Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
SOMOGYI NÉPLAP A kor kérdés a közgazdász válaszol Tudomány és termelés Lengyel szerző alapvető műve Kereskedelem kétféleképpen — Űj mezőgazdasági könyvek Gyorsan növekvő szerephez jut a közgazdaságtan, mindennapjainkban: az új gazdaság mechanizmus a nagyközönség érdeklődését is fokozta a köz- gazdasági kérdések iránt. A közelmúlt közgazdasági kiadványai azt bizonyítják, hogy a kiadók is igazodnak a növekvő igényekhez, és színvonalas művekkel segítik elő a jobb tájékozódást. E munkában — érthetően — döntő részt vállal a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az alábbiakban a kiadó néhány érdekes újdonságát ajánljuk a szakemberek és a közgazdasági kérdések iránt érdeklődők figyelmébe. Elmélet és gyakorlat Kiemelkedő munka a neves lengyel közgazdász, Wlodzi- mierz Brus könyve: »A szocialista gazdaság működésének általános problémái.« Az elvi fejtegetések szorosan kötődnek az utóbbi évek gyakorlatához. Brus igen sokoldalúan vizsgálja az ún. centralizált modell működésének folyamatait, rámutat e modell szükségszerű voltára a szocialista fejlődés bizonyos szakaszában, s működésének elkerülhetetlen negatív vonásait is megmutatja. Igen érdekes mindaz, amit az értéktörvény szerepéről, a piaci mechanizmust alkalmazó szocialista tervgazdaságról ír: a könyv jó elméleti előkészítője a gazdaságirányítási rendszer reformjának. Űjabb füzetekkel bővül az Időszerű gazdasági kérdések irodalma című sorozat: »A szocialista gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése« címmel adják közre mindazt, amit e témakörrel a sorozatban ösz- szefoglalni lehet. Két igen érdekes mezőgazdasági témájú könyv is az olvasókhoz kerül: Csizmadia Ernőné »A megoldás útja a termelőszövetkezeti munkadijazásban« címmel, míg Erdei—Enese—Kadocsay »Üzemi szervezet és üzemvezetés a szocialista mezőgazdaságban« címmel foglalja össze napjaink mezőgazdaságának két lényeges, mondhatni döntő kérdéscsoportját. Több könyv foglalkozik a termelés és a matematikai módszerek kapcsolatával, s külön is érdemes fölfigyelni a már nálunk is jól ismert Ős- kar lange munkájára, az »Optimális döntésekére. Ugyané témakörbe tartozik Krekó Béla »Lineáris programozás« című, érthetően csakis a szakemberek számára készült könyve, míg Jan Zieleniewski lengyel professzor műve, a »Bevezetés a szervezés és vezetés elméletébe« már sokkal szélesebb körben tarthat igényt az érdeklődésre. Igen sok kiadói sorozat gazdagodik újabb kötetekkel: a Művezetők Gazda ági Könyvtárában a művezető és a munkavédelem, valamint a művezető és a szocialista brigádmozgalom kapcsolatairól adnak ki füzetet, s több pénz-, hitelügyi, valamint számviteli és ügyvitel-technikai szakdolgozat is megjelenik, így a többi között »A szocialista pénzelméletről«, valamint a vezetés s vezetők témakörében. Mi van „odaát“? Több olyan mű is megjelenik, mely igen alapos betekintést nyújt a fejlett tőkésországok gazdasági viszonyába, illetve azok részterületeinek különböző kérdéseibe. Ilyen könyv E. Sutermeister »Ember és termelékenység« című munkája, amelyben az amerikai szerző részletesen foglalkozik a tőkés termelésszervezés különböző kérdéseivel, s elsősorban ezek szocialógiai vonatkozásait hangsúlyozza. Joggal keltett érdeklődést egy már megjelent, e témakörben a kiemelkedő művekhez sorakozó könyv: R. A. Brady »Tudományos forradalom a termelésben« című munkája. A szerző világosan felrajzolja a tudományos forradalom útját, s több vitatható megállapítása ellenére is végső soron jól jelzi azokat az előnyöket, melyeket e forradalom kamatoztatása nyújt, ám azokat a veszélyeket is, melyeket a monopóliumok mindenhatósága, a tudományos eredményekkel való visszaélés rejt magában. a világkereskedelemben című könyve mutatja meg — a két éve lezajlott genfi világkereskedelmi konferencia nyomán — e kölcsönös előnyöket kereső kereskedés sokféle lehetőségét. A szerző e nem túl terjedelmes műben teljes kereszt- metszetét adja annak, amit ma a világkereskedelem címszó alatt foglalunk össze. Alkotó vitákat a Népfrontban Beszélgetés Szabó Károllyal, a Hazafias Népfront tabi járási elnökével A tabi járásban egy évig nem volt függetlenített titkára a Hazafias Népfrontnak. Ez a tény a Népfront egyéb funkcionáriusaira nagyobb munkát, több kötelességet rótt. Miben nyilvánult meg a járási néo- frontmunka ebben az évben, és milyen feladatok megoldására készülnek? — kérdeztük Szabó Károlytól, a Hazafias Népfront járási elnökétől. — Titkárunk személyének és munkájának kiesése nehéz problémák elé állított bennünket. A járásban minden évben vannak olyan visszatérő megmozdulások, rendezvények, amelyeket a Népfront szervez és rendez, és most olyan elv- társakkal kellett a feladatokat lebonyolítani, akik társadalmi munkásai a Népfrontnak. Ilyen események voltak például a bskeestek, melyeken valamennyi népi demokratikus ország járásunkba látogatott küldöttsége találkozott dolgozóinkkal. Még sokáig fogják emlegetni a tabiak a vietnami delegáció látogatását; olyan hatalmas tömegeket, mint akkor, már régen nem mozgattunk meg a járásban. Évente visszatérő feladat a koppány- völgyi napok megszervezése. OXIGÉNPÓTLÁS A csendőr rabló is! Üj vonásokkal gazdagítja a világcsendőr szerepében tetszelgő Egyesült Államokról alkotott képet D. I. Kosztyuhin »Az Egyesült Államok gazdasági külpolitikája« című műve. E témakör legteljesebb összefoglalóját veheti kézbe az olvasó a könyvvel: az elmúlt két évtized amerikai gazdasági machinációinak krónikája ez. A megsegítő, a kölcsönt adó, a támogató mezében jelentkező rabló mind sö- tétebb árnyékként tornyosul országok sokaságának gazdasági élete fölött Kosztyuhin rendkívül nagy anyagot dolgozott fel könyvében, adatai, ösz- szehasonlító táblázatai önmagukban is leleplező erejűek. Megmutatja, hogy a tőkékdvi- tel, a vámtarifa stb. hogyan biztosítja az Egyesült Államok érdekeinek maximális érvényesítését, az új és új befolyási övezetek utáni hajszát zsarolással, a föltételekhez kötött hitelekkel stb. Lehet másként is kereskedni, vagy legalábbis — lehetne. Nyerges János »Űj irányzatok a*#*-« Az utóbbi hetekben minden éjszaka riadózott a műszaki brigád a Dél-somogyi Halgazdaság simongáti telepén. A szárazság miatt a halaknak nem jutott elegendő víz, s az oxigénszegény vízben a halpusztulás veszélye fenyegetett. Ezért a tavakról lefolyó használt vizet szivattyúkkal dúsítják és emelik vissza a tavakba, hogy az oxigénhiányt pótolhassák. Képünkön: Az egyik szivattyú műkő dés közben. ILLEGÁLISA Sok munkahelye van a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak. Kőműveseit, segédmunkásait körülbelül kilencven építkezésen lehet megtalálni. Tény, hogy so(k gond, baj van a munkások elhelyezésével. Néhány építkezésen tarthatatlan állapotok uralkodnak. Szeptember 21-én Emberek elhagyottan című riportunkban szóvá tettük ezt, és sürgős intézkedést kértünk. A riportra a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya válaszolt. A válasszal nem mindenben értünk egyet. TöbEredményes legelőjavítás a csurgói járásban (Tudósítónktól.) A csurgói járásban először 1563- ban a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezetben végeztek a legelőn istálló- és műtrágyázási kísérletet. Az itteni tapasztalatok alapján fogtak hozzá ehhez a munkához a járás más közös gazdaságai is. Mind nagyobb mértékű lett a vegyszeres gyomirtás, és növekedett az egy holdra jutó műtrágya mennyisége is. Míg a járás tsz-ei 1960-ban 30 holdon 12 mázsa műtrágyát használtak fel, 1965-ben 863 holdra 1709 mázsát szórtak ki. Tavaly — különösen a nagy legelővel rendelkező tsz-ék — hozzákezdtek a gyepterületek víztelenítéséhez. Több mint 141 000 köbméter föld kitermelésével készítettek vízlevezető árkokat. A somogyudvarhelyi Március 15., az inkei Rákóczi és a csurgói Zrínyi tsz-ekben megteremtették a betantámos, szakaszos legeltetés föltételeit. Ezekben a gazdaságokban és a gyékényes! Március 15. Tsz- ben bevezették a villanypász- toros legeltetést. Emellett az egyes szakaszok kaszálásával, valamint az utókaszálásokfcal jelentős mennyiségű szénát takarítottak be. A munkák eredménye számottevő. Az idén például a csurgói szövetkezetben holdanként 67, a gyékényes! Március 15. Tsz-ben 80 mázsa széna termett bek között ezt írták: »A dolgozók nem munkásszálláson alszanak ..., hanem illegálisan, engedély nélkül a felvonulási épületben. Természetesen hatalmi szóval nem lehet kényszeríteni arra, hogy a vállalat által... bérelt szobákat elfoglalják.« Nem tartjuk valószínűnek., hogy hónapokig alhatnának a munkások felvonulási épületekben — s néhány helyen a padláson — a vállalat vezetőinek tudta nélkül. Hiszen az építésvezető elég gyakran megfordul a munikáhelyeken. Az összetákolt priocsék, amelyeket legtöbbször egyik munkahelyről a másikra szállítanak, szinten ellentmondanak ennek.. Egyébként ezeket a fekvőalkalmatosságokat éppen a vállalat gépkocsija viszi az új munkahelyre, ha költöznek a munkások. S mégis miért laknak ilyen körülmények között — gyakran ketten egy ágyon — az emberek? Mert a vállalat nem biztosít munkásszállást. Kényelmesebbnek tartja, ha kifizeti a tíz forint szállásdíjat — gondoskodjék mindenki saját szállásáról. Maguk a munkások mondták ed, hogy malterosan nem szívesen állítanak be idegen családokhoz. De ha bérelnének nekik egy szobát — \ ahol együtt laknának —, azt örömmel elfogadnák, hiszen nekik lenne kényelmesebb. De ha nem igényelnék is ezt a dolgozók, vajon nem kellene akkor is * ■ a vállalat vezetőinek és a szakszervezetnek mindent megtenni azért, hogy emberibb körülményeiket teremtsenek? Nem az idén dolgozik először vidéken a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Ha évekkel ezelőtt jobb körülmények között éltek a munkások, akkor miért engedték meg, hogy ilyen mostoha körülmények közé kerüljenek? Ha pedig így kezdődött, akkor miért nem tettek valamit azért, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön? Ezért nem értünk egyot a levélnek azzal a részével, amely így hangzik: »Nem a vállalat mentségéül, de meg kívánjuk említeni azt a körülményt, hogy a vállalat és az építők szakszervezetének megyei bizottsága a fentieket a vezetőségnél nem kifogásolta ... Jó volna a problémákat előzőén a vállalat vezetőségével megbeszélni, azért is, mert ennek következménye a dolgozók körében kedvezőtlenül, demoralizálólag hat.« A riportban megírtuk azt is, hogy a vállalat vezetői ígéretet tettek a hibák kijavítására. Mi sürgettük az intézkedést. Egyébként az építők szakszervezetének megyei bizottsága is szóvá tette ezt Eddig azonban nem sok történt. S szerintünk ez in kább demoralizálja a hangulatot, mint a hibák fe1 tárása A meglévő állapoton tehát minél előbb változtatni kell Kercza Imre Ez a megmozdulás nem egyedül somogyi kezdeményeaesre indult. Tolna megyét, a tamási járást is be akartuk, kapcsolná az ünnepség megszervezésébe, de lemondták, mert náluk hasonló céllal rendezik meg a sárközi napokat így a koppányvölgyi napok megszervezése ránk maradt. A koppányvölgyi napokon nem demonstrációt akarunk rendezni, hanem eszmecserét, szakmai továbbfejlődést célzó találkozásokat, országos vezetőikkel, valamint — de ez még csak elképzelés — mezőgazdasági kiállítást, s mivel a Koppány- völgye hires állattenyésztéséről, állatbeműtatókat Ez utóbbit már ebben az évben is meg akartuk rendezni, de ehhez kellett volna a tolnaiak segítsége is. A jövő évben már erre is lesz gondunk. — A tavasszal sorra kerülő tanácsválasztásokra milyen előkészületeket tettek, és mi lesz a Népfront feladata? — Az első feladatokat a Népfront funkcionáriusai számára elsősorban a beszélgetések adják. Igen fontos a jelöltek alapos megismerése, munkájuk értékelése. Előrelátóan kell megválogatni a tagokat, a nem megfelelőket visz- szaihívni, a jókat pedig megtartani. Régebben volt a Népfrontnak egy ésszerű kezdeményezése, de sajnos, abbamaradt. A községekben minden tanácstag mellé választottak egy-egy népirantbizottsági tagot is; ez azt célozta, hogy a két szerv hangolja össze munkáját, és kölcsönösen segítse egymást. Csak magunkat lehet hibáztatni e kezdeményezés ellaposodásáért. A tanács— népfront-párok tevékenységét nemcsak a községfejlesztésben, hanem a társadalmi munkában, a tisztasági mozgalomban is hasznosítani lehetne. A jövő évben nagyobb gondot fogunk fordítani erre a kezdeményezésre. — Vannak-e a járás jellegéből adódóan különleges feladatai a tabi járási Nép- rontnak? — Mint ismeretes, a járás mezőgazdasági jellegű; ipari üzemünk alig van, és ezeknek a munkájába még nem tudtunk hatékonyan bekapcsolódni, hiszen a termelőszövetkezetekben is van elég dolgunk. Javaslatunk a tsz-ekkel kapcsolatban az, hogy a tsz-elnö- kökkel olyan járási vitafórumot hozunk létre, amely hathatós támogatást és segítséget nyújt a közös gazdálkodás joöb és gondosabb megszervezéséhez. Tudjuk jól, hogy az elképzelést nehéz megvalósítani, hiszen 26 elnököt összehívni, szakmailag jó és vitaképes előadót szerezni nem egyszerű. De a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket. A múlt évben szép eredménnyel szerveztünk termelői szakcsoportokat. Tabán, Zalán, Kapolyban működnek baromfi- és nyúltenyésztő szakcsoportjaink, amelyek a háztáji árutermelést hivatottak föllendíteni. Mezőgazdasági szakköröket alapítottunk An- docson, Bedegkéren, Karúdon, Somogyacsán. E bevált szakköröknek bizonyára több követőjük akad majd. Végül elmondhatom, hogy a járás vezetői, tanácsi dolgozói, pártmunkásai mindenben elősegítik munkánkat, támogatják elképzeléseinket, és azon vannak, hogy a Hazafias Népfront a legmesszebbmenőkig teljesíthesse feladatát — fejezte be nyilatkozatát Szabó Károly. S. G. Mindenfajta textília mosására kiválóan alkahnas
