Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-26 / 279. szám
T •zombat, 19(58. november 26. SOMOGYI NfiPtAP ■ HAOÜ Eh HADÜZENET Köiötiségek Bármilyen bosszantó sok- szar a lakosság számára, mégis a fejlődés természetes velejárója, hogy hol itt, hol ott bontják fel az utat, a járdát: kábeleket fektetnek, javítanak, korszerűsítenek és fejlesztenek. A posta, a DÁV, a Vízművek csak úgy építhet, ha bont, s az ilyenfajta •►rombolásnak« voltaképpen örülnünk kell. Az igazán bosszantó az, ha hosszú ideig nem állítják helyre az utat, a járdát; sárban taposnak az emberek, s talán ezért »felejtenek« el örülíná a fejlődésnek ... Pedig minden szerv és vállalat lelkiismeretesen jár el. Akkor meg hol a baj? A DÁV, a posta, a Vízművek nem állíthatja helyre a feltört utakat, a munkát megrendeli a Somogy megyei Űtépítő Vállalatnál. A rendelést vissza is igazolják, természetesen úgy, hogy egykét vagy esetleg három hónap múlva kerül rá a sor. Pedig azonnal ott kellene teremniük. Csakhogy erre a vállalat — természetesen — nem képe*. A DÁV és az Űtépítő is szabályszerűen járt el, a lakosság és a város vezetése mégsem elégedett. Sokáig tá- tongamak befedetlenül a gödrök, s ez ezernyi panasz, vádaskodás szülője... Pedig volna megoldási A városi tanácsnak van útkarbantartó részlege, de ez szakmailag és létszámban sincs felkészülve a helyreállításhoz. Meg aztán hiába is lenne. A jogszabály ugyanis — költségvetési szerv lévén — nem engedi meg, hogy ilyen megrendelést fogadjon el, s a DÁV, a posta, a Vízművek sem utalható át a pénzt a tanácsnak, pedig nekik igazán mindegy lenne, hogy hova kerüL Mit követelne vaüameny- nyiünk: a város, a lakosság, a népgazdaság érdeke? Azt, hogy a városi karbantartó részleg létszámát bővítsék néhány fővel (ez jelenleg a megye és a pénzügyminiszter hatásköre); tegyék alkalmassá a helyreállításra szakmailag is, s a DÁV, a posta, a Vízművek tőlük rendelje meg az utak, járdák helyreállítását, nekik fizesse be az erre szánt összeget. Ehhez azonban módosítani kellene a jelenlegi rendelkezéseket. Képzeljük el, mennyivel többe kerül a népgazdaságnak, ha egy másfél négyzet- méteres burkolatjavításhoz felvonul a vállalat, mintha a tanács részlege azonnal, gyorsan megcsinálja. A fejlesztő szervektől befolyt ősz- szeg egyébként bőségesen fedezné a létszámemelésből fakadó többletkiadást. Ezenkívül az emberek foglalkoztatása állandóan biztosítható: a helyreállítás az első, s utána végezhetné a részleg a tervezett karbantartást Ezt követelné az ésszerűség, a népgazdaság érdeke, a forgalom zökkenőmentes lebonyolítása s a közhangulat a tömegkapcsolat is. Nem kellene hónapokig várni, bosszankodni és sarat taposni a város lakóinak ... Költségvetési szerv ide vagy oda: egyetlen rendelkezés vagy módosítás a közösség érdekében, és máris megszűnt a panaszok özöne. Csak föl kell oldani a kötöttségeket . Jávori Béla Vöröskeresztes tanfolyamok z u ób i évekhez ! a onlónn ui > t i ; in.'u n"k vö.ösk rés ter; t n ol amok a megyéb n. Az cl- ős nyújtók, a közrgész ég"igy: < s a ház’ betér: P ló anf I h T at 'i hete ké t egy egy elő- atiá.on v sznek részt. A g a:;o lati fcg’alk z'sokka! rg b kö ö t e? a'ás kai a tőségekben a körzeti orvosok és a gvőg-sze sz-k tartják m A ta pasz alatTk az4 bi on í ják, hogy az íl'arri ^nzdns*~ok °n és az inari ü em kT' n különösen ?z el- sős»\gélynv''' j*' tír.folyam kna’’ van niry j lé- tőségük. A köz*gészsór:ü~ i elő“dások fő ként a kö ny~zetí és a szeméi higiénia témakörével foglalkoznak. A mezffír>zdasá£i üzemekben a tST- k en és az ^l’pmi gazdaságokban a növényved szerek okoz ta iré^e-ésekről Is hallhatnak maj<1 r, részvevTk. A tanfo'- r.mok - -apókban kezdő 'nek, és január első hetében érnek vérret. HASZNOS UTAZÁS Beszélgetés a megyei tanács ipari osztályának főmérnökével a kölni kempingkiállít isról A Kölnben októberben megendezett »Spoga« nemzetköz .errping’ááT.ítást Nagy Lajos, 3. megyei tanács ipari osztályának főmérnöke is megtekintette. — Mi volt kiküldetésének célja? — Azért tekintettem meg a kölni kíá> lírást, hogy fölmér jem, hogyan állja meg helyét a Tabi Zsák- és Ponyvaüzem a nagy nemzetközi versenyen. — Mit tapasztalt? — A tabi üzem Pihenő nevű sátrával vett részt a kiállítáÚJFAJTA SAJT Készül a jövő évi akcióprogram a nagyatádi járás KlSZ-a^apszervezeteiiien A marcali sajtiizemben két hónap óta készítik a Balaton elnevezésű sajtot. Átlag súlyuk 10 kg. Naponta tizenöt mázsát állítanak elő. A sajtot Olaszországba szállítják. Képünkön: A sajt a csurgói érlelőpincébe kerül. °Z1*Z. cuaaivuiú CLí* Se*c/riicxK, aaieiyec a nüi-w-rAitU- 1't.X. mulatott be. A Pinenuró. társairól nincs jo ve,em.- nyem. A magyar satraik anyagának minője^ nem von, oiyan, mmt a lobbi lüailított latoré. A korszerűség je.jn leiében is bőven van iuv^nni való. Csupán a konfekcionálás .'olt megfe-elö. Sajnos, a magyar kiállítás rendezői a minőségben és a korszerűségben mutatkozó nátrányt nem ellensú-yozták tetszetős kiállítással. Késein érkeztek meg a sátrak. A megnyitó után állította fel a magyar csoport őket. Magam is e. csapiam sátarverőnek. Űgv éreztem, hogy rajtunk nevet ..özonség. Prospektusunk sem volt megfelelő. Árajániattal nem rendelkeztünk. Előfordult, hogy a magyar kiállítás vezetője órák hosszat beszélgetett egy érdeklődővel. Ezalatt senki sem foglalkozott a többi kíváncsiskodóval. Jelentésemben szóvá is tettem ezt. Ilyen felkészületlenül nem szabad részt venni világkiállításon. — Azt mondta, hogy a magyar sátrak minősége és kor- szerűsége elmarad a külföldiekétől. Hogyan lehetne megszüntetni ezt a hátrányt? — Nagyobb gondot kellene fordítaniuk a minőségre az alapanyaggyártó várnaiatoknak. Nem szabadna megengedni, hogy a sátor vásznán bolyhok, apró kis csomók tömkelegé legyen. A külföldi cégek áruinak anyaga szinte olyan sima volt, mint a műanyag. Tetszetősebb sátraikat kellene készíteni. Azt tapasztaltam, hogy külföldön a nagy alapterületű sátrakat kedvelik, melyeken nagy ablakok vannak műanyagból. Ez azért jó, mert esőben nem keli ráhajtani az ablakra a sátor anyagából készített takarót. Bár a nagy sátor a divat, ez azonban nem jelenti azt, hogy kicsit egyáltalán nem gyártanak. A cégek egy-egy típusból sorozatot készítenek. Ebben vannak egy-, kettő-, három-, négy-, ötszemélyes sátrak. Fazonúk, belső kiképzésük azonos, csupán a méretük eltérő. — Mit javasol az itthoniáhMk? — Korszerűbb sátrakat kell : 'szilen! Éppen ezért hozzá- - ittunk a magammal hozott ok prospektus lefordításához. Yz adatokat feldolgozzuk. A ennivalókat beépítjük a Tabi Isák- és Ponyvaüzem műszaki '■jlesztési tervébe. Az egyik fiadat: iparművészt kell bevonni a sátortervezésbe. Külföldön az egyik cég ezt tette. Sátrad modem vonalúak vol- ak, kiemelkedtek a hagyományos árurengetezből. Volt is sikerük! A másik feladat: a zátrakat föl kell