Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

Péntek, 1966. november 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gyümölcsöző évtized E gy évtizede, 1956. ok­tóber 23-án fegyveres ellenforradalom tá­madt hazánkra, veszélybe so­dorva népünk szabadságát, az ország függetlenségét, a népi hatalmat, a dolgozók 1945-töl 1956-ig megalkotott forradalmi vívmányait, egyszersmind a vilégbókét is. Az imperialista hidegháborús kalandorok, a nemzetközi reakció legvesze­delmesebb erői azt akarták el­érni, hogy Magyarország ki­szakadjon a szocialista világ­rendszerből, és ezzel a szocia­lista tábor meggyengüljön. Sú­lyos háborús válság alakult ld e kalandor lépés következté­ben. A nemzetközi reakció mindenekelőtt a hazad reakció maradványaira és egyes meg­tévesztett rétegekre, köztük fiatalokra támaszkodott, és ar­ra számított, hogy a tisztán lá­tásukban megzavart tömegek nem lesznek képesek megaka­dályozni aljas terveit. De ezek ® sötét erők elszámították magukat. Másít, tíz év elmúltá­val emlékünnepségeket szer­veztek a világ különböző sar­kaiban, és semmiféle szemfor­gatás sem palástolhatta a va­lót: az 1956-os magyar ellen­forradalom leverésével ök buktak meg, magukat és vesz­tett ügyüket gyászolják. S zabadságunk, szocia­lista népi hatalmunk, sok-sok vívmányunk, békénk volt a tét 1956-ban. De történelmünknek ebben a vál­ságos pillanatában Kádár Já­nos elvtárs vezetésével harci sorokba tömörültek a magyar kommunisták, megszervezték az MSZMP-t, életre keltették a forradalmi munkás-paraszt kormányt, mozgósították a dol­gozó népet megmagyarázva, hogy milyen óriási veszélybe taszították az ellenforradalmá- rck; fegyverbe hívták a mun­kásság legjobbjait, és kemény harcban győzelemre vezették a magyar népet az ellenforrada­lom fölött. Győzött a nép, és győzött a proletár internacio­nalizmus nagyszerű eszméje. A dolgozó emberek saját tö­rekvéseiket látták viszont az új vezetés programjában. He­lyeselték, hogy erélyesen fel­számolja az ellenforradalom maradványait, határozottan le­számol a személyi kultusz éveiben elkövetett hibák kö­vetkezményeivel, eltökélten ér­vényt szerez a szocialista tör­vényességnek, és alkotó össze­fogásra hív a szocialista célok­ban egyetértő valamennyi ha­zafit, hogy az egész nemzettel összeforrva oldja meg az or­szág nagy gondjait. A dolgozó tömegek bizalommal és tettek­ben megnyilvánuló támogatás­sal válaszoltak erre a politiká­ra A párt és a kormány, vala­mint a dolgozó tömegek közös harca eredményezte, hogy az ellenforradalom rövid idő alatt visszaszorult, és az ország, amely 22 mülárd forintnyi kárt szenvedett, gyorsan talpra állt. Más testvéri országokkal együtt ebben is nagy segítsé­günkre volt a Szovjetunió, amely a fegyveres ellenforra­dalom leverésében felbecsül­hetetlen értékű támogatást nyújtott népünknek. J jlgos, küzdelmes, de eredményes évtized áll mögöttünk. Népünk dere- kas munkája nyomán nagy al­kotások születtek; csak az utóbbi öt évben egymillió em­ber költözött új lakásba, vá­rosaink és falvaink megszé­pülték, az egész ország a mo­dem fejlődés jegyeit viseli: nem dolgoztunk hiába. Megfontolt, reális gazdaság- politika útján haladtunk elő­re, terveink, céljaink lelkesí- tőek és megvalósíthatók. Ter­melőeszközeink korszerűbbek; gazdaságosabban termelünk, mint korábban. Tíz év alatt, több mint kétszeresére nőtt ipari termelésünk, átlagosan évi 4,5 százalékkal emelkedett a termelékenység, ezzel fedez­tük a termelés növekedésének mintegy kétharmadát. 