Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
VfLAG PROLET Arjai. EGYESÜLJETEK.! 4« V : 50 HI I ,Ml Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 284. szám. 1966. december 2., péntek Folytatja az MSZMP IX. kongresszusa VITA AZ ELSŐ NÉGY NAPIRENDI PONTRÓL Az első négy napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását csütörtökön reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Erdei Lászlóné bejelentette, hogy szerdán újabb 221 távirat és levél — összsen eddig 962 üdvözlet — érkezett a kongresszus titkárságára. Gyárak, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozói jelentették újabb táviratokban, hogy a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben teljesítették vállalásaikat és újabb felajánlásokat tettek. Az Eszak-niagyarországi Vegyiművek dolgozói például arra tettek ígéretet, hogy eddigi 15 millió forintos exportfelajánlásukat 5 millió forinttal megtetézik. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyárból tízezren tettek eleget a kongresszus tiszteletére önként vállalt kötelezettségüknek: teljesítették vállalásukat. Több üzem jelentette, hogy a kongresszus időtartama alatt dolgozói vietnami műszakot tartanak. Az ország határain túlról a kongresszushoz eddig 57 üdvözlet érkezett. GÁSPÁR SÁNDOR: Bővül a szakszervezetek jogköre, növekszik felelőssége és kötelezettsége is A szerda délutáni ülésen szólalt fel Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. A szakszervezetek szerepéről szólva rámutatott' — Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyét meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak, a tárcáknak, a főhatóságoknak ki kell kérniük a szakszervezeti tanács, illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek önálló elemzése és állás- foglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni, szakmai és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgozása, az együttműködés helyesebb módszereinek kialakítása. Növekszik a szakszer vessetek önállósága Miről van szó, amikor a szakszervezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről. a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szak- szervezeti tagok régi kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk. újjá az üzemi tanácsokat. Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szakszervezetek hatáskörébe kerül. A minisztériumok most dolgoznak a vállalati jogszabályzaton, amely rögzíti _ az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek együttes és külön-külön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy • a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szakszervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik, körében ki kell kérniük a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a : szakszervezeteknek döntési joguk lesz. Az üzemi demokráciát fejleszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél, kinevezésénél, fölmentésénél a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt nö-. vekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük^ is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniuk a dolgozók szocialista tudatának formálására. . A dolgozók érdekvédelme éT-ntán a! A szakszervezetek a dőlstessar törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-na- gyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szakszervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza, és a meglevő feszültségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az 'eddiginél Tovább fejlesztji — Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát., az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíteni. Sok tényező abban az irányban hat majd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szociális meggondolás továbbra is érdekképviseleti .munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel; a munkában megrokkan- takikal, továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíbonyolultabb, összetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre kellő időben felkészülünk. A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gazdaságirányítási rendszerünk reformja, amelynek leb- főbb célja a dolgozó emberek életviszonyainak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságion alapuí'ó fejlesztése — folytatta ezután Gáspár Sándor, A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról való gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: ik a bérrendszert jasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermek- gondozási segélyének tervezett bevezetése is erre utal. A kővetkező években a vállalati önállóság növekedése, a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés, a piac, a kereslet- kínálat törvénye jobban fog érvényesülni. Ez a szabadpiaci árak nagyobb mozgását eredményezheti. Ennek szabályozására megfelelő társadalmi garancia szükséges. A pártnak, a kormánynak és a szakszervezeteknek — különösein 1963. január elseje után — azon kell őrködniük, .azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyásolják hátrányosan a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére vonatkozó céljaink megvalósítását. Az ötéves terv reálbér programját teljesíteni kell. Szociális ellátás, szolgáltatások Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: — A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, a munkásszállítás — fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jövedelmezőségétől ■ágiA szolgáltatások masrk ko- I rét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgozók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatásokhoz juttatott magas összegű állami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk szerint e szolgáltatások dijainak megváltoztatása, a dotáció megszüntetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezetése csák úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb intézkedésekkel biztosítható, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Koszigin elvtárs Párizsban Megkezdődtek a szovjet—francia tárgyalások Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön magyar idő szerint 1Ö óra 56 perckor megérkezett Párizsba. Az erlyi repülőtéren De Gaulle tábornok köztársasági elnök, Pompidou miniszterelnök és a francia kormány tagjai fogadták. Koszigin kíséretben van Kirillin miniszterelnök-helyettes és Gromiko külügyminiszter. Amikor Koszigin szovjet miniszterelnök repülőgépe a Párizs melletti Orly repülőtérre leszállt. 101 ágyúlövés üdvözölte. De Gaulle elnök üdvözlő beszédében hangsúlyozta a szovjet kormányfő franciaországi látogatásának nagy jelentőségét. — A francia nép nem felejtette el —mondotta —, hogy az orosz nép és hadsereg milyen ragyogó részt vállalt a közös győzelemből, és ma is jól tudód, hogy az önök országa milyen rendkívüli erőfeszítést fejt ki anyagi és emberi erőforrásainak békés felhasználásáért. — Az önök jelenléte kiemelkedő . módon jelzi azt a örvendetes együttműködést, amely államaink között kialakulóban van a két nép javára, s ugyanakkor a világ egyensúlyának, haladásának és békéjének érdekében. Ezért köszönti önt, Elnök Űr, ma Franciaország teljes szívből. De Gaulle üdvözlő beszédére Koszigin miniszterelnök válaszolt. Beszédében Koszigin emlékeztetett De Gaulle francia elnöknek az idén nyáron a Szovjetunióban tett látogatására, amelynek eredményeként új fejezet kezdődött a két ország kapcsolatainak történetében. Országaink — folytatta — nemzeti érdekeiktől vezérelve az együttműködésnek közös, de ugyanakkor mindegyikünk számára önálló utján haladnak előre a szovjet és a francia nép biztonságának, az európai és a nemzetközi biztonságnak megszilárdí tásáér t. — Az Európában és a világ más részeiben végbemenő fejlemények egyre jobban meggyőznek arról, mennyire hasznos és eredményes a szovjet-francia közeledés, amely igen kedvező hatást gyakorol a nemzetközi fejlődésre. Ez a közeledés nem irányul semmiféle más órszág ellen. A beszédek elhangzása után a zenekar a szovjet és a francia állami himnuszt játszotta, Koszigin és De* Gaulle ellépett a felsorakozott díszalakuiat előtt. Koszigin ezután a repülőtérről De Gaulle kíséretében párizsi szállására hajtatott. Alekszej Koszigin csütörtökön Párizsba történt megérkezése után megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját. De Gaulle elnök ezután a Elysée^paiotában ebédet adott Koszigin tiszteletére. Ebéd után a Elysée-palotá- ban — De Gaulle elnök párizsi'rezidenciáján — megkezdődtek a szovjet—francia tárgyalások. (MTI) Tito elnök Temesváron Csütörtökön, délelőtt vonaton Temesvárra érkezett Jo- szip Broz Tito, a JKSZ és a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság elnöke, aki Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának meghívására háromnapos nem hivatalos látogatást tesz Romániában. Tito elnök kíséretében van: Mijalko Todorovics, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának titkára, Marko Nikezics, külügyminiszter és Kiró Gligoror pénzügyminiszter. A vóndéigeket Temesvár pályaudvarán Nicolae Ceauséscu mellett Ion Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke. Paul Niculescu-Mizil, az RKP KEI titkára és Josif Banc, a minisztertanács elnökhelyettese fogadta. (MTI) Kiesinger kancellár ERHARDOT MEGTAPSOLJÁK SPD-ELLENZÉK A PARLAMENTBEN A bonni Bundestag csütörtök délelőtt kancellárrá választotta Kurt Georg Kiesingert. A zsúfolt karzat előtt lefolyt titkos szavazáson a 496 szavazati joggal bíró képviselő közül 473 adta le szavazatát. Kiesingerre 340-en. ellene 109-en szavaztak, 23 képviselő tartózkodott. A szociáldemokrata párt szerdán megtartott parlamenti frakcióülésén 53 képviselő ellenezte a nagykoalíció létrehozását. Ez a tény azt jelenti, hogy a szociáldemokrata pártban mintegy 60 tagú koalíción belüli ellenzék alakult meg. A választás kihirdetése után Kiesinger Lübke köztársasági elnökhöz hajtatott, hogy átvegye tőle a kancellári kinevezést. Kiesinger a kancellári esküt délben fél egy órakor tette le. Csütörtök délután három órakor Lübke köztársasági elnök átadta az új nyugatnémet kormány tagjainak rövid beszéd kíséretében a kinevezési okmányt. Délután négy órakor a 19 új miniszter letette a hivatali esküt a Bundestagban Gerstenmaier elnök kezébe. Ezután Gerstenmaier búcsúztatta a régi kormánynak azokat a tagjait, akik nem kerültek be az új kabinetbe, elsősorban Erhard kancellárt. Erhardot a CDU—CSU és a Szabad Demokrata Párt képviselői megtapsolták, míg a szociáldemokrata képviselők hallgatással tüntettek. * * * Kancellár Kurt Georg Kiesinger (CDU) Alkancellár és külügyminiszter Willy Brant (SPD) Belügyminiszter Paul Lücke (CDU) Hadügyminiszter Gerhard Schröder (CDU) Pénzügyminiszter Franz Josef Strauss (CSU) Gazdasági miniszter Karl Schüler (SPD) össznémetügyi miniszter Herbert Wehner (SPD) A Bundesrat minisztere Carlo Schmid (SPD) Az áttelepültek ügyeinek minisztere Kai Uwe von Haásel (CDU) Az MTI bonni tudósítójának értesülése szerint Kiesinger kancellár előreláthatólag már a jövő héten ismerteti kormányprogramját a parlamentben.
