Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
•«MOOT! • tPLAP 14 Vasárnap, 1966. december Látogatás a Pénzverőben Nemcsak pénz készül a pénzverőben Azt hihetné az ember, hogy az Állami Pénzverőben csak ércpénzeket gyártanak. Pedig ez nem így van. A pénzverő nagyüzem —- ha úgy tetszik — gyár, ahol a bevont, elkopott ércpénzek pótlása újak verése csak a munka mintegy Hz százalékát teszi ki. A pénzverő ma a magyar ékszeripar egyik központja is. Mi minden készül hát ebben az üzemben? Érmek, bizsuk, plakettek, jelvények; ezüstáru — például a köz- kedveit, áttört mintájú ezüstkosarak — láncfélék a legkülönfélébb kivitelben, cigarettatárcák, gyertyatartók, ötvösmunkák, díszes sakk játékok. Tágas termekben foljh'k a munka. Egy finom kezű dolgozó apró, csak pinzettával fogható színes köveket foglal az egyik műtárgyba: finom kivitelű, igen díszes ezüst-aranyozott kis áüóóra Az igen közkedvelt montírozzák. áttörtmintájú ezüstkosarak szélét lesz belőle, aprólékos véséssel alakít ki egy másak tekervényes vonalakat egy ezüsttárgy felületén, a harmadik folyékony, piros zománcot visz föl egy jelvényre, a negyedik áttört művű ezüstkosár szélét alakítja ki. Mindegyik művész — ha magukat nem is annak nevezik, hanem ezüstművesnek, kőfoglalónak, zománcolónak vagy cázelő- nek. Láncot szőnek Van a pénzverőnek egy érdekes osztálya: gépek szövik itt a láncokat — és pedig nem csak arany vagy ezüst díszláncokat, hanem rézből is, balesetvédelmi lánckesztyűnek. A sárgás vöröses láncszövetből itt illesztik össze a kesztyűket, amelyeket a többi között a húsiparban is használnak. Az ötvösárut a külföld is szívesein vásárolja, de a jelvénygyártásban is kiváló eredmények születtek. Kép és szöveg: Rózsa László Az évszázad legértékesebb őskori lelete Az egyik vitrinben látható koponyacsont-maradvámy szerint rekonstruálták a vértesszőllősi ősember arcát. Karácsonyi karikatúrák Bocsánat, hol vette ezt a szép nagy íátT! 'mm Az ezeréves tiszafa rejtélye A tiszafák erdeink legöregebb fái. Koruk esetleg meghaladja a háromezer esztendőt. De az a fa, amely a habarovszki múzeumba került, nemcsak a kora miatt érdekes. A tajgán, amikor a törzsét fűrész érintette, nehezen megoldható talányt adott fel. — A tiszafát a Doima taj- gai folyó partján találtuk, ott, ahol intenzív fakitermelés folyik, és elhatároztuk, hogy elvisszük a múzeumunkba — mondja Vszevo- lod Sziszojev, a múzeum igazgatója. — Nos hát elkezdtük fűrészelni a csaknem egy méter átmérőjű fát. Hirtelen megcsikordult a fűrész. Nézzük a törzset, nincs rajta semmiféle rendellenesség: tömör, egyenletes a kéreg. Amikor a fa ledőlt, kiderült, hogy a belseje üreges és a másfél méter hosszú szabad tér sűrűn tele van tömve kaviccsal és homokkal. Nagy óvatossággal szállítottuk el a tiszafát a tajgá- ról. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy ^hány éves, de a ’ * legszerényebb számítás szerint sem kevesebb, mint ezemégyszázöt- ven. De mit jelent ez a rejtély. Az én föltételezésem szerint a fa elrothadt belső résszel nőtt és ahogyan növekedett, felszedett homokot és kavicsdarabkákat. Nyikolaj Navolocskin fró azonban nem ért egyet velem. — Azok a népek, amelyek egykor benépesítették a Távol-Keletet, szent fának tartották a tiszafát — mondja ő. Egyszer külföldön találkoztam ilyesmivel. A kirándulásvezető azt mondta, hogy a tiszafa mellett vallási szertartásokat végeztek. Az egyik ilyen rituálé megkövetelte, hogy a fa odvába mosott kavicsot és homokot öntsenek. Azután az odút betapasztották. A kéreg 10—15 év alatt benőtte a heget. Semmi csodálkoznivaló sincs azon, hogy ezer év elmúltával nem lehetett megtalálni a tapasztást. Lehetséges, hogy a múzeumba eljuttatott fa szintén bálványul szolgált a Távol-Kelet őslakosainak? Vértesszöllősön, a Tatabánya melletti kis községben a múlt évben tárták fél a kutatók az emberiség történelmének legrégibb időszakából származó »Homo erec- tus« koponya töredékét. A mintegy félmillió éves lelettel egy időben gyermekfogakat, csontdarabokat, egykorú állati és növényi maradványokat is bemutatnak. A világszerte nagy érdeklődést kiváltó leletekkel a legtöbb külföldi tudományos sajtóorgánum foglalkozott már, és a Nemzeti Múzeum kiállítását is nagy érdeklődés kíséri. Képeink részleteket közölnek a kiállításról. (MTI fotók — Fényes Tamás felvétek») Éhes? —■ Tárcsázzon! London agyes éttermeiben a fogyasztók asztalain telefonkészülék található. A vendégnek nem kell mást tennie, mint néhány számot tárcsáznia, a számok azt az étéit jelentik, amit megrendelni kíván. Arról, hogy mikor hozzák a kívánt fogást, szól a hír. _ Látszik a gyerekeken, hogy Pesten s KÖZÉRT-ben helyezkedtek el! ÉRTÉKES FA: A FŰZ A közvetlen faanyagpótláson kívül haszon származik abból is, hogy termesztése Elnézést, azt hittem szaloncukor! (Endrődi István rajzit Gyors növekedőképessége folytán az egyik legértékesebb fafajtónk. Ezenkívül még olyan előnyös tulajdonságai is vannak, amelyekkel más fa nem »dicsekedhet«. Így pL a vízjárta hullámtereken és a lápteru- letetoen olyan termőhelyet biztosíthatunk szamára, amely egyébként kiesne a termelésből. Ezenkívül egyike azoknak a fáknak, amelyek a legsokoldalúbban felhasználhatók az iparban. Fehérfűz, kecskefűz és a többiek Hazánkban a legelterjedtebb a fehérfűz, de megtalálható a törékeny fűz, a dekoratív szomorú fűz, a káspifűz és a kecskefűz is. Mivel a fája tüzelésre nagyon gyenge értékű, ipari felhasználása viszont sokoldalú — szálerdőben érdemes termelni. Egyre kiterjedtebb a fűzfavessző felhasználása is. Ládákat, értékesebb szállítóeszközöket számos esetben helyettes í thetünk kosárfűz- göngyöleggel. A csomagolóipar fűzfakosarakat használ élelmiszer, gyümölcs, szén, fa, hal stb szállítására. de a palackok csomagolására is kosarakra van szükség. Ugvanesnk ismeretesek a vesszőből kéExportcikk fűzfavesszőből. (MTI fotó — Kovács László felvétele.) szült bútorok. Az ágas, vastagabb fűzfavesszőt kerítésnek, az egyenes, 20 mm-nél vastagabb vesszőt bútorlábnak. hasítással pedig hordóabroncsnak használhatjuk fel. Űjabban a fonásra alkalmatlan vesszőt éppúgy felhasználják a papír- és farostlemezgyártásnál, mint a vastagabb fűzfát. ipart, kelendő kiviteli cikkekkel erősödik a kér ske- delem, elősegíti a gyümölcsös szőlőgazdálkodást, cserzőanyagot juttat a bőriparnak. A mezőgazdasági célokra alkalmatlan területeken értéket termel, a folyók gátvé- delmét biztosítja, és foglalkoztatja a csökkent munkaképességűeket. Magas a cellulóztartalma Érdemes külön kiemelni a fűzfa nagy cellulóztartalmát. A hazai laboratóriumi és papírgvári kísérletek azt bizonvo - a fűzfavessző )• tétele a r s szempontjából na odvező. Cellulóztartalma ugyanis lényegesen felülmúlja a szalmáét, amelyből almozásra is kevés van. Termesztésével. telepítésével kapcsolatban fontos szempont: a nyárfának és- a fűznek nem szabad »versenyezniük-«. hanem ki kell egészíteniük egymást. Á füzet ott kell termelni, ahol a terület a n várfa számára már túlságosan vizenyős vagy tápanyagszegény. Hatónkban éppen e~ek a területek vannak legkevésbé lehasználva.
