Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

SomogyiNéplap ár ; MSZMP Mrr.vn :rvi>^ttI Á'-'a er/Ä MCGVfi tanacs l apj a (faliies áifú ló k ÉS EGYÉB GYŰJTÉSEK LÁBODON Azt mondják, túl a szegedi körtöltésen, Tápé határában már senkitől sem tanácsos megkérdezni: Mikor lesz Tá­pén szatyor szentelés? Nem tu­dom, így igaz-e ma is ez a csipkelődő fáma, de hogy szer­te az országban a legtöbb táj­nak, falunak, vidéknek meg­volt a maga tréfás története, anekdotája, ezt nemcsak a szájhagyomány, hanem szelle­mi néprajzkjncsünk adatai is igazolják. Nevük is van e szó­lásoknak: falucsúfolók. még általános iskolás karuk­ban —, és a lábodi szántóvető élet szókincsét meg a parasz­ti élet régi használati tárgyait gyűjtögették. Korsók, csépha- daró, pálinkásüvegek, kula­csok, szőttesek meg egy kalo­da: ez a gyűjteményük, ame­lyet a múzeum nemrégen vé­detté nyilvánított A múlt évben több témával is foglalkoztak. Felgyűjtötték a népi tojásfestés módszereit, eszközeit, mintáit; azután a gyermekjátékokat Lábodon, ,.upj.s menyecskéről, akit a te­hene mindenüvé követett — arra az emberre, alá sokat jár­kál a világban: »Úton van, mint Csicsa Rozi tehene«. bábodra' ugyancsak rá járt a rúd, és nemcsak fura neve miatt. Itt »kiharangozták a ködöt«, amikor egyszer állító­lag nagy. ködben félreverték a harangot. Püspökbúcsúztatás­kor meg a falu egyik notabi- iitása pohárköszoratöjében köl­csönvette a Tisza menti rig­must: »Eminenciás urunk is A Kubai Nemzeti Balett vendégjátéka Nagy sikerrel szerepel a hazánkban tartózkodó Kubai Nemzeti Balett együttese. Képünkön: Haydn: Concerto fe­ketében és fehérben. Ifjú színházbarátok köre alakult Kaposváron Mi lett velük? Kihaltak, vagy élnek még az öregek em­lékezetében? Vagy elő-elő- bükkannak ma is a népi humor eredeti és sokszor igen találó hasonlatai, csattanós, tömör szólásai ? Vagy talán változó jelenük tükreiként újak is ke­letkeznek? Ilyen kérdésekre keresett és talált választ a lábodi honis­mereti szakkör. Kxír&m to munkába Mindössze nyolcán vannak. Vezetőjük, Mike Györgyi ta­nárnő ezt így mondta; »Igaz, hogy csak nyolcán maradtunk. Ezek a fiatalok viszont meg­szerették és szívből végzik a néprajzi gyűjtőmunkát És van 'kitartásuk is hozzá...« Harmadik éve. Először is­merkedtek a feladatokkal — Nyugdíjas­találkozó A Famutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában rendsze­resen megrendezik a nyugdíj­ba ment öregek találkozóját A nemrég megtartott össze­jövetel nagyon jól sikerült. A szakszervezet nevében Bors­földi Istvánné, a szakszerve­zeti bizottság elnöke, az üzem vezetőinek nevében pedig Ve­res Zoltán üzemvezető kö­szöntötte az összegyűlt száz nyugdíjast Tájékoztatták őket a gyár életéről, gondjairól. A vendégek meglátogatták az üzemet. Az idős, munkában elfáradt embereket megvendé­gelték, és édesség-csomaggal ajándékozták meg. A nyugdíjasokat most is élénken foglalkoztatják a gyár problémái. Szarvas La­jos, a tmk volt csoportvezető­je kérte, hogy küldjék meg neki az újítási feladattervet. Most ráér újítani — mondta. A nyugdíjasok a találkozón táncra is perdültek. Mivel muzsika nem volt, saját éne­kükre ropták a táncot. Az öt órán át tartó összejövetel vé­gén így búcsúztak: »Köszön­jük ezt a napot.« * AUitatos MuafaU A bécsi Josefstadt kerület egyik lempolmában két tol­vaj éppen a perselyt akarta fölfesziteni, amikor a sekres­tyés észrevette mesterkedésü- ket, és villámgyorsan rájuk zárta a templom ajtaját. Nyomban értesítette a rend­őrséget. Amikor a rendőrök beha­toltak a templomba, alig tud­ták visszafojtani a kacagást: az egyik pórul járt tolvaj a legmélyebb áhítatot szimulál­va úgy tett, mintha észre sem vette volna, hogy a templom­ajtót rázárták. Közben kabát­ja zsebéből árulkodóan lógott ki a csavarhúzó nyele. Társa is szűnni nem akaróan mor­molta az imákat, miközben egy franciakulcson üldögélt. A két templomi tolvaj még a bíróságon