Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

AZ ŰJ ALULJÁRÓ Budapest új nevezetességének, az Enike aluljárónak naponta sok ezer nézője van. A pesti >k jó része szívesen tesz egy kas kerülőt, hogy megismer védjék a város új létesítmé­nyével. r Uj automata telefonközpontok, rádió- és televízióállomások ELSZÓLÁS összeveszett két eladó- nő az üzletben: — Mit gondolsz, kivel beszélsz? — kiáltott fid mérgesen az egyik, — Ve­A posta-vezérigazgatóság nyilatkozata az új beruházásokról vóvel? Ej arcot öltött a város központja, a Blaha Lujza tér. A töld alatti csarnok első pillantásra is megragadja szép­ségével a tekintetet. A Pécsi Postaigazgatóság körzetéhez Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye postahi­vatalai, telefonhálózatai, — központjai és híradástechni­kai állomásai tartoznak. Meg­kérdeztük a posta-vezérigaz­gatóság illetékes vezetőit, mi­lyen beruházásokat terveznek a négy megyében a harma­dik ötéves tér . A követ­kezőket mondottált: — A technika tökéletesedé­se előírja számunkra, hogy postai és híradástechnikai in­tézményeinket az ország egész területén modernizáljuk. A harmadik ötéves terv idősza­kában javítani kívánjuk a rádió- és televízióvétel lehe­tőségeit és befejezni a televí­ziós gerinchálózat kiépítését. A Pécsi Postaigazgatóság te­rületén a következő beruhá­zásokat tervezzük: Zalaegerszegen 30C0 állo­mással új automata távbeszé­lő-központot helyezünk üzem­be Budapesttel egyirányú, Nagykanizsával kétirányú táv­választással. Kaposvár automata táv­beszélő központját 2000 ál­lomással bővítjük, s Bu­dapesttel egyirányú, Pécs- cscl kétirányú távválasz­tást létesítünk. Nagykanizsán 1600 új állo­más bekapcsolásával és Zala­egerszeggel kétirányú távvá­lasztással modernizáljuk a távbeszélő-szolgáltatást. Szekszárd telefonközpontját ■100 állomással bővítjük. A legnagyobb beruházásunk Pécsen lesz. Itt új műszaki létesítményt állítunk fel, amelyben teljesen új, 12 000 állomásos automata telefon­A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elítélték a késelő Takácsékat Elvetemült emberek — Ta­kács Ldszlóné és férje, Ta­kács László, Kaposvár, Mező Imre utca 37. szám alatti la­kosok — álltak tegnap a Me­gyei Bíróság dr. Révy György tanácsa előtt. Takácsokat úgy ismerték szomszédjaik, mint akik csak az italnak élnek, s a kocsma a második ottho­nuk. De ha otthon voltak is, rend­szerint úgy viselkedtek, mint a kocsmában: ordítozás, vere­kedés zaja verte föl a környé­ket. A férjénél 11 évvel idősebb asszony viharos múltjára jel­lemző, hogy jelenlegi férje a harmadik, és 1959-ben erkölcs­telen, italozó életmódja miatt internálták. — Minden zsák megleli a magja foltját — tartja a köz­mondás, s férje mindenben hűen követte feleségét. Ha pénzük volt, vendéglőből vendéglőbe mentek, lerészegedtek, ott­hon pedig veszekedéssel, nemegyszer verekedéssel zárták a napot. Egy ilyen alkalommal -r­1963-ban — Takácsné a vita hevében késsel hátba szúrta a férjét, emiatt a bíróság pénz- büntetésre ítélte. Harmadik vádlottja is van az ügynek: a 22 esztendős Szé­kely Dénes, Takácsné korábbi házasságából származó lányá­nak ' üdvarlója, aki velük együtt került a bíróság elé. Mielőtt a bűntettet ismertet­nénk, érdemes arról is írni, hogy mik voltak az előzmé­nyek, s hogyan jutott a jó csa­ládból származó Székely a zül­lött, mindig részeges Taká- csékikal együtt a bíróság elé. Ez év júniusának elején Ka­posvárra látogatott Székely Dénes. Előbb a kislánnyal ta­lálkozott, majd a leány any­jával és nevelőapjával. Ettől kezdve részeges ámokfutás volt, amit cselekedtek. A találkozás örömére — no meg mert volt, aki fizette Ta- kácséknak a potyát — néhány korsó sört ittak a Béke Étte­remben. Aztán: Csapi Esz­presszó: két üveg bor. Resti: korsó és pohár sörök. Kék Egér Vendéglő: két liter bor. Hársfa utcai cukrászda: ko­nyak és vermut ÉPOSZ Kis­vendéglő: ismét bor. Itt akadtak össze Takácsné régi haragosaival, Hollán Ká­rollyal és testvérével, Rudolf­fal, akik miatt az asszony 300 forint pénzbírságot fizetett a múlt évben. Hogyan kerültek az utcára Hollánék és Taká­csék, nem tudni, mert Hollá- nékat is úgy ismerték, mint akik mindenkor kaphatók ve­rekedésre, garázdaságra. A lényeg az, hogy az utcán ösz- szeszólalkoztalk, Hollánék lép­tek fel támadólag, Takácsék pedig gondolva és mondva is, hogy jó alkalom lesz a pénz­bírság miatt revánsot venni, előbb védekeztek, majd tá­madtak. Nem tudni, melyikük ke­zében nyílott ki előbb a bicska, de szúrt Takács, utána pedig a felesége is. Hollán Rudolf a kórházba szállítás után belehalt sé­rüléseibe, Takácsékat és Székelyt le­tartóztatták, mert tanúk vol­tak arra, hogy Székely a földön fekvő Hollánt, cuki súlyos sé­rülése miatt védekezni sem bírt, összerugdosta. Az első kihallgatáskor Ta­kács azt vallotta, hogy ő szúrt. A bíróság előtt azonban visz- szavamta vallomását, nem em­lékezett semmire, s ezzel vé­dekezett: »-Azért vállaltam magamra, mert art gondoltam, én kevesebbet kapók.-« A fele­sége sem emlékezett semmire. Elvetemültségükre jellemző, hogy megkísérelték leányuk udvarlójára, Székely Dénes ne hárítani a felelősséget — elő­zőleg összebeszéltek —, mes­terkedésük azonban nem sike­rült. Tegnap délután a Megyei Bíróság zsúfolásig megtett nagytermében hirdetett ítéle­tet a bíróság. Takács Lás?ló- nét bűnösnek mondta ki em­berölés kísérletében, férjét, Takács Lászlót pedig ember­ölés bűntettében, s ezért mindkettőjüket egyenként 12—12 évi szabadság- és J0—10 évi jogvesztésre ítélte. Székely Dénest négyhónapi szabadságvesztésre ítélte a bí­róság súlyos testi sértés kísér­lete miatt, s egyúttal elrendel­te szabadlábra helyezését. Kö- (telezte a bíróság Takácsékat I arra is, hogy a szabadságvesz­tés ideje alatt elvonókúrának , vessék alá magukat, és testvére, Károly is csaknem i ^ £^éje^ nem jogerős, elvérzett a nyakába kapott I központot helyezünk üzembe. Ennek Budapesttel és Kapos­várral is kétirányú távválasz­tása lesz. Természetesen ez­zel meggyorsul a helyközi te­lefonforgalom. Siófok is új, 2000 állomá­sos automata telefonköz­pontot kap. amelynek a helyi hálózatát bővítjük, és megkönnyítjük a for­galmát Budapesttel és Ka­posvárral. A komlói telefonközpont 10Q0 állomással növekszik, s Péccsel gyors csatlakozást kap. Fonyódon 600, Lentiben 400 állomásos távbeszélő-közpon­tot létesítünk, mindkét he­lyen új postaépületben. Pécsen új forgalmi telepet és okta­tási intézményt állítunk feL Bővítjük a pécsi, a nagy- kanizsai, a kaposvári és a zalaegerszegi postaépüle­teket, de nem feledkezünk meg ; községek elöregedett postain vatalairól sem. Huszonöt-har­minc helyen modernizáljuk az elöregedett vagy kicsiny pos­ta háza kát. Minthogy a négy megyében vannak olyan területek^ ahol rosszak a rádió- és televízió- vételi lehetőségek, Pécsen üzembe helyeztük az új, nagy teljesítményű televízió-adóállomásunkat, és új URH-adókat építünk a rádióvétel megjavítása céljá­ból. Végül megépítjük a Zala megyei televízió-adóállomást. Ugyanott URH-adót is felállí­tunk, hogy a rádióvételt hiá­nyosságok megszűnjenek — fejezte be tájékoztatóját a posta-vezérigazgatóság. Zs. h. Megjelent a Társadalmi Szemle novemberi száma Az MSZMP elméleti és politikai folyóiratának novemberi számá­ban elsőként Állandóság és fej­lődés a pórt politikájában címmel olvashatunk figyelemre méltó írást. *A párt kezdeményezései az utóbbi időben mozgásba hozták* megélénkítették a közéletet. A po­litizálás »baktériumai« kezdik megfertőzni a korábban passzív rétegeket is. Ebben része van egyebek között annak is, hogy az MSZMP politikája az utóbbi két évben sok új elemmel gazda­godott. És ez korántsem csak a gazdaságpolitikára vonatkozik« — kezdődik a cikk, majd azt elem­zi, hogy az állandóság és a vál­tozás egysége a párt politikájá­ban összefügg a marxista elmé­let alaptermészetével. Friss István akadémikus Terv és piac címmel a párt kongresz- szusi irányelveiből kiindulva arról ír: »■... felismertük tehát, hogy nálunk Is van piac, nálunk is van árutermelés, nálunk is érvé­nyesül az értéktörvény. Ezzel azonban tulajdonképpen már meg­bukott az a világosan ugyan so­ha meg nem fogalmazón és ki nem mondott, de intézkedéseink­ből mégis nagyjából kimutatható elképzelés, mintha nálunk minden gazdasági cselekvést a tervnek kellene megszabnia, sőt, utasítás- szérűén előírnia. Ha van piac, áru, értéktörvény, akkor nem ezek tagadásával, hanem ezek fel- használásával kell a gazdasági életet vezetni.« A munkaegységtől a garantált munkadíjazásig címmel Csizmadia flrnőné kandidátus a termelőszö­vetkezetek jövedelemelosztási for­máiról, a munkadíjazás fejleszté­sének lehetőségeiről ír. Megálla­pítja, hogy a garantált munkadí- jazás iránti érdeklődés az utóbbi időben fokozódott. Hozzájárult ehhez az, hogy a sajtóból köz­tudomású lett: a Szovjetunióban is gyökeresen szakítottak az ed­digi gyakorlattal, és 1966. július 1-én a kolhozókban bevezették a garantált munkadijazágt, mégpe­dig az azonos münkát végző szovhozdolgozók díjtételei alapján. Ez egyúttal azt a vitát is föl- elevenítette, hogy hazánkban is az állami gazdaságokban fizetett átlagbérek szintjén kcllene-e be­vezetni a garantált munkadíjazást, úgy, hogy a gyenge termelőszö­vetkezetekben ez lenne a garan­tált minimum, a jobbak pedig természetesen ennél többet fizet­nének. A folyóirat Nemzetközi szemle­rovatában három érdékes írást olváshatunk: A Szovjetunió fél évvel a XXIII. kongresszus után; Napjaink legégetőbb kérdése: Vietnam; összeesküvés Szíria el­len címmel. Kulturális életűnk kérdéseivel foglalkozik Az oktató televízió és A könnyüzenés műfajról című írás. A Társadalmi Szemle novemberi száma a hagyományoknak meg­felelően könyvszemlével zárul. A megrémült autótolvaj Szerdán este ellopták a lon­doni Suzanne Cope asszony kocsiját, amelyben a «egyhó­napos Bartholomew szuny- nyadt magára hagyva. A tol­vaj nyilván csak később vet­te észre, hogy az ellopott ko­csinak : *»utasa« is volt, s ré­mületében autót-babát ottha­gyott. A GYERMEKEK ÖRÖMÉRE A LEGJOBB ASSZONY Két barát beszélget a vonaton. — Az én feleségein a legjobb asszony a világon. Minden este ő húzza le a csizmámat... — Amikor hazajössz a kocsmából? —< Nem. Amikor a kocs­mába akarok menni. HIÁBA... András gazda nagyon szereti a bort, meg is lát­szik az orrán. A komája azonban nem, iszik, és Andrást is agitálja na­gyon, hogy ne igyék. — Ha egy évig csak te­jet iszol, rá sem fogsz többé nézni az italra. — Próbáltam én azt már, de nem használt — le­gyint András. — Mikor próbáltad? — Csecsemőkoromban. Ö CSAK TUDJA —• Tudod, komám — mondja az egyik brigádve- zető a másiknak —, ha én nem vagyok is a brigáddal, mégis mindig tudom, hogy mit csinálnak. — Például most mit csi­nálnak? — Semmit. HUNCUT LÁNY Pannika éppen a libákat eteti, amikor valaki hátul­ról befogja a szemét, és így szól: — Ha nem találod Id előszörre, hogy ki vagyok, megcsökollalc. Erre a kislány azonnal rávágja: •— A francia miniszter- elnök! NYUGODTSÁG A fiatal házaspár mé­lyen alszik, de az alig pár- hónapos gyermekük föléb­red, és éktelenül sírni kezd. Mivel anyja nem tudja lecsöndesitem, föl­kelti az apját: —t— Kérlek, légy szíves, törődj te is a gyerekkel egy kicsit, hiszen a tiéd is. A férj nyugodtan a má­sik oldalára fordul, és ál­mosan mondja: — Hagyj békén, az én részem csak hadd sírjon. (b. 1.) szúrástól A Kaposvári Iparclkk-kiskere’krdelml Vállalat gondosko­dott arról, hogy ródliban ne 'egyen hiány a télen. A 132-es boltba táti nagy és 60 kis karfás ródii érkezett a napokban. Somovvi Nétolat) , **«55rtvTT» «sorion * meCT'' Bizottsága é« a «nrr*ni»y mesrve» Tanáén lapja. Főszerkesztő: WIRTTT LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadta » Snmoev megye» Lapkiadó Vállalat. Kanosváz. Latinka S. u 2. Telnfon is-»n Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött Kéziratot nerr. órzfmk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magv^r Posta. Elő­fizethető a no«** hivataloknál és postiskézbesftőknéí. Előfizetési dft egy hónapra 12 Ft Index: 25067. őszült a Somogy megyei Nyotnda- I ipari Vállalat kaposvári üzemébef*> I Kaposvár* Latiiika Sándor utca fi.

Next

/
Thumbnails
Contents