Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Somogyi Néplap-7' :m%mp Mrr.vri ^• ?;QtTr-’A E5>A mcwe1 tanács lapja

„A KÖLTŐKRE JELENTŐS FELADAT VAR...

Október 19-től 24-ig Költészet Napjai Budapesten címmel európai költőtalálkozót rendeztek hazánkban. Az egyre gyarapodó nemzetközi költőtalálkozók egyik jelentős állomása volt a budapesti. A hazánkban megrendezett találkozó azt is jelenti, hogy a magyar költészet elismert lett Európa-szerte, mind a korábbi, mind a mai.

A Költészet Napjai Budapesten találkozó rendezvényein részt vett Takáts Gyula József Attila-cLíjas költő

is. Ebből az alkalomból kerestem föl múzeumi dolgozó- szobájában.

— Milyen hangulat teremtődött Európa költői között a beszélgetéseken, tanácskozásokon?

— 18-án a Hungáriában fogadással kezdődött a találkozó, és 19-én hangzott el az első előadás. Mintegy száz külföldi költőt hívtak meg; a franciák közül jöttek el a legtöbben, aztán a szovjetek, majd a románok, olaszok. Igen barátságos hangulat, megértés jellemezte mindvégig a költőtalálkozót Egyúttal azt is lehetne mondani, hogy meghittek voltak a beszélgetések. A részvevők közül többen jártak mór máskor is Magyarországon, s ez is hozzájárult a jó hangulathoz.

— Milyen lényeges kérdésekről tárgyaltak a részvevők?

— A költőkre jelentős feladat vár. Ezt mindnyájan elmondták, és ez a gondolat mindnyájunkat áthatott. Az Európában megrendezett költői konferenciák is ezt a tételt bizonyítják. A költő szava mind több emberhez jut el, a költészet tábora állandóan tágul. A technika századában az emberek szívesen fordulnak a költészet felé.

A találkozón jelentős előadások hangzottak el. Elsőnek Illyés Gyuláét említem, a költészet egyetemességéről és nemzetköziségéről beszélt. Remek hozzászólások is kapcsolódtak hozzá. Sok szó esett a műfordításról. A nemzetek egymáshoz való közeledését is jelenti ez a tény. Itt különböző felfogások csaptak össze. Műfordítói ars poeticák hangzottak el szinte minden előadás, hozzászólás során. A franciák, a jugoszlávok és a lengyelek hozzászólásai voltak a legértékesebbek. Sőtér István Magyar költészet és európai költészet címmel tartott érdekes referátumot. Ehhez jelentős kiállítás is készült a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében. Sőtér előadásának az volt a lényege, hogy a nagy magyar költők egyben jelentős európai költők is.

•— Mindebből kitűnik, a költészet felelőssége megnőtt korunkban. Izgalmas századunk ezer kérdésére kell választ adniuk a költőknek. De mikor nem volt így? A találkozón részt vevő költők milyen reményei búcsúztak el egymástól?

— Optimista hangulatban búcsúztak el egymástól a részvevők. Azzal, hogy folytatni kell ezeket a tanácskozásokat nemcsak Magyarországon, hanem más államokban is. Mert túl a személyes ismerkedéseken ezeknek a tanácskozásoknak a haszna a boldogabb kor felé is visz bennünket. A részvevők abban hittek, amit a líra pozitiven adhat Hittek a költészetben.

— Személyes élményei közül elmondana egyet?

— Személyes élmény volt az, hogy találkozhattam azokkal a neves költőkkel, akiket eddig csak műveiken keresztül ismerhettem. Talán legkedvesebb élményem mégis a Forbát Imrével való találkozásom. Ö a csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Üdvözletét küldi a somogyiaknak, miyel ez a megye a szülőföldje.

— Tudomásom szerint a balatonfüredi irodalmi esten ön is olvasott föl verseiből.

