Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
Vasárnap, 1966. november 26. 5 SOMOGYI EPLAP VIKTOR VÉLEMÉIHIYII Mostanában korán beszökilt az este. Először mindig a szerelőpadok fölött kattintják fel a villanyt, így a műhely hátsó részében csak a tárgyak körvonalait lehet kivenni. A bejárat előtt egyetlen égő birkózóik a sötétséggel. Négyen dolgoznak a padok mellett. Egy svájcisapkás idősebb ember, egy széles vállú, köpcös szerelő és két fiatal. A két fiatal közül az egyik most lépett ki a gyerekkorból, a másikat a nyár óta legényként tartják számon. A legényt Vojkovics Viktornak hívják. Az olajos ruhában is megnyerő egyéniség. Még a nyáron beszéltem egyik tanárával. Arról érdeklődtem, milyen jövőt jósol a frissen végzett szántóföldi növénytermesztő gépész szakmunkásoknak. A tanár Viktort említette példaként: »Ez a fiú úgy szereti a gépeket, annyira kitartó, és olyan szorgalmas, hogy már itt is tekintélye volt a társai előtt. Kitűnő bizonyítvánnyal lett szakmunkás. Az országos versenyen ő nyerte el a szakma kiváló tanulója címet. Ka valakit érdemes fölkeresni, akkor őt igen. Mert nagyon nagy örömmel ment haza, a görge- tegi Búzakalász Tsz-be. Én biztos vagyok abban, hogy Viktor megállja a helyét. A többi már azon múlik, hogy törődnek-e vele.•« A tanártól kapott tájékoztatáshoz még ennyi tartozik: Viktor jeles bizonyítvánnyal végezte el az általános iskolát. Három éve sokan csóválták a fejüket Görgetegen: »Kár érte. A garantált munkadíjazás tapasztalatai (Tudósítónktól.) A tabi járás vezetőinek javaslatára a gyengén gazdálkodó és korábban mérleghiánnyal záró tsz-ek közül a somogydöröcskei á mült évben, az andocsi, a bony- nyai, a kisbárapáti és a somi pedig az idén vezette be a ga- ranált munkadíjazást, illetve a munkanap-támogatásos módszert. A tagok az állami támogatásból minden hónap végén készpénzben kapják meg munkadíjuk 80 százalékát, a fennmaradó 20 százalékot év végén számolják el. A járási párt- és tanács vb legutóbbi együttes ülésén egyebek között e munkadíjazás tapasztalatait vitatták meg. Megállapították, hogy e tapasztalatok több szempontból kedvezőek. A tagok azonkívül, hogy rendszeres pénz- előleget kapnak, a terményekből szükségletüknek megfelelően vásárolhatnak. Így elejét vehetik annak, hogy azok jussanak több természetbeli részesedéshez, akik főként a részes művelésben vettek részt. Ezáltal csökkent a bér- feszültség. Hogy a végzett munkákért ki mennyit' fog kapni, ezt is könnyebb most már megmondani. Nagyrészt a havi készpénz- fizetésnek köszönhető, hogy ebben az évben Bonnyára 14, An- docsra 13, Kisbárapátiba 5, Somba és Somogydöröcskére 4—4 fiatal tért vissza. A kisbárapáti kivételével minden ilyen termelőszövetkezetben növekedett az áru- értékesítés mértéke, s javult a munka minősége. E kísérleti módszer még eredményesebbé tjeiére a járás két végrehajtó bizottsága több határozati javaslatot fogadott el az együttes ülésen. Olyan éles esze van, mint a borotva. És most tessék! Bejelentette szüleinek, hogy traktoros akar lenni.-« Még az öregek is miregtek-morogtak. »Traktorosnak bárki beállhat — mondták. — Mit kell ahhoz tudni? Semmit. Ezt a gyereket magasabb iskolába kell küldeni. Taníttatni kell, hogy legyen belőle valaki.- Tán egyetlen segítője akadt, Jakab Gyu- szi bácsi, a műhelyfőnök. Az csak mosolygott a szóbeszéden. Tudta, mondhatnak bármit, Viktor hű marad a traktorhoz. A falu első szakmunkása tulajdonképpen két győzelmet aratott Azzal, hogy valóra váltotta tervét, rácáfolt a közvéleményre, és akarva-akaratlan megváltoztatta azt. Megtört a jég. Ma már Görgtegen is rangot jelent szakképzett trakAZ ELSŐ SZAVA ®ak^' zás. Nem szereti a nyilvánosságot. De amikor az emberekre terelődik a szó, a változó, egyre újabb problémákkal előrukkoló életről beszégetünk, megelevenedik a hangja. Kedvesen, mosolygósán ül szemben velem a tárgyalóasztalnál. Ezt a mosolyt jól ismerik a Kefeanyag-kikészítő Vállalat minden műhelyében. Dódity Miklósáé — vagy ahogy az üzemben nevezik: r anica — olyan aki magába tudja saját gondjait azért, vállalhassa az üzem, munkatársak gondját. A megfogalmazás ellen először tiltakozik: — Nekem nincsenek különösebb gondjaim. Később aztán maga is megerősíti, hogy a család elég sok elfoglaltságot jelent. Naponta egyszer végigutazza s egyszer végiggyalogolja a várost. Reggel hattól délután kettőig csoportvezető a serteműhely- ben. Amikor a többiek leteszik a munkát, hazaindulnak, ő hozzálát a szakszervezeti munkához. Igaz, hogy közben is csinálja^ Ha ideje engedi, el-elugrik valamit elintézni. De hát a dóluitánosokkal csak akkor találkozik, ha bent marad. S találkozni velük is kell. Amíg az üzemben megoldandó feladatokról tárgyal, már félig otthon van. Hiszen délután a gyerekek leckét írnak, tanulnak. Ha végez, csak futhat haza, utazni nem tud. Az autótorosnak lenni. És ami ugyancsak lényeges: három fiatal követi példáját, ők is szakmunkások akarnak lenni. Hátraülünk, a homályos sarokba. A bizonyítványosztás óta öt hónap telt el. Mi minden történt Viktorral ez alatt az idő alatt? — örültek, hogy hazajöttem, mert éppen üresen állt a Dutra. Dolgoztam és tanultam. Az iskola után lehetőségem nyílt arra, hogy jogosítványt szerezzek személy- és tehergépkocsi-vezetésből. Le is vizsgáztam, és most hivatásos jogosítványom van. — Megtalálta a számítását? Bölcsen válaszol: — Mindenki annyira találja meg számítását, amennyire alkarja. Az teljesen rajtam áll, hogyan dolgozom, és hogyan viselkedem. Itt náiunk is a munka és a viselkedés a mérvadó. Az ember csak annyit kaphat, amennyit dolgozik. Ez így van jól... — Mi kell ahhoz, hogy jó traktoros legyen valakiből? — Először is az, hogy szeressük a gépet. Aztán meg úgy meg keil ismerni, mintha szerelő volna az ember. Nem akármilyen szerelő, hanem jó szerelő. Olyan jó, mint Jakab Gyuszd bácsi. Szerintem ez kell, mert nem olcsó mulatság a gép. Az oktalan emberek nagy károkat tudnak tenni benne. Legyen kitüntetés, ha valakire gépet bíznak ... A Cézi, a műhely kutyája egy pillanatra sem veszi le szemét Viktorról. Azt mondják, úgy várta haza a fiút, mint a leghűségesebb barát. Ha Viktor gépre ül, és kimegy a határba, a Cézi elkíséri, és órákon át nézi, ahogy dolgozóik. busz már régen elment, a másik meg sokára jön. Hazafelé mindig gyalog teszi meg az utat. Két esztendeje — amióta megválasztották szakszervezeti titkárnak — kell gyalogolnia. Azelőtt őt is megvárta az autóbusz. Kaposvárt ezen az üzemen keresztül ismerte meg. XX>DOOOOOOOOOOOOOOCOCC n^ujúacL Tizenhárom évvel ezelőtt költözött ide Békés megyéből. Ez az idő hozzáforrasztotta nemcsak az üzemhez, a városhoz is. — Szeretem ezt a vidéket. Először furcsa volt távol élni a szülőföldtől, de mióta megszülettek a gyerekek, megszoktam én is. AMIKOR BELÉPETT az üzembe, még mindenhonnan petróleumszag áradt. Abban az időben petróleumban mosták a szőrt. Ez a szag annyira beleitta magát a hajba, bőrbe, nogy akik vele dolgoztak, soha nem tudtak szabadulni tőle. A fodrásznő erről a kesernyés szagról ismerte meg az üzemben dolgozó nőket. Ledig nem ez volt a legjellemzőbb rájuk, hanem a szorgalom, a kitartás, az áldozatvállalás. A petróleumot jobb, korszerűbb mosóanyag szorítotNémeth Sándor asszony, gyűrni hogy XXXXXXXXXXXXXX5000000C a kremtartalmanal fogva a bőrre jobban tapad. Különleges