Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1966. december 22. NAGYBERKI nem az egyetlen község a Kapos mentén, ahol gondot okoz a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. Ha mégis ezt a községet emlegették legtöbbször azok között, ahol sürgőssé vélt az artézi kút fúrása, annak az az oka, hogy a falu lakóinak kétharmad része egészségtelen kutakból jut ivóvízhez. Az őszi esőzések és a tél végi olvadás idején nem ritka az olyan kút a falu alacsonyabban fekvő részein, amelyből a fegyülerralett talajvíz a föld felszínére ömlik. A kisberki falurészen csak szennyezett vizű kutak találhatók. A két évvel ezelőtt megkezdett fúrások azért is voltak sürgősek, mert a közeli mos- dósi szanatórium ivóvízéit biztosító kút hozama erősen megcsappant Mindkét falu örömére kitűnő vízre leltek a fúrók mintegy 170 méter mélységben. A kút ereje olyan nagy, hogy tíz méter magasra képes emelni a bőséges vizet. Amint a nagyberkiek megtudták, hogy a faluvégen jó ivóvízre bukkantak, számít- gatni kezdtek. A családonkénti háromezer forint hozzájárulás és a társadalmi munkát egyöntetűen megszavazták. Sajnos a Pécsi Vízügyi Igazgatóság csak 1967 decemberére vállalta a tervek elkészítését. Pedig a tervezés költsége és az építéshez szükséges anyag rendelkezésre állna. Kontra József vb-elnököt naponta megkérdezik a falubeliek, hogy mikor kezdik el a munkát. Mivel tisztában vannak azzal, hoey a házak bekötése is hosszú időt vesz Kedden délelőtt kiállítás nyílt a Tejipari Vállalat 1-es számú üzemének kultúrtermében a megye három sajtüzemének termékeiből. A kiállításra eljött Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója, Simon János, a tröszt kereskedelmi osztályának vezetője és Hans Haye, a Német Demokratikus Köztársaság ma- gyaroszági követségének kereskedelmi megbízottja. A vendégek megtekintették az üziemet és a kiállítást. Elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Az NDK a magyar exportált sajt felét vásárolja meg évenként Solt István vezér- igazgató közölte, hogy a kaposvári üzem az idén 25 vagon sajtot és 15 vagon vajat küldött a Német Demokratikus Köztársaságba. A szarvasmarha-tenyésztés eredményeit növeli az itatásos borjúnevelés VÍZMÜVESÍTÉS GONDOKKAL Kiállítás a Tejipari Vállalatnál Igénybe, szeretnék, ha a vízmű építésének munkálatait mielőbb elkezdhetnék. •—1 Most minden segítség p legjobbkor jönne. — mondja Kontra József tanácselnök — hiszen a terv elkés-utés-Hő' függ, mikor jut egészséges ivóvízhez a falu. ATTALÄBAN is eprre több gondot okoz az ivóvíz beszerzése. Az ásott kutak ugyanúgy mint a szomszédos falvak mély fekvésű részein, itt is összegyűjtik a szennyezett talajvizet, sőt a község egyes pontjain frissen ásott kutak vize is élvezhetetlen. Növeli a község vezetőinek gondjait, hogy a múlt évben épített orvoslakáson lévő százezer forint hátéi miatt egyelőre le kell mondani terveikről. A két falu hasonló problémája közül a nagyberkieké látszik könnyebben megoldhatónak. Keresnek, kutatnak, hogy talán valahol elkészítik számukra soron kívül is a törpe vízmű terveit. A tealáb an sem mondtak le arról, hogy megtalálják a megoldást, s mihamarabb hozzáfoghassanak a vízmű átütéséhez. A község vezetői elsősorban a termelőszövetkezet sesítsögéro számítanak mivel a következő éj költségvetés összeg" önmagában na gzszabású tásához. kevés lenn» a terv mePval ósíNagy József Megyénkben az utóbbi években sok szó esett a szarvas- marha-temyésztés fejlesztésének fontosságáról, az eredményeket növelő módszerekről. A tenyésztői kedvet fokozta a tej felvásárlási árának emelése, de ez csupán bevételt növelő és nem költségcsökkentő tényező. Az eredmények nagyobbak lennének, ha a borjú fölnevelése kevesebbe kerülne a gazdaságoknak, tehát olcsóbban nevelhetnék föl a tenyész- vagy hízómarháinak valót. Erről beszélgettünk Dianooszky Sándorral, a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség vezető jéveL — A felügyelőség sokat tehet azért, hogy eredményesebbé váljon a termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-tenyésztés. Mit tettek és mit tesznek e cél elérése védett? — Egyik legfontosabb feladatunk* a nevelés meggyorsítása lehetőleg minél több közös gazdaságban. A Tegyünk többet S omogyért! -mozg alom sikeréhez mi azzal járulhatunk hozzá, ha elősegítjük a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. A borjak rövidebb í3ő alatt való leválasztásával csökken a fölnevelés költsége, ezáltal előbb fogható tenyésztésbe vagy hizlalásba az állat Ha a gazdaságok szakítanak a haMiről ír a Pártélet decemberi száma? Az MSZMF Központi Bizottsága folyóiratának címoldalán fénykép' emlékeztet a közeim últban lezajlott nagy tanácskozásra, a párt IX. kongresszusára. Teljes terjedelemben közli a kongresszus határozatát, az MSZMP Szervezeti Szabályzatát, a Fellebbviteli Bizottság jelentését, a IX. kongresszus nyilatkozatát az Egyesült Államok agresszióiéról. A kongresszuson újjáválasztott vezető szervek névsora mellett találkozunk a folyóiratban Bis^'u Béla, Clásnár Sándor és Szimai István felszólalásával. A teárimunka időszerű kór- dése'-nnvP^bqn cikk n1va'-h'’+/ az Ól. cmrqécos v-I^SZtóle**5 törvónvfől. valamint rrirt- szemrcqotpiek gadaságpnlteH^0' falazatairól az állattenyésztésben. Beszámolót olvashatunk r Párttörténeti Intézet és a Pártfőiskola kétnapos tudományos tanácskozásáról, melyen társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének történetéről esett szó. Valószínű, sokan megkérdezik a párttagokat, hogyan és miért változtak meg a takarékbetétek kamatozási föltételei. Erre ad választ & Takarékbetét és hitel című tá- iékoztató. Falusi pártmunkánk módszereiről dr. Szerényt János, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára számol be Gazdálkodás és pártmunka a termelőszövetkezetekben címmel. Ebből idézünk: *Számos ***oasztalntunk van arról, hogn ■’hol a pártvezetésén könetke- -etesen igyekszik vénrehnita- ni, a hrt+árom* olffi.t ott (f t*n- nyűlésen színvonalas, élénk ”ita alakul ki, aminek a. munka további javítására komoly hatása van.* gyományos módszerrel, és áttérnek az itatásos borjúneve- ésre, megoldhatják az előbb említett feladatot. Ebből egyéb előny is származik. — Milyen eredmények bizonyítják e módszer hasznosságát? — Két évvel ezelőtt huszonhét tsz-ben nevelték föl a borjakat itatásos módszerrel. Voltak olyan gazdaságok, ahol teljes tejet itattak, ezekben egy kiló súlygyarapodás húsz forinton felüli költséggel járt a borjú leválasztásáig. Ez azt bizonyítja, hogy az itatásos nevelésben is van sokba kerülő módszer, s mi nem is ezt ajánljuk a tsz-eknek. Az utóbbi években korszerűsítették a mesterséges borjúnevelést a megye több gazdaságában, s ezekben már számottevő a megtakarítás. A teljes tej itatása több mint 2000 forint költséggel járt, a teljes és fö’özött tej 1435, a fölözött tej és a 18 kiló TBK—40-es tápszer 528, a