Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-23 / 302. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1966. december 2S. Tájékozódni, gyarapítani az ismereteket Egy nap a tsz-ek műszaki vezetőinek tanfolyamán Most, amikor egyetlen nap történetét, eseményeit, tapasztalatait szeretném összegezni nehéz helyzetben vagyok. Hiszen annyi mindent kellene elmondani! Ez a nap egy tanfolyamnak a része, kis töredéke, de feleletet ad arra, hogy miért jelent az átlagosnál, a megszokottnál többet az, hogy két és fél hetet töltenek Bala- tonbogláran a termelőszövetkezeti műszaki vezetők. — Máskor is volt rövidebb továbbképzés — jegyzi meg Szabó Ernő megyei gépesítés5 előadó —, de ilyen formában ez az első. A termelőszövetkezetek gépparkjának növekedése, a mezőgazdaság gépesítése következtében egyrészt ebben az ágazatban is képzett szakemberekre van szükség, másrészt az itt dolgozók feladata, munkaköre a fejlődéssel párhuzamosan változik, bővül. Nemcsak az irányítók, hanem a műszaki vezetők, a gépesítési csoportvezetők is tudják ezt. Nem véletlenül mondta Geiger Ferenc pusztaszemest hallgató: — Nem lehet röviden elmondani, hogy milyen hasznos, fontos ez nekünk. És csak köszönet jár azért, hogy lehetőséget teremtettek erre. És nem véletlen az sem hogy erről a tanfolyamról nem igyekeztek »elmenekülni-« halaszthatatlan munkára hivatkozva. Jóllehet valóban lenne otthon sürgős tennivalójukat Egyiküket például hazaszól í- tották leltározásra, erre azt válaszolta: — A leltárt még elkészíthetjük ebben a hónapban, de amit itt most elmulasztanék, azt nem tudnám később pótolni. Egy műszaki vezetőnek — erről szólt az -első - napon "Szabó Ernő előadása — igen sokrétű, bonyolult s ebből eredően nagy felelősséggel járó feladatköre van. A termelést irányító szakemberekkel együtt neki kell gondoskodnia például arról, hogy mindenkor üzembiztosak legyenek a gépek. Meg kell terveznie az alkatrész- és üzemanyag-szükségletet, kidolgozni a javítási terveket, ellenőriznie azok gondos végrehajtását, megszerveznie az erőgépek gazdaságos kihasználását, megteremtenie az eddig meglehetősen elhanyagolt, de igen fontos műszaki adminisztrációt, gondoskodnia a gépesítésben dolgozók tov bbképzéséröl, és így tovább. Második hete vannak együtt A témaköröknek jó részét már ré--teteiben megvitatták. Előad sok hangzottak el a mezőgazdasági gépesítés fejlesztéséről, jelenlegi helyzetéről, a villamos energia felhasználásáról, az elektromos gépiek karbantartásáról, az egyéb gépek javításáról, karbantartásáról, ezeknek a munkáknak a megtervezéséről és megszervezéséről, a szakosított javítás jelentőségéről. módszereiről. Egyszóval mindarról, ami foglalkoztatja szövetkezeteink itt levő szakirányítóit. A tanfolyamon országos vezetőkkel is találkoznak a hallgatók. Az előadások után védik beszelik meg a gyakor.at- oan feunerü.