Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

FÉSŰS ÉVA: * . # * * .f x7ff?MCKE«&V .A /)A 7) /b A A A J Jit a £za tozszá q s<7 1 olt egyszer egy kds­C / J fiú. Hogy is hív­' V_/ ták? Ejnye, látta­tok már ilyet? Nem jut eszembe a neve. Talán Laci volt, talán Jan­csi..., de az sincs kizárva, hogy Tibi. No, hiszen nem is a neve a fontos! Valami egészen mást akarok elme­sélni róla. Képzeljétek csak! Ez a kisfiú minden reggel hét keserű könnycseppet hullatott... a mosdóvízbe! Az elsőt akkor, amikor a tíz az arcocskáját érte; ket­tőt akkor, amikor a két fü­lét mosták; a negyediket, amikor a nyakát szappanoz­ták; az ötödiket és a hato­dikat a két kis keze ma- szatjáért, a hetediket pedig a szörnyűséges fogmosásért. Mert Tibi szörnyűnek tartott mindent, amihez szappan és fogpaszta kellett. Amikor szerét ejtette, inkább elil­lant a mosakodás elől, vagy éppen asak az orra hegyét nedvesítette meg a szivacs­csal. »•Minek mossak fület, hi­szen tegnap már megmos­tam?« — zokogta durcásan egy szép nyári reggelen, és usgyi! egy óvatlan pillanat­ban kisurrant anyukája ke­ze közül, ki, egyenesen az előszobába. Ott nagy hir- telenében bebújt az előszo­bái szekrénybe. Maszatos kis> kezével szorosan magára húzta az ajtót, és meg se moccant a nagykabátok pu­ha, sötét csendjében, amíg anyu kereső hangja el nem távolodott »■Már megint megugrott ez a kis haszontalan, mosdat- lanul!« Válaszul fölcsendült Kati­nak, a takaros, rendes kis­testvérnek gyöngyöző kaca­gása:-Talán egyenesen Maszator- szágba futott!«-Beee!« — mondta Tibi hangosan a sötétben, és da­cosan kiöltötte a nyelvét. Szerencsére, senki sem látta. /] zután különös csend —4Í lett... Anyu való- L színűleg lement a i boltba, mert be­csapódott az előszobaajtó. A szekrényben nagyon erős molyirtó szag terjengett, és Tibi éppen elhatározta, hogy most már előbújik, amikor furcsa kapirgálás ütötte meg a fülét.-Juj, egér!« — gondolta, és gyorsan ki akart mászni, de a kuporgásban elzsibbadt a lába, és visszatottyant a szekrény sarkába. A molyirtó szagú kabátok meglibbentek. A szekrény ol­dalán levő ici-pici hasadékon fénysugár szűrődött be, és a fényben dncogva kétlábra állt egy szürkebundás, he­gyes bajszai egérke:-Köszöntelek, hét könny­csepp vitéze!« — mondta vé­kony hangon, és meghajolt.-Micsoda?« —• dörzsölte a szemét Tibi —, de az egér folytatta:-Mi adtuk neked ezt a megtisztelő címet, amiért minden reggel hét könny­cseppel itatod az egereket. Most pedig azért jöttem, hogy hálából elvezesselek Maszatországba, ahol soha­sem kell mosakodni!« » Tibinek még felelnie sem volt ideje, mert a szekrény­ajtók esyszeriben kitárultak. Az előszoba nem volt sehol. Helyette egy kacskaringós mesebeli utat látott maga előtt, aminek az oldalán vi­dáman cincogó kisegerek álltak sorfalat. v-Mi is szeretjük a masza- tot, a rendetlen helyet, ahol pihen a söprű és sok a mór zsa!« — magyarázta a kis­egér, és máris megindult az úton. Tibit akarva-nemakar- va vitte utána a lába. Jaj, de mi,ven út volt ez! Végig csupa sár, csupa po­csolya! És akárhogyan vigyá­zott, vala elyikbe mindig belelépett. Mire a térde is f ibi elém / ) fia, mic v—S ez! A sáros lett, megérkeztek Ma- -.zatországba.-Ez itt a Maszat király palotája! — mutatott rá az egérke egy nagy, kerek vár­ra. — Erezd magad otthon benne!« Azzal huss!.;. eltűnt. elámult. Uram- micsoda palota Az ablakain nem lehet átlátni, a falain pókhálók lengenek, és a kaput alig bírta kinyitni a sok eldobált almacsutká- táL No, és odabent a gyönyörű udvartartás!? Csupa maszatos képű da­lia, egy sereg kócos udvar­hölgy és egy hatalmas sze­métláda tetején, pecsétes pa­lástban ott trónolt maga a felséges Maszat király! Fű­iig szilvalekváros volt a ké­pe!-Keblemre, fiam!« kiáltot­ta, amint Tibi belépett. -Lá­tom, le se törölted a lába­dat! Ilyen derék vitézre vár­tunk. No, itt nincs mosdóvíz, se mosdótál, tudom, jód fo­god érezni magadat nálunk!« Egy válogatott, kormos ké­pű zenekar tüstént muzsikál­ni kezdett A sok mosdatlan vitéz rozsdás sarkantyúja nagyot csikordult, amint a lompos udvarhölgyekkel tánc­ra kereked tele. A király be­mutatta a két lányát Tibi­nek:-Ez itt Kísmaszat, ez meg Nagymaszat! Amelyik jobban tetszik, elveheted feleségül!« Tibi megrémült mert ész­revette, hogy Kismaszatnak azon sáros a köténye, amint az udvaron a homokban ját­szott, Nagymaszatnak pedig olyan a haja, mint a repce- petrence, és ragad a keze, mert mézeskenyeret evett... tegnapelőtt reggelire!-Hozzám ne nyúljatok!« — húzódott hátra, de a király­lányok kinevették:-Hiszen te sem mosakod­tál! Éppen hozzánk illesz!« Majdnem megfogták, hogy örömükben körbe táncolja­nak vele, amikor váratlanul feltárult az ajtó, és rémült ábrázattal berohant rajta Retek tábornok, Maszat ki­rály hadvezére:-Végünk van! Kitört a há­ború! — kiáltotta. — Jön a Patyolat király hadserege!« A király felpattant:-Mivel jönnek? Agyúval? Puskával?«-Sokkal rosszabban — nyögte Retek. — Szappannal és súralókeféval!«-Jajajaj! — sdkolitottak a királykisasszonyok, és szét- maszatolták a könnyeiket.-Jujujujuj!« — zengett a riadalom végig a palotán, mintha legalábbis égszaka­dás, földindulás fenyegetett volna. ászát király meg­lengette az aranyos királyi pálcáján li­begő pókhálókat:-Fújjátok meg a harcba hívó trombitát!« Igen ám, de kiderült, hogy a trombita bedugult a ma- szattól, és nem jön ki rajta a hang. Ezért Retek tábornok gyorsan felmászott a torony­ba, onnan kiáltotta:-Szurtos hadsereg, előre!« Ideje is volt, mert Patyo­lat király katonái már a kaput döngették. Hű, mimin- den volt náluk! Kislavór, nagylavór, mosdókesztyű, mosópor! Az ágyúik szappan­habot szórtak, a puskáik fog pasztát lőttek, zászló helyett egy óriási törülközőt lobog­tattak. Hiába volt minden ellenállás, pillanatok alatt felsúrolták a küszöböt. A sok lecsurgó szappanhabtól kifényesedtek az ablakok. Egymás hegy én-hátán me­nekült Maszatország népe. Nem volt kegyelem, akit el­csíptek P.-tyolat király ka­ßj aien . y / L- kir tonái, azt irgalmatlanul meg­mosdatták.-Ments meg minket, nya­kunkon a szappan!« — visí­tott mind a két ki-rálykisasz- szony, és bale akartak ka­paszkodni Tibi karjába. Hanem ekkor váratlan for­dulat történt. A hét könny­csepp vitéze úgy megborzadt a királylányok ragacsos ke­zétől, fekete körmöcskéjétől, hogy védekezésül felkapott egy kancsó szappanos vizet, és zutty!... a nyakuk közé öntötte.-Árulás!« — kiáltotta Re­tek tábornok.-Dugjuk a szemétládába!« — pattant fel a király, de mielőtt bármit is tehettek volna, Tibi egy vizes szi­vaccsal képen tör élte a had­vezért, és úgy meg találta lökni a felséges királyt, hogy az egyenesen beleült egy óriási mosdótálba.-Éljen a tisztaság!« — uj­jongtak a patyolatkatonák, és pillanatok alatt lesikálták róla a szüval-'kvárt. A tulaj­don alattvalói sem ismertek rá! Patyolat király megnyerte a csatát A legyőzött maszat- hadsereg pedig tisztára mos­datva, engedelmesen indult fogat mosni. Retek tábornok­kal az élen. Patyolat király legbátrabb katonája felült a palota tor­nyára, hogy ország-világ sze­me láttára kiszidolozza Ma­szat király koronáját. Tibi éppen nagyot akart kacagni ezen a mulatságon, amikor a ragyogó ábrázató Patyolat király hirtelen él- komorodott és rámutatott:-Ohó, fiacskám! Hiszen te kimaradtál!« Már ugrott is két szappan- habot fújó, marcona vitéz, hogy megmosdassák, de Tibi felkiáltott:-Jaj, ne! Inkább magam!