Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-09 / 264. szám

Diszünnepség Kaposváron a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából Dr• Ajtai Miklós elvtárs ünnepi beszéde — Tisztelt ünneplő kö­zönség! Ked­ves vendégeink! Kedves evtár- sak! Ma negyven­kilenc éve, hogy az Orosz Kommunista Párt és Lenin vezetésével a pétervári mun­kásosztály fegyveres tó­kelése diadal­maskodott, meg­döntötte a ki­zsákmányolok uralmát, és ha­talomra került az orosz prole­tariátus. Negy­venkilenc év már történelmi távlat, és ebben a tör­ténelmi táv­latban minél messzebb ke­rülünk idő­ben a Téli Palota ostromától, annál hatalmasabb méretekben bontakoznak ki ennek az eseménynek kontúrjai és világtörténelmi hatásai. 1917 november elején az orosz forradalmárok elérke­zettnek látták az időt arra, hogy fegyverrel a kézben a nép vegye kezébe a hatalmat. »Az akció halogatása egyértel­mű a halállal« — írta Lenin a Bolsevik Párt Központi Bi­zottságához intézett üzeneté­ben. November 6-án éjjel Le­nin a Szmolnijba érkezett, és személyesen vette kézbe a tó­kelés közvetlen vezetését. A fegyveres felkelés meg­kezdődött Egész éjszaka for­radalmi csapattestek és vö­rösgárdista osztagok vonultak tó a Szmolnijhoz. A Péter— Pál-erőd teljes állománya a bolsevikok mellé állt Ezt kö­vetően — pontosan kidolgo­zott terv szerint — megszáll­ták a telefonközpontot a pos­tahivatalt a pályaudvarokat az állami bankot és a legfon­tosabb intézményeket. A For­radalmi Katonai Bizottság pa­rancsot adott az Aurora cir­kálónak, hogy álljon a földbir­tokosok és a tőkések érdekeit védő Ideiglenes Kormány épü­lete, a Téli Palota elé. Rövi­desen az Aurora ágyúi a bur- zsoá hatalom urainak utolsó menedékére, a Téli Palotára szegeződtek. November 7-én este mar egész Petrográd a forradalmi csapatok kezében volt csak a Téli Palota nem. November 7-én éjszaka megkezdődött a Téli Palota ostroma. Az Auro­ra cirkáló adta meg a jelet az összpontosított támadásra. A vörösgárdisták, a forradal­mi katonák és a matrózok a bolsevikok vezetésével hatal­mas lelkesedéssel, halait meg­vető bátorsággal indultak harcba. A Téli Palota urait védő palotaőrség végső két­ségbeesésében elszántan tüzelt a forradalmárokra, mindez azonban egy pillanatra sem ál­lította meg a roham lendüle­tét A felkelő munkások, a forradalmi katonák és matró­zok hamarosan elfoglalták a Téli Palotát, az oroszországi burzsoá kormány utolsó mene­dékét. Petrográd után Moszkvában is győzött a forradalmi felke­lés. Rövid időn belül diadal­maskodott a forradalom az or­szág valamennyi többi váro­sában, falujában is. Nagy dolgok születtek negyvenkilenc évvel ez­előtt, és az emberiség hő­sei voltak, akik ezt vég- hezvitték. Méltán megilleti őket a köl­tőnek, a mi Ady Endrénknek a szavai: »Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek.« Győzött az Októberi Forra­dalom. jogukba léptek Orosz­országban az ország igazi gaz­dái: a munkások, a doigozo parasztok. A föld egyhatodán létrejött az első szocialista ál­lam. A Nagy Októberi Forrada­lom, amely első percétől kezd­ve alapjaiban rázta meg a világ oly szilárdnak tűnő ki­zsákmányoló társadalmi rend-' szerét, évezredek harcait, vá­gyait és nagyszerű álmait va­lósította meg, öntötte reális formába. Az emberiség írott történelmének legnagyobb ha­ladó elméi, költők, tudósok, forradalmárok harcai, zseniá­lis sejtései, nagyszerű utópiái teljesültek, amikor az orosz munkásosztály a marxizmus tudományával fölvértezve az igaz ügybe vetett megingatha­tatlan hittel fegyvert raga­dott, és győzelmesen vívta meg a nagy csatát a maga ki- zsákmányolóivaL A győzelmes forradalom eredményeként megalakult az első tartós és szilárd munkás- és parasztállam, az első tartós és szilárd proletárdiktatúra. Ez a tény nemcsak az orosz proletariátus ügye, hanem az egész világ proletariátusának, az egész világ népeinek ügye is. Negyvenkilenc év távlatá­ból egyre világosabban bon­takozik ki, hogy a pétervári proletariátus végleges győzel­me egyben a világ proletariá­tusának első nagy győzelme is, amelyet a harcok ég a nagyszerű sikerek sorozata kö­vetett- Ezek a harcok és si­kerek világtörténelmet jelen­tenek, amelyek mind a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom talajából, a pétervári munkások sikereiből bontakoz­tak ki, nőttek naggyá A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója ezért nemcsak a szovjet nép ünnepe, hanem az egész világ proletariátusának ünnepe. Min­den haladó, szabadságszerető nép büszke a Nagy Októberi Forradalom eredményeként létrejött első szocialista ál­lamra: az erős, hatalmas Szovjetunióra, A szovjet népnek és a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak nemcsak az a világtörté­nelmi érdeme, hogy győzelem­re vitte a szocialista forradal­mat, s az ellenforradalmi in­tervenciók, a hitleri fasiszta támadás és a jelenkori impe­rialista támadások ellenére megőrizte a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom vívmányait, hanem az is, hogy tovább fejlesz­tette ezeket a vívmányo­kat, nemcsak a maga ja­vára, hanem a szabadsá­gukért küzdő népek ja­vára is. A Bolsevik Párt már az Ok­tóberi Forradalom győzelmét úgy fogta fel, mint a mun­kásosztály győzelmét a bur­zsoázia ellen a világ egy ré­szén. Ebből az internaciona­lista felfogásból következően mindig és minden támogatást megad a szabadságukért küz­dő népeknek. Szolidaritásával a kapitalista országok harcoló munkásosztálya mellett áll, segíti a szocializmust építő országokat, támogatja a sza­badságukért és függetlenségü­kért küzdő es a oeairéő füg­getlenné vált, gazdaságilag el­maradott országok népeit. A Szovjetuniónak a tudomá­nyok terén elért sikerei, a gazdasági építésben, nemkü­lönben a szocialista tudat, a szocialista erkölcs kialakításá­ban elért eredményei azt bi­zonyítják, hogy az egész em­beriség jövője: a szocializmus. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. kong­resszusán elfogadott elméleti és politikai tételek gazdagítot­ták az egész világ munkás- mozgalmának eszmei, politikai fegyvertárát. A dogmatizmus és a személyi kultusz felszá­molása szárnyakat adott a marxista gondolkodásnak, fel­szabadította a tömegek alkotó kedvét, és megtisztította a szo­cializmus eszméit. Emléknyo­mán vált világossá, hogy a tömegpusztító fegyverek korá­ban a különböző társadalmi rendszerben élő népek békés egymás mellett élése az egye­düli helyes út, amely meg­mentheti az emberiséget egy esetleges világkatasztrófát oko­zó háborútól. Ma már világos, hogy a megváltozott világpo­litikai erőviszonyok a háborút elkerülhetővé teszik. Ezért a Szovjetunió minden fórumon törekszik a békés egymás mellett élés politikájának meg­valósítására, következetesen harcol a béke megszilárdítá­sáért. Kedves elvtársak! Különösen szoros és elsza­kíthatatlan a magyar nép és a szovjet nép barátsága. Né­pünk sorsa széttéphetetlenü l összefonódott a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalommal, a Szovjetunióval. Mi, magyar kommunisták azt valljuk, hogy a kommunista eszmének, ma­gatartásnak a »-választóvize“ a Szovjetunióhoz való viszony. Ez a proletár internacionaliz­mus próbaköve. A történelem tapasztalatai és a jelen aktuá­lis kérdései igazoljál: ezt az álláspontot. Nem vallhatja magát a kommunista eszme hívé­nek az, aki a szovjet ál­lammal, a szovjet párttal szembehelyezkedik. A marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus próbaköve korunkban a Szovjetunióhoz való vi­szony. Ml, magyarok joggal va­gyunk büszkék arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után, 1919-ben ná­lunk, Magyarországon jött lét­re a világ második munkás- hatalma. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság dicsőségét nem halványítja el az, hogy akkor a nemzetköri reakció és a magyar fasiszták összefogá­sának sikerült vérbe fojtania a magyar munkáshatalmat. De 1945-ben ismét a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom által létrehozott Szovjetunió szabadította fel hazánkat a náci-fasiszta uralom alól. De nemcsak szabadságot, nemcsak a független demokratikus fej­lődés lehetőségét kaptuk a Szovjetuniótól, hanem a ször­nyű fasiszta háború által hát­rahagyott romok eltakarításá­tól kezdve az újjáépítés ne­héz esztendeiben — amikor a Szovjetuniónak saját országá­ban is éppen úgy kellett ro­mokat takarítania és újjáépí­tenie, mint nekünk — számít­hattunk a Szovjetunió gazda­sági segítségére éppúgy, mint a szocialista építés gazdag ta­pasztalatainak átadásában. Tíz évvel ezelőtt válságos óráit élte népünk. Fenyege­tett a kapitalizmus restaurálá­sa, és a régi világ urai izga­tottan várakoztak hogy visz- szakerüljenek a történelem ál­tal elsodort trónjaikra. Fe­nyegetett a hazánk földjén meginduló pusztító háború ve­szélye. Vészterhes napjai vol­tak ezek sokat szenvedett né­pünknek, nemzetünknek. Sikerült úrrá lennünk a ba­jon, levertük az ellenforradal­mat. És ismét a hű barac, a Szovjetunió állt mellettünk fegyveres segítséggel, és szov­jet emberek áldozták életüket a magyar népi hatalom meg­védéséért. A néphatálom ma hazamé­ban szilárd, biztos alapokon nyugszik, és népünk szabad­ságban él. Fel számoltuk a dogmatikus saektarianizmust. a revizionista tamadast. A párt által megteremtett őszin­te légkör, a valóságos helyzet­ből kiinduló kommunista poli­tika biztosítja, hogy népűnk a párt köré tömörül, és cselek­vőén támogatja azt Pártunk VIII. kongresszusa megállapította: társadalmunk egységesebbé vált Megvalósulóban van tör­ténelmünk nagyjainak leg­szebb álma: a magyar nép egysége a szocializ­mus talaján. A szocializ­mus alapjainak lerakása jelentős mérföldkő a szo­cialista nemzeti egység ki­alakítása útján, mert nincs többé olyan társa­dalmi ellentét, amely meg­bonthatná népünket Nagy cél áll előttünk, a magyar nép kö­zös ügye, a szocializmus teljes felépítése. Kedves Elvtánsak! Pártkongresszusra készü­lünk. A magyar kommunisták most megvitatják munkájukat, terveiket Számot adnak az el­múlt négy évről, sikereikről, gondjaikról. Abból, amat ta­pasztaltak, levonják következ­tetéseiket a tennivalókra, a jö­vőre. Politikánk iránya helyes, eredményes, nem a változtatás van napirenden, hanem a foly­tatás, az újabb lépcsőfokok, a fejlődés legjobb útjai, formai. Mi, magyar kommunisták úgy gondoljuk, hogy amat él- értünk, és amit terveztünk, nemcsak a mi ügyünk, nem­csak a magyar nép ügye, ha­nem része a nemzetközi mun­kásmozgalomnak, a nemzetkö­zi haladás ügyének is. Ez fo­kozza felelősségünket, segíti munkánkat Kedves elvtársak! A mai nemzetközi helyzet uralkodó vonása az amerikai imperializmus véres agresszió­ja a vietnami nép ellen. Ez a háború korunk szégyene, a vi­lágbéke legsúlyosabb fenyege­tő veszélye. Nem kétséges, hogy erősödnek világszerte és magában az Amerikai Egyesült Államokban is azok az erők, és hallatják szavukat, amelyek ellenzik a szégyenteljes, véres agressziót Ezt tükrözi az ENSZ vitája is, ahol a felszó­lalóknak több mint kétharma­da ítélte el az USA kegyetlen, népellenes tetteit. Hazánk is — erejéhez mérten — minden fórumon és minden alkalmat felhasználva fellép az agresz- srió megszüntetéséért, és köve­teli a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszió azonnali és föltétel nélküli megszüntetését. Külpolitikánkat alapvetően meghatározza, hogy hűek va­gyunk a szocialista világrend­szerhez, a Varsód Szerződés­hez. Ez biztosítja, hogy csorbí­tatlanul megőrizzük állami szirverenitásuníkat, és békében építhetjük hazánkban a szo­cializmust. Küzdünk a szocia­lista országok erőinek növe’é- séért, a proletár internaciona­lizmus szellemében ápoljuk a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. Kedves elvtársak! Társadalmi rendszerünk azo­nossága, céljaink és érdekeink közössége elszakíthatatlan szálakkal fűz bennünket a Szovjetunióhoz. Pártjaink évtizedekre visz- szatekintő testvéri kap­csolatait még szorosabb­ra fűzi a teljes egyetér­tés, a XX. és XXII. kong­resszus, az I957-es és 1960-as moszkvai nyilat­kozatok elveihez való kö­vetkezetes ragaszkodás. Engedjék meg, hogy ma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója al­kalmából valamennyiünk ne­vében forró testvéri szeretet­tel köszöntsem barátunkat, nagy szövetségesünket, a 49. születésnapját ünneplő hatal­mas Szovjetuniót, a kommu­nizmust építő testvéri szovjet népet, a Szovjetunió Kommu­nista Pártját és annak Köz­ponti Bizottságát; hogy az önök nevében is üdvözöljem a világ valamennyi velünk együtt ünneplő kommunista pártját. ÉS' befejezésül idézzük ismét a költőt, Ady Endrét: »Vörös csillag, ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye« — mondatta befejezésül Ajtai elvtárs. Németh Ferenc elvtérs ez­után bejelentette, hogy Ny. G. Koritkov elvtárs kíván szólni a díszünnepség részvevőihez. Ny. G* KorHkov elvtárs felszólalása Drága ma­gyar barátaim, kedves elvtár- sek! Engedjék meg, hogy a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság és a kalinyini terü­let dolgozói ne­vében fonó szeretettel üd­vözöljem önö­ket s önökön keresztül Ka­posvár és So­mogy megye népét. Mi, szovjet embe­rek jód tudjuk, milyen hatal­mas sikereiket ért el a magyar nép a szocializ­mus építésé­ben. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocia­lista hatalom éveiben Ma gyár ország fej­lett ipari országgá vált. A szovjet emberek együtt örül­nek a testvéri magyar néppel sikereik láttán. Örömmel tölt ed bennünket az a tény is, hogy Magyarország tekintélye az utóbbi években nagyon megnövekedett. Igen lényegesnek tartjuk, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt az SZKP- val együtt a marxizmus— A díszünnepség részvevőt leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus talaján áll. Drága barátaink! A szovjet és a magyar küldöttségek köl­csönös láogatása elmélyíti né­peink barátságát. Tapasztala­tokat cserélünk a gazdasági és a pártmunkában. Ma arról számolhatok be önöknek, hogy a szovjet nép az SZKP veze­tésével a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére ké­szül, és nagy munikasikereket ér el. Az új ötéves terv biz­tatóan kezdődött országunk­ban -y mondatta Koritkov elv­társ, majd a Szovjetunió ipa­ri, mezőgazdasági, tudományos és kulturális fejlődéséről be­szélt. Ezután így folytatta: — Népeink barátságát a fa­sizmus elleni harcban kiöm- löt vér pecsételte meg. Most a magyaT és a szovjet nép szin­tén egységesen harcol az ame­rikai imperialisták szennyes vietnami háborúja ellen. Ma már nem olyan időket élünk, hogy az imperialisták büntet­lenül Játszhatnak a népek sor­sával; céljaiknak útját állja a szocialista világrendszer. Éljen a szocialista világrend- szer! Legyen a magyar és a szovjet barátság örök és meg­bonthatatlan! Éljen a világbé­ke! — fejezte be felszólalását Koritkov elvtárs. A díszünnepség Németh Fe­renc elvtárs zárszavával, majd az Iníemacionálé hangjaival fejeződött be. Ezután ünnepi műsor követ­kezett.

Next

/
Thumbnails
Contents