Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

MS7MD MGGv'CI fíir^TTSR^A E F^A MEGYE! TAMACS LAPJA A KÖZÖS OTTHON NAGYON SOK SZÓBE­SZÉDET, rosszindulatú hí­resztelést kellett megcáfol­niuk a községek vezetőinek ahhoz, hogy egyik legfiata­labb intézményünket, az öre­gek napközi otthonát elfo­gadtassák a falvakkal. Sok­kal könnyebb dolguk volt azoknak, akik rossz hírüket keltették ezeknek az ottho­noknak, hiszen az idős falu­si emberekben nem volrt ne­héz bizalmatlanságot ébresz­teni A magukra maradt öre­gek különben is óvatosabban, nem szívesen változtatnak megszokott életformájukon. Hallatszottak olyan hangok is, hogy miért a napközi amikor csaknem mindegyik idős ember egyedül lakik, saját házában, nincs útjában senkinek. Ahogy átadták az öregek első napközi otthonait, a tá­mogatásra szoruló, egyedül­álló emberek megbizonyo­sodtak arról, hogy cserébe November 27-én 0 órától •• Otjegyűek lesznek a kaposvári hívószámok A Beloiannisz Híradás- technikai Gyár és a posta a nyár elején szocialista szer­ződést kötött, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére az eredeti határidő, 1967. március 31-e helyett 1966. december 31-ig üzembe he­lyezi a kétezer állomással bővített kaposvári telefonköz­pontot. Két héttel ezelőtt még bizonytalannak látszott, hogy meg tudják tartani a határidőt, a BHG-szerelők és a posta műszerészei azonban csaknem emberfölötti munkát végeztek. A bővítés eljutott abba a stádiumba, hogy át kel­lett térni az öt szám­jegyre. Az új berendezés ugyanis már erre készült, s ezért a régit is átalakítják. Ez tu­lajdonképpen az első lépés a távválasztási rendszer kiala­kításához. A szerelők az öt szám­jegyre való áttérést a szo­cialista szerződés megvalósí­tásának egyik fontos lépése­ként tekintik. Vasárnaptól tehát a mostani telefonszámok elé még „ tárcsázni kell az 1-es számjegyet is. A kétjegyű — nullával kez­dődő — hívószámok elé pe­dig egy nullát kell tárcsáz­ni. Ez az átállás egyelőre nem jelent forgalmi javulást, de a postások azt ígérik, hogy a tárcsahangra az ed­diginél kevesebbet kell vár­ni. December 31-e után egyébként megváltozik az előfizetők számának körülbe­lül negyven százaléka. Ezért a posta új telefonkönyvet ad ki. A kaposvári előfizetők nevét tartalmazó ideigle­nes telefonkönyv a jövő hónap végén jelenik meg négyezer példányban. A jövő év májusában pedig elhagyja a nyomdát az új megyei te­lefonkönyv. Mindkettő tartal­mazza majd az előfizetők számának változását A posta felkészült az átál lás miatt előforduló zava­rokra is. 27-én 0 órától, há valaki a hagyományos szá­mot tárcsázza, »foglalt" jel­zést kap kihagyásokkal. Ha tovább tartja a vonalat, ak­kor a központban szolgálatot teljesítő dolgozók figyelmez­tetik, hogy az eddigi négy szám elé tárcsázzák oda még k egyest is. 8» L sem a házukat, sem a nyug­dijukat nem kell feláldozni, sőt az otthont éppen a Kö­zösség jelenti számukra. Akadtak, akik az első napon ► mindenre felkészülve« ott­hon főztek maguknak. So- roogyszilban viszont a negye­dik-ötödik nap után néhá- r.yán már jóval az ebédidő előtt elindultak hazulról, hogy minél több idő jusson a beszélgetésre. AZ ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONAIBAN olyan idős emberek is jelentkeztek, akik még eldolgozgatnak háztáji földjükön vagy a közösben. Az idős falusi embereknek nem kell elhagyniuk, öregsé­gükre megszokott környeze­tüket, hiszen házuk körül to­vább gazdálkodhatnak. Nem egy faluban éppen a maguk­ra maradt öregek ajánlották fel házukat a napközi otthon céljaira. Bár ezek az új in­tézmények többségükben még nem rendelkeznek rá­dióval, televízióval, magne­tofonnal vagy lemezjátszóval, az öregek így is jól feltalál­ják 'magukat. Lényeges vál­tozást hozott az öregek nap­közi otthona azoknak az idős embereknek az életében így is, akik hátralevő éveiket pihenéssel akarják eltölteni. Találkoztam olyan idős asz- szonnyal, aki fiatalabb ko­rában sohasem horgolt, ké­zimunkázott, és most, hogy mindenre bővet futja idejé­ből, megtanulta. Megtanítot­ták rá a többiek, akikkel na­ponta találkozik. Nejn egy ilyen otthon berendezését dí­szítik már saját készítésű kézimunkák, kivarrások. Azok az egyszerű paraszt- emberek, akik valaha a szer­zés, az állandó gyűjtés örö­ménél alig ismertek egyéb boldogságot, most, amikor egy közösség tagjai lettek, megismerik a másokért való fáradozás, a másokért vállalt jólett örömét is. Együtt ün­nepük meg egymás születés- és névnapját, ha pedig tör­ténetesen valaki megbeteg­szik közülük, megszervezik látogatását, vagy elviszik ne­ki ebédjét Egyszóval úgy segítenek egymáson, ahogy tudnak. Találkoztam olyan öregek­kel is, akik egy életen át tartó harag után a napközi otthon fehér asztala mellett békültek össze. Egyikük el­mondta, hogy szerinte szé­gyen, ha az egy társaságban levő emberek kikerüUk egy­mást. Egy tört arcú paraszt- emberről mondták el a töb­biek, hogy amíg a felesége élt, a legjobb falat mindig az övé volt. Nemrég az egyik ebédnél elmérték a levest, és az\ utolsó tányérba már aüg jutott. Lajos bácsi, aki­nek előtte merítettek, felkí­nált egy merőkanálnyit mondván, még bele sem kóstolt. HASONLÓ PÉLDÁK egész sorát idézhetném, melyek mind azt bizonyítják, hogy az idős emberek, akiket a sok munka, régebben a meg­élhetés szigorú gondja zár­kózottá, magának valóvá tett, most öreg napjaikban környezetük hatására koüek- tiv érzésű emberré formálód­nak. A közösség, amelybe tartoznak, nemcsak alakítja, formálja, hanem élteti is őket. Az öregkori magány, a gyötrő egyedüllét érzésétől is megszabadítja ezeket az embereket. A nagy család megosztott, gondjaival, örö­meivel való törődés, a kö­zösségi élet megszépíti, moz­galmasabbá teszi öreg nap­jaikat. N. J. A tények ön­magukért be­szélnek. A két- helyi Aranyka­lász Termelő- szövetkezet sző­lészete a terve­zetten felül kétszázhatvan - ezer forint többletbevételt ért el. A szép eredmény híre túljutott a fa­lu határain. Még a járási székhelyen is beszédtéma ez a rekord. Min­denütt az a vé­lemény, hogy Kéthelyen jól szervezik a munkát, a szakmai irányí­tók minden ta­nácsát haszno­sítják. Amikor a szakmai irányítók felől érdéklődöm, egy csillogó szemű fiatalembert mutatnaK be. Zavartan nyújtja a kezét. — Kalmár Gáspár vagyok. Szőlésztechmikius. A Gyön­gyösi Felsőfokú Technikum­ban végzett. Huszonkét éves. Itt töltötte a gyakorlati évét, ide kérte magát a vizsgák után. — Ügy éreztem, hogy ebben a szövetkezetiben nyugodtan lehet dolgozni, mert szeretik az emberek a szőlőt Meg az­tán hozzám hasonlóan fiatal a főagronómus, és segítőkész ember az elnök. Olyan, akire mindig bátran lehet támasz­kodni, nem azt nézi, hogy fia­tal az, aki beszél. Az idén az esős időjárás el­lenére meglepően szép termés­sel fizetett a szőlő. — A csemegeszőlő negyven mázsát, a borszőlő ötven má­zsát adott holdanként. Ilyen gazdag szüret még sohasem volt Kéthelyen. Czinkotai Frigyes kiállítása Egyre ritkább az olyan fes­tő, mint Czinkotai Frigyes. Festőnkben önkifejező erő dolgozik. Ezért is annyira egyéni. Bár meg kell azt is jegyezni: törekvése az, hogy a képzőművészet általa hasznos­nak ítélt értékeit beolvassza magába. S ahol ezt legjobban érezzük, ott találunk rá Czin­kotai értékeire. Egy ember győzelme ez a TIT-ben megrendezett kiállí­tás. A belső erő utat törve magának, szép építményt emel a magasba. Az első ön­álló kiállítást Pár sort hadd idézzek a ki­állítás alkalmából megjelent katalógusból: *»■Czinkotai Fri­gyes 1932-ben született Ka­posváron. Középiskoláit a helybeli Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. 1950 —55-ben a Budapesti Állat- orvostudományi Egyetemen állatorvosi diplomát szerez. Visszaköltözőit a szülővárosá­ba, itt dolgozik, s közben sza­bad idejében fest. Műveivel több közös kiállításon szere­pelt, rendszeresen ott találha­tók képei a megyei képzőmű­vészek évenként megrendezett kiállításán is. Ez az első ön­álló kiállítása.« Nem céltalanul vettem át e pár sort. Életrajzi és mű­vészeti bizonyíték is mindar­ra, amit eddig elmondtam Czinkotai Frigyesről. Mert mi tarthatná fenn e szűnni nem bíró erőt, mint az önkifejezés vágyának izzása? Napi mun­kateendője után mi más kész­tetné arra, hogy a vászon elé lépjen kezében ecsettel, mint a belső láz, amihez tudatos építkezés járul? A Viharos Balaton citrom- és narancssárga vibráló színei a szürkéskék alaphangban szinte a jelzésig sűrített kife­jezés. Drámai előadásmód ez, de hasonló a Pihenés fegyel­mezett szín- és formakompo­zíciója is, az Óbuda, a Budai házak, a Magány, a Fonyód a hegyről, a Téli táj. Egyéniségén különös módon szűrődik át a somogyi táj. »Lélegzik ez a táj« — így jel­lemezte ezeket a képeket Martyn Ferenc. Valóban. A színek, a földrajzi vonulatok somogyi magból fakadnak Czinkotai képein, aki tulaj­donképpen nem »felfedező« festő. Nem talál ki semmit. Művészetének értéke egyéni önkifejezésében található. A festő első önálló kiállí­tását több mint száz érdeklő­dő fogadta a megnyitó órájá­ban. Megnyitót Kocsis László, az MSZMP Somogy megyei Fl'zottságának osztályvezetője mondott. Horányi Barna liiilHilllgiil Mindenütt pusztított a pero- noszpóra, csak a szövetkezet területén nem. — Idejében megkezdtük a védekezést. Kilencszer perme­teztünk. Júniusban és július­ban 220 milliméter csapadék hullott Bevált a számításunk jócskán vissza térült a védeke­zésre fordított összeg. Az elmüktől hallottam a fia­tal technikus kísérleteiről. Most, hogy szóba hozom, lelke­sen kezdi a magyarázatot: «— Káliiumos és karbamidos levélitrágyázással próbálkoz­tunk. Ügy látszik, érdemes csi­nálni. Az ellenőrző mérések szerint egy egész fokkal nőtt a bor cukortartalma. Ezentúl minden évben 10—15 hold ter­mőszőlőt istállótrágyázunk. Holdanként háromszázötven mázsa istállótrágyát adunk. A termőszőlő eddig 12 mázsa műtrágyát kapott holdanként, a jövőben 15 mázsát adunk neki. Az a cél, hogy minden tábla négyévenként kapjon is­tállótrágyát. Az esőzések után minden évben tetemes károkat okoz a talajerózió. Ezen a nyáron egész oszlopsorokat mosott ki a dombról a lefolyó víz. — Megpróbálunk ezen is se­gítem. Kísérletképpen minden második sorba fehérherét ve­tünk. Ennek gyökérzete bizto­san segítségünkre lesz, és meg köti a talajt Most beszéltük meg, hogy még egy dolgot ki­próbálunk: bükkonyös rozsot vetünk a sorok közé zöldtrá­gyának. Olyan örömmel beszél a kí­sérletekről, a tervekről, az el­képzelésekről, hogy öröm hall­gatni. — Most utólag megvallom, hogy az elején féltem egy ki­csit Attól tartottam, hogy a nagy gyakorlati tapasztalatok­kal rendelkező szőlősgazdák gyereknek néznek a szakmá­ban. De itt másképpen van ez is. Mindenki tudja, hogy a szőlő gazdagon viszonozza a törődést. Jelenleg 19 hold ter­mőszőlőnk van, de néhány év múlva újabb 55 hold fordul termőre. És 45 hold kajszi-, il­letve őszibarack kezdi majd visszafizetni a befektetést. Két év múlva ismét hozzálátunk a telepítéshez. Harminc holdon ültetünk szőlőt és ötven hol­don gyümölcsöst. Akkor majd érdemes lesz megnézni a Bag- las-hegyet. Mutatja a pincét és az új bort Amíg a szakmunkástanu­lóknak magyaráz, az egyik borfejtő odasúgja: — Ügy megkötött itt egy év alatt, mint fent a hegyen a szölővessző. Somowi Néplap 4? r «Somo*»' Bizottsága é« a «Jnmngv mes-vpi Tanáé? lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztéséi? Kaposvár, Latinka Sándor u 2- Telefon 15-10. 15-1L Kiadta a «omoev megyei La«k*«dé Vállalat K*>~osvár. f,at*r»ka S o. 2. Telefon 15-16- Felelés kiadói Szabó Gábor. ■* «ranem érzünk meg és nem adunk vissza, ^erjeszti? a Magvar Posta. Elő­fizethet a belezi r*ost*>hivataloknál és postáskézbesftéknél. Előfizetési dli egv hónapra 12 Ft. Index: 25067. <észült a Sorn -av megyei Nyomda* ‘oari vállalat kaposvári üzemében* Ka©öcvár» Latinka Sándor utca Egy belgiumi kisváros polgármesteri hivatalának egyik tisztviselője nem­rég kijelentette főnöké­ről, hogy tízig is cdig tud elszámolni. A bíróság háromh-avi fogházbüntetésre ítélte — hivatali titok elárulása miatt. Egy emberként A osz-elnök büszkén mu­togatja az új tehénistál­lót a látogatóknak. — Amikor szóba került, hogy istállót építünk, a tagság egy emberként je­lentkezett. — Építeni? — Nem, a küldöttségbe, amit a minisztériumba menesztettünk hitelért __ M egrögzött rejtvényfejtő Feleség: Igazán szé­gyellő magad, mindig csak keresztrejtvényt fej­tesz! Már egy éve háza­sok vagyunk, és még egyetlen gyengéd szót sem mondtál nekem. Férj: Hány betűs szó legyen? A titok nyitja Az iskola szülői munka- közösségének ülésén a ne­bulók tanulmányi előme­neteléről volt szó. Az ér­tekezlet után két mama beszélget. Kérdezi az egyik: — Kedvesem, áruljon el nekem egy családi titkot: mit csinált maga, hogy a kisfia mostanában mindig jó osztályzatot kap? — Elrontottam otthon a televíziós készüléket. Űj divat Két barátnő összetalál­kozik a strandon. Miután alaposan megnézték egy­más fürdőruháját, egyi­kük megszólal: — Drágám, nem tudod, hogy az idén csak egy- részes fürdőruha a divat? — Ne mondd! És me­lyik részt hordják? Leleményesség Külföldön járt barátom hozta haza vámmentesen az alábbi viccet: Egy patika fürdősó já­rtak vert hirt. Egy ele- gánc fürdőkádat tettek a kirakatba, amelyben egy szép szőke nő fürdött. Természetesen a fürdő nő­nek csak a feje látszott ki. Egy járókelő megállt a kirakat előtt, aztán har­sogó hangon énekelni kezdte a nemzeti him­nuszt. — Megörült? — kérdez­ték tőle. — Miért énekli maga itt a nyílt utcán a himnuszt? — Azért — válaszolta az éneklő —, hogy a hölgy felálljon. b. L WALLOMÁS a szakma szeretőiéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents