- jákoztatása szerint eddig 16 000 vagon répát dolgozott fel a gyár, s ebből 1900 vagon cukrot készített. Most decemberben egyenletesen megy a munka, például december 8-án is kétszáztizennégy vagon répát dolgozott fel a gyár. Tekintélyes mellékjövedelemhez jutnak !73 mázsa méz Mernyéről — Szatyrokat készítenek az ecsenyiek (Tudósítónktól.) A memyei fmsz igazgatósága arra törekszik, hogy minél több tsz-tag használja ki a háztájiban rejlő lehetőségeket. Ezért szorgalmazzák a szakcsoportok, társulások létrehozását, erősítését a memyei körzetben. Méhész szakcsoportjuk taglétszáma az utóbbi öt évben 40 százalékkal emelkedett, s jelenleg 72 tagja van. 1300 n éhcsaláddal rendelkeznek. S erződéses kötelezettségüket élről évre teljesítik; 1965-ben 1: 2, az idén pedig 173 mázsa n izet adtak át. A tagok mint- e y 335 000 forintot kaptak. T 37-ben 200 mázsára akarnak s; érződni. A méhészek azt k dk; hogy a kezdők is kap- jc iák több műlépet, s a tabi k )tárüzem segítségét várják a captárhiány megszüntetésé- hc :. , somogyaszalói és a felső- m csoládi nyúltenyésztő szak- cf portoknak 24 tagjuk van. E lig 1100 nyulat adtak el 2 1 kilós átlagsúlyban, mintes 55 000 forintot kaptak érte a tenyésztők. Vili Lajos, a somogyaszalói szakcsoport tagja például 15 000 forintot, a felsőmocsoládiak közül pedig akad, aki 8000 forintot kapott a nyulakért. Mernyén javasolták, hogy helyes lenne szakboltot nyitni a megye- székhelyen, ahol a nyúlte- nyésztéshez szükséges ketreceket, anyagokat árusítanák. A szövetkezet tojástermelő szakcsoportjának Memyén 12 tagja van. Kialakították a tojóhibrid-állományt, s gazdag tojáshozamot érnek el. A gyümölcsfavédelmi társulás 43 taggal működik. Ez a csoport eléggé szétesett, pedig a szervezett védekezésre nagy szükség lenne. Az fmsz a tavasszal és az ősszel 1250 gyümölcsfacsemetét hozott a körzet háztáji gazdaságainak. Kialakulóban van néhány községben a táj termelés. Scsenyben és Felsőmocsoládon a szilvát, a körzet többi községében a cseresznyét és a meggyet ülteti szívesen. A szövetkezet most az ecsenyi csuhéfosztó szakcsoport munkáját kíséri a legnagyobb figyelemmel. Megkezdődött a szatyorkészítés. Tíz ügyes asz- szony fogott össze, hogy a 600 szatyrot január végére exportálhassák. Ezért a munkáért 13 500 forinthoz jutnak az asz- szonyak. A szövetkezet vezetői 1500 forint célprémiumot is kilátásba helyeztek. Látogatásból megrendelés A Hungária Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat vezetői ellátogattak Kaposvárra, és megnézték az Asztalosipari Ktsz műhelyeit. A látogatásból megrendelés született. Annyira megtetszett az exportra gyártott Rex tipusú szék (vagy ahogy a dolgozók elnevezték, a trónszék), hogy száztízet rendeltek beíőle a szegedi Alabárdos Éttereimbe. Fekete, barna, zöld és piros műbőrhuzattal vonják be majd a kárpitosok a trónszékek támláját és ülőkéjét. A Hungária Vállalat bejelentette igényét a flamand ülőkékre is. Az is szóba került, hogy a Margitszigeti Nagyszállóba szintén gyártana ülőbútort a szövetkezet. T ^lán a május 1-i felvonulásokon mérheti le a megye lakossága e,könnyebben, hogyan izmosodik, erősödik és nő Somogybán a munkásosztály. Aki minden felvonulást végignézett az utóbbi öt-hat évben Kaposváron, a járási székhelyeken, az vette észre 'eghamarabb ezt a fejlődést, Persze ez csak szemnek szóló szemle, sokkal több csatornán érzékelhető az, hogy számban és tekintélyben megnőtt a somogyi társadalom vezetője, a munkásosztály. Ha nem ilyen látványos formá- van is, de az is tapasztható volt az utóbbi évedben, hogy a m'tnká-ok példát mutattak a munkában és az á'doz*tvál- 'alásban. A munkásosztály 'zimszerű növekedése visszahatott az egész társadalomra. A megye legszervezettebb és politikailag legöntudatosabb osztálya hatékonyan formálta az emberek világnézetét Somogybán. A megyei partértekezlet beszámolója leszögezte, hogy az utóbbi évek eredményei pozitív változást hoztak a munkásosztály szervezettségében, világnézetében, szakmai felkészültségében, a munkához, a szocialista tulajdonhoz való viszonyában. A munkások élharcosai a szocializmus győzelméért vívott küzdelemnek: néldát mutatnak a termelésben, élen járnak a szocialista emberré nevelés nagyszerű mozgalmában, a szocialista bri gá dmozgal ómban. A felszabadulás előtti kétezer-ötszáz munkással szemben most huszonötezer dolgozik a megyében. A számszerű növekedés és a jobb területi megoszlás megsokszorozta a munkásosztály társadalmi és politikai befolyását. A mevye párt- és tanácsi "etetőinek kevet'-ezztes és állhatatos politikába. lanka- da*l~n horca a somogyi ipar fejlesztéséért ez volt az alapkő a munkőcosztály megerö- sftdésének. Csak em’ókezte- tőül érdemes néhány adatot felsorolni a második ötéves terv eredményeiből. A szo- eia'ista iparban dolgozók száma ötezer-nyolcszázötvennel, a szocialista építőiparban foglalkoztatottak száma öt- százötverakilenccel nőtt A következetes ipartelepítés hű tükre ez a két adat. A második ötéves tervben kapott ipart Tab (Zsák- és Ponyva- üzem), Marcali (a Finommechanikai Vállalat telepe), Barcs (ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat telepe). Hogy csak a barcsi járást emeljük ki, kétezer-ötszázra emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma a fűrészüzem rekonstrukciója és a háromszáz munkást foglalkoztató lakatosüzem idetelepítése által. A megyeszékhelyen meggyökeresedett az erősáramú ipar a Világítástechnikai Vállalat letelepülésével. Tovább bővült a Kaposvári Ruhagyár, s ma több mint ezerötszáz ember talál itt munkát. Űj tanácsi üzem fejlődéséről is beszámolhatunk. A Vas- és Fémipari Vállalat ma már hatszázötven embert foglalkoztat. A húsüzem, a baromfifeldolgozó, a cukorgyár, a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepének rekonstrukciója révén újabb somogyi emberek helyezkedhettek, illetve helyezkedhetnek el. Somogy harmadik ötéves terve az iparosítás meggyorsítását jelölte meg az iparpolitika lényegeként. A terv- dőszakban folytatódik és meggyorsul a megye iparosítása. Nemcsak Kanos vár, hanem a járási székhelyek iparát is fejlesztik. Az iparban foglalkoztatottak aránya az 1965. évi tizennégy száza’ék- ról tizenhét- tizennyolc százalékra nő a harmadik ötéves terv végére. S omogybán a gyorsabb iparosítás nemcsak gazdasági, hanem gltwanriű Mrwieiau m politikai kérdés is. Égetően fontos a foglalkoztatottsági gondok enyhítése érdekében. Több beszámolóban, több fórumon elhangzottak már az itt követ kező adatok, mégis fontos elismételni őket. Noha tízszeresére nőtt megyénk munkás- osztálya a felszabadulás előttihez képest, még mindig nem fogadhatott be minden ide kí- /ánkozó somogyi embert az Ipar viszonylagos elmaradottsága miatt. A megye társadal ni gondja, hogy az utóbbi hat évben csaknem tízezerrel csökkent a lakosság lélekszáma, olyan nyolcezer ember keresi megélhetését a megye határain kívül. így Somogy az ország legritkábban lakott területévé vált. Míg országosan átlag százkilenc, megyénkben ötvenkilenc ember él egy négyzetkilométeren. A csurgói járásból kétezer-ötszázán vándoroltak el. Ez a szám íppen egynegyede a megyeinek. A nagyatádi járásban szintén gond az ingázás, az elvándorlás, pedig a járási székhelyen több gyár is van A konzervgyár fejlesztésével a Szállítóberendezések Gyárának megindulásával csökken majd a harmadik ötéves tervben az ingázás és az elvándorlás. S hogy az árnyékos oldalhoz a naposat is hozzáillesszük: a két kongresszus között ezer-négyszázzal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma a nagyatádi járásban. Ezek a gondok ismertek a megye vezetői előtt. A somogyi emberek a lap hasábjain keresztül is figyelemmel kísérhették, milyen erőfeszítéseket tesz a megyei pártbizottság és a megyei tanács a gyorsabb párosításért, a foglalkoztatott- >ági gondok megoldásáért, az elvándorlás csökkentéséért, majd megszüntetéséért. S hogy a következetes politika, a Tegyünk többet Somogyért!- mozgalom a megye javára gyümölcsözik, mi sem bizonyítja jobban, mint a Statisztikai Hivatal megállapítása: ►Az ideiglenesen elköltözők zsökkenő, illetve a visszaván- iorlások növekvő tendenciája többek között az ipari és egyéb munkahelyek bővülésé- •e enged következtetni.« A megyénkben lezajlott vezetőség választó taggyűléseken egészséges türelmetlenséggel sürgették a fokozottabb ipar- fejlesztést. Ez fejeződött ki a megyei pártbizottság beszámolójában és a megyei pártértekezlet több hozzászólásában is. »Újabb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy legégetőbb problémáinkat — az ipar erőteljes fejlesztését, foglalkoztatottsági gondjainkat — megoldjuk, megyénk lakossága szénának hosszú ideje tartó csökkenő tendenciáját megállítjuk. Az országos szervekül együtt mindent meg kell tannak, hogy az itt élő embereknek munkaikaimat és tisztességes megélhetést biztosítsunk. .. A második ötéves tervben elért eredmények ellenére megyénk iparának fejlődése nem kielégítő. Adottságaink lehetővé, az ország és a megye szükségletei pedig Indokolttá teszik, hogy a harmadik ötéves tervben az ipar i korábbinál gyorsabban fejlődjön. .. Csakis így tudunk munkalehetőséget teremteni i legrövidebb időn belül megyénk munkát kereső lakossága számára. Iparunkat új üzemek építésével a Budapestéi vidékre letelepítendő üze- nekkel, meglevő üzemeink ermelésének bővítésével, rekonstrukciójával kívánjuk ha- l&konyabban fejleszteni« — mondotta a beszámoló. Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizotság titkára ezért Hangsúlyozta felszólalásában a következőket: »Bár Somogy Ipara sokat fejlődött a felszabadulás óta, az ipar fejlődése mégsem volt arányban az országra jellemző gyors ipari fejlődéssel. Az ipari szempontból fejlettebb megyék és Somogy között nemhogy csökkent volna, hanem to**hh nőtt a különbség.* A Magyar Szociálist Háspárt IX. kongresszusán a megyei pártértekezlet határozatának szellemében beszélt Somogy gondjairól Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Megyénk küldötte az ország iparilag egyik legelmaradottabb területének kért több segítséget a viszonylagos elmaradás felszámolására. — Ügy gondoljuk, indokolt az a kérésünk, hogy állami szerveink tegyenek többet az országos és a megyei célkitűzések megvalósításáért, mivel a fejlesztési irányelvek <* népgazdaság és az itt élő emberek érdekeit szolgálják — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára. H ogy megyénkben to* vább erősödhet a munkásosztály, fejlődhet az ipar, csökkenhet az elvándorlás, ennek biztosítéka a XX. kongresszus határozata, amely a párt feladataként jelöli meg a vidék iparosításának folytatását. Lajos Géza Nagy jövedelmet biztosít a cirokszakáll termesztése MAGAS ÁTVÉTELI ÁR: A cirokmag takarmányként felhasználható. Termesztésére szerződés köthető a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL (5569) Első a biztonság! Ködös, párás időben a vezetés fokozott figyelmet igényel.