ő g.ndokat. Némelyik napon tizenkét országos vezetővel beszélgettek, például az FM Műszaki Fejlesztési Főosztályának helyettes vezetőjével, a Gépkísérleti In- cézefc igazgatójával és a MEZŰGEP-tejlesztő intéze. „gazgatójával, a Vörös Csillag Traktorgyár főmérnökével, a Budapesti Mezőgazdasági Jépgyár igazgatóhelyettesével. Azon a napion, amikor ott jártam, az Országos Gumiipari V állalat Vevoszolgáiaianak .lárom munkatársával találkoztak a részvevők. Nem egy Lelszó.aló — piéldául a hetes. Lukács Antal, a balatonszentgyörgyi Földes Búm — hivatkozott az országos vezetőkké, való korábbi beszélgetések hasznosságára. Kifejezték reményüket, hogy ettől az eszmecseretői is hasonló eredményeket várnak, hiszen a mező- gazdasági gépek gumdalkatré szed körül is sok a probléma. A bajok közül csak néhányat idézek: Füiöp Ernő, Attala: — Mi a helyzet a garanciális idővel? Fehér Sándor, Somodor: — Miért lett drágább az ékszíj? Csondor Sándor, Somogyvámos: — Miért hiánycikk a tíz- husz filléres gumigyűrű, és a gumiabroncsok belső vászonfelületét miért nem gumizzál: jobban? Kollár István, Somogyvár: — Miért gyenge a D—4—K traktor gumikereke? Igen figyelemreméltó volt, amit a somogyacsai Hosszú La- -jos mondott: ’ — Azt tartja a közmondás, hogy a végén csattan az ostor. Mi, akik a termelésben dolgozunk, érezzük legjobban a hibák hátrányát. Azt is, ha egy konstrukció nem megfelelő, azt is, ha a gyártó és az értékesítő vállalatok között nincs összhang. A problémáiknak azonban csak egy része származik ebből. Feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani nekünk, műszaki vezetőknek azokra a bajokra, melyek az üzemben keletkeznek a helytelen használat, munka, tárolás miatt. Azokra a mulasztásokra gondolok, amelyeket a mi embereink, sokszor magunk követünk el. A vita, a beszélgetés soha nem ér véget akkor, amikor elhagyják az előadótermet. Folytatódik a szobákban. És ez az, ami, azt hiszem, minden megjegyzésnél, magyarázatnál jobban bizonyítja, mennyire hasznos és fontos ez a továbbképzés. Hiszen akik itt vannak, azoknak gondjaira nagy értéket bízott a közösség. Érzik a felelősséget, hogy ezekkel az értékekkel valameny- nyiük javára a leggazdaságosabban kell sáfárkodni. Vörös Márta ÖN LEVÉLBEN MEGRENDELI NÁLUNK, MI BESZEREZZÜK ÉS POSTÁN ELKÜLDJÜK ÖNNEK az építkezéshez vagy a személyes szükségletre szolgáló anyagokat és árukat, ha a vásárláshoz és a szolgáltatás teljesítésére szolgáló összeget postai csekkbefizetési lapon MNB 49. egyszámlánkra befizeti. TEMPO KSZ, BUDAPEST, V., Bajcsy-Zs. út 56. Telefon: 117-428, 310-188, 124-556. (5604) A tervek végrehajtóié a SOK FELELŐS FÓRUMON hangsúly ózták már, hogy népgazdaságunk harmadik ötéves terve a gazdaságirányítás reformjának jegyében készült, és végrehajtásának is ez a legfontosabb jellegzetessége. Az előzetes adatok szerint az 1966. évi »premier« jól sikerült Az ipari termelés 6— 6,5 százalékkal nőtt, valamivel magasabb a tervezettnél. A termel éken vség körülbelül 5 százalékkal emelkedett, a ' «rmelés növelésének mintegy 80 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. A mezőgazdasági termeié* 5— 6 százalékkal meghaladja a múlt évit. s ez kétszerese a harmadik ötéves tervben e’ő- irányzott növekedésnek Kiemelkednek a kenyérgabona-, a takarmánygabona-, a burgonya- és a zöldségtermesztés eredménye. Mind a belkereskedelem. mind a külkereskedelem ióval több árut kapott a tervezettnél. Több a nemzeti jövedelem, valamivel magasabb a lakosság jövedelme: az ország fizetési helyzete, valutakészlete a vártnál ugyancsak jobban alakult. Mindent összevetve 1936-ban alapvetően a párt Központi Bizottságának határozatai szerint feilődött a magyar népgazdaság. ERRE A JŐ ALAPRA ÉPÜL az 1967. évi népgazdasági terv, amely a harmadik ötéves terv általános célki tűzéseit követi, fő arányaiban is ezekkel áll összhargban; az ipari termelés, a lakosság jövedelmének alakulása és az áruellátás tekintetében azonban az ötéves tervben előirányzottnál valamivel gyorsabb fejlődéssel számol, éppen az 1966-os kedvezőbb eredmények következtében. Az ipar termelését 4—6 százalékkal szándékszunk növelni úgy, hogy a többletterme» ’és 80 százalékát továbbra is a termeteken vsé*» növe’ésével kell fedezni. Ennek teljesüléMegkezdték a Csibi babakocsi gyártását Marcaliban Második díjat nyert a Finommechanikai Vállalat a tanácsi vállalatok új termékeinek bemutatóján a Csibi, a Magdi és a Tünde babakocsikkal. A vállalat marcali telepe november elsején megkezdte e Csibi elnevezésű babakocsi gyártását. Noha a tervek szerint csak jövőre kezdték volna meg, előbbre kellett hozni az időpontot, mert a kereskedelem a régi típusokat már nem keresd. Még ebben az évben ötszáz Csibit ad át a marcai telep. Most az alvázat szerelik a telepen, a jövő héten pedig elkezdik a babakocsik összeállítását. Ez a típus nagyon precíz munkát követel. Eddig <ét- milliméteres falvastagságú csövekből készítették a kocsik vázát, most pedig egymillimé- teres, varrat nélküli csövekből. Ez nem bírja a püfölést, sokkal jobban kell rá vigyázni a csiszolásnál. A selejt Is többe kerül, mert ez drágább myag. Eddig a szerelő- és a csiszolóbrigád dolgozott az ú5 típuson, most bekapcsolódnak a kárpitosok is. Ugyan itt má- nem helyénvaló kárpitozásról beszélni, mivel valójában varrás helyettesíti, s már nem használják a kárpitos díszszo geket sem. A telep azért fordít nagy gondot á minőségre, mert szeretne exportálni a nagyon szép és mutatós babakocsiból. Sajnos, több tényező hátrálhatta eddig a munkát. Kezdetben nem volt anyag, aztán szerszám. Amit kaptak, azt is át kellett alakítani. Mivel a ’ okatosok egy része valamikor falusi kovács volt, skkal nehezebben készítik el a szüksé ges szerszámokat, mint a szerszámkészítő lakatosok. A te- ’epnek nincs önálló anyagbeszerzője, ez is sok gondot okoz. Naponta megy valamelyik művezető guberálni a MÉH-talep- re, hogy megszerezzék a szerszámokhoz szükséges anyagot. Nem ösztönző az új termék teljesítménybére sem. Noha jókkal nagyobb szaktudásra, gyakorlatra és precizitásra van szükség, ez nem fejeződik ki a bérben. L. G. sét megkönnyíti a vállalatok számára a létszámmal és a beruházásokkal való önállóbb gazdálkodás. A mezőgazdaság termelési előirányzata is reális, 2—2,5 százalék. Megvalósításához a legfontosabb föltételekkel rendelkeznek a mezőgazdasági nagyüzemeink. Az eddigi célokat továbbra is követve 3 967-ben az állattenyésztés fejlesztésére, ezen belül is elsősorban a tehén- és a kocaállomány növelésére kell a fő figyelmet fordítani. Nem titok, hogy a belső ellátás és a külkereskedelem megnövekedett igényei szabják meg számunkra ezt a fontos feladatot. Az életszínvonal-növelő célkitűzések is követik általános elveinket, amelyek szerint a termelési eredmények növeke» désével párhuzamosan azzal összhangban kell fejleszteni az életszínvonalat. Ennek megfelelően a munkások és alkalmazottak reáljövedelme megközelítően három százalékkal, a parasztság reálfogyasztása több mint három százalékkal növekszik. Az átlagbér csaknem másfél százalékkal lesz magasabb. A kiskereskedelmi forgalmat mintegy 3,5 százalékkal tervezzük emelni. Céljaink elérését 48—49 milliárd forint beruházásával biztosítjuk. összesen körülbelül 57 000 új lakás épül, ezekből 19 000 állami erőből. TERMELÉSI FELADATAINK MEGVALÓSÍTÁSA jelentős mértékben tová.ib szilárdítja az ország gazdasági egyensúlyát. Fejlődik részvételünk a nemzetközi munka- megosztásban. Elsősorban a szocialista országokkal teremtünk szorosabb termelési és áruforgalmi kapcsolatokat, de a kölcsönös előnyök alapján nyugati országokkal is bővítjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. Mind a szocialista, mind a tőkés kapcsolatok bőrülése az eddiginél is jöbb, korszerűbb, olcsóbb termelést és termékeket sürget. A korszerűségi és minőségjavítási követelményeket a belső piac és hazai fogyasztók is egyre magasabbra emelik. Elsősorban a ruházati cikkek választékát kell növelni, le fokozódnak az igények az élelmiszeripar és más iparágak termékeivel szemben is. \ termelés minőségi követelményeinek teljesülését az anyagi érdekeltség lehetséges ’okozásával is igyekszünk elősegíteni. A jövő évben a textiliparban az átlagosnál erőteljesebbem — mintegy 3,5—4 százalékkal — fejlesztjük a béreket. Beruházási tevékenységünkben a tervszerűség fokozása az elsőrendű cél. Csak minimális mértékben indulnak új ipari > erű házások, hogy több erő jusson a folyamatban levők befejezésére és munkába állításéra. E témakörhöz tartozik egy másik nagyon fontos cél- ’útűzés; a hiányzó anyagok hazai termelési lehetőségeinek maximális kihasználása, az export-import egyenleg további javítása. Köztudomású, hogy 1968. január 1-től lép életbe teljes egészében a gazdaságirányítás áj rendje hazánkban.. Az 1967- es terv egész metodikájából látható, hogy ez az év hivatalosan is a felkészülés esztendeje lesz. Ez megköveteli, hogy mindé Vitt megfelelő tartalékokat képezzenek az átmenettel járó esetleges zökkenők áthidalása érdekében. Legalább ilyen fontos az eddigi és a jövő évi tapasztalatok tanulmányozása és gyakorlati érvényesítése. KORMÁNYUNK INTÉZMÉNYESEN IS SEGÍTI a gazdasági egységeket az átmenet megoldásában. 1867-b ■ tovább csökken a kötelező fervmutatók száma. Megszűnik például a külkereskedelem "zámára történő értékesítés forintmutatója, az építőiparban pedig az építésszere! termelési értékére és a műszaki tervezés teljesítménvi értékére vonatkozó mutató. Csökken a kiemelt termékek és a jóváhagyott mérlegek sz ' - ma. Míg 1966-ban 363 kiérne’1 termék volt, 1967-ben csak !° lesz. Bővül az új szállít szerződés rendszerének alkalmazási területe. Szélesebben érvényesülhetnek a kereskedelmi módszerek, növekszik a szállító és megrendelő vállalatok önállósága. A beruházásoknál egyszerűbb lesz a jóváhagyás, ami nagyobb ruga - masságot tesz lehetővé a : ruházási eszközökkel való gazdálkodásban, megkönnyíti a beruházási feladatok hatékonyabb és gyorsabb megvaló- ütását. Az anyagi ösztönzés rendszere is e céloknak megfelelően módosul Az 1967-es terv november elején történő kiadásával is a körültekintő felkészülést és a terv jó végrehajtását segítette elő kormányunk. Most már a tervek végrehajtóié a ■>zó. w I. GÉPPEL KÉSZÜL A PARKETT Drága a parkett. A Dél-ma yarországi Fűrészek barcsi te- epón erre azt mondja Szabó ános igazgató, hogy az előállítása sem olcsó. Rengeteg ,ézi munkát igényelt a nyers parkettléc készítése. Az emberek körfűrészeken dolgoztak, s minden egyes lécet többször kézbe kellett venni. Amikor válogatták az elkészült léceket, jók mindenre kellett ügyelniük, mert a szakemberek kényesek. A múlt idő azt is jelenti, hogy ez a sok kézi munka igénylő korszak lezárult. He- 'yette valami új van kialakulóban. I A régi munkamódszer meg változtatásának szükségessége egyre gyakrabban vetődött fe‘ a vállalatoknál meg a Faipari Kutató Intézetben. A járható út a gyártás gépesítése volt, Ahol évente tízezer köbméter nyersparkettát gyártanak, ott fontos dolog ez. A barcsiak terve az idén ennyi parkot’ készítését írta elő. Tavaly elkészült a kísérlet5 oza’ag, ezen már gép végzi a 'egtöbb műveletet. A három ezer köbméter kapacitású sza- ’agot kísérletképpen ' Barcson ’•/ereitek föl. Bhmek alapján elkészítettek a tízezer köbmé teres kapacitással dolgozó szalagot. Erre volt szüksége a jarcsi üzemnek. Az új szalag nem egészen másfél hónapja dolgozik. Nehéz időszak volt ez az üzemben. Szervezési és műszaki problémák egész sorával kellett megbirkózni. Az emberek féltek a géptől, mer. nem ismerték. S még most sem zökkenőmentes a munka. Hiszen nemcsak a módszerek változtak meg, más még az emberek testtartása is. Akik a :örfűrészek mellett dolgoztak évtizedekig, azokhoz a gépekhez szoktak hozzá. Most nehéz megszokni az újat Az első dekádban harminc százalékot esett a termelés. Megbeszélések, röpgyűlésék sora következett ezután. A második dekád jobban sikerült. Elérték a százhúsz százalékot. — Azt hittük, négy-öt hé! alatt túljutunk a krízisen — mond’a az igazgató. — Most látjuk, hogy tíz is kell. S az a legrosszabb, hogy nem az irő dominál most, hanem az ügvesség. A gép előtolóval működik. De számtalanszor látom, hogy a munkások nyomják ut'na a fát. Pedig enn-k 'erami értelme sincs, hiszen a’ előtoló sokkal gyorsabban dől • törik. A szalagon addig forog körbe a parkett, amíg el nem ke~i szül. Gyakran előfordul, hogy ogyik helyen torlódik az anyag, a másikon pedig kevés munkájuk van az embereknek. A szalagvezetők önállóságán, rugalmasságán áll, hogyan tudják — akár naponta többször is — úgy foglalkoztatni a dolgozókat, hogy sehol se legyen fennakadás. A fejlesztés ezzel még nem fejeződött be. Tervezik 5 ,, a tavasszal a mostani iíra merőlegesen építenél, vgy szállítószalagot. Ezen hagyja majd el a kész j. az üzemet. Így meggyorsul a válogatás, az osztályozás, s ke vesebb lesz a torlódás. Nem marad használatlan az első háromezer köbméteres prototípus sem. Ha befejezik a csurgó üzem rekonstrukcióját, ezt <. gépet oda viszik. — Nagy lépés volt ez a nyers parkettléc gyártásában — mondja az igazgató. — Ahol eddig huszonöt ember dolgozott, most kilenc végzi el a munkát. Így sok kézi erőt takarítottunk mg. A munka is önnyebb let. Éhbe is beletanulnak majd -z emberek, s éppen olyan megszokott lesz nekik, mint a hagyományos parkettgyárt • V K erezd Isnrs