1905- ben a lakosság két és félszer annyi mosógépet, másfélszer annyi motorkerékpárt, hat és félszer annyi hűtőszekrényt és csaknem nyolcszor annyi tele­víziókészüléket vásárolt, mint 1960-ban. Sorsdöntő forradalmi válto­zás történt falvaink életében: mezőgazdaságunk szocialista útra tért, s ezzel egész nép­gazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok. A nagy átalakulás megrázkódtatás nél­kül ment végbe, sőt közben még emelkedett is a mezőgaz­dasági termelés. Azóta mind társadalmunk, mind a pa­rasztság nagy erőfeszítéseket tett, hogy a termelőszövetkeze­tek korszerű, termelékeny nagyüzemekké épüljenek ki. Az elmúlt évtizedben mintegy 40 százalékkal nőtt a paraszt­ság egy főre jutó reáljövedel­Tíz év alatt a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 68,6 százalékkal nőtt, s noha a fogyasztás ez idő alatt számottevően emelke­dett, mégis kétszeresére nőtt a takarékbetét-állomány. Nagy vívmányunk, hogy a társada­lombiztosítást a lakosság 98 százalékára kiterjesztettük. 1965-ben már 1,1 millió nyug­díjasnak 7,7 milliárd forint nyugdíjat folyósított az állam. A következő években még gyorsabban alkarunk előreha­ladni, a növekvő termelés alap­ján tovább javítva a dolgozók életkörülményeit. Ehhez te­remt alapot a gazdaságirányí­tás új rendszere, amelyet 1968- tól vezetünk be. Amit e tíz évben az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, a közokta­tásban, a tudományban, a Köz­egészségügy fejlesztésében, az életszínvonal emelésében el­értünk, azt a bizonyosságot nyútja, hogy helyes utunkon továbbhaladva minden célun­kat valóra váltjuk. /\ szocialista építésben “ * tíz év alatt kivívott anyagi fejlődésnél semmivel sem kisebb értékű az a válto­zás, amelyet dolgozó népünk öntudatának, műveltségének, tájékozottságának, önbizalmá­nak fejlődésében mérhetünk. Igazán elmondhatjuk a költő­vel, hogy ez már »másfajta nép, másfajta raj«... A nép gazdává nőtt saját hazájában. Az emberek magukénak vall­ják a köz ügyeit. Bírálják, ami még nem kielégítő, egyszers­mind nöttön-nő felelősségérze­tük az ország minden közös dolga iránt. Jól érzik magu­kat országunk szabad, egészsé­ges légkörében, amelyben mindjobban kiteljesedik a szo­cialista demokratizmus. Tíz év munkájával és ered­ményeivel hazánk nagy meg­becsülést szerzett határainkon túl is. A szocialista testvér- népek úgy tekintenek orszá­gunkra, mint közösségünk szi­lárd és hűséges tagjára. S kí­vülük is minden nemzet elis­meréssel és tisztelettel viselte­tik a Magyar Népköztársaság iránt, amelynek tekintélye nöt- tön-nő a nemzetközi élet leg­különbözőbb fórumain. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép tiszteletétől övez­ve vezeti társadalmunkat a szocialista jövőbe. A párt po­litikája találkozik az emberek nagy többségének igazságérze­tével, egybevág a józan és be­csületes közgondolkodással, meleg, emberiessége, a dolgo­zók iránti megértés és figyel­mes törődés szelleme egész életünket áthatja. Ez a politi­ka határozott, céltudatos, és semmi másra nincs tekintet­tel, csak a dolgozó nép érde­keire. A párt együtt vitatja és oldja meg az ország problé­máit a dolgozó néppel. Haladá­sunk fő erőforrása a pártnak a dolgozó tömegekkel való ösz- szeforrottsága. Pártunk tagjai a nép szolgá­latát vallják hivatásuknak és munkájuk értelmének. A kom­munisták, akik együtt nőttek a feladatokkal, megszerezték népünk tiszteletét és elismeré­sét. Szilárd elhatározásuk, hogy ezentúl is odaadással harcolnak a párt és a dolgozó nép eggyé ötvöződött ügyéért, és az élet minden területén erősítik sikereink biztosítékát: a párt vezető szerepének érvé­nyesülését. Népünk mélységes bizalmával és szeretettével tisz­teli meg pártunk Központi Bi­zottságát és első titkárát, Ká­dár János elvtársat, akinek egyénisége és munkája elvá­laszthatatlanul összeforrt ez­zel a tízéves, történelmi jelen­tőségű korszakkal. November végén összeül pártunk IX. kongresszusa, és megvitatja: hogyan. folytassuk és fejlesszük tovább az eddig követett, egész népünk helyesléséitől és cselekvő támogatásától kísért politikánkat az új követelmé­nyeknek megfelelően és a kö­zös munkával megteremtett jobb föltételekre építve. A part és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány tízéves tevé­kenységének mérlege gazdag, kiváltja népünk elismerését. Valóban: a céltudatos, ingado­zástól mentes, következetes, tudományos megfontolásokon nyugvó és mindenkor a dolgo­zó tömegek életerejére támasz­kodó vezetés szerepe és érde­me rendkívül nagy mindabban, amit kivívtunk magunknál:. A párt és a kormány viszont — mint mindig — most is hang­súlyozza: a tömegek saját sor­suk kovácsai. Az életkörülmé­nyek alakulásában azoké a döntő szerep, akik a munka- padoknál, a földeken, a terve­zőasztaloknál és mindenütt az élet javait termelik, előteremt­ve a fejlődés, a népjólét esz­közeit. Egy szorgos, sikeres év­tized mérlegét lezárva azzal a gondolattal indulhatunk to­vább, hogy amilyen a mun­kánk, olyan lesz a jövőnk. Iparcikk-kiállítás és műsoros divatbemutató A Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi V általat no­vember 5-én délelőtt árube­mutatót és kiállítást rendez Barcson, a művelődési ház nagytermében. Bemutatják a legújabb női, férfi- és gyermekkonfekció- divatot, cipőket, fehérnemű­ket és kötött árut. A vegyes iparcikkekből elektromos ház­tartási gépeket, műszaki és vil­lamossági árukat, ezenkívül pedig üveg-, műanyag tárgya­kat és játékokat mutatnak be a járás lakóinak. Vasárnap délután a mozi he­lyiségében műsoros divatbe­mutatón ismertetik meg Barcs lakóival a legújabb férfi-, női és gyermekru'hadivatot. A kiállítás november 7-ig tekinthető meg. AZ EGESZ MEGYE ter­melőszövetkezeteiben beszéd­téma volt a mosdósi Alkot­mány Tsz versenyfelhívása. Majd minden közös gazdaság­ban megvitatták a mosdósi szövetkezet kommunistáinak felajánlását. A szomszédok és az itteni talajviszonyokat is­merő távolabbi falvak tsz-ve- zetői, mezőgazdasági szakem­berei nem titkolt hdtetlenke- déssel tárgyalták a mosdósiak- nak azt a vállalását, hogy a megyei pártértekezlet tisztele­tére október 28-ra elvetik az őszi gabonát. Ilyen vélemények hangzot­tak el: — Azt elhisszük, hogy sziv- vel-lélekkel dolgoznak, de eső nelkü1 azon a talajon lehetet­lenség teljesíteni a. vállalást. Egy másik: — Kizárt dolog, hogy végez­zenek akkorra. Mosdóson ilyen még sohasem fordult elő. A mosdósi Alkotmány Tsz tagjai, kommunistái azonban rácáfoltak a hiteüenkedőkre. s olyat tettek, ami ebben a fa’u- ban »-még sohasem fordult elő«: október 23-án végeztek a~ őszi gabona tetősével, öt nap­pal a vállalt határidő előtt. A megyei pártértekezlet szü­netében mondta a barcsi járás A nagymamák brigádja. egyik szövetkezetének elnöke: »Ebben a faluban biztosan vannak hősei az őszi hétköz­napoknak ...« AZ ŐSZI HÉTKÖZNAPOK HŐSEIT keresem most. Azo­kat, akik legtöbbet teltek. Bernáth Ferenc tsz-elnök nem szereti a nagy szavakat, s ezt mondja: — Nem történt nálunk sem­mi különös. Minden ember megtette a magáét. A trakto­rosok is, a fogatosok is meg az asszonyok is... Még a munkaverseny első napján beszélgettem Révész Dezsővel, a szövetkezet párt- titkárával. Ezt mondta: — Mindenkire számíthatunk. Nálunk szorgalmasak az em­berek. Követelik a munkát. Ketten a hősök közül. De nemcsak az volt a lénye­ges, hogy idejében végezzenek, hanem az is, hogy kiváló mi­nőségi munkát hagyjon maga után minden gép, minden em­ber. A szövetkezet elnöke még a tavasszal tette ezt a kijelen­tést: »Szavamra mondom, én ebben az évben nem kérek esőt.« Nem is kapott. Volt olyan tábla, amit ötször kellett gyűrűshengerezni, mert jó ágyba akarták tenni a gabona­magot. A traktorosok éjt nap­pallá téve dolgoztak. Az elnök neveket sorol: — Szűcs József, farkas Já­nos, Paál József, Hajcsár Ba­jos, Gál József, Bimbó Dezső traktorosok és Kordély Lajos szerelő minden elismerést megérdemelnek. Róluk való­ban el lehet mondani, hogy sokat tettek. És azt is, hogy vé­gig becsülettel helytálltak. — És az asszonyok? — Ez a kérdés egy kicsit ne­hezebb ... — Miért? — Hát... Tűnődik, hogy mondja-e, az­tán folytatja a megkezdett mondatot: — Azért, mert nálunk nem — Miért nem lehet? Bizo­nyos, hogy az asszonyok Kö­zött is vannak kiváló dolgo­zók, és olyanok is, akik többet tehettek volna. — Az asszonyokat csak egy csoportba lehet sorolni — szö­gezi le határozottan az elnök. — Melyikbe? — A legelsőbe. Kivétel nél­kül minden asszonyt az első osztályba. A legjobbak közé. .. A MAJOR GÉPMŰHELYE ELŐTT két gép zakatol. Far­kas János és Bimbó Dezső traktorosok nyeregben ülve váltanak néhány szót. — Nehéz ez az ősz? Farkas János válaszol: — Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy könnyű volt. Gyak­ran kezdtem éjjel kettőkor, és csak másnap éjjel tizenegykor kerültem ágyba. De azt hi­szem, minden szövetkezetben ezt csinálták a traktorosok. Nincs is ebben semmi külö­nös. Hiszen azért vagyunk traktorosok. Pihenni ráérünk majd akkor is, ha már hótaka­ró alá kerül a határ. Társa helyeslőén bólint: — Ügy van, ahogy János mondja. Pihenni ráérünk majd a télen is. A műhelyben Szűcs József javítja a gépét. / — A vetés közben jöttünk rá, hogy ez a masina túlságo­san jó étvággyal eszi az olajat. A kérdésre ezt válaszolja: — Tudtuk, hogy fontos do­logról van szó. így nem eshe­tett hiba. Meg aztán szeret is dolgozni mindenki. A MŰHELLYEL ÄTELLEN­BEN dolgozik a nagymamák brigádja. A brigád legfiata­labb tagja is túl van már a hatvanon. Krumplit válogat­nak. Irigylésre méltóan vidá­mak. Ebben az évben nyolc­van—száz munkaegységet Háztáji, ^ egyéni állattenyésztők, figyelem! A SOMOGY MEGYEI ÁLLATFORGALMiI VÁLLALAT azoknak a háztáji és egyéni állattenyésztőknek, akik a községi tanács igazolásával igazolják, hogy tehénnel vagy vemhes üszővel nem rendelkeznek, készpénzfizetés mellett héthónapos vemhes üszőt tud biztosítani kedvezményes áron. A vásárlás és a kedvezmény föltételeiről az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei és a kirendeltség dolgozni adnak felvilágosítást Somogy megyei Állatforgdlmi Vállalat (4278) | lehet különbséget tenni. szerzett mindegyikük. önKént jönnek, mert ahogy Ágnes néni mondja: »Mi, édes fiain, már nem tu­dunk meglenni munka nélkül. Ilyennek szü­lettünk mind­annyian. Ha dolog van a ha­tárban, jövünk, és csináljuk a magunk részét. A felajánlás­ról és a vetés­ről így véleked­nek: — .Ha egy­szer felajánlot­tuk, akkor ter­mészetes, hogy meg is csinál­tuk. így mondták: felajánlottuk, megcsiníltuk. Tudják, érák, hogy tőlük is sok füegött. — Szeret dolgozni mindenki Németh Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents