Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

» SS SS EGY KIS GYÁRLÁTOGATÁS Hogyan készül a cukor? A világon 55 millió tonna cukor készül répából és nádból A cukorgyárak ilyenkor naponta fogadják a répaszál­lítmányokat, hiszen kb. 4 hónap alatt nagy feladatok pontos végrehajtását várják tólük. A vasút is külön szállítási tervet készít az ál­lami gazdaságokkal és ter­melőszövetkezetekkel egyet- nagy része itt elpárolog, értésben, hogy a feldolgozó üzemek kellő időben és rendszeres adagokban kap­ják a cukorrépát, és folytat­hassák a cukorgyártást. melléktermékként kapott mésziszap keresett talajjavító anyag. A híg levet — amely kb. 13 százalék cukrot tartal­maz — a további műveletek során bepárlókészülékek so­rozatán vezetik végig, a víz KRISTÁLY ES KOCKA Az igénye­sebb vásár­ló az apró szemű, finomított kristály- cukrot vagy az ebből prése­léssel gyártott kockacukrot (mokkát) szereti. A finomí­tókban a nyerscukrot vízben újra felolgiák, és az oldatot DE MI | A CUKOR? Kémiailag űn. cukorszerű szénhidrát, azaz szénből, oxigénből ég hidrogénből álló vegyület. A sokféle szénhidrát közül a köznapi értelemben nád- v. répacukornak ismert anyag: összetett cukor, szaknyelven díszacharid vagy szacharóz. Ez a vegyület a répa zöld levelében képződik vízből, széndioxidból és a napfény energiájából. Érdekes vita tárgya a szacharóz keletke­zése a növényben. Egyes tu­dósok szerint a levélben csak megindul a cukor fel­épülése, és a répagyökérbe »vándorolva.-« alakú ki igazi formában. Kurszánon, szov­jet tudós korszerű kísérletei azt a felfogást támogatják, amely szerint a szacharóz teljes mennyiségben a levél­ben keletkezik, és a gyökér csak elraktározza azt A cukor szerkezetének fel­derítésében, mesterséges 2lő- állításában Zemplén Gézának, 1956-ban meghalt egyetemi tanárunknak az eredményei világszerte ismertek. elnevezése nem a leg­pontosabb, A »CUKOR­GYÁRTÁS« Készlet a Kaposvári Cukorgyárból. A háttérben a J-dif- fúzió berendezés. (MTI foto — Bajkor József fehr.) BORSI DARÁZS JÓZSEF: Hűs őszi szél muzsikálgat Hús őszi szél muzsikálgat Meg-megingatva a fákat. Pókfonál leng, messzeszálló S sapkát hord a kecskerágó. — Itt lesz a tél nemsokára! — Tán ezt rikoltja egy páva, Amint sétál teljes díszben, Látva, hogy a lomb meglibben. Meglibben és földre fekszik, Pókfonál meg csak menekszik, De a fákon sok fennakadt, Nem érik utol a nyarat! Kip-kopp! Kip-kopp! Kalapács, Kerítést csinál az ács. Kerítésen belül rózsa, Finom illat száll szét róla! S hipp-hopp! Itt a méh, Mintha nagyon szeretné; Körülröpködi a rózsát, Mert az annyi friss mézet ád. Kity-kotty! — szól a tyúk — Na, ezt be is kaphatjuk És a méhet úgy lenyeli, Talán meg se kottyan neki! Pity-poty munka volt, Ami a kertüknél folyt. Az ács azt úgy kerítette; Ki nem akar, az nem megy be! LISZT FERENC hiszen láttuk, hogy az üzem csak a növényben keletkezett kész cukrot vonja ki, és — megfelelő tisztítás után — kristályos álakban tárolja. A korszerű gyárakban a különböző szállítóeszközökről vízsugaras berendezés segít­ségével közvetlenül a gyár mosógépébe »úsztatják« a zöldjétől megfosztott, fejelt répát. Innen forgótárcsás vá­gógépbe kerül, ahol a recés élű kések 1 mm vékonyságú szeletekre aprítják. A ka­pott édes nyersszelet a lé­nyerő, ún. diffúziós edények­be jut, s a szétroncsolt sej­tekből vízzel kioldódik a cu­kor. A még ma is üzemelő, de sok kézi munkát igénylő régi Robert-féle diffúziós te­leiteket hamarosan kiszorítják a »J« diffúzőrök. Ezeket a külföldön is sikert aratott folytonos üzemű lényerő be­rendezéseket magyar szakem­berek tervezték és gyártották először. A kb. 50 percig tar­tó kilúgozás uitán kikerült répaszlet cukortartalma 0,2— 0,4 százalékos, melyet mint kitűnő állattakarmányt hasz­nosítanak. MESZ ES CUKOR Az üzemben most már a nyers cukor­répáié tisztítását kell gondo­san elvégezniük a szakembe­reknek. Ezt az eljárást, több fokozatban kb. 100 éve azo­nos eljárással végzik. A cu­korgyár mészégető kemencé­jében termelt égetett meszet — eleinte kis adagokban — a léhez keverik, majd to­vábbi mészadagokkal beállít­ják a megfelelő lúgosságot Ekkor olyan kémiai folya­matok játszódnak le az ol­datban, melyek során min­den idegen anyag sűrű, nyálkás formában elkülönül a cukortól. Hogy ezt a »csa­padékot« könnyen, gyorsan eltávolithassák, a mészégető torokgázát többször is átbu- borékoltatják az oldaton. A szénsavazás után a gyorsan ülepedő anyag forgó dob­szűrőkön, teljesen gépi úton eltávolítható az oldatból. A A sűrű lé a kristályosító vákuumfőzö (csökkentett nyo­máson működő) készülékekbe kerül. Ezekben indul meg néhány órás főzés után a cukor kristályosodása. E kristályos pépet centrifugák­ba adagolják, a gyors for­gás következtében a kristá­lyok ekkor végleg elkülönül­nek a maradék oldattól, a szörptől. A cukor ekkor még sárgás színű. Kevés vízzel többször átpermetezik (fe­dik), és újra centrifugálják, s így fogyasztásra alkalmas fehér kristálycukrot kapnak. A visszamaradó melasz az élesztő- és szeszgyártásban, valamint a takarmányozás­ban hasznosítható; ez isiga­zolja azt a tényt, hogy a cukorgyártás egyik leggazda­ságosabb ipari eljárásunk. aktív szénen vagy színtele­nítő műgyantákon szűrik át Ennyi oldás, főzés, szűrés után méltán állíthatjuk, hogy a cukor a legtisztább iparilag előállított vegyi anyag. Emellett gyorsan fel­szívódó, energiát adó táp­anyag, melyből hazánkban az egy főre eső évi fogyasztás jelenleg kb. 30 kg. A kecskebéka és a hal A varangyos béka csak any- nyiban káros a halállomány­ra, hogy táplálékkonkurrens. A kecskebéka kifejlett példá­nya viszont képes elnyelni egy 12 cm hosszú halat is. Nagy étvágya miatt a legnagyobb veszélyt a Lassú mozgású pontyivadékokra jelenti. Ezért halastavainkból ildomos »ki­szorítani«. Márkus Ferenc: A DARÁZSVADÁSZ Darázs dong az ablakban, flam meg csak nézi, kezében egy fakanállal a távot beméri. Karja hirtelen lendül, suhint jobbra, balra, ám a darázs kényelmesen repül a magasba Felszáll a csilláira, csillárról az ágyra — dirr, dürr zeng a fakanál, nem ismersz szobádra Vázák, korsók szanaszét törötten hevernek — Megállj, darázs — üvölt fiam — vége életednek! Amikor már minden összetört és ledűlt, darázskománk kapta magát, felszállt és elrepült. 1 2 3 4 5 6 üü 7 8 9 :::: ■■■■ ■■■■ 10 11 12 ■ ■■■ ■ ■■■ :::: 13 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 14 15 :::: ■■■■ ■■■■ 16 !H 17 18 ül! 19 20 Hl! :::: 21 22 23 24 25 ÜÜ 26 27 :::: OB9I ■■■■ :::: »»71 ■ MBB :::: ■ NI ■ ■■■ 28 üli 29 30 31 Ess: ■■■■ 32 33 liSI 34 35 36 üli 37 :::: ■■■■ ■■■■ VÍZSZINTES: 1. Állat névelővel. 7. Török rang. 10. Liszt Ferenc egyik szinfonl- kus költeménye. 12. T. V. 13. Tisztította. 14. Célhatározó rag ékezet nélkül. 18. ölte közepe 1 17. Azonos mássalhangzók. 10. Híres madridi futballcsapat röviden. 21. Fás területed. 24. Liszt Magyarországra utaló azlnfonikus költeményének a elme. 2«. Névelő. 27. Cet betűi keverve. 28. V. N. 29. Talajfajta. 32. Magot szór. 24. Legfontosabb részére, a harmadik kockában kettős­betű. 38. Éneklő hang. 37. Egy másik azlnfonikus költemény címe. (Híres drámáé Is.). FÜGGŐLEGES: 2. Itt halt meg Liszt Ferenc. 3. Névelő. 4. Verskellék. 5. Fogkrém márka. 6. Szakmájának tudósa. 7. Játékszer, névelővel. 8. Gellért Oszkár. 9. Kavics névelővel. 12. Nehéz csomagja. 15. A zene ütemére mozog. 18. Tág. 20. L. G. 22. Visszafelé zokog. 23 ...........-szinfónia Liszt egyik j eles müve. 25. Bogyós gyümölcs, az utolsó előtti kockában kettősbetű. 28. Ütött. 30. Szorgalmas rovar. 31. Visszafelé a kecske mondja. 32. EVE betűi keverve. 33. Nem Igazi. 35. Ugyanaz, mint a függ, 20 csak visszafelé. K. J. • • • Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 10.. 24., 37 és a függőleges 2., 23. Beküldési határidő 1966. október 28-án, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helye» megfejtése: Húsevő; Marián: Vi­pera ; Védett; Kaszó. Bogáti Péter Halló, Itt Mátyás király című könyvével jutalmaz­zuk a következő pajtásokat: Szen­tes Erzsébet, Kaposvár; Püspök Rudolf, Toponár; Demerácz Má­ria, Böszénfa; lfj. Kovács János, Lábod. A könyveket postán küldjük e!. Tengeritörés Megérett szépen A kukorica, Töri U Jóska. Serény Katica. Fáradhatatlan. Napestig törik. Azután szépen Zsákokba tömik. Morzsolják végül Morzsoló géppel, Koca és malac Ezt várja éppen!... Boldogok most ■ Sertés seregek i Dlsznóvágásig Falnak eleget. FOGYÖREJTVÉNY 1 1. Férfinév. 2. Női név. 3. Tönk­retesz valamit — más szóval. 4. Nem itt, hanem ... 5. A lila szó első és utolsó betűje. 6. Y. KÖLTÖZNEK A VADDISZNÓK Az erdőből a mezőre Meglepő tényről tájékoztat­nak a vadászok és az erdé­szek: »legvadabb« állatunk, a vaddisznó, az utóbbi időben, a mező- és erdőgazdaság in­tenzívebbé válásával új lakó­helyeket hódított meg magá­nak. Eredetileg mocsárlakó állat volt — innen az a máig őr­zött tulajdonsága, hogy sze­ret fürdeni, pocsolyákban hemperegni —, de a történe­lem és a közelmúlt is, a nagy zavartalan erdőségek lakója­C>OOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXX>3000COOOOCOOOOCOOCOOC*DOOOOC)C)OOOOCOOOOCOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOO<' Történt eavszer valahol egy réten, hogy a bolha, a szöcske és egy tü­csöklegény, akik mindhárman kivá­ló, jó ugrók vol­tak, versenyezni akartak egymás­sal: hogy megtud­ják, ki tud közü­lük a legmaga­sabbra ugrani? Hogy igazságos le­gyen a döntés, bí­rónak meghívták a Tücsökkirályt és nézőnek minden­kit, aki csak ott akart lenni a bo­gárvilág tagjai kö­zül. — Legyen vala­mi célja is az ugróversenynek, leányomat ahhoz adom feleségül, cÁz ÁLQi'óő ej'mup aki a három baj­nok közül a leg­magasabbra ugrik — hirdette ki a Tücsökkirály a verseny kezdete­kor, azután hár­mat tapsolt és el­kezdődött a ver­seny. Első induló a bolha volt. Szépen meghajtotta ma­gát, azután ugrott egyet. Fenn is termett a mellette álló lapulevélen. — Ez elég szép ugrás volt — di­csérte a Tücsökkl- rály —, de sajnos nem volt elég magas! Szegény bolha szégyenkezve ug­rált tova a ver­senytérről, aznap már senki színét sem látta. Nem volt kiváncsi a verseny folytatá­sára, ha egyszer nem nyerhetett. Ezután a szöcs­ke következett. Nekifutott, nagyot lódult, fönn ter­mett a levegőben, és lepotyogott ép­pen a Tücsökki­rály hátára. A király bosszíi- san rázta le tna- gáról az ügyetlen szöcskét, és simo­gatni kezdte sajgó hátát. m — Menj a sze­mem elől, te ügyetlen — szidta a szöcskét. — Ép­pen az én hátam­ra kellett ugra- nod ? Hiszen majdnem nyomo­rékká tettél! Szégyellte ma­gát a szöcske is erősen, és ő is jobbnak látta, ha odébb áll a ha­ragos Tücsökki­rály közeléből. Nem marasztalta senki. Ezután a tücsök következett. ö azonban olyan so­káig gondolkozott, hogy már-már azt hitték, nem is tud ugrani, ám hirte­len mégis neki­lendült, és hopp, fönn termett egy margaréta virá­gán, egyenest az aranysárga virág- kehelyben pihenő Tücsök királykis­asszony mellett. — Oho, ez ám az okos, ravasz legény — örven­dezett a Tücsök­király. — Való­ban a legmaga­sabb ugrás a lá­nyomhoz feljutni, de ahhoz, hogy valakinek ez eszé- ze jusson, nem elég okosnak len­ni, ugrani is tud­ni kell. Ez a tü­csöklegény pedig bebizonyította, hogy bátor is, okos is, hozzá adom hát a leá­nyomat feleségül. Ünnepelték a tü­csökleién: t az egész réten, csak a bolha és a szöcske irigyke­dett, haragudott rá. Figyeljétek csak meg! A bol­ha, a szöske ás a tücsök azóta is kerülik egymást. Mind:gyik csak a saját háza tá n ugrál, többé már nem lesz ugróver­seny ... Németből fordí­totta: Pfeifer Vera ^rvy-v%-)iy«i(-y-vv->rrvv-vvvv~v~x~>rvyrinririnoO(yiC)QQOO0O0000000000000000(XXX300000000CX3000000O00O0O00O0O0C ként tartotta számon. Ilyen erdőségek azonban ma már nincsenek hazánkban; a bel­terjes gazdálkodás, a faterme­lés gépesítése éppen a nagy erdőkben okozza a legnagyobb forgalmat, zajt. Ezért költöz­nek a vaddisznók kijebb, az olyan nem művelt, de kisebb, ritkább erdőkbe, mezővédő erdősávokiba, ahol azelőtt so­ha egyetlen példányukat sem lehetett látni. Sőt, a nagyüze­mi mezőgazdaság új, bár a maga szempontjából egyálta­lán nem előnyös lakóhelyet is kínál nekik: a nagy, össze­függő kukoricatáblák az utol­só kapálástól a betakarítás kezdetéig csendesebb, nyugod- tabb — és táplálékban sem szegényebb — »otthonuk«, mint az erdők többsége. A mezőgadaság. az állatte­nyésztés fejlődésének köszön­hetik létszámuk gyarapodását is. Azelőtt ugyanis gyakran pusztított közöttük a háziser­tések járványos betegsége, a sertéspestis, de amióta rend­szeressé vált a házisertések oltása, azóta a vaddisznók kö­zött is alig fordul elő megbe­tegedés. A vaddisznók azon­ban hálátlanok — bár egész­ségüket háziasított testvéreik­nek köszönhetik, egészséges étvággyal falják fel előlük a kukoricát és minden más ter­ményt, amihez a földeken hozzáférhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents