Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

(^uköíffyári kardaionip NAGY ROBAJJAL dönti a répát az automata mérleg. Az embereik már megszokták ez; a percenként ismétlődő zajt. A szállítószalagok megállót nélkül viszik a frissen szele­telt répát. Édeskés szaga szét­terjed a gyárban, körülfogja, átöleli a nyersgyár bejáratá­nál felállított karácsonyfát. — Hányadik vagonnál tar tanak? — Itt egybefolynak a vago nők. Nem számolja senki sem Ünnepel a város. A kará­csonyt, a szeretet és a béke ünnepét. Itt a gyárban az automata mérleg »kíván« elő­ször kellemes ünnepeket. Vagy öt emelet magasból dönti a répát. Ilyenkor ez a nehéz zaj is lágyabbnak hát. Há­romszor jut el egyik faltól a másikig, míg végre elül. De a mérleg új hullámot küld szét. a Kaposvári Cukorgyárban. A főzőüstök mellett forró a levegő. Az emberek derékig meztelenül dolgoznak. — Ez a tizenegyedik kará­csony este. A cukorfőző, Harta Imre mosolyogva dől a nagy üstök­nek. Megszokta már az ün­nepi műszakot. Itt nincs meg­állás. Ez a csoport a kará- csomyesitet az üzemben tölti, és szilveszterkor is itt lesz Itt ünnepelnek. A család egye­dül van otthon. Azokban a házakban, ahonnan munkába ndulnak az emberek, egy ki asát gyorsabb ütemben pereg­nek a karácsonyesti esemé­nyek, hiszen a műszak nem zárhat. Mindig pontosan kell kezdeni. A gépek kérik a ré­pát. Az úsztatóban erős víz­sugárral mossa a répát a gép — Nekünk ez jelenti a ka- úcsanyt. — Azt mondják, a kará csony a szeretet és a béke ün­nepe. Mi úgy értelmezzük ezt hogy ilyenkor még többet keli dolgozni. — Geges Józsefnek csak a bajusza fekete. A ha- 'át már megcsípte a dér. — \z a műszak, amelyik kará­csony este dolgozik, mindig :öbbet adott, mint máskor. Ez már hagyomány a gyárban. AMIKOR A MŰSZAK KEZ­DŐDIK, az aktatáskákban a kenyér mellett ott lapul né­hány szem szaloncukor is. Mert az is hagyomány, hogy mindenki tesz valamit az izem karácsonyfájára, — Az otthoni ünnepi han­gulatból nehéz kizökkenni. De Béiytty a „Uavasi cmteccol*, a yttiíol jó ide behozná. Az ünnep Itt talán korábban kezdődik, mim másutt A gyár vezetői korán jönnek, s kívánnak kellemes fflRÉNKÉNT NÉGYEZER ÜVEGET CÍMKÉZ az ESSE 7 S típusú olasz gép t Nagyatádi Konzerv­gyárban. Erwin B. 29 éves bischofs- heimi (NSZK) fodrász fondor­latos tervet eszelt ki, hogy be­bizonyítsa az udvarlásának makacsul ellenálló lánynak, hogy ő talpig férfi. Föibérelt egy tagbaszakadt díjbirkózót, hogy a szokásos szombat esti táncmulatságon lépjen a lá­bára, és aztán hagyja magát kiütni. Elérkezett a várva várt nap. A szerelmes figaró vidáman ropta a táncot szíve válasz­tottjával. Egyszer csak valaki rálépett a tyúkszemére. A nyiszlett fodrász föl sem né­zett, máris ütött. Aztán ő is kapott egyet, de akkorát, hogy két foga kiesett, jómaga pedig ájultan terült el. A megütött férfiú ugyanis nem a fölbérelt díjbirkózó volt... * * * — Hány tyúkhoz kell egy kakast tartanom, hogy rendesen tojjanak? — for­dult nemrég tanácsért egy fiatal angol gazdasszony a Country Life című me­zőgazdasági szaklaphoz. — Elég, ha tíz tyúkra jut egy — válaszolta a szerkesztőség. Postafordultával újabb levél érkezett a fiatalasz- szonytól: — Egy szavukat sem hi­szem. Válaszuk férfiakra jellemző nagyképűség. * * * Lesz elegendő velöscsont Érdekes hír érkezett a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségéhez a kis himalájai királyság, Bhutan új bélyeg- sorozatáról. A titokzatos »ha­vasi emberről«, a yetiröl első ízben jelent meg bélyegábrá­zolás nemcsak Bhutánban, ha­nem az egész világon is. A bé­lyegsorozat egyes értékein ős­régi bhutani kéziratok yeti festményeit reprodukálták. Az eredeti okmányok — mint a MABEOSZ sajtótájékoztatójá­ból megtudtuk — részletes le­írást tartalmaznak a yeti ter­mészetéről, előfordulási helyé­ről, és történeteket közölnek arról, hogy a yeti embereket és állatokat támadott meg. Bhutánban évszázadok óta ismerik a yetit, amely nem más, mint ragadozó állat. Va­laha csordaszám élt a Hima­lája vidékén, most már ki­pusztulóban van. Létezését so­kan kétségbe vonják, s ennek jórészt az az alajtja, hogy a Bhutánnál szomszédos himalá­jai államokban, Nepálban, Sikkimben és Assamban az expedíciók hiába keresték, lyomát sem találták. A bhu- taniak azonban gyakran fede­zik föl a nyomát a hóban, sőt löbben látták is a meredek íegyi ösvényeken. Teljes bi­zonyosságot azonban a tudo­mányos világ nem szerezhe­tett, mert Bhutan mindmáig nem enged be expedíciót or­szága területére. A bélyegeken látható ábrá­zolások sok tekintetben eltér­nek egymástól, a leírások zzonban megegyeznek. Ezek szerint <* yeti sokkal kisebb, mint gondolják: általában 150 zenti magas, izmos testét sű- ■ű szőrzet borítja, fölegyene­sedve és négy lábon is egy­aránt jól fut. Mindegyik le­írás megemlíti, hogy az állat erős, kellemetlen szagot ter­jeszt. Ünnepeket — Itt tudják az emberek, nit jelent ez a köszöntés. Be­csülettel kell végezni a múm­iát most ia. A karácsonynak a gyárban szintén családias varázsa van. Az embereket a munka már nagyon összekovácsolta. So­kan jönnek be ilyenkor olya­nok, akik Itt kezdték az éle- et Az első karácsony nehéz. A második már könnyebb. A harmadiknál már megszokja az ember. Hirtelen nem is tudnám megmondani, hány karácsony­fa van a gyárban. Készítettek egyet az erőtelepiek, a répa- ; zári tóban Is van, s ki tudja, még hol. Az emberek viszont egyre ezt mondják: — Nagy a gyár, visszafogni aem lehet a munkát Csak a mokkaállomás csön- les. Itt szombat óta pihen­nek a gépek. A főzőüstök hő­sége után jólesik ide kijönni. Éveik óta panaszkodnak a háziasszonyok, hogy a hentes­üzletekben nem lehet velős csontot kapni. Jó néhány üz­letből még a levest ízesítő rit­ka, illetve vörös csont is hiányzik. Ennek több oka is volt: a húsüzem, bár vásárolt csontfű- részt, nem nagyon használta, mert túlságosan sok munkával járt, s keveset jövedelmezett A kereskedelem hasonló okok miatt alig-alig rendelt és érté­kesített csontot. Pedig volt belőle — és van is — bősége­sen, de rendszerint a MÉH telepére szállították egy tétel­ben. A napokban a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére végre meg­állapodott egymással a húsipar és a kereskedelem. Az ipar vállalta, hogy már e hét ele­jéin munkába állít egy csont- fűrészelőt, és a velős csontot fűrészelt állapotban — hogy ne a henteseknek kelljen ve­sződni vele —- szállítja az üz­letekbe. Heti négy mázsát ad­nak, ezenkívül nyolc mázsa ritka csontot és igény szerinti mennyiségben vörös csontot. Ez utóbbit az ipar bizomány­ba adja a hentesüzleteknek, az eladatlan mennyiség egy ré­szét visszaveszi, s a nyáron amikor a csont értékesítése nehezebb, mérséklik az árál is. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya utasította az Éle! miszer-kiskereskedelmi Válla latot, hogy húsüzleteiben meg­felelő táblával hívja fel a ve­vők figyelmét a csont árusítá­sára. Szappanfőző és keverőüzem a nagyberényi tsz-ben A nagy herényi Űj Barázda Tsz-ben szappanfőzéssel is fog­lalkoznak ezután. Ügy terve­zik:, hogy egy idényben hat­hét vagon szappant főznek. Somogy, Tolna és Fejér me­gyéből vállalják a zsiradék ki­főzését cserealapon. Távolab­bi elképzelésük: egész évben üzemeltetni a szappanfőzőt, s akkor már díszgyertyákat és illatosított szappant is készíte­nek majd. Rövidesen elkezdődik a mun­ka a szövetkezet takarmány­keverő üzemében is. Egyelőre csak gazdasági abrakot kever­nek, de az üzem szerelési mun­kálatai már befejeződtek, s csupán a koncentrátum hiány­zik az induláshoz. A tagság téli foglalkoztatá­sáról gondoskodott a szövetke­zet vezetősége, amikor úgy döntött, hogy él a MÉK által felkínált lehetőséggel, és a télen burgonyát küldenek kül­földre. Harminckét vagon gu­mót kell átválogatniuk. A gyü­Feliral nélkül Már az év elején szóvá tettük: Kanosváron sok postaládán nincs feltüntet­ve, hogy mikor szedik ki a küldeményeket. Ez bosz- szúságot okoz a feladóknak, mert kénytelenek addig vinni a levelet, amíg nem találnak olyan postaszek- rónyt, amely felirattal van ellátva. A posta akkor meg­ígérte, hogy megfelelő fel­irattal látja el a levél- szekrényeket. Most mégis többen panaszkodnak, hogy néhány ládán még mindig nincs megfelelő tájékozta­tó. Jó lenne, ha a posta sürgősen intézkedne. Megszöktek a börtönből Pénteken a késő esti órák­ban megint kiszökött öt fo goly egy angol börtönből. Ez úttal a Drake Hall-i fegyinlé zetből. 24 órán belül veiül együtt összesen 13 fegyenc vet egérutat. A legutóbbi öt csí­kos ruhás kitörése előtt 4i órával tárták az ország elA a Mountbatten-féle je'- % amely arra következtet, i.ogy végeredményben Nagy-Britan- niában egyetlen megbízható börtön sincs. A szökések közül a legkülö- rösebb azé a 23 éves elítélt*, volt, aki három hét múlva sza­badult volna, de úgy látszik, szerettei körében akarta tölte­ni az ünnepeket. A vizsgál«* kiderítette, hogy egy szemetes gépkocsin hagyta el a börtön területét mint »kukás« ember. mölcstárolót téliesítettek erre a célra: melegágyi ablakkere­tekkel és szalmabálákkal rak­ták körül, s most védett he­lyen folyik a válogatás. Jövőre kezdik meg a nagy oerényi Üj Barázda Tsz-ben — a somogyi közös gazdasá­gok közül elsőként — a mala­cok itatásos nevelését A táp­szeres malacnevelés bevezeté­sét hátráltatja azonban, hogy az ehhez szükséges olajtüzelé­sű kályhát — noha az AGRO- KER-nél megvan — hitel hiá­nyában nem kaphatják meg. Az elletőrácsokat saját műhe­lyében készíti el a tsz. INNEN SZÁLLNAK A GONDOLATOK a család felé. 3 a családokból sem lehet ki­törölni a gyárat Nemcsak pi­páló kéményeivel, gőzpárná­sokat eregető kazánjaival ad hírt magáról, hanem oda kö­tődik a családokhoz a mun­kások révén is. Ok a kész cukorral kívánnak kellemes '.innepeket Nekik csak egy erős kéz­szorítással lehet... K. I. Telel a Az idei hosszú ősznek a So­mogy sárdi ménesben is örül­ték. A jó kondíciójú, szép ló- állományt november derekán hajtották be végleg a legelők­ről. Ritka, hogy a legeltetés időszaika olyan hosszú, mint az idén volt. Az állatok helyes táplálkozásának rendjére Ilyenkor, a legeltetés után kü­lönös gonddal vigyáznak a mé­nes vezetői. A MÉK «tői négv vagon sárgarépát szereztek be olcsó áron a lovak számára ménes Bőségesen van szénájuk is Ezenkívül huszonkét vagon za­bot és kukoricát tárolnak az állatok téli etetésére. A télen csak fél napra hajt­ják ki a lovakat a karámba Rádoki József, a ménes veze­tője és dr. Csák János állator­vos újságolja a hírt: a közel­múltban harminchat másfél éves csikót küldtek a buda­pesti ügetőpályára. Biztató a somogysárdi versenyló-után­pótlás. 1967-ben negyven-három csikót várnak a tenyésztésre legalkalmasabb kancáktól. A csikók felét a kitűnő magyar fakó lovaktól várják. A többi­nek a híres amerikai mén, a régi versenypályák hőse, Elton Hanover az elődje. MÓLNAK JÓZSEF: HONVED UTCA A párizsi turisztikai ki­állításon bemutatott sát­rak között a természetet kedvelő nászutasok is ta­lálhattak maguknak valót Előállítója ezzel a reklám- szöveggel kínálgatta: »Sín­nél jobbat, alkalmasabbat és modernebbet sehol sem kaphat Három embernek is biztos, kényelmes fede­let nyújt.« Vajon kinek szánták a harmadik he­lyet? ... • • » Charles Bourget nyolc­vanéves amerikai aggle­gény összes vagyonát — mintegy 200 000 dollárját — három matrónára hagy­ta. — Nekik köszönhetem — írja végrendeletében —, hogy nyugodtan és gondtalanul élhettem le életemet, ugyanis mind a hárman kosarat adtak, amikor megkértem a ke­zűket • • • Egy neves nyugatnémet orvosprofesszor nemrég symposiont akart szervez­ni a vérkeringési zavarok­ról. A költségek fedezésé­re természetesen az ál­lampénztárból kért pénzt. Kérvénye elutasíttatott, mert: »Az értelmező szó­tár szerint a symposion: étkezést követő iddogáló társalgás, ilyesmire pedig az állam nem ad pénz*.« • * * Sao Paulo egyik kerületi rendőrállomása lázas nyo­mozást indított egy tele­fontolvaj után. Az enyves­kezű férfiú nemcsak a ké­szüléket lopta el, hanem a hozzá való vezetéket, sőt a mellékállomást is. A rendőrség dolgát erősen megnehezíti az a körül­mény, hogy nincs telefon- j ja. A tolvaj ugyanis ép­pen a szóban forgó rend­őrállomás készülékét emel­te el. Som~gyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon: 115—10, 115—11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 115—16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dí.i egy hónapra Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd*, ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca . iiiiiiiraiilBMtri~ --

Next

/
Thumbnails
Contents