is megpróbálta el­hitetni, hogy alkoholmámo­rukban a templomban keres­tek — erkölcsi vigaszt szám szerint mintegy százat. Gyerekektől, felnőttektől, öre­geiktől. Már inkább azoktól, akik még emlékeztek gyermek­koruk ma már jobbára telje­sen ismeretlen játékaira. Mindkét témából pályamun­káit készítettek a népraja pá­lyázatna, s eredményesen, hi- saen szép bírálatot és jutalmat is kapott értük a szakkör. De a legérdekesebb gyűjtőmunkát mégis a harmadik témakör­ben, a környék falucsúfoló mondásainak, szólásainak gyűjtésében végezték. „c/lki Jßa&od tüzet iiiza.. Mike Györgyi a szintén ju­talmazott pályamunkában la­pozgatva mindenekelőtt a £a- lucsüfoió okairól beszél: — Lábaddal például fura neve miatt élcelődtek elsősor­ban. Másutt a falu helyzete, építkezése vagy emberi gyen­geségek, esetleg valakinek a kirívó esete miatt kapott szárnyra egy-egy szólás, amely azután »nevezetessé" tette a falut is... Néhány példát kértem ezek közül, egy-kettőt föl is je­gyeztem mutatóba: Rinyasizentkirályról mesél­ték a környéken, hogy a temp­lomot bekerítették szögesdrót­tal. Nehogy a harangszó átme­hessen Görgetegre ... Persze a szomszéd kuntelepiek se akar­tak lemaradni. Így terjedt el az előbbinek a variánsa a gaz­dag kálomisták lakta Hosszú­faluról: Itt »lefüggönyözték« a toronyablakot, ugyanis a ha­rangozó éppen odaakasztatta a bekecsét. Csökölyben »felvit­ték a kisszékef a padlásra egerészni«; és ugyancsak itt terjedt el a szólás —'egy ki­tudja bizonyára, hogy aki Bá­bod vizét issza, vágyik annak szíve vissza. No, Isten éltesse!« Furfangfoan, szellemességben a mai falusi ember se akar lemaradni elődeitől. Erre utal .az alábbi példa is a közeli múltból. A. faluban — neve ezúttal hadd maradjon ho­mályban — a tsz tenyészbi­kája belecsúszott a halastóba, s nem is igen akar ódzott neki előjönni. Csak nagy létszámú segédlettel sikerült kiránci- gálmd »őhikaságát-«. Attól kezdve mondogatják A. falu környékén, hogy ott azért él­nek jól a tsz-tagok, mert »még a halastóból is bikát ha­lásznak« .... A múlt héten igazgatók, fő­könyvelők és főmérnökök né­pesítették be a fonyódi Tungs­ram Üdülőt, most pedig ha rom napra tanácsi, miniszté­riumi vállalatok, állami és erdőgazdaságok, gépjavító ál­lomások munkaügyi vezetői ismerkednek az új gazdasági mechanizmus támasztotta kö­vetelményekkel. A ma reggel megnyíló tan­folyamon nyolcvan hallgató vesz részt. Az előadásokon, konzultációkon és kiegészítő szakelőadásokon arról halla­nak, hogy milyen szerepe lesz a vállalati munkaerő-gazdál­kodásnak az új gazdasági mechanizmusban. A tanfolyam célja, hogy ér­Budapest és Pécs után Ka­posváron is megalakult a TIT Somogy megyei szervezetében az ifjú színházbarátok köre. A keddi alakuló gyűlésen Újvári Jenő, a kör vezetője ismertette a feladatokat, a szervezeti éle­tet, s megjelölte a kör célját. A múlt évben a kulturális szervezetek közös tárgyalásain az a gondolat merült fel, hogy létre kellene hozni az ifjú színházbarátok köreit a színhá­zi ismeretterjesztő munka fej­lesztése céljából. A mozgalom célja, ho>gy a színház iránt érdeklődő közép- és főiskolás erő-gazdálkodási politikája; a munkaügyi előadók megismer­kedjenek a megyei helyzettel, az új intézkedések szükséges­ségével. Az előadások arra is felhívják a hallgatók figyel­mét, hogy az új körülmények között milyen nagy szükség lesz a tanácsok és a gazdál­kodó szervek együttműködésé­re. Minden vállalati döntés hatással van a megye munka­erőhelyzetére, ugyanígy a me­gyei intézkedések is befolyá­solják a vállalatokat. Ezért van igen nagy szükség az egyensúly megteremtésére, az összhangra. Csak akkor lehet végrehajtani a terveket, ha minden vállalat támogatja a megyei elképzeléseket. tanulókat, valamint az ipari tanulókat csoportokba tömörít­ve lehetőséget adjon számukra a korszerű színházi elmélet el­sajátítására. Az ifjú színház­barátok köre új közönség ki­alakításéra is törekszik, egy­úttal pótolva azt a hiányt, ami az iskolai oktatásban mutat­kozik, ahol ugyanis a drámát csak irodalmi anyagként tár­gyaljaik. Az alakuló ülésre vendég­ként Lacina László színház- igazgatót is meghívták. A színházi előadás láthatatlan szereplőiről beszélt a fiatalok^ nak. Felszólalt Balázs Andor is, a színház művésze, s a kö­zönség reagálásáról tartott ér- iekes élménybeszámolót. A fiatalok jobbára a szín­ház belső életére vonatkozó kérdéseket tettek föl az szín­házigazgatónak. Mai jugoszláv dráma Somogybán A Barcsi Járási Tanács Mű­velődésügyi Osztályának meg­hívására a járásba látogat a verőcei színház együttese. Két alkalommal lépnek fel: 26-án Tótújfaluban, 27-én, vasárnap pedig Lakócsán. A vendégek anyamyelvükön mutatnak be egy mai jugoszláv drámát a két délszláv lakta községben. Decemberben a barcsi járás­ból látogatnak át műkedvelő együttesek a szomszédos or­szágba, Verőcére és a környe­ző helységekbe. Buszváró vagy műemlék ? lharosberényben másfél éve elkészült egy buszváró. Szép, tetszetős, csak éppen használni nem lehet, mert az ajtaján nincsen kilincs, a villanyt sem kapcsolták be, s fűtésről sem gondoskodtak. Persze azért még használ­ható volna, ha egyáltalán be lehetne jutni a fedél alá. A buszváró ajtaján egy plakát látható »Múzeumi hónap« felirattal. Kaján emberek már azt rebesge­tik, hogy a várót rövidesen műemlékké fogják nyilvá­nítani. t)e félre a tréfával: Ha már valamit a lakosság pénzéből megépítettek — községfejlesztési alapból ké­szült a buszváró —, akkor legalább annyit elvárnak az •harosberényiek, hogy hasz­nálni is lehessen. H. L vényesüljön a megye munka­120 000 forintot áldoztak az idén a Kaposvári Fodrász és Fényképész Ktsz fényké­pész részlegének korszerűsítésére. Vettek két Plaubel mű ormi gépet — egyenként 46 000 forintért —, egy Rollciflexet és két F 880-as Bnir.n Hobby vacut. Képünkön: Az új műtermi gép munka közben. Wallinger Endre Meghezdfiditt a munkaügyi vezető tanfolyama Fonyódon A szoknya manapság annyira rövid, hogy a jól nevelt lány még a váhál sem meri rándítani. * * * El sem tudják képzelni, hogy a majom mennyire dühbegurult, amikor meg­tudta, hogy az ember tőle származik. • * » Manapság a szerelem az autón keresztül jön létre. * * * — Jóska, miért vágat­tad le a hajadat? — kér­dik szemrehányóan a ba­rátok. — Nem volt más vá­lasztásom, már torkig vol­tam azokkal a fiúkkal, akik folyton lánynak néz­tek. * » * Verseny után: — Miért értél második­nak a célba? — Azért, mert egyetlen versenyző megelőzött. * * * — Mondd, kérlek, ha barna és szőke között vá­laszthatnál, melyik mellett döntenél? — A szőke mellett! — Miért? — Mert barnám van otthon. * * * — Asszonyom, az ön gyermeke nagyon gyengén áll földrajzból — mondja a tanítónő. — Nem baj — feleli nyugodtan az asszony —, mi úgysem utazunk seho­va. * * * Hangversenyen: —- Nem gondolod, hogy az énekesnő túl gyorsan énekéit? — mondja a fe­leség a férjének. — Annál jobb — vála­szolja a férj —, legalább elérjük az utolsó villa­most. * * * Két fiú beszélget'■ — Tudod, hogy Kolum­busz fedezte föl Ameri­kát? — No is mi van ebben? Hiszen olyan nagy, hogy bárki észrevehette volna. * * * Párbeszéd T- Hát volt-e sok bor, földi? — Volt bizony! — Hát van-e még be­lőle? — Nincs bizony. — De van-e már pénz? — De nincs ám! — Hát mit tettek a bor árával? — Hát elittuk. Somowt Nétolab l\ » MC7''TT’ Scmnt., rnpo' ,.' Bizottsága *c a Sntviorrv megye* Tanár» Tapia. Főszerkesztő? WtRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár* Latinka Sándor o 2. Telefon 15-10. IS-1L Ria dia a «omoev megyei Lankadó Vállalat. Ka^osvá»-. Latinka S o. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. f^^ratnt nem őrzttnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvl nőst»hivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe^ Kaposváré tat,in,ka Sándor utca %

Next

/
Thumbnails
Contents