összetétele a bőrt hamvassá és bársonyossá teszi. SZAKTAN ACS ADAS AZ ILLATSZERBOLTOKBAN. (4736) Fontos feladat a termőtalajok védelme, javítása Évente több millió forint értékű terméskiesés a termőréteg pusztulása miatt Rendkívül fontos és időszerű probléma megtárgyalását tűzte napirendjére a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága és az Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének növénytermesztési szakosztálya. Mintegy százötven mezőgazdasági szakemberrel tanácskoztak a talajjavítás és a talajvédelem helyzetéről, a további feladatokról. Nemcsak megyénkben, hazánkban, hanem világviszonylatban is mindinkább a gazdálkodás homlokterébe kerül ez a kérdés. Ahogy ár. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke bevezető előadásában mondotta, nálunk fokozott nép- gazdasági feladat a talajjavítás és a talajvédelem, hiszen a mezőgazdasági termelés növelésének elsőrendű föltétele a termőföld védelme. Országosan a termőterületnek mintegy ötven százaléka beteg, leromlott, és évenként mintegy 3—4 milliárd forintra tehető az a veszteség, melyet a víz és a szél pusztítása okoz. Somogybán még ennél is rosz- szabb a helyzet: nálunk a mezőgazdasági területnek csaknem hetven százaléka szorul javításra és védelemre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a mezőgazdasági termőterület számottevően — 1936 és 1965 között mintegy 60 000 holddal — csökkent a megyében. Kiss Andor, az OMMI meliorációs osztályának vezetője két csoportba sorolta a feladatokat Az egyik feladat a nagy beruházást nem igiénylő, egyszerű üzemi talajvédelmi eljárások sürgős és széles körű alkalmazása; a másik: a veszélyeztetett területeken — főként dombvidékeken — a komplex védelmi munka elvégzése. A két feladatkör nem választható el egymástól. Járányi György, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola docense. A részvevők egy csoportja. A ta ki. Az összetartás azonban megmaradt. A serte- műhelyben most még talán erősebb az összetartó erő, mint annak idején, mikor ide került. Ott nem nagyon váltják egymást az emberek. Igaz, a fizetés se rossz. De hát a pénzen kívül a jó, a kellemes társaság még inkább összefogja a brigádokat. Együtt, egymásért is aggódnak egy Kicsit. S ebből a gondból sokat vállal magára a szak- szervezeti titkár. Ahol sok nő dolgozik, speciális feladatok is hárulnak a szakszervezetre. S az asszonya gondokat leginkább asszonyok értik meg. A családot itt nem lehet I írekesztend a munkahelyről. Olyannyira nem, hogy két hónappal ezelőtt még nem volt ritka az álmos óvodás gyerek a porta előtt reggel hat óra tájban. Az asszonyoknak dolgozni kellett, az óvoda viszont csak hétkor nyit. Mit lehetett mást tenni? A gyerekek egy óra hosszat ott álltak a kapu alatt. A szakszervezeti titkár meg a vállalat vezetői pedig kilincseltek. A tanácstól a nőtanácsig. Nem sok eredménnyel. Bérproblémákat vetett föl a kérésük, s úgy látszott, senki sem tudja megoldani. Végül itt az üzemben oldották meg. Reggel hattól hétig egy asszony vigyáz a gyerekekre — nem a kapu alatt, hanem az óvodában. A gyerekek elhelyezését megoldották. De az élet nem áll meg, nap-nap után újabb — gyakran aprócsep- rő — feladatokat állít a7 emberek elé. És gondokat is ad. S ha valakinek ei n _t- len ügye van? Majd a Da- nica — mondják a vállalatnál. S A FIATALASSZONY soha el nem múló mosolyával ígéri meg, hogy elintézi, mert így tartja kereknek az életét. A maga gondja mellé vállal egy keveset — gyakran sokat! — a vállalat, az üzem asszonyainak gondjából is. Kercza Imre A megfelelő vetésszerkezet, a vetésforgó ésszerű elhelyezése, az okszerű talaj művelés, a helyes szervesanyaggazdálkodás mind-mind olyan feladat, ami külön beruházást nem kíván, ám a termőtalajok védelme érdekében okvetlenül célszerűen kell elvégezni. Sajnos — ahogy a vitában is szóba került — sok helyen nem fordítanak kellő gondot erre az üzemekre váró feladatra. A komplex védekezés — éppen mert nagyon elhanyagolták — számottevő ösz- szegű beruházást igényel. A megyében a föltétien javításra váró 65 000 hold — mivel nem összefüggően helyezkedik el — összesen 150 000 holdat zár közre. Ekkora területen kell elvégezni a talajvédelmi munkákat. Ez a fölmérések szerint 420 millió forint beruházást igényel. A kezdeti lépéseknek már vannak eredményei — erről számolt be Molnár Imre főag- ronómus —, de a harmadik ötéves terv időszakában hat- ványozottabb mértékben kell folytatni ezt a tennivalót. Míg 1965-ben 26 millió forint ál- lámi támogatást kapott megyénk erre a célra, a tervidőszak végére ez az összeg körülbelül 50 millió forintra emelkedik. A talajjavítás, a talajvédelem szerteágazó feladat. Ge- röcz Emil, az OMMI Talajtani Osztályának vezetője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy mindenütt a helyi viszonyoknak megfelelően alakítsák ki az üzemek a legcélravezetőbb módszereket. Az állam anyagi támogatása mellett a tudomány is messzemenően segít s feladat megoldásában. Dr. Máthé Ferenc, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Intézetének osztályvezetője a kémiai talajjavítás tontosságáról, hasznosságáról, eredményéről szólt. Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Fő- ' gazgatóság főigazgató-helyet- ese a talajvédelmi és a vízgazdálkodási feladatok összefüggéseit elemezte. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Járányi Györgynek, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola docensének felszólalása. A harmadrendű vízfolyások rendbetétele, karbantartása üzemi, illetve üzemközi feladat — mondotta. — A gazdaságok anyagi lehetőségei azonban meglehetősen korlátozottak, erejükből vagy csak az üzemen belüli feladatok elvégzésére futja, vagy csak a társulati beruházásokra. Meggondolandó, milyen módszer szükséges ahhoz, hogy a célnak megfelelően a kettőt egyszerre végezhessék el. Másrészt rendkívül fontos, hogy a nagyüzemek a gazdaságosság és a szükségszerűség alapján határozzák meg a beruházások sorrendjét. Hegedűs László, a nagyatádi vízügyi társulás elnöke a Rinya vízrendszerének rendezésével kapcsolatos munkákról, feladatokról, Komáromi János, a karádi termelő- szövetkezet főagronómusa a szövetkezetükben folyó talaj- védelmi munkáról szólott. Az FM növénytermesztési főigazgatósága részéről Bán Mihály az üzemben elvégezhető, beruházást nem igénylő tennivalók fontosságát hangsúlyozta. Ahogy dr. Mohar László megyei mezőgazdasági osztályvezető, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének alelnöke összefoglalójában mondotta, ez a sok figyelemre méltó, hasznosat adó tanácskozás része egy folyamatnak, amely Somogy mezőgazdaságának fejlesztései célozza. Arra van szükség, hogy a szakemberek mindent megtegyenek a maguk területén a talajvédelem, a tála javítás érdekében. Vörös Márta Az ÉM Villanyszerelőipari Vállalat (Budapest, VII., Síp u. 23.) FÖLVESZ | segédmunkásokat és villany- szerelőket budapesti, Pest környéki és vidéki munkahelyekre. Bérezés: Megemelt teljesítménybér keresetkorlátozás nélkül, ehhez 15 százalék idénypótlék. Egyéb járandóságok: Saját lakóhelyén kívüli foglalkoztatás esetén — a jogosultságtól függően — kü- lönélésl oótlék. természetbeli szállás vagy szállás- dfjtérltés, étkezési hozzájá- I rulás, munkáruha. Jelentkezés: Budapest, VII., Síp utca 23. sz. (főporta). (4550)