fölözött tej és 14 kiló TZS— 60-as tápszer 700, a fölözött tej és 11 kiló Fakten 500 forintba került a leválasztásig. •Ebbe nem számítottuk bele az abrakot és egyéb takarmányt, amely mindegyik változatnál azonos. A tápszerek iránti igény egyre nő, s ez természetes is, hiszen most már az a cél vezérel bennünket és a gazdaságokat, hogy az itatásos borjúnevelés korszerű technológiával párosuljon. Az idén kapott 1 200 000 forint, amely az évi rendes beruházási kereken kívül felújításra és átalakításra dotációként került a gazdaságokba, mind elkelt. Most csaknem 90 tsz-ben van itatásos borjúnevelő, s ezek néhány kivételtől eltekintve — például a sávoly!, a kőröshe- gyi és a nemesvidi — üzemelnek is. — Az imént hallottuk, hogy a tápszerek milyen jelentős megtakarítást eredményeznek. Kérem, mutasson be egyet közelebbről. — A közelmúltban értekezletet tartottunk Kaposváron azoknak a tsz-vezetőknek, akiknek gazdaságában a Lakiin nevű tápszert használják. Meg akartuk tudni, hogy milyen eredményeket értek el, ez a tápszer ugyanis az »újoncok«* között van. Voltaképpen azonban nem más, mint a régebbről Flóra néven ismert tej pótoló szer, amely kiválóan alkalmas a tej helyettesítésére. Miután kidolgoztuk az alkalmazás technológiáját, szeptemberben bemutatót tartottunk, majd elkezdték a tápszer itatását Mosdóson, Kapospulán ás Kálmáncsán. Az értekezleten az eredményeknek csak részleges értékelésére kerülhetett sor, noha október óta további tizenhárom tsz-ben isznak Laktint a borjak. A tapasztalatok, a vélemények megnyugtatóak. A kálmán- csaiak elmondták, hogy a borjak októberben 1010 grammal gyarapodtak naponta. Míg korábban több mint 20 forintba került egy kiló súlygyarapodás, novemberben felére csökkent ez a költség. S ami ugyancsak lényeges: hatvan nap alatt semmit sem költöttek gyógyszerre a borjaknál, korábban viszont havi 200—403 forintra rúgott az orvosság ám. Kapospulán hasonlóak voltak a költségek. Az értekezleten hallottak azt bizonyítják, hogy a gyorsított nevelés mellett 'gyógyszerenként is megállja helyét a Laktin. — Hogyan győződnek meg a felügyelőség által kidolgozott technológia megtartásáról? — Nagy gondot fordítunk arra, hogy a gazdaságok megtartsák a szakmai útmutatást. A felügyelőség munkatársai rendszeresen járják a megyét, tanácsokat adnak és ellenőriznek. Tudjuk, hogy hol érdemes itatásos borjúnevelést bevezetni, ahol meg már így ne* vélik a borjakat, mérlegelni kell, hogy hol vannak meg az adottságok a tápszeres itatáshoz. Alapvetően fontos az állat-egészségügyi rendszabályok érvényesítése és a szervezési rend. És kell még egyéb is, például csöszerkezetű itató, tej hevítő üst, mosógép a tápszer és a fölözött tej összekeveréséhez. Az itatás menetét ellenőrizzük, s ahol többszöri figyelmeztetés ellenére sem tartják meg rendelkezéseinket — és ezzel önmaguknak kárt okoznak —, megvonjuk a tápszert. A korszerű borjú ne velés nagyon pontos, gond munkát követel. H. F. Társadalombiztosítási munka a mezőgazdasági üzemekben Egyre több lesz az üzemi kifizetőhely — Ered* menyesen működnek a nyugdíj-előkészítő albizottságok A dolgozók élet- és munka- körülményednek állandó javítása társadalmunk egyik alapvető feladata. A szociális gondoskodás kiterjesztését sok intézkedés szolgálja. Államunk tekintélyes összeget fordít erre a célra. 1949-töl 1964-ig nyolc és félszeresére emelkedtek a társadalombiztosítási kiadások. 1965-ben több mint harminckét és fél millió forint táppénz fizettek ki a megyében. s ebből csaknem 14 300 000 forintot a mező- gazdasági üzemeink dolgozói kaptak. Mi jellemzi a mezőgazdasági üzemekben folyó társadalom- biztosítási munkát, hogyan dolgoznak az ezzel foglalkozó albizottságok? — erről tanácskozott nerrfrég a MED ŐSZ megyei bizottsága. A társadalombiztosítási munkát a mezőgazdasági üzemekben is a szakszervezeti bizottságok irányítják. A ME- DOSZ-hoz tartozó mezőgazda- sági üzemek többségében létesítettek kifizetőhelyet. Jövőre a gépjavító állomásokon is bevezetik ezt a módszert. Főleg a társadalombiztosítási tanács és az albizottságok feladata. hogv szervezzék, ellenőrizzék ezt a munkát. Értékelve tevékenységeiket, elsősorban a nyugdíj-előkészítő albizottságok hasznosságáról szólunk. Jórészt neMk köszönhető a várakozási idő csökkenése. Míg korábban hatvan nan is eittelt. a munb- viszonv nvg'szönősétől a nwg- -P'j folyósításáig, most 25—26 ..ap alatt elintéződnek az előkészített nyugdíjügyek. Az albizottság törődik az üzemből eltávozott, nyugdíjas dolgozókkal. Kedves hagyomány például a Dél-somogyi Erdőgazdaságban, a Balatonboglári Állami Gazdaságban és a Ba- latonlellei halgazdaságban, hogy évente legalább egyszer összehívják a nyugdíjasokat, beszélgetnek velük ügyes-bajos dolgaikról, s amiben lehet, segítenek nekik. A beteglátogatási albizottság tevékenysége most van kialakulóban, és mind több figyelmet fordítanak rá. Hiányosságként állapította meg a MEDOSZ menyei bizottsága. hogy a központoktól távol eső településeken még megoldatlan a beteglátogatás. Gondot okoz az itt élők orvosi ellátása is. A tanácskozáson megemlítették, hogy a negvobb gazdaságokban hasznos lenne főfoglalkozású üzemi orvost alkalmazni. A szociális juttatások közé tartozik az üdültetés is Mind több mezőgazdasági dolgozó él ezzel a lehetőséggel. Egyre több helyen fordítanak gondot arra, hogy az üdültetésben kifejeződjön a jutalomjel- leg. Jól dolgozó munkacsapatok, szocialista brigádok, mint néldául a balatonboglári és az öreglak! állami gazdaságban, együtt mennek üdülni, pihenni. V. M. Befeiezte a réna átvételét a Kanosvári Cukorgyár A felvásárlók 31 500 vagon cukorrépát vettek meg a gyár körzetében. Ha ez a mennyiség nem is, az átlagtermés rekordnak számít a hetven- három éves gyár történetében. A közös gazdaságok 194 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként. A gyár répaosztálya túljutott az átvétel nehézségein. Szeptember elseje után volt olyan nap, hogy még négy megyében összesen nyolcszáz súlyvagon répát vettek át. A szállítás is nagy gondot okozott, de támogatta ebben a narv munkában a gyárat a MÁV. és sok segítséget kaptak a mezőgazdasági szak- igazgatási szervektől is. Még mintegy 6 600 vagon répa van az átvevő állc másokon, a többit már beszállították a gyár területére. Nehezíti a munkát az esős időjárás. Mindennapos, hogy a pótkocsikat két traktorral kell huzatai. A gyár már a' jövő évi répát is biztosította szerződéssel. A 16 700 holdas tervet ezekben a napokban teljesítették. Somogybán több répa termelésére kötöttek szerződést a tervezettnél. A jövő évben a termelőszövetkezetek ás az állami gazdaságok több mint 6100 holdon termelnek cukorrépát a megyében. Női hócipő „ prémgalléros hócipő „ hócsizma Női prémgalléros hócsizma Férfi hócipő ., gumicsizma 106,—Ft 130,— Ft 140,— Ft 160,—Ft-tól 210,—Ft-ig 140,— Ft 256,— Ft Gazdag árnTá faszt ékkai Tárják szaküzleteinkt (2468)