« — és hopp! kiugrott a palo­ta ablakán. / ~~~r- ejecskéje nagyot / /— koppant.;. persze, ' Jf — mert beütötte az u az előszoba szek­rény oldalába, és a követke­ző pillanatban fölébredt.-Juj!« — mondta hangosan, és kilökte a szekrény ajtaját. Otthon volt, és a szem­közti tükörben megpillantot­ta magát kócosán, maszato- san, szája körül a reggeli szilvalekváros kenyér nyo­maival. Mintha egy kicsit Maszat királyra hasonlított volna...-Hát tényleg ilyen vagyok én?« — vörüsödött el a füle tövéig, és körülnézett, hogy látja-e valaki? Azután villámgyorsan be­osont a fürdőszobába, és mi­re anyu visszajött a boltból, zokszó nélkül, gyönyörűen megmosakodott Akár hiszitek, akár nem, azóta sohasem ejt könnyet sem a két füléért, sem a két kis keze maszatjáért De még a kilincset sem fogja meg ragadós kézzel. Ügye, ti sem, gyerekek?.. ? PÓTLÓREJTVÉNYEK — ANDI — MRE — UDOLF — AMU —RANKA — ACI — ÁRTA — LADAR Megfejtés: ősszel érő gyü- nölcsfajta. • * • — ZÉK — SÁK — LMA — Ö —ALAMB — TTHON — AD Megfejtés: Dél-Vietnam fő- . árosa. • • * — O — RÖS — OSSZ — PE — OLL — ÉR — PA Ha helyesen pótoljátok a hiányzó betűket Jugoszlávia egyik folyóját kapjátok. » • * — ÖCSI — LMA — ö — LBUS — 0 Helyes megfejtés: A ba­romfiudvar vezérjószága. Híres emberek Somogybán 1 2 3 4 1441 aaiB ■ «■W • ST* is b 7 8 9 :::: ■■■a BBBB »■■■ >■■■ ■nu* 10 11 12 • IBS BUU.B MII a«SB 13 4 .... »» u • Hl 17 • UM« «OB» :::: flfcSB BBBB 14 “ 15 a::: lő 18 • 21 ■ ■■■ :::: ■■an ■■■■ 19 BBBB BOMB HH BBBB 20 22 ■ ■■■ ■ BBB 23 BBBB ■ IBI «IH BBBB 24 25 ft El JSCt MM«« bmmm • au* iO 27 28 29 • MBB BBBB , BBBB 30 31 ■ «KB ■ »II 32 :::: Bit*« BBBB 33 VÍZSZINTES: 1. Nagyszerű. 5. Igás állata. 9. Az «-Ifjú Gárda« hősének ne­ve. 10. Híres somogyi orvos volt. (oózsei) 11. Kül ellentéte. 12. Nagy hal. 13. A bányákban veszélyes. 14. Petőfi Sándor. 15. Ezé betűi keverve. 16. A cselekvés kiváltója. 18. A betegség jele. 19. őszi csapadék névelővel. 20. Föl ellentéte. 22. A falu jellemzője volt, néve­lővel. 23. Állóvíz. 24. Nyakravalóján. 26. Fogazat a pénzen. 28. 1620—166*-ig Somogy főispán­ja volt. 30. A másikat. 31. A vizsz. 23. fordítva. 32. Katalin becézve. 33. A kör része. FÜGGŐLEGES: 1. Somogyi újságszerkesztő, Pá­pán Jókaival tanult együtt. 2. Eltulajdonít. 3. Nem bele. 4. Egressy Gábor. 5. Tolvaj. 6. Arra a helyre. 7. V. O. 8. Jussa névelővel. 10. Ekezetfölöi-leggel nagy nö­vény. 12. Itt született Xántus János, a híres utazó. 14. Nagybajomban élt, ő nevezte elős ör ►►Magyar Tengernek« versében a Balatont. 17. Mértani fogalom. 19. Egyik szülőnk. 21. A beszéd része, névelővel. 22. Aladár becézve. 23. Télen jó ital. 25. Kárára van. 27. Vet betűi keverve. 29. L T. K. J. * * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 10., 28. és a függőleges 1., 12., 14. Beküldési határidő 1966. decem­ber 2-án, péntek délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: ►►Gyermek keresztrej tvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Babócsa; Csurgó; Ber- zence; Korotnya; Segesd. Kindzierszky—Csergezán Ezerfé­le autó és Turcsányi—Réber A vi­zek akrobatái című könyvekkel jutalmazzuk a következő pajtáso­kat. Raics Mária, Csalik Márta és Miklós, Kaposvár: Pozsár Kata­lin, Marcali; Karafa László, Nagy­atád. A könyveket postán küldjük el. Milyen ntadataf farLhafunk kefrecben ? Ma már az éghajlatunk alatt honos valamennyi ma­dárfajta tartása megoldható. Beszámoltak már kecskefejő, jégmadár, gyurgyalag, füsti- íecske, sarlós fecske, király­ka, őszapó, vízirigó és más madár sikeres tenyésztéséről. Természetesen a legtöbb ma­dárfaj tartását csak tudomá­nyos célok indokolhatják. Kevesebb már azoknak a fajoknak a száma, amelyek kisebb felkészültséggel, külö­nösebb berendezések nélkül, 3gyszerűbb — könnyebben megszerezhető — tápláléko­kon is jól tarthatók. Régeb­ben az ilyen jól tartható fa­jok közül is csak az énekük, díszes tollruhájukkal, kedves­ségükkel kitűnt fajokat tar­tották gyakrabban. Egy zöl­dike családnak a generációit több mint egy évtizeden át kalitkában tenyésztette egy neves madárbarát, aki sike­resen tenyésztett már erdei pintyet, tengeti cet, csízét és üvöltőt is. Ilyen eredmény­hez természetesen sok tapasz­talat, nagy hozzáértés szük­séges. Általános az a vélemény, hogy tartásra az összes mag­evő faj alkalmas. Sokkal korlátozottabb a iágyevők tar­tási lehetősége. Ehhez több szakismeret, gondozás, idő és anyagi áldozat szükséges. Ezek a madarak az elhelye­zésre is igényesebbek és ér­zékenyebbek. Külföldön gyak­rabban tartott fajok: a sere­gély, a fekete- és az énekes rigó, a vörösbegy, a poszáták ás a fülemülék. Szívesen tartott, szép tollú, kedves hangú madarak az exoták is, közülük elsősorban a magevő pintyfélék terjed­tek eL Tartásuk függvénye az import utánpótlásnak! Könnyen tarthatóknak mi­nősíthetők a kanárik és az utóbbi időben Magyarorszá­gon nagyon elterjedt hullá­mos papagájok. Nem okoz különösebb nehézséget a többi kis, közepes vagy na­gyobb papagájfaj tartása, gondozása sem. Különösen sok gyönyörűsé­get szereznek és könnyen tart­hatók a díszfácánok, díszga­lambok, gerlék, pávák, haty- tyúk és nem sokkal több gondot okoz a díszrécék tar­tása sem. A megfelelő és vál­tozatos táplálék előteremté­sének nehézségei miatt ne1 zen tarthatók a vízimadr különösen azok a fajok, l lyek csak élő eleséget fo­gyasztanak. Ezért ezek a dísz- és állaitkerteknek is rit­kább példányai (vöcsökíajok). Általános igazságként le­szögezhetjük, ha módunk van bármely madár természet- szerű tartását és táplálását biztosítani, azaz a természet-t mesterségesen minél job.-ai megközelíteni, akkor nevelése és életben maradása megol­dott, és tenyésztése elé is re­ménységgel tekinthetünk. Azonnali belépésre felveszünk KUBIKOSOKAT, féri! segédmunkásokat Bérezés a teljesítmény alapján. Munkásszál­lást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezés 9,20 Ft térítés ellenében. A jogosul­tak részére az építőiparra meghatározott föl­emelt különélési p .tiékot és 24 munkanap le­dolgozása után a haza- és visszautazás költ­ségét megtérítjük. Ha a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés az ÉM Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat munkaügyi osztályán. Székes- fehérvár Ady Endre u. 13. (4253) Borsi Darázs József j Borsi Darázs József: KÉK j ..ék ég alatt Kéklő pára. KI SB ALÁ T 0 IS K«;K éj borul Madár nem szól, pille nem száll, Rá a tájra. Csak a lehulló lomb kószál. A Ba aton Ez sárga, az rozsdaveres, K k vizében Kék hegy rr‘ Nincs már a ián zöld leveles. Ring a szélbe' A berek csak száraz gyim-gyom, Fényes csupán Amerre megy a ladikom, A holdsugár, A Jégben mi t Már a viz is fakó tükör Piliangő jár; Fehér nyált ereszt az ökör, És pille Pók utazna el langy tájra, Meg az álom ;aerl eszéled De beakadt mind a nádba, A világon.. . Ott nyáron a gólya mászkált, De a szem most csak ködöt lát. Bősz Jen<$: Nem szöcskét, nem szitakötőt, Tél­Az égen meg szürke felhőéi' országban S ha egy gyermek erre téved, Fehér kertben Némán járja be a rétet. fehér ház, fehér házon Hová lett a sugaras Nyár, ftlvr ablak: fehér szobám Hol a fecske meg a bogár? h vösében paplanommal Visszajönnek mind egy reggel, oetakarlak. Mikor majd a pitypang kikel. Vehér ágyam S száll a sárkány, mint szivárvány Fenn lebeg a szelek szárnyán, És a rétről vidám ének ringat. Téli ország, é ' v 'led — legyen tiszta min .Mg álmunk s ■ é'ehér az Zengi be a messzeséget! életed.

Next

/
Thumbnails
Contents