Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
FOLYTATJA MUNKÁJÁT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikom- munizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős pahtáikiai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: Senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! új gazdasági mechanizmus bevezetése is szolgálja a szocialista demokrácia kiszélesítését — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkás- osztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt alkarjuk elérni, hogy dolgozó néptihk még közvetlenebbül. jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyednek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra. hogy a helyi pártós szakszervezeti szervek útján. de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolzetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Ellene vagyunk a káros egyenlősdinek Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetéseit még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon. hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet. részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartáságozóinak, a termelőszövetke- nalk következményeit! Minden szinten javítsuk a párt- és állami szervek együttműködését — A következőkben az állambatál óm és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom fölépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani politikai állásfoglalást igénylő problémáik eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Növeljük a tanácsok önállóságát A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés ellenőrizze állami életünket, a kormányzati munkát. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes fölépítésének szakaszában. Megérett az idő új alkotmány kidolgozására A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. X------------------------------------------Széljegyzet Dr. Kapcsán András, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora az egyetemi oktatás és az egyetemi oktatók problémáival foglalkozott. Megemlítette: lehetetlennek tartja, hogy vallásos felfogású egyetemi oktatók lehessenek. Egy ilyen pedagógusnak — ismerve ^állásos meggyőződését — föltette a kérdést: hogyan tudja felfogását összeegyeztetni oktató munkájával, mi a véleménye az ember származásáról? Az illető azt válaszolta: előadásaiban ő csak a »kialakult« emberről beszél, (b.) Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az a eltelt IV év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, .forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializ-. mus teljes fölépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Űj alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes fölépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott, majd beszédét e szavakkal zárta: — A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk. dolgozó nénünk kész!™**1 pedig Csáki István, aszol- J . ,, ,,, , ,T nck megyei Partoizottsag első ezek m sgv aló si tas a ra. Néni i titkára szólalt fel. a következő kétséges, hogy közös mun- felszólaló Nagy Imréné, a SzentKádár János a munkásmozgalom veteránjaival beszélget a kongresszus szünetében. kánk nyomán újabb nagy srecTmú >yek születnek a socialist a haza, a nép javára! (Nagy taps.) Ezután Stubnyán István bányamérnök, Fejér megye küldötte, gotthárdi Selyemszövőgyár szak- szervezeti titkára volt, majd az elnöklő Ajtay Miklós szünetet rendelt el. A szünet után a kongresszus Pack Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett. (Szerdán egyébként újabb küldöttség érkezett Budapestre George Jeffa- res, az Ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja vezetésével, hogy részt vegyen pártunk kongresszusán.) Az elnöki bejelentés után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. FOCK JENŐ: A termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi ok mányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Köz»' ponti Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A határozat után 1965-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt mert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motarraL A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságaink teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem fontos feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkésországokkal is. a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen fölöslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és ösz- szetételót úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk célkitűzései Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot, ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a ,s termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a ______ műszaki fejlesztésre és azokra K odály Zoltán a kongresszuson, a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Javul a termelés szerkezete A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk. hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre, és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 megawattos kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. Ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közisA gazdaságirányítás reformja meggyorsítja a szocialista építést — Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és 1 gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta, és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A eél: teljes foglalkoztatottság A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség, és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vehetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék e munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is, A helyenként fölöslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük, és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági föltételei az új mechanizmusban adva lesznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni, mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerőáramlást biztosítsuk. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg, és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező föltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek sze.repét. A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben hatad a munka A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, amelyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben a:: (Folytatás a 3. oldalon)
