Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Ä Magyar Szocialista Muit^ aspect IX. kongresszusának határozata

A Magyar Szocialista Munkáspárt . 1966. november 28-a és december 3-a között megtartott IX. kongresszusa felmérte az ország négyéves fejlődését, megvizsgálta, miben értünk célt, miben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett tapasztalatait. A IX. kongresszus a helyzet reális felmérése alapján meghatározta a következő évek legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai feladatait.

A kongresszus a Központi Bizottság be - számolóját jóváhagyta és megállapította:

Visszatekintve az elmúlt évekre, a konc resszus azt a fő következtetést vonta le, hog;, a párt és az ország a Vili. kongresszuson megjelölt úton haladt, politikánk eredményesnek bizonyult.

_ A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányító tevékenysége, a kommunisták és pártonkívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, szorgalma és alkotó energiája nagy eredményeket hozott:

A két kongresszus közötti időszakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra állama.

Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak.

Dolgozó népünk eredményei, elvi engedmények nélküli, következetesen szociális' kül- és belpolitikánk növelte hazánk tek' télyét a világban.

nyolult nemzetközi viszonyok kö„. érvényesítette a VIII. kongresszuson k irányvonalat, védte és fejlesztette , szocialista vívmányait, támogatta a alizmus és a béke nemzetközi erőit. Eben a sokirányú harcban, alkotó munkában megerősödött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is.

A párt VIII. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes fölépítését. Az azóta eltelt Időszakban előre léptünk ennek megvalósításában. A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes fölépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata.

I.

A nemzetközi helyzet és külpolitikánk

A legutóbbi négy év alatt világméretekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erői. Az imperialisták — mindenekelőtt az Egyesült Államok — kétségbeesett erőfeszítéssel, fegyveres fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszivitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmust és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzetet

I

I | Korunk legfőbb forradalmi ereje a szo- * I cialista világrendszer. Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése.

A szocialista országok ipari termelése eléri a világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok katonai ereje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza.

A szélesedő és formáiban is gazdagodó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista világ- rendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista országok között keletkezett átmeneti ellentmondások és nézeteltérések alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus agressziójával szembeni egységes föllépést. A szocialista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények menetére.

I „ I A szocialista országok nagy történelmi I “ I feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és annak katonai szervezete. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és csoportosulás működik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjéi fennállnak, a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A magyar néphadsereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövetségben működik együtt a szovjet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, biztosítja hazánk védelmét, békés építő munkánkat.

rr-T A szocialista országok közötti szélese- I ” I dő gazdasági együttműködés alapja a szocialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok és az alapvető gazdasági érdekek azonossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országok érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segítség elvei alapján, a KGST-bon folyó, illetve a két vagy több ország közötti együttműködés kiszeiesítése és az ennek útjában álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világközösségnek és valamennyi szocialista országnak külön-külön is érdeke.

r~i Az utóbbi években új jelek mutatják,

I '* I hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejlett tőkés- országokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb belső ellentéte, a munka és a tőke közötti ellentét. A harcok béremelésekért, s mind gyakrabban átfogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták háborús kalandjai ellen.

A tőkésgazdaság egyenlőtlen fejlődése következtében kiéleződtek egyes kapitalista hatalmak ellentétei. Ennek egyik legtöbb jele a NATO válsága. Az európai tőkésállamok a második világháború után különböző mértékben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak,

növekedett súlyuk a tőkés világgazdaságban. Ennek nyomán egyre inkább felszínre keiriiltek nemzeti, függetlenségi törekvések az USA monopoitőkés befolyásával szemben.

Az imperialisták a növekvő válságból ag- * resszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erőszakot alkalmaznak a világ különböző térségeiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szemben, kalandor módon provokálják a szocialista országokat, felújítják fenyegetéseiket a szocialista Kuba ellen.

A fokozódó agresszivitásnak legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szennyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jogot megsértve sorozatos durva agressziót köveit el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet- Ázsía, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti.

Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítséget nyújtanak a hősiesen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista ország közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akcióegységének létrehozására törekszünk.

Európa békéjét és biztonságát fenyegeti a nyugat-némctországl imperialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és a német monopoltőke Nyugat-Németországot a Szovjetunió, a szocialista országok, Európa minden népe békéjét, biztonságát veszélyeztető támaszponttá építi ki. A bonni állam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocializmust sikeresen építő, békeszerető Német Demokratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladó erőinek összefogását, a nyugatnémet monopóliumok revanstörekvé- seinek, atomfegyver-igényeinek visszautasítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden népétől, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván.

m

A nemzeti felszabadító mozgalom fel____ tartóztathatatlanul halad előre. A még

m

ogievő gyarmatok néped elkeseredett harcot folytatnak jogaikért. Egyes felszabadult országok az igazi nemzeti függetlenség kivívásáért a társadalmi haladás, a nem kapitalista fejlődés útjára léptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialistaellenes külpolitikát folytatnak.

Az imperialisták nem tudják régi formájában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni, és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az új gyarmatosítást. Erőszakos beavatkozással, katonai puccsokkal, diverzióval, a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormányokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Ghana, Dominika és más országok példája mutatja.

A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, szolidárisak a függetlenné vált és az imperializmus ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erkölcsi, politikai, gazdasági segítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakultak ki. amelyek a teljes szuverenitáson, az érdekek kölcsönös figyelembevételén és a baráti segítségen alapulnak.

I . I A Magyar Népköztársaság külpolitiká- I P I ja a magyar dolgozó népet, a szocializmust, valamennyi nép békéjét és függetlenségét szolgálja. A Magyar- Népköztársaság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erőd ellen,

a világháború megakadályozásáért. Nemzetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az, hogy erősítsük a szocialista világrendszer országainak egységét és összeforrottságát, növeljük politikai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkésorszátgokban lő, harcoló osztálytestvéreinkkel, támogatok a kapitalista országok munkásosztályá- ■k a demokratikus jogokért, a békéért, a •tÉkmáiiyolás ellen, a szocializmusért ví- 1 arcát.

.-bitjük a nemzeti felszabadító mozgalmat; fejlesztjük az együttműködést és a szolidaritást Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; törekszünk a különböző társadami rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására.

Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista világrend- szer országaival. A párt- és kormányküldöttségek cseréje, a több szocialista országgal folytatott két és többoldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az internacionalista együttműködést.

Évről évre erősödnek és mind bensőségesebbé, barátibbbá válnak a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetII.

közi kommunista mozgalom kérdésednek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy az intemacdonaiizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony.

Több magas szintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különbé; i fi- -mái javították és szorosabbra fűzték a Magyar Nép- köztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival.

I _ | Valljuk, hogy karunkban a háború nem

I * I végzetszerűen elkerülhetetlen. Ezért az imperialista agresszió ellenére és az ellen harcolva továbbra is időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust.

Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli állapot legyen. Híved vagyunk a különböző rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködésének, a népek barátságát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egymás mellett élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden térségében.

Belpolitikai és társadalmi viszonyaink

| „ I i-ariunk VIII. kongresszusa 1962-ben I ** I teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk kihatott egész politikai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes fölépít'«én dolgoztunk. A Mrténelmi jelentőségű győzelme volt, amely munka eredmény e._o.ic szocialista vívmányaink megszilárdultak, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előttünk álló években feladatunk a szocializmus teljes fölépítésének erőteljes folytatása. .

A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szocializmus építését. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, amely népi államunknak, mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egységének legfőbb politikai alapja.

Társadalmunk legnagyobb, legszervezettebb és politikailag legontudatosabb sz'iálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fentes ieriiletén érvényesül a munkásosztály verető szerepe. Ez abban nyil vánul meg, hc’y a r n’-'?"ztály forradalmi, marxista—leninista pártja' vezeti és irányítj., egész társad«...! e ctó erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be.

A munkásosztály nagy tömegei szereznek magasabb szakmai és politikai képzettséget. Elsajátítják a vezetéshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra magaslatait. A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért; élenjárnak az építőmunkábon, cselekvőén részt vesznek a közéletben, példát mutatnak fegyelmezettségben, áldozatkészségben. A szocialista brigád- mozgalom szép eredményei a munkásosztály fokozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizonyítják. A munkásosztály fokozatosan a maga képére formálja a társadalom más rétegelt is.

I A magyar faluban végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság • j. . ;en és szemlé’etében.

A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti vezető került. A parasztság a maga soraiból ki tudta emelni vezetőit, akik egy-egy szocialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a közös érdeket. A gépek, a vegyszerezés elterjedése a mezőgazdaságban, a közép- és felsőfokú iskolákban végzett agrárszakemberek, az ifjúság iskolázási lehetősége, a társadalombiztosítás kiterjesztése a falura, a vi’lany, a korszerű házak tízezrei, a televízió és más változások közelítették a paraszti é’etet a munkásokéhoz, a városlakódéhoz.

Megkezdődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása. A korábbi falusi társadalmi rétegező- dós gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai ellentmondásai között a régi osztályrétegezó- dés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de léteznek, nem osztálvjelle- gűek: ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és rosszabb természeti körülmények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelemel- téresek, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése a föld öröklése és a faluról elvándorlás következtében, a munkaerő egyenlőtlen megoszlása.

A közelmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960 és 1963 közölt a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak elvándorlásából adódik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosításának követbe 'menye. Ez az alapj ában véve szükségszerű folyamat az indokoltnál nagyobb méreteket öltött és különböző ne-, kézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörülmények általában jobbak a falusinál. Ez elsősorban a falusi fiatalokat a kívánatosnál jobban vonzza a városba.

Arra törekszünk, hegy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz.

Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek a földtulajdon oiyan rendezéséhez, amely megvalósítja a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelő- szövetkezetek használatában levő földek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhessenek. A termelőszövetkezeti tulajdon hosszabb folyamat eredménye lesz, ennek nélkülözhetetlen követelménye a termelőszövetkezetek és a földtulajdonos termelőszövetkezeti tagok közös elhatározása.

JTT] Az MSZMP VIII. kongresszusa a szo- I' *1 cialista nemzeti egység erősítését tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvése, hogy fokozódjék a társadalom aktivitása, és a nemzet összes alkotó erőit mozgósítsa a szocialista építőmunka feladataira. A parasztemberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosztály szövetségesei — szorgalmas munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből.

A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú megtartása, a párt türelmes és humánus politikája társadalmunk egységének erősödését, a szocializmus javát szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül minden funkciót oártenkívüli is betolthet; helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének ala-vető mércéiévé a társadalom érdekében végzett munkát és magatartást tettük, s az iskolai felvételeknél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Megtalálta helyét a társadalomban, bekapcsolódott az építőmunk’ba a volt uralkodó osztálvok sok tagja, és gyermekeik többsége. Szövetségi politikánk _ fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, gyakorlatban kipróbált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól.

A társadalom valamennvi rétegének alapvető érdekel azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus-ónífésé- ben, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektív és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes tár(Folytatás az oldalon.)