— Illyés Gyula, Juhász Ferenc mellett én is felolvastam egy versemet. A Ragyogj, messze fénylő címűt

Horányi Barna

KUN BÉLA EMLÉKMŰVE

November 20-án a Kun Béla tér?n leplezik le Olcsai Kiss Zoltán legújabb alkotását, Kun Béla emlékművet. A mestert szoros emlékek fűzik a kommunista mozgalomhoz. 1915 tavaszán mint főiskolás vonult be katonának, s még abban az évben fogságba esett Galíciában. A forradalom

kitöréséig a fogolytáborban ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, s mint egykori hadifogoly az internacionalista század katonája lett. Szibériában, majd 1919- től a közép-oroszországi frontokon

harcolt a szovjet Iktatom győzelméért. 1921 őszén Bécsbe emigrált, később Párizsban élt 1945-ig. A felszabadulás után az első vonattal érkezett Budapestre. 1958-ban a Kerepesi temetőben felállított Mártír-emlékművéért Kossuth-díjat kapott.

A képen: Olcsai Kiss Zoltán a Kun Béla térre készülő háromalakos kompozíció egyik alakját, Kun Bélát mintázza.

Sikeres háromnegyed év

Ülést tartott

az országf^ailési képviselők megyei csoportja

Tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának nagytermében tartották meg csoportülésüket megyénk országgyűlési képviselői. Az ülésen részt vett Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Szigeti István, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára, dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyetitase is. Országgyűlési képviselőinket és a meghívottakat Bognár József, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte.

A megnyitó után dr. Németh Sándor, a megyed tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Az előadó szerint a megyénk tez-ed- ben évente 12—14 millió forintot kitevő szociális, kulturális alap egy részét még mindig nem rendeltetésének megfelelően használják fel.

— Jelentős összegek apró- zódnak el évente a betegek, öregek segélyezésére, mígszoTermelési tanácskozásokon beszélték meg a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál, hogyan dolgoztak az év elmúlt időszakában, hogyan teljesítették terveiket.

A vállalat boltjai I—III. negyedévi áruforgalmi tervükéi; 22 267 000 forinttal túlteljesítették. Különösen a Balaton-parti üzletek értek el szép eredményt: 17,2 százalékkal árusítottak többet a tervezettnél. A forgalmi terv túlteljesítésével egyidejűleg növekedett az egy dolgozóra jutó forgalom is. A múlt év azonos időszakában egy vállalati dolgozóra 34 000 forint havi forgalom jutott, most pedig ez 42 000 forintra nőtt.

Jól gazdálkodtak a költségekkel is kilenc hónap alatt,

s többleteredményük eddig 1 298 000 forint.

Mind az áruforgalmi terv túlteljesítéséhez, mind pedig a többleteredményhez hozzájárult a dolgozók kongresszusi munkaversenye.

Nyolcvanhárom üzlet kollektívája tett felajánlásokat a pártkongresszus tiszteletére, s munkájuk nyomán 9 000 000 forinttal nőtt a forgalom.

A SÉV emellett új kereskedelmi formák alkalmazására is gondol. Bevezették már az előrendelést és a házhoz szállítást, s nagyobb üzemekben és hivatalokban pedig munkahelyi előrendelésre tértek rá. Az év utolsó negyedében tovább növelik a szolgáltatások számát, több üzletben állítanak föl mák- és diódarálókat, a húsboltokban pedig húsdarálókat.

Börtönbe került a déli Balaton-part réme

Bánki Horváth Péter buda- lesti lakos néhány fiatalkorú »arátja előtt fölcsillantotta a yors meggazdagodás lehetőégét: balatoni kalandra in- útálta őket, és a fiatalok labozás nélkül nyomába sze- [ődtek. Autóstoppal a Bala- on-partra utaztak, és több lapon át csak azt figyelték, lol van alkalmas villa vagy íy araló, amely eit kifoszthat- lámak. Bánki Horváth Siófo- :on megtudta, hogy egy arms két hónapra külföldre uta- ®tt. Három társával a villát élnyitotta — a szomszédokat tzzal ámította, hogy az orvos iket bízta meg a villa védel- nével —, és most már ide izállították a lopott holmikat. Időnként Tihanyba is átmentek fosztogatni, majd a strandokra specializálták magukat. Balatonföldvárról egyetlen délelőtt kilenc táskarádiót loptak el. Bánki autózni is szeretett, ezért lopott autókkal gyakran száguldozott a Flüaton körül.

Egy éjszaka aztán kiköltöztek az orvos házából, és minden mozdítható értéket elvittek magukkal. Amit nem tudtak elvinni, azt összetörték.

A Fővárosi Bíróság sorozatos fosztogatás, lopás és jogtalan használat miatt Bánki Horváth Pétert jogerősen három és fél évi szabadságvesztésre ítélte. A fiatalkor úakki- sebb-nagyobb büntetésben részesültek.

A lullai lovas postás

A tabi postahivatal előtt minden reggel megjelenik egy fiatalos mozgású postás, hol motorkerékpárral, hol pedig biciklivel, hogy fölvegye a lullaiak postáját.

Bárány István 13 éve postás Lullán, ebben a kis el- . dugott községben, és egyike a legjobb kézbesítőknek. Jelenleg még földút köti össze a községet a járási székhely- lyel, amely ha megázik, járművel szinte járhatatlan lesz. Ilyenkor az idős postás felpattan lova hátára, és így hordja szét a leveleket Lullán és Kisecsenyben, Jabán és a Szöllőhegyen. Körzete nagy, naponta 28—30 kilométert kerekezik, lovagol és gyalogol, de a posta mindig idejében, pontosan megérkezik. Ha beáll a tél, és leesik az első hó, már lovon is veszélyes a közlekedés, annyira csúszik az út; egy-egy hózivatar után pedig reggeltől estig járkálni a térdig érő hóban bizony nem gyerekjáték. De a Daru, a hűséges kanca méltó társa az idős postásnak. Bárány bácsinak ő a »munkaeszköze-«, és nemcsak gazdája, hanem az állam is megbecsüli. Havi 600 forint »kilométerpénzt«« fizetnek a postásnak, hogy a Daru mindig' ereje teljében hordozza a leveleket.

A lovas postást jól ismerik a környéken. Ha feltűnik a szürke hátán, örömmel üd- vözlik őt nemcsak körzetének híreket váró lakói, hanem a tabiak is. összeszámoltam, hogy mennyit gyalogolhatott, lovagolhatott az elmúlt 13 esztendő alatt. A szám megközelíti a 120 000 kilométert, j Bárány bácsi már - nem mai legény. Szeretne bekerülni a járási székhelyre dolgozni, mert nem bírja már . a fárasztó gyaloglásokat, a j lovaglást. 13 esztendő után ; »nyugdíjba«« készül a Daru is, mert Tabon már nincs szükség a derék hátasra.

& a

ciális beruházásokra alig-alig fordítanak valamit — mondta az előadó. — Pedig az öregek napközi otthonainak létrehozásával, az óvodák, a napközi otthonok támogatásával, bővítésével sokkal előbbre jutnának.

A szövetkezeti tagság magas átlagéletkora bizonyos mértékig indokolja a szociális-kulturális alapnak főként szociális célokra való félhasználását, de a következőkben föltétlenül többet kell fordítaniuk kulturális célokra is a termelőszövetkezeteknek.

Dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se az öregek napközi otthonainak helyzetéről számolt be.

— Mivel megyénk tsz-tagsá- gának körülbelül negyven százaléka hatvan éven felüli, az öregek nagy száma miatt egyre több a gondozásra váró ember — mondta Várkonyi elvtárs, majd hangsúlyozta az öregek napközi otthonának előnyeit a szociális otthonokkal szemben. Ezek a napközi' otthonok ugyanis helyben vannak, s az idős emberek még saját házuk táján is dolgozhatnak. E nyilvánvaló előnyei mellett fenntartásuk is összehasonlíthatatlanul kevesebb költséget igényel. Beszámolója végén népmozgalmi kérdésekkel foglalkozott a megyei tanács vb-elnokhelyettese.

A beszámolókat vita követte. Felszólalt Lösönczi Pál földművelésügyi miniszter is. A föltett kérdésekre a miniszter és Bognár József képviselő válaszolt.

Délután a göllei és a so- mogyvári öregek napközi otthonát látogatták meg megyénk képviselői és a meghívottak.

tíeszélui vagy hallgatni?

Az állatok gyűlésén a majom és a róka folyton fecsegett.

A medve megkérdezte az oroszlánt:

— Ezek miért szónokolnak olyan sokat?

— Nem ők beszélnek, hanem a hiúságuk — hangzott a válasz.

Az elefánt megjegyezte:

— Megfelelő körülmények közit hallgatni: hiba. Nem megfelelő körülmények közt beszélni: bűn!

A tücsök karrierje

Az állatok zenekarába a tücsköt szerződtették primhegedüsnek. Néhány tehetségére büszke önjelölt sértődötten kérdezte a rókától, a karmestertől, hogy miért éppen a tücsökre esett a választás.

— Azért, mert príma hegedűs — hangzott a felelet —, és akár egész éjjel bírja szusszal.

— De mindig ugyanazt a nótát húzza! — mondották erre a mellözöttek.

— Nem tesz semmit, éppen az az én nótám — válaszolt a róka.

F... f

Az autóklubban hangzott el:

— Ha a gépkocsik száma ilyen gyorsan növekszik, akkor száz kilométerenként kell egy autómotelt építeni.

— S ötven kilométerenként egy kórházait.

* • *

Az egyik francia városkában két szomszédasz- szony beszélget egymással:

— Igaz, hogy a fia a szemben lévő kereskedő lányát veszi feleségül?

— Igen, mi mindent nála vásárolunk.

* * *

A színházigazgató a darab szerzőjéhez:

— Hallja a kiáltozásokat? Kérem, menjen ki a függöny elé, a közönség látni akarja önt!

— S nem tudná megmondani, hogy mi célból?

» » *

Mama a kisgyermekéhez:

— Nagyon kérlek, ne húzd a macska farkát.

— Anyu, nem én húzom. ö húzza, én csak fogom.

* * *

Egy csinos kislány várakozik az autóbuszmegállóban. Váratlanul egy gyönyörű személygépkocsi áll meg mellette, s tulajdonosa mosolyogva mondja neki:

— Tessék beszállni, én leszek az autóbusz.

Látva a kislány ingadozását, így folytatja:

— Ne féljen, gentleman vagyok.

A kislány így váviaszol:

— Ezért inkább az autóbuszt választom.

— Tizenötmilliós saját vagyona van a nagyatádi földművesszövetkezetnek. A múlt év végén kétmillióval kevesebb volt ez a szám.

— Üttörők kongresszusi felajánlása, ötezer nevezési ajándékot készítettek és mintegy kétezer nemes tettet hajtottak végre megyénk úttörői a megyei pártértekezlet és a IX. pártkongresszus tiszteletére.

— Jól halad a cukorrépaszerződtetés. A Kaposvári Cukorgyár megbízottai már 16 232 hold cukorrépa termelésére — az összterület 97.2 százalékára kötötték szerződést. Az országos arány jelenleg 70 százalék.

Somogy' Nétolat)

4; MS7VT1 Snmoi'i meevp;

Bizottsága é« 9 5nw«vrv megyei Tanára lapja.

Főszerkesztő s WIRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. 2- Telefon t5-19. 15-11.

Kiadja a Somogy megyei Lankadó Vállalat. Kaposvár, Latlnka S. ti. 2. Telefon 15-1G Felelős kiadó: Szabó Gábor.

Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza, verie^zfl: a Magvar Posta. Előfizethető a helvi nostabi^atalokná) és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra l? Ft Index: 85067.

Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinka Sándor utca 6.