állítani az Izem udvarán és figyelni, milyen hatással van rájuk az időjárás. A tapasztalatokat naplóban kell rögzíteni. A nyugati cégek a gyár területén próbálják ki áruik állóképességét. Ezt nagyón helyesnek tartom. A harmadik feladat: hozzá kell látni a kiállításon Batiki néven szerepelt úszósá- tor elkészítéséhez. A két gu- mitartályon úszó sátort motorcsónakkal lehet hajtaná. <A vízibiciklihez hasonlít.) Alkalmas sétahajózásra, napozásra, sőt kikötve több napi tartózkodásra is. Szerintem a Bati- kihez hasonló járműnek nagy sikere lenne a Balatonon. Két- háram vállalatunk el tudná készíteni. A Tabi Zsák- és Ponyvaüzem adná a sátrat, a Finommechanikai Vállalat a fémvázat, esetleg a Faipari Vállalat a faaikatrészefcet. Az is lehet, hogy a fát alumíniummal tudnánk helyettesíteni. A főmérnök minden mondata azt bizonyította, hogy szeretné, ha a magyar sátrak hamarosan méltó versenytársai lennének a külföldi cégek sátrainak egy olyan sokszínű világkiállításán, mint amilyen a kölni volt. Ez nem teljesíthetetlen óhaj. Ha egy kicsit ötletesebben dolgoznak, ha érdekeltebbé teszik a vállalatokat az exportban, ha többet foglalkoznak a tervezéssel, a kivitelezéssel, akkor a magyar sátrak is több örömet szereznek, nagyobb kényelmet biztosítanak a kempingezőknek. Talán a tabi üzemnek úttörő szerepe lesz a színvonal emelésében. Szegedi Nándor (Tudósítónktól.) A napokban kibővített ülést tartott a KISZ nagyatádi járási bizottsága. Az ülésen részt vettek az alapszervezetek titkárai is. Vidák Mihály járási titkár elemezte a nyári és az őszi akcióprogram végrehajtásának tapasztalatait, s értékelte a vietnami vasárnapok meg a kongresszusi hónap eredményeit. Elmondta, hogy a községi alapszervezetek többségében teljesítették a vállalt feladatokat. Ezután a KISZ -szerv ezetek egfontosabb tennivalóit ismertette. Valamennyi alapszervezetben ezekben a napokban hozzálátnak a tagösszeírás előkészítéséhez. Az összeírás alkalmával a vezetőségi tagok beszélgetnek a KlSZ-fiatalokkal alapszervezetük munkáiról, az 1966. évi akcióprogram végrehajtásának tapasztaltairól és , új terveikről. Ké- ik majd a pártszervezetek és a gazdasági vezetők véleményét is, s javaslataikat figyelembe veszik az 1967. évi program összeállításakor. LÁTOGASSA MEG ÖN IS a november 26-án, 27-én 8—18 óráig nyitva tartó házi nyúl- és galambkiállítást Kaposváron, a MÁV művelődési otthonban (Irányi Dániel u. 13.) 26-án 9 — 14 óráig tenyésztési szaktanácsadás. BELÉPÉS DÍJTALAN! (4296) Gizi pillanatképek a lakta alfából öcsikéből férfi lett F üzesi Mihály szakaszvezető mondta el öcsike történetét. — Balogh János honvéd vékony dongájú legény ke volt. Termetre nézve azok közé sorolhattuk, akik a szolgálatvezetőnek nem okoztak különösebb gondot a ruhaosztáskor. Már a bevonulás napján felfigyeltünk lányos külsejére: babafebér arca, hosszú pillákkal redőzött, ábrándos szeme, hak szavú beszéde után anyámasszony katonájának néztük. A katonaélet ábécéjének — ágybevetés, szekrényrend — megismerése közben akaratlanul is »rnyás- kodni« kezdtünk fölötte. Hol egyikünk, hol másikunk kérdezte: — Segíthetek valamiben, öcsike? — Köszönöm, fiúk — válaszolta ilyenkor —, megpróbálom magam. Nem támaszkodhatok mindig a segítségetekre ... Nekem is meg kell tanulnom az »egyszeregyet«. Azért ha tehettük, fél szemmel mindig követtük lépteit. Túlzott »anyáskodásunk« közepette észre sem vettük, hogy a mi öcsikénk nem is olyan anyámasszony katonája, mint amilyennek látszik. Gyors észjárású, szorgalmas katena volt, aki semmiben sem maradt el mögöttünk. Ezt a mindennapi munka ’őzben állapítottuk meg. Ugyanis Nagy őrvezetőtől mind gyakrabban hallattunk öcsökét dicsérő szavakat. A tél vége felé pedig a foglalkozás befejeztével megszokottá vált ez a mondat: — Balogh János honvédet lelkiismeretes munkájáért megdicsérem, és példaképül állíton a szakasz tagjai elé! öcsike ilyenkor elpirult, és a maga vékonyka, halk hangján rámondta: — A dolgozó népet szolgálom! Más szemmel néztük már mi is: öcsiké kezdett a szemünkben férfivá érni. Igazán teljes értékű férfivá »ütése« azonban a lövészet napján következett be. Csípős szélrohamok pásztázták a lőteret. Valósággal meggémberedtek az ujjaink, amikor az előkészítő lőgyakorlatot végeztük. Élénk ütemben kalapált szívünk, míg a tűzparancsra vártunk. Jól akartunk lőni mindannyian, de tartottunk egy icipicit az első lőpor- "üstszagolástól. Sok gondolkodásra nem volt időnk. Lőni kellett. Majdnem egyszerre dörrentek a raj fegyverei, és egyszerre lettünk még izgat ttobbak: vajon hogyan sikerült? Négyen jó, ketten megfelelő eredményt értünk el. öcsike — egyedül a rajban — kiváló lett. Ekkor vált ő, a vékonydon- ájú, lányos képű katona igazán férfivá. Hihetetlen akaratával és szorgalmával a két év alatt csinált még néhány huszárvágást. Elnyerte a »Néphadsereg kiváló katonája« címet, a haditorna jelvényszerző versenyen is helytállt. Ám az öcsike név leszereléséig rajta maradt. De a búcsú napján hol volt már az a két évvel ezelőtti kisfiú?! Megváltozott öcsiké. Kinőtte régi ruháját. Megem- beresedett. Nélkülük olyan üres a körlet... A század- és szakaszparancsnokokkal a hálókörletben beszélgetünk. Szavainkkal — hosszú hónapok után először — már nem ölelkezik a katonák zajos tereferéje. Szokatlanul csöndes a körlet. Innen is, onnan is fakószinű ágyak néznek ránk. Elmentek az »öreg« katonák. Kétéves sgyüttlét után olyan furcsa most nélkülük. Hiányom:- k. Némelyikük pedig mennyi borsot tört az orrunk alá, mennyi gondot, rakott a váltónkra! És mégis: a gonddal fűszerezett órákat feledtetik azok a percek, amelyek örömet adtak: sikeres lövészetek, gyakorlatok, foglalkozások. Arcok tűnnek elő, emlékesünk »fiainkra«. — Ez volt az írnokom ágya — mondja Balász százados. — Ügyes gyerek és jó katena volt A kapott munkákat mindig idejére elkészítette. Egy barna katonaszekrényt is kinyitottunk. Üres volt. A is papír névtábla azonban Tárulta egykori gazdája nevét — Horváth Lajos honvéd — olvasta le Lovas főhadnagy. Aztán beszélni kezdett: — Egyszier, még a bevonulás után nagy rendetlenséget találtam a szekrényében. Egy kicsit megmostam a fejét, és megmutattam neki, milyen rendnek kell lenni a szekrényben. Azután nem kellett többé figyelmeztetnem. Az ó szekrényrendje volt a legjobb. — Itt meg Kovács őrvezető aludt — vette át a szót Horváth főhadnagy. Szavaira akaratlanul is magunk elé idéztük az őrvezető mosolygós arcát. — Szolgálati ideje alatt mindig kiváló lőeredményt ért el. Mindenben lehetett rá számítani... — szőtte tovább a tiszt a gondolatot. így folyt a szó az »öregek« "é’küli körletben. Visszagon- ’altunk volt beosztottatokra, akikkel kát éven át egy közös célért küzdöttünk, akik oly közel kerültek szívünkhöz. Hiányoznak. És ma még nélkülük — minek is tagadjuk? — olyan üres a körlet.;. Bracsok István
