Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

NEVELÉSRŐL A szülőnek szabad? Ínysorvadástól A FOGHllLLÁSIC A tükörben sokan vizsgálják aggodalmasan fogaikat, ha úgy vélik, hogy foghúsuk lejjebb húzódott fogaikról. Nagy ilyen­kor az ijedtség, hogy meglazul, kihull majd a foguk és műfog­sort kell csináltatniuk. A beteg fogágy Az a betegség, amelytől oly sokian tartanak, nemcsak a fogíny, hanem a fogágy pusztulását is magával hoz­za. E betegségek hosszú le- folyásúak, s ha idejében nem kezelik: sok kellemetlenséget és állandóan vissza-visszaté­rő panaszokat okoznak. A leggyakoribb fogágybe- tegség a fogínygyulladás, amelyre főleg az étkezéskor, tisztításkor mutatkozó enyhe vérzés jellemző. Ha fogkő rakodik le, az íny nem ta­pad feszesen a fogakhoz. Ez kezdetben nem is okoz olyan panaszt, amiért korunk el­foglalt, rohanó embere or­voshoz fordulna, de ebből alakul ki a kővetkező fog­ágy betegség, a fogágysorva- dás. Ikre jellemző, hogy az íny halványrózsaszínű lesz, és visszahúzódik a fogak nyaki részéről. A fogak még szilárdan állnak, csak a fog koronája tűnik nagynak, mert a fogíny már a gyökén részen tapad. Ez a folyamat hosszú évekig eltarthat, né­ha a fognyak érzékeny hideg fagylaltra, forró feketekávé­ra. Később étkezéskor nyo­másérzékenység mutatkozik, ez azonban már a fogágy el­fajulásának egyik jellemző tünete. Kezdetben a felső el­ülső fogak közötti hézag megnő, s a fogak kifelé dől­nek. Azokon a helyeken, ahonnan a fog elvándorolt, rések keletkeznek. Környé­kén a fogíny megduzzad, ki­pirosodik, tályog keletkezik. Ilyekor lazábbá válik már a fogmeder is, mert a fogágy csontállománya pusztul; a fog kiemelkedik helyéről, és a fokozódó lazulás a fogak elvesztéséhez vezet A lazulás okai A fogakon lévő lepedők már maga is elegendő ahhoz, hogy az íny gyulladását, majd visszahúzódását okoz­za. Vegyi ártalmak is elő­idézhetik e kórképet. (Példá­ul az üzemek levegőjében lévő sav, lúg, klór stb.) A foglazulás gyakori oka, ez főként ideges emberek rossz szokása, hogy éjszaka gör­csösen összeszorítják fogai­kat Végül említsünk meg két gyakori okot: a cukorbe­tegséget (ha nem kezelik megfelelően) és a nagyobb fokú vitaminhiányt A fogágy betegségeinek te­hát sokféle oka lehet. Hadd adjunk tehát néhány jó ta­nácsot! Elsősorban a helyes étrend összeállítására kell felhívni a figyelmet. A táp­lálék tartalmazzon ásványi sókat, vitaminokat A napi étrendben ajánlatos a tej­termék, főzelékféle és a friss gyümölcs fogyasztása. A modem konyhaművészet szinte emésztésre készen tá­lalja az ételeket, pedig a rágás öntisztító hatását nem lehet pótolni. Ez természete­sen nélkülözhetetlen a rend­szeres fogápolás étkezések után, és este! A bajt csak szakember tisztázhatja, ezért fordulja­nak bizalommal szakorvos­hoz panaszaikkal, mert csak az ő segítségével lehet meg­hosszabbítani a veszélyezte­tett fogak életét. Dr. Fertői Elemér HÁZIASSZONYOKNAK A dióstorta receptje Este összegyúrunk 1/4 kg lisz­tet, 1 egész tojást és 1 tojás­fehérjét, 5 deka darált diót, 12 deka cukrot, 12 deka meleg mé­zet, 2 kanál olajat, 1/2 kávés­kanál szódabikabonát, elkeverve 1/2 kanál ecettel vagy citromlé­vel. Másnap ebből 4 lapot sütünk. Tölteléknek 20 deka darált diót leforrázunk 1 pohár tej el, hűlni hagyjuk. 20 deka vajat elctö z ö- lünk 20 deka cukorral, hozzáad­juk a diőt és kevés vanfl'ás cuk­rot, 1/2 óra hosszat keverjük. Megtöltjük a lapokat, a legieisö lapot vékonyan bekmjük a töl­telékkel, és behintjük darált dió­val. Néhány órán át hideg helyen tartjuk. Egyszerűbb töltelék ugyanebbe a tortába a kö étke­ző: 20 deka vajat hibosra keve­rünk 12 deka cukorral és 3 evő­kanál erős fekete kávéval, ugyan­úgy töltjük meg és vonjuk be, mint a fentit. M ostanában sok szó esik a verésről, az iskolás­gyermekek testi meg- fenyítéséről. Szülők és neve­lők gyakran vitatkoznak a gyermekek testi fenyítésének jogosságáról vagy elvetéséről. A verés pártolóinak és el­lenződnek egyaránt népes a tábora. Vannak, akik azt mondják, hogy gyermeket ve­rés nélkül nem lehet igazán nevelni, mások szerint a testi fenyíték elkerülhető. Szeren­csére, egyre többen vannak, akik azt vallják, hogy jó szó­val, következetes számonké­réssel és nem testifenyíték- jellegű büntetéssel is el le­het érni a gyermeknél mind­azt, amit régebben a pálca szigora hozott létre. Mivel érvelnek a verés pár­tolói? Nagyjából a követke­zőket mondják: "-Szép, szép a pálca nélküli nevelés, a gyer­mekek egy részénél be is vá­lik. De mit lehet tenni azok­kal a gyermekekkel, akik nem akarnak beilleszkedni a gyer­meki közösségbe? Akik indu­latosak, erőszakosak, a kiseb­beket megverik, félrelökik, amikor nem látja a szülő vagy a nevelő? Olyan gyer­mek is akad, akinek mindene megvan, mégis top az osztály­ban vagy az önkiszolgáló üz­letben. Mi mást tehet a szülő, amikor jön az értesítés az osz­tályfőnöktől vagy a rendőr­ségtől, amikor kész a bot­rány, a családi szégyen? Mit A helyes és gazdaságos tüzelés és fűtés Tüzelés a konyhai tűzhelyen: a rostélyra rakott gyűj­tés után a tüzelőszert ne a parázsra tegyük. A parazsat kotorjuk a sütő felé eső falhoz és a parázs mellé rak­juk a tüzelőszert (fát, kukoricacsutkát, rozsét vagy éppen a szenet). (1. ábra.) Kisebb öntöttvas-kályhákban (Jancsi-kályha, teatűz­hely), dobkályhákban, üstházabban és fürdőkályhákban a fentiekhez hasonló módon tüzeljünk, tehát hátra kell tolni az izzó paraszat és elébe rakjuk a tüzelőszert. Egyaknás vaskályhában kitűnően elégethető a por- mentesitett háztartási szén — ha tojásnál nem sokkal na­gyobb, tehát darabos. A nagy darabokat szét kell törni. A dél-nógrádi szenet nem lehet szétverni. Válogassuk kd tehát a nagy darabokat, és használat előtt egy nappal egy-egy vödör, lehetőleg langyos vízzel öntözzük meg. Másnapra szétreped. A háztartási szenet, vagy hazai bri­kettet berakjuk a kályhába, közéje beágyazunk 2—3 da­rab, karvastagságú száraz fát — majd arra tegyük a pa­pírt vagy szalmát, rozsét, tükeralágyújtóst, vagyis a gyúj­tó« valamelyikét. A vékony gyújtósfára tegyünk 3—1 da­rab száraz széndarabkát A fenti módon összeállított tü­zelőt a gyújtós alatt begyújtjuk. Az alsó hamutartó ad­dig legyen csak nyitva, ameddig a szén parázslani kezd. Az égést lassítani lehet a légszabályozóval, ez jobb hő­leadást biztosít Amikor a szén, brikett lángolása meg­szűnt és vörösen izzik a parázs, lezárhatjuk a kályha aj­taját A vegyes tüzelésű cserépkályfiák fűtése hasonlóképp történik, ott is berakjuk a szenet vagy brikettet, arra a gyújtós-összeállítást Itt a tűztéri ajtót, ha nincs rajta légszabályozó, 2—3 mm-re nyitva kell hagyni, a hamu­iéra jtó félig vagy negyed részig legyen kinyitva, majd leégés után, amikor vörös izzás következik, mindkét aj­tót, és ha van légszabályzó, azt is le kell zárni. Fatüzelésű cserépkályhában a füstnyüás alatt kell a begyújtást elvégezni, így gyorsan és füstmentesen meg­gyullad a tüzelő, és gyorsan ég. Kétaknás vaskályhákban a rostélyra rakjuk az alá­gyújtóst, és arra egy kilogrammnyi háztartási szenet vagy hazai brikettet. Kétaknás kályhában kokszot vagy fát nem lehet jól eltüzelni. A szenet vagy brikettet kell por- talanítani, csak a tojásnál jóval nagyobb színdarabokat kell széttörni. (2. ábra.) Többféle kokszkályha van: egyaknás, pL Meidlnger, kétaknás a Termokoksz-cserépkályha. Egyaknás koksz­kályhában felül is meggyújthatjuk a kokszot A kétaknás- nál ügyelni kell, hogy a töltőaknában levő koksz ne iz­zón fel egészen, mert a túl nagy hő eldeformálhátja a berendezést Antoni Sándor Parázs Toltőabh CS1 KY GERGELY Hetvenöt évvel ez- . előtt halt meg Csikv Gergely író, műfor­dító, a magyar kri- | tikai realista dráma megteremtője. VÍZSZINTES: L Egyik vígjáté- „ kának címe, amely a karrierizmusról szól. 6. Csiky ezt a darabját 1881-ben írta a tisztviselőréteg ellentmondásos hely­zetéről. 12. A jó szó­nak van, ha megfo­gadják. 14. Az ajtón kinyújtám. IS. Névelővel — iblak­védő. 16. Kellem, szépség. 18. >'A« ku­koricaszár (—'’). 19. Gyakori magyar ve- ze éknév. 20. író és hírlapíró vezetékne­ve és keresztnevének kezdőbetűje. 22. A szerelmesek »segítő­je«. 23. N. K. Z, 2d. Röplabdában mond­ják a vonalon ütött labdára. 25. Maró fonadék. 21. A. N. U. 28. Szaroár­hang 29. A. T. B. 31. Német — ta­nács, tanácskozás. 33. Kimondott más­salhangzó. 34. Csiky- nek ezt a — részben Párizsban írt — drá­máját 1880-ban mu­tatta be a Nemzeti Színház. 36. Két be­tű: a fa része. 37. Névjegyével ellát. 38. Edényeik. 40. összeszorított kezét. 42. Kiejtve — kirá­lyi család volt. 44. Indulatszó. 46. Gép- tartozék. 48. Fedd. 49. Arab — felett, fölé. 51. Főütőere. 52. Vízinövény. 53. P-e megyei községbe va­ló (Első kockába ket­tősbetű). 55. Vissza _ »-a-« disznócseme­ge. 56. A nem kötött talajra mondják — fordítva. 57. A Eett SZSZK fővárosából való. 59. Az a — ré­gies formírt r" Névelós doboz. 61. Váratlan ébresztő ka- tonáéknál (névelő­vel). 63. Ide-oda sza­ladgál. (Szokatlanul hasz nálva!) 64. Csiky regénye: egy szélhá­mos kalandjai során idézi fel a Bach- kors zakót. FÜGGŐLEGES: 1. Becézett női név. 2. Műszaki katonai alakulat. 3. Kácsor része! 4. Földet for­gass. 5. Félig nyakas (Első kockába ket­tősbetű). 7. Igevég­ződés is lehet. 8. Egyik gyermeke. 9. Tévé. 10. Valakiről szóló történet. 11. Valamelyik évszak­ban-e? (Első kocká­ba kettősbetü). 12. Művészek vidéki fel­lépéseit hívják így. 13. Fürdőalkatmatos- ság. lf. Vékony hu­sáng. 17. Jövendő­mondó. 20. Csiky legjobb színműve, amelyben végig vitte a drámai cselek­ményt a dzsentri­család anyagi össze­omlásáig. 21. Nem rokona a nőnek, de szívéhez közelálló (ő-~é). 24. Névelővel — a szárnyaló dal­lam. 26. A szépség­nek is lehet. 29. A forrasztó eszköz. 30. Latin — de, hanem. * * a 32. Fölemelés nélkül arrébb helyezed. 34. A. L. ö. 35. K. A. U. 39. Ez a darabja a feudális-klerikális politikát teszi nevet­ségessé. 41. Tehén is van ilyen. 42. A ke­ret. 43. Csiky első jelentős munkájának címe, amellyel 1875- ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia drámapályázatán di­jat nyert. 45. A víz­szintes 37. kérdőfor­mája. 47. Vissza — a sakkjátszma ered­ményes befejezését jelenti (névelővel). 48. Rásegíted a ka­bátot (+’). 50. Észak­afrikai ország népe. 52. Repül. 54. Betűk a »divataiméiból. 56. Olasz — magas. 58. Ebbe az irányba. 60. A. U. N. 62. Félig Ottó. 63. Rövidített francia. M. 3. • * • Beküldendő a víz­szintes 1., 6., 34., 64., valamint a függőle­ges 20., 39., és 43. számú sorok megfej­tése. Beküldési határidő 1966. novem­ber 25-én, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjék be, s írják rá: »Felnőtt keresztrejt­vény.« i Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Tom Sawyer; Marius; Nyilas Misi; Nemecsek; Daniphan. Camara Laye A fekete fiú című könyvét nyerték; Zsoldos Agnes, Vörös Albert, Kaposvár; Balázs •Józsefné, Jákó; Csaba Ferenc, Siófok. A könyveket postán küldjük el. lehet ilyenkor verés helye® tenni« A másik érv, amellyel a ve­rés hívei vélt igazukat bizo< nyítani akarják, az, hogy a verés keltette félelem és szé­gyenérzet sokáig emlékezetes marad a gyermekben. Gyak­ran halljuk felnőttektől: » So­hasem felejtem el az apai po­font! Attól lettem rendes em­ber, addig csak haszontalan- kodtam a világban.'« Vannak, akik azzal érvelnek, különösen a verekedő gyermek esetében, hogy a »szemet szemért« elve alapján csak veréssel lehet megtanítani a verekedőt má­sok kímélésére, mert a testi fájdalom észre téríti az ilyen gyermeket. Nézzünk szembe ezekkel az érvekkel. Vajon csakugyan olyan nélkülözhe­tetlen a verés a gyermek ne­velésében? Ismeretes, hogy a szülők nagy része csak végső eszköz­ként használja a testi fenyíté­ket. Készint, mert sajnálják a gyermeket, másrészt tapasz­talatból tudják, hogy a verés brutalitása eltávolítja egymás­tól a szülőt és a gyermeket. Ez az állítás még akkor is igaz, ha látszólag éppen az ellenkezője történik. A meg­vert gyermek ugyanis sír, kö­nyörög, fogadkozik, hogy min­dig jó lesz. megtanulja a lec­kéjét stb. Ez azonban sokszor csak a félelem alázatossága. Azért tanul, mert fél, azért viselkedik kifogástalanul, mert tudja, hogy ellenkező esetben kikap. Ez a nevelés tehát a testi fájdalom és a félelem fe­gyelme, erősen hasonlít a rab­szolgák féken tartásához vagy az állatok idomításához. Lehet-e a szülő vagy a ne­velő és a gyermek között a nevelésben ilyen kapcsolat? Ennél sokkal magasabbrendű, emberségesebb nevelési vi­szonyt kell ki alakítaniuk a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. A nevelés elsősorban bizalom kérdése. A felnőtt megbízik a gyermekben, mert tudja, hogy ha nem is megy könnyen a szoktatás, a gyer­mek megérti, hogy mit kell tennie vagy hogyan kell vi­selkednie. De a gyermek is megbízik abban a személy­ben, aki neveli, mert tudja, hogy megértéssel, türelemmel és segítőkészséggel fog talál­kozni. Az a gyermek, aki pél­dául azért kap ki, mert házi feladatát elfelejtette följe­gyezni, ruháját szépen lerak­ni, nem rosszindulatú, nem bosszantani akarja szüleit, ha­nem egyszerűen feledékeny, következetlen vagy túlságosan játékos. Többet nyerünk vele, ha verés helyett rendszeresen ellenőrizzük házi feladatát, ha fejlesztjük a gyermek emlé­kezetét és felelősségérzetét. A verekedő gyermekek általában nem a felnőttek bosszantá­sáért verekednek, hanem olya­nok. mint a fiatal csirkék, hajba kapnak valamin, és ki­próbálják egymáson erejüket. Ilyen esetben a nevelés ép­pen azt jelenti, hogy segít­sünk a gyermeknek megismer­nie önmagát, tulajdonságait, káros hajlamait, indulatait, hogy legközelebb ne ütéssel vagy rúgással válaszoljon tár­sának, hanem úgy, ahogy em­ber és ember között szüksé­ges és illik. Ügy kell nevelnünk, hogy a gyermek megértse: köteles­ségét nem a veréstől való fé­lelemből kell teljesítenie, ha­nem szüleiért, nevelőiért, em­bertársaiért, végső soron ön­mar ' '-t. és az egész társada­lom': Ezt az öntudatot ki lehet alakítani a gyermekben, de csak szép szóval, követke­zetes ellenőrzéssel, jó példá­val, vagy ha szükséges, jól alkalmazott, de nem testife- nyítés-jellegű büntetéssel. Korunk felfogásától, szocia­lista és humanista eszméink­től teljesen idegen a verés, a gyermek testi sanyargatása. Bár a testi fenyítést a család­ban a közvélemény megenged­hetőnek tartja, az a szülő, aki igazán becsüli önmagát és gyermekét, igyekszik a ve­rést teljesem kizárni a csa­ládi életből. A testi fenyítés a szülők körébem is elvetendő nevelési eszköz! Tari János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents