Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

Péntek, 1966. október 14. 5 SOMOGYI NÉPLAP A járás népművelői tanácskoztok Nagyatádon (Tudósítónktól.) A nagyatádi járás községi művelődési otthonainak igaz­gatói, a népművelési ügyveze­tők és könyvtárosok szerdán továbbképző jellegű tanácsko­záson vettek részt a Nagyatá­di Gábor Andor Járási Műve­lődési Házban. Gulyás József járási népmű­velési felügyelő értékelte a községek 1966—67-es művelő­dési terveit. Elmondta, hogy a tervek zöme jó, meg­alapozott és helyesen igadozik a helyi sajátos­ságokhoz. Különösen kiemelte a nagyatá­di, segesdi, mikei, belegi, esö- kölyi, somogyszobi és rinya- besenyői kulturális terveket, amelyek a rétegmunka mód­szereit helyesen rögzítik; az egyes formákat a tartalmi-ne­velési feladatok szolgálatába állítják. Ezután a felnőttokta­tással, majd az öntevékeny művészeti mozgalom helyzeté­vel foglalkozott a felügyelő. A felszólalók a művelődési otthonok és könyvtárak együtt­működésével, folyóirat-olvasók létesítésével; a klubmozgalom időszerű feladataival foglal­koztak. Hasznos volt ez nácskozás. ta­mivel a művelődési otthonok igazgatói és a könyvtárak ve­zetői együttesen vitatták meg azokat a feladatokat, amelyek­nek a végrehajtásában is a legszorosabb együttműködésre van szükség. Gödöllői töltött jérce, badacsonyi szőlős rétes Magyaros ételbemutató (Tudósítónktól.) Ma este Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában divatbemutatóval egybekötött ételkóstolót rendeznek a KPVDSZ-napok keretében. Az ételbemutatón olyan magya­ros készítményeket szolgálnak fel, amelyekkel még az Ínyencfalatok kedvelői is csak ritkán találkoznak. A vacsorára tizenötféle étel készül. Bemutatják a sertés­nyelvből, sonkából, szalonná­ból vörös borban készült va- dászragut vajas kosárban. Ezenkívül lesz szeged.! gulyás­csirke és sertésgerincből ké­szült, áfonyával ízesített rok- kói liús is. Hatvan dekán aluli csirkékből készítik a gombával ízesített gödöllői töltött jércét. A tésztafélék kö­zül érdekességnek ígérkezik a badacsonyi szőlős rétes. Az ételbemutató részvevői döntenek arról, melyik ételt tartják a leg finomabbnak. A legízletesebb ételek később a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat éttermeiben fölkerül­nek majd az étlapra. TÁRSADALMI KÉRDÉS a cigánylakosság fölemelkedése Ismeretes, hogy pártunk és kormányzatunk fontos határozatokat hozott a cigánylakosság társadalmi föl- emelkedése érdekében. Ennek szellemében a megyei szervek is több ízben foglalkoztak a cigányság szociá­lis helyzetével. Határozataik a megye állami, gazdasági és társadalmi szerveinek egyaránt megszabták a tenni­valókat. Ezek a tennivalók azonnali és gyökeres megoldást nem jelentenek ugyan, de végrehajtásukkal sokat eny­hítenének a cigánylakosság jelenlegi helyzetén. A dolog mélyére nézve azonban be kellene látnunk, hogy egyik területen sem tesszük meg azt, amit a határozatok meg­szabnak, illetve amit lehetőségeinkhez mérten tehetnénk. Búcsúzik a „tatár rizling U MESSZE KINT A HATÁR­BAN, távol a falutól több mint fél évszázada termett év­ről évre gazdagon a somogy- sárdi »tatár rizling«, a bornak, szőlőnek alig élvezhető noha szőlő. Sajátossága nem volt itt sem, ugyanúgy, mint másutt. Az elgazosodott, elhanyagolt területen ma már nem ritka az olyan tőke, amelyik vastagsá­ga egy kisebb fa törzsével is fölér. Mit is hozott évente ez a középkötött talajba makacsul kapaszkodó noha szőlő? Á gyakran csak félig érett füs­tökről savanykás ízű, vastag héjú bogyót szedhettek ősszel a szüretelők. Ha pedig beérett, zöldes-sárgás szemekkel volt terítve az összes vágó. — Talán azért is jött divat­ba Somogysárdon a szüret utá­ni borkínálgatás, mert a (jaz- dák úgy gondolták, ők nyernek vele, ha mással itatják meg a savanyú boraikat — jegyzi meg valaki a faluban, amikor szóba kerül az utolsó szüret. — Miért vártak eddig is el­határozásukkal a somogysár- diak? Évekkel ezelőtt még elég sok védője akadt ezeknek a szőlőfajtáknak, másrészt akkor az új telepítésekről még szó sem volt. Az idén már nem is igen termett a somogysárdi Határ rizling«. A régi szőlősterületek messze estek a falutól, és már korábban rájöttek az emberek, hogy a noha szőlő bora aligha jó egyébre, mint »-agyhígitás- ra«. Így aztán lassan eljutottak odáig, hogy a község és a tsz vezetőivel közösen elhatároz­ták: még az idei őszön fejszét fognak a kivénhedt direktter- mőknek. EZT A TERVET EGY MÁ­SIK ELŐZTE MEG, mégpedi; Meglesz-e a 6,3 millió forint értékű betonáru? Egy hónapjuk elveszett Zákányban a Dráva mel­lett működik a balatonmá- riai földművesszövetkezet be­tonáru üzeme. Hatvan dol­gozó talált itt állandó mun­kát, és már az év elejétől kezdve lelkes munkaverseny folyik az üzemben. Megala­kultak a szocialista brigádok Baka Ferencné, Kránecz Jó­zsef és Cserti István veze­tésével. Az üzem azt a feladatot kapta, hogy ebben az évben 6,3 millió forint értékű áru­val segítse a dunántúli fmsz-i építőanyag-tel epeket. A brigádok még az év ele­jén vállalták, hogy a kong­resszus tiszteletére 2 száza­lékkal növelik a termelést; a selejt 1,5 százalékon alul marad; személyenként tíz óra társadalmi munkát vé­geznek; növelik a szövetke­zet tagjainak számát és szervezett oktatáson vesznek részt. Szeptember 30-ig 4 310 000 forint értékű árut gyártottak, ez a kilenchónapi előirány­zatnak csak 80 százaléka. Nem a dolgozók hibája, hogy nem sikerült teljesíteni a feladatot. Az üzemben él a munkaverseny, mindenki szorgalmasan végzi a dolgát. A lemaradást az okozta, hogy a harmadik negyedév­ben kétszer is kényszerpihe­nőt kellett tartaniuk. Július­ban 16 napig állt az üzem cementhiány miatt, augusz­tusban pedig a Dráva elön­tötte a betonüzemet. Két hétig uralta a víz az üzem területét. Amikor letakaro­dott, újult erővel fogtak hozzá a munkához. A szo­cialista brigádokat dicséri, hogy ? selejt úgyszólván el­enyésző. Hárommillió forint értékű nagy betonelemek gyártása közben mindössze 2200 forint értékű selejtet találtak, a mozaikgyártásnál a fél százalékot sem éri el a selejttermék. Az üzem dolgozói csaknem 500 óra társadalmi munkát végeztek. Vállalták. hnpv társadalmi munkát végeznek a Dráva-menti gátszakadás helyreállításánál. A zákányiakat most az a cél vezérli, hogy az egyhó­napos kiesést pótolva év vé­gére előállítsák a tervezett 6,3 millió értékű betonárut. D. Z. az új telepítésű szölústerület kialakításának terve. Ügy sze­retnék a gazdák, ha a szőlő kö­zel a faluhoz, a belsőségben kapna helyet. Így könnyebb lenne a művelése is. A szüksé­ges kölcsönt a helyi takarék- szövetkezet ajánlotta meg. A gazdáknak előreláthatólag ez mindössze két-háromezer fo­rintnyi kölcsönt jelentene. Azt tervezik, míg a szőlő termőre fordul, a területet köztes sza­mócával hasznosítják. Mi lesz a faluban a borivó emberekkel? A kérdésre a kocsmában egy idősebb ember így válaszolt: — Ha két-három évig nem ihatunk egy csöppet sem, még mindig jobb, mintha noha bor­ral kínálja meg az embert a komája. Meg aztán a házak körül majdnem mindenkinek van egy kis lugasa, amiről évente 40—50 liter bort le tud szűrni magának. Az új szőlőterület — bár a gazdák háztáji területének szá­mít — teljesen egyöntetű lesz. A lugassorok végébe gyümölcs­fát ültetnek majd. Az alapve­tő szőlőmunkákat, mint a per­metezést, a talajművelést Uly géppel is elvégezhetik. EDDIG ÜTVÉN CSALÁD JELENTKEZETT, hogy velük is számoljanak majd az új te­lepítésnél. Ha a $omogysárdi gazdák terve sikerül, néhány év múlva kiderül, milyen za­matéi csemege és nemes bor­szőlő terem majd a sárdi kö­zépkötött talajon. Addig pedig valamivel emel­kedik majd a Betyárcsárda forgalma. Nagy József SZEMLÉLETI Gondos tá­--------------------------­- jékozódás s orán igen eltérő vélemények­kel találkozhatunk. Általában a cigánykérdéssel kapcsolatos szemléletet gyakran egyik-má­sik vállalat, üzem gazdasági érdeke, illetve a társadalmi felelősségérzet színvonala ha­tározza meg. Egynémely gaz­dasági szerv a cigánylaaos- ságban nem lát egyebet, mint olcsó és bármilyen munkát el­végző munkaerőtartalékot. Má­sutt a legkényelmesebb állás­pontra helyezkednek: úgyis hiába minden, mert a cigány­lakosság vagy nem tud, vagy nem akar kilábalni jelenlegi helyzetéből. Viszonylag a tanácsi szer­vek foglalkoznak a legtöbbet ezzel a kérdéssel. A Fonyódi Járási Tanács V. B. évente rendszeresen napirendre tűzi a cigánylakosság helyzetének egy-egy konkrét kérdését A községi tanácsok sokoldalúan és közvetlenül, a járási tanács szakosztályai pedig egy-egy részkérdésben segithetnek a cigánylakosság helyzetén. Az építési csoport a lakásépíté­seknél és vásárlásoknál; az egészségügyi a szociális fel­tételek; a munkaügyi előadó a munkahelyek biztosításában; a művelődésügyi osztály az iskoláztatásban és a cigány­ság kulturális fölemelkedésé­ben. LAKÁSHELYZETI köz­--------------------------------------! vét­lenül talán a lakáshelyzet megoldása az első és legfon­tosabb feladat. Azonban a la­kásépítési és vásárlási akció jelenlegi üteme, a cigánytele­pek megszüntetése rendkívül lassú. 1965-ben például a fo­nyódi járásban hét cigány- család kapott kedvezményes építési kölcsönt. A hét lakás föl is épült. Az idén azonban már csak négy ilyen lakásra kapott keretet a járás, ráadá­sul a megyei tanács építési osztálya rövidesen ezt is visz- szavonta. Ugyanakkor fölmé­rések igazolják, hogy az épí­tési és vásárlási igény általá­ban is sokkal nagyobb a le­hetőségeknél. A cigányiakosság egy ki­sebb része megpróbálkozik a saját erejéből javítani hely­zetén. Elköltöző családok ol­csó pénzért eladják lakásu­kat, s ezeket jobbára olyan ci­gánycsaládok veszik meg, amelyek mindenáron szakítani akarnak régi életmódjukkal. Erre láttunk példát Pamukon, Kisberényben, Lengyeltótiban, s hasonló igények mutatkoz­nak Szöllősgyörökön, Gyu- gyon, Somogyváron és So- mogyvámoson is. Ezek a laká­sok szegényesek, többnyire szoba-konyhás, földes lakások. Mégis nagyarányú életforma­javulást jelentenek, még ak­kor is, ha több helyütt a zsú­foltság alig csökkent, miután ilyen lakásba költözött egy- egy 18—20 tagú cigánycsalád. Érdemes a műve­lődési vi­szonyokat jelző számadatokat is megvizsgálni. Egyenlete« szaporodás és teljes beiskolá­zás mellett legutóbb az első osztályba beiratkozott cigány- tanulók száma 75, a nyolca­dikosoké mindössze 7 volt. Vagyis: a cigánytanulóknak tíz százaléka sem jut el a nyolcadik osztály elvégzéséig. A cigánylakosság többségét világnézeti szempontból kö- zömibösség jellemzi. Nem ér­ien tétes, radikális .rendszabá­lyokat sürgetnek, és naciona­lista nézeteket hirdetnek. E nézetek nem általánosak, he­lyenként azonban még előfor­dulnak. Az elmondottakat figyelem­be véve: hogyan lehetne meg­oldani a cigányság szociális problémáit? ASSZIMILÁLÓDÁSI MŰVELŐDÉSI VISZONYOK zékelik azt, hogy ez a társa­dalom szocialista, a legtöbben hogy akik már kiemelked­ik incs mas ut, mint a cigány­lakosság asszimilálódása. Ezt az állam és a társadalom cél­tudatos támogatásával elő kell segíteni. Ismerve a ne­hézségeket, ez az út nem lesz könnyű és nem lesz rövid. A megoldások jelenlegi ütemét azonban feltétlenül gyorsíta­ni lehetne. Ugyanis a cigány­ság egyik része már akar, a másik része kénytelen dol­gozni. Fel akarják számolni nomád lakásviszonyaikat. E viszonyok fokozatos javulása fejleszti bennük a tisztaság iránti igényt. S nem ritka je­lenség az sem, hogy évente sigánytanulók továbbtanulnak, szakmát tanulnak, tehát ko­rábbi környezetükből kikerül­nek. Legutóbb a fonyódi já­rásban hét közül ketten kö­zépiskolában, négyen szakin tanulnak, és csak egy lett c:» gédmunkás. Ebből következik, hogy a cigányság helyzetének megol­dása nem kis mértékben mű­velődési probléma. Ugyanis akikkel sikerül elvégeztetni a nyolc általános iskolai osz­tályt, azok olyan műveltségi anyag birtokába jutnak, hogy a régi módon már nem haj­landók élni. Keresik és meg­találják helyüket, jogaikat a társadalomban. Általános tár­sadalmi fölemelkedésük egy másik fontos föltétele viszont nem is jutottak el addig, hogy a társadalmi formák között különbséget tegyenek. Anyagi helyzetük javuláséval csupán érzelmi viszonyuk változik. Szembe kell néznünk a csö­könyös társadalmi előítélettel is, amely — a cigánylakosság akaratgyengesége, passzivitá­sa mellett — a cigánykérdés megoldásának egyik legna­gyobb akadálya. Némelyek a szocialista humanizmussal el­tek a régi életviszonyokból, azok ne szégyelljék múltju­kat, hanem segítsék a cigány­lakosság általános fölemelke­dését. Rajtuk is, de mirajtunk is múlik, hogy a cigányság föiemelkedesének útja hosz- szabb vagy rövidebb lesz. Ez mindenképpen — társadalmi kérdés. Rigó Lajos Ötven vagonnal több árut o vásárolt fel az idén a csurgói fmsz, mint tavaly Hasznosítsuk jobban a háztáji területet Somogy hazánk egyik legna­gyobb megyéje. Területe meg­haladja az egymillió holdat is. A megye mezőgazdasága fej­lett, termelőszövetkezetei szép eredményeket értek el. Az itt termelt burgonyafajták — mint a somogyi sárga, a somogyi kifli, a somogyi korai — or­szágszerte híresek és keresettek. A megye termelőüzemei ál­talában mindent megtesznek a burgonyaellátásért. Fajtatiszta, jó minőségű vetőgumót ültet­nek, jó agrotechnikát, korszerű technológiát alkalmaznak. Am a nagyüzemi burgonyatermesz­tésnél még intenzivebb módsze­reket is be lehet vezetni, ezért tovább kell lépniük. De ki kell használni a háztáji gazdaságok­ban rejlő lehetőségeket is. Kormányzatunk az utóbbi idő­ben jelentős intézkedéseket tett a háztáji gazdaságok fejleszté­sének elősegítésére. Érdeke ez a szövetkezetnek is, hisz a ház­táji terület jövedelmezőségének növelése a tagokat hathatósan a termelőszövetkezethez köti, és kiegészíti a közösből szerzett jövedelmüket. Ezt a célt segíti az is, hogy a háztáji gazdasá­gokat is bevonták a burgonya­felújítás rendszerébe. Az áru­burgonya árának múlt évi ren­dezése jó hatást gyakorolt a burgonyatermelési kedvre. A Földművelésügyi Minisztérium egyrészt a hazai nemesítés elitburgonyák elszaporításáva1 másrészt az NDK-ból és Len gyelországból importált vetőbiir gonyával kívánja a háztáji gazdaságokra is kiterjeszteni a burgonyafelújítást. A szükséges vetőgumó rendelkezésre all. Mind a tsz-parasztság, mind a népgazdaság szempontjából lé­nyeges, hogy a háztáji gazdasa­gok Somogy megye számáfi legmegfelelőbb vetőburgonyát ültessenek. Jó minőségű, fém­zárolt vető burgonyával történő felújítással a kát. holdanként! termés 20—25 százalékkal nö­velhető. Ha figyelembe vesz- szük, hogy Somogybán több tízezer holdnyi a háztáji gaz­daságok területe, az elérhető terméstöbblet nemcsak népgaz- daságilag jelentős, de a\fogyasz- tóknak is több árut biztosít, s a termelőszövetkezeti paraszt­ság jövedelmét is nagymérték­ben növeli. A burgonyafelüjítá? érdekében az Országos Vető­magtermeltető és Ellátó Válla­lat Dél-dunántúli Alközpontja /Dombóvár) révén nagy meny- nyiségű vetőburgonyát bocsát a termelők rendelkezésére. A ve­tőburgonya-felújításokhoz első­sorban hazai származású vető­gumó áll rendelkezésre (gülba- ba, kisvárdai rózsa, somogyi sárga, somogyi korai). Ezen fe­lül a hazai elszaporítású hol­land Bintje fajtából is jelen­tős készletek vannak. A fenti fajták mellett jó eredménnyé’ termeszthető a lengyel import- t»ól származó Pier Wiosnek is '"bből is jelentős vetőgumókész- áll rendelkezésre. Az Orszá­gos Vetőmagtermeltető és Ellát* Vállalat Somogy megyei igé­nyeit a termelési körzetnek '■»Vartelelő vetőgumóból ki tudja •'’égíteni. \ folyamatos szállítás hizt^ sítása végett azonban nagyor lényeges, hogy a termelők a legrövidebb időn belül adják föl megrendeléseiket. így még jó időben leszállíthatják a ve­tőburgonyát, s a termelőnek is módja van arra, hogy még a hideg idő beköszöntése előtt gondoskodjon a »eszállított ve­tőburgonya tárolásáról. A jól és helyben tárolt vetőgumó nagy előny, mert korai kitava­szodás esetén korán megkezd­hetik a vetést. A másik előny: a helyben, megfelelően tárolt vetőburgonyát a termelők elő­hajtathatják, és így magasabb értékesítési árat érhetnek el. A korai vetés hazánk csapa­dékeloszlása miatt is előnyös. Május-június hónapokban a megfelelő csapadék elősegíti a jó gumókötést, s mire a július­augusztusi szárazság bekövetke­zik, a gumókötés már megtör­tént. Nem jár el helyesen te­hát az a termelő, aki burgonya­felújítási igényével megvárja a tavaszt. Az Országos Vetőmagtermelte­tő és Ellátó Vállalat szakfel­ügyelői a tsz-gazdaságnak a háztáji földeken folyó burgo­nyatermesztés felújításához biz­tosítják a szükséges akciós ve­tőgumót. Még helyesebb azon­ban, ha minél előbb az Orszá­gos Vetőmagtermeltető és, F.llátó Vállalat Dél-dunántúli Alköz- nontjához (Dombóvár) fordul­nak, és így biztosítják a lövő ”t sikeres burgonyatermesztés­hez a jó minőségű vetőgumót. (5559) (Tudósítónktól.) A múlt év januárjától szep­temberéig 80 vagon árut vásá­rolt fel a csurgói fmsz. Idén ugyanebben az időszakban öt­ven vagonnal több, 130 vagon áru került a felvásárlási he­lyekre, illetve a fogyasztókhoz. Burgonyából például négysze­resét vették meg a tavalyinak. Zöldségfélékből is az előző éri­nek többszörösét vásárolták fel, ennek túlnyomó részét a háztáji gazdaságokból. A tsz- ek közül a somogyudvarhelyi adott át nagyobb mennyiségű — hat vagon — árut. A szövet­kezet Csurgó ellátására 10 va- gonnyi burgonyát raktároz. Jóval több a gyümölcs is. Amíg 1965-ben 55 vagon volt az átvett mennyiség, addig az idén kilenc hónap alatt már 93 vagon gyümölcsöt vettek át. Sajnos még így sem sikerült felvásárolni a tervezett meny- nyiséget. Ennek oka, hogy szinte az egész járásban alig termett szilva és kajszibarack. Almából és körtéből is köze­pes a termés. A vegyes cikkek felvásárlása a baromfin és tojáson kívül jól alakult. Babból múlt évinek kétszeresét vették meg, de még nagyobb mennyiséget vár­nak az év hátralevő részében. Kedvezően befolyásolták a fel­vásárlást a megemelt termelői árak. Mézből 5,5 vagonnal vettek meg, ez az 1965. évinek kétszerese. Sajnos nem mondható el mindez a tojás- és baromfifel­vásárlásra. Tojásból például 200 000 darabbal kevesebb a felvásárolt mennyiség szep­tember 30-ig, mint amennyi a múlt évben volt. Baromfiból sem érték el a múlt év szint­jét. A tojás- és barcmfifelvá- sárlásra kedvezőtlenül hatott, hogy a kedvezményes takar­mányakció helyett a takar­mánycsere akciót vezették be. Ezenkívül kevés volt a napos- baromfi, annak is sokáig igen magas volt az ára, amikor pe­dig a gazdák szívesen vásárol­tak volna naposcsibét, akkor meg már nem volt. Öregek napközi otthona Somogyszilban. Somogyszil- ban is létrehozták az öregek napközi otthonát. A 20 főre tervezett hangulatos otthon­nak máris 24 állandó ven­dége van. Ebédet az óvoda konyhájáról biztosít a közsé­gi tanács. Az öregek közül néhányan napközben még a Isz-ben dolgoznak és csak ebédidőben veszik igénybe a napközi otthont. Az ünnepé­lyes átadásra e hó 25-én ke­rül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents