Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

80M0G1 I !\ 2 Kedd, 1966. október 11. i * P Robert Kennedy nem indul... Robert Kennedy New York-i demokrata párti szenátor va- , sárnap egy rádióinterjúban kijelentette, hogy az 1963-as elnökválasztásokon, nem indul jelöltként. Eloszlatta azokat a feltételezéseket is, hogy 1970-ben New York állam kormányzójelöltjeként lép fel. Robert Kennedy az interjú-r ban idézte Barry Goldwatert, a bukott republikánus elnok- jelöltet, aki a minap kijelen­tette: »Az atomfegyverek be­vetése Észak-Vietnamban nem RÖVIDEN Vasárnap, két héten belül másodszor sztrájkoltak a lo- tharingiai bányászok a gyako­ri halálos balesetek miatt. A múlt héten is négy bányász halt meg ezen a bányavidé­ken a beomlások következté­ben. Lilla-ben már negyedik hete tart az ', autóbuszvezetők és kalauzok sztrájkja. A Vasco de Gama városa felé tartó expresszvonat hét­főn Bombaytól 400 kilomé­ternyire ■ délkeletre egy vas­úti hídon kisiklott és a fo­lyóba zuhant.; Tíz utas ször­nyethalt, hatvannégyen meg­sebesülték. segítene, mert ott nincsenek megfelelő célpontok-«. Eisenhower volt elnökkel szemben nem szívesein állok Goldwater oldalára, de ebben az esetben úgy vélem, értel­mesebb álláspontot foglalt el, mint amilyet Eisenhower ja­vasolt BT-ülés U Thant ügyében New York-i diplomáciai for­rásokra hivatkozva jelenti az AP és az AFP, hogy a Biz­tonsági Tanács Lord Caradon (Nagy-Britannia) elnökletével valószínűleg összeül október 27-én, hogy meghosszabbítsa V Thant ENSZ-főtitkár man­dátumát a 21. közgyűlés vé­géig, december 20-ig. A főtitkár megbízatása no­vember 3-án jár le. U Thant szeptember 19-én bejelentet­te: amennyiben a Biztonsági Tanács és a világszervezet tagsága nem találja meg utód­ját a következő néhány hé­ten belül, fontolóra veszi, hogy a közgyűlés munkájának befejezéséig, esetleg az év vé­géig hivatalában marad. (MTI) Testvérpártik nyilatkozata a kínai eseményekről Raul Acosta Salast a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára nyi­latkozatban ítéli el a Kíná­ban folyó, úgynevezett »pro­letár kultúrforradalmat«. A kínai »kultúrforradalom« — hangsúlyozza Acosta Salas — a legel vakul tabb szovjetelle­nesség, a kispolgári naciona­lizmus és egy ember legpri­mitívebb istenítésének meg­nyilvánulása. Ez a tevékeny­ség nem egyeztethető össze a nemzetközi kommunista moz­galom elveivel és irányvona­lával. Eredménye ez a szub­jektivizmus és kalandorság okozta gazdasági kudarcoknak, amelyet a kínai párt vezetői­nek hegemonista, szakádár és szektás igényei idéztek elő. A Tarik as-Saabó, az Iraki Kommunista Párt lapja leg­utóbbi cikkében élesen elítéli azt a kampányt, amely Kíná­ban folyik a Szovjetunió és más szocialista országok el­len. A »vörös gárda«« — írja az iraki kommunisták lapja — olyan cselekményeket követ el, amelyek lejáratják a szo­cialista eszméket, eltorzítják azok humánus lényegét. A chilei Santiagóban meg­nyílt a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. Jorge Inzunza, a politikai bizottság tagja be­számolójában nagy ügyeimet szentelt a nemzetközi kérdé­seknek és a kommunista vi­lágmozgalom helyzetének. Miután mély nyugtalanságát fejezte ki a Kínai Népköztár­saságban kialakult helyzet miatt, hangsúlyozta: »A KKP vezetői súlyos felelősséget vállaltak magukra a világ né­pei előtt azáltal, hogy ismé­telten megtagadják valameny- nyi szocialista ország erőfe­szítéseinek összpontosítását az Egyesült Államok vietna­mi agressziójának megfékezé­sére««. A Kínai Kommunista Párt vezetői — mondotta — a proletárinternacionalizmust burzsoá nacionalizmussal és az imperialista-ellenességet szovjetellenességgel cserélték fel. (MTI) A milánói rendőrség vasár­nap letartóztatott egy iraki orvost és egy ugyancsak ira­ki mérnököt, akiket nagy arányú nemzetközi kábító­szer-forgalomban való részvé­tellel vádolnak. Két kilo­gramm tiszta morfiumot ta­láltak náluk. A kábítószer értéke a feketepiacon körül­belül 1600 000 francia frank­nak felel meg. Vasárnap egy amerikai re­pülőgép ismét megsértette a Kínai Népköztársaság légite- • rét. A kínai külügyminiszté­rium szóvivőjét felhatalmazj- ták, hogy tegye közzé kormá­nyának ezzel kapcsolatos 414. komoly figyelmeztetését. A Chilei Kommunista Párt ^Központi Bizottságának; ple­'*!r>Máris ülésé vasárnap Santia­góban megkezdte munkáját A Fülöp-szigeti Bulacan tartományban üzemi baleset következtében a levegőbe re pült egy tűzijátékgyár egyik üzemegysége. Tizenöt mun­kás életét vesztette, többen megsebesültek, s öt környék­beli ház megrongálódott Vasárnap esté Fokváros közelében tömegverekedés tört ki fehérek és a fajüldöző kormány törvényei szerint »külön kategóriának számító vegyesfajúak« között. Tizen­három »színes« kapott kés­szúrást, a fehérek jóval ki­sebb veszteséggel úszták meg. Flamand nacionalisták 1500 főnyi tüntető csoportja va­sárnap Leuvenbe érkezett, hogy követelje a francia nyel­vű oktatás megszüntetését az egyetemen. Iraki katonai vezetők találkozása Barzanival A Pravda tudósítója beszá­mol arról, hogy a napokban visszaérkezett az ország észa­ki részén tett utazásából Sn- ker Mahmud Sukri iraki had­ügyminiszter és Hamudi al Mahdi, az iraki hadsereg ve­zérkari főnökének helyettese. A katonai vezetők találkoztak a kurdok vezetőjével, Muszta- ■fa Barzanival. Mint az iraki tájékoztató iroda közli, Barza- rii kijelentette, szeretné, ^ ha mielőbb pozitív választ adhat­na a kromány június 30-i nyi­latkozatára, amely végetvet az évek óta tartó testvérhábo­rúnak. Waldeck Rochet nyilatkozata Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára a France Inter Rádió riporteré­nek kérdéseire válaszolva szombaton kijelentette, hogy Franciaországnak, amely 1954- ben aláírta a genfi egyezmé­nyeket, nyomást kell gyako­rolnia az Egyesült Államokra ezen egyezmények végrehajtá­sa érdekében. Akár tetszik ez egyeseknek, akár nem, a viet­nami háborúért az amerikaiak felelősek, akik elhatározták vietnami fegyveres beavatko­zásukat és a genfi egyezmé­nyek megsértését. Ha pedig most bizonyítani kívánják, hogy békét akarnak, hagyják abba Észak-Vietnam bombá­zását és ismerjék el tárgyaló félként a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Frontot, a dél-vietnami nép törvényes képviselőjét, végül pedig el, kell határozniuk, hogy kivon­ják csapataikat Dél-Vietnam- ból. Európai kérdésekről szólva hangsúlyozta, miközben a francia kommunisták azért küzdenek, hogy a különböző európai intézményekben meg­kapják az őket megillető he­lyet, fenntartják álláspontju­kat: ők nem egy hat országra korlátozott »Ids Európa« hí­Subandrio perének vasár­napi tárgyalásán a vádható­ság annak a félmillió dollár­nak a sorsát firtatta, amely- lyel Subandrio rendelkezett, mint a külügyminisztérium kómelhárító szolgálatának ve­zetője. Subandriót — mint is­meretes — »sikkasztással« is vádolják. Bár az államügyész mindent megtett, hogy a félmillió dol­lár hűtlen kezelését be tudja bizonyítani, még a vád tanúi is megerősítették, hogy »csak­nem az egész összeg most is a kormány kezében van«. A per folyamán megemlí­tették Sukarno elnök nevét is. (Sukamo egykori legközelebbi munkatársának perét Sukamo felnagyított arcképe alatt tár­gyalják.) A Tokióban tartózkodó Ma­lik külügyminiszter újságírók előtt vasárnap kijelentette: vei, amelyben katonai csopor­tok működnek és amelyeket egy nemzetek fölötti kormány vezet, s amelyben végül is nyugatnémet vezető szerep érvényesül, hanem »Európa valamennyi országának min­den megkülönböztetés nélkül és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartásával megva­lósítandó legszorosabb gazda­sági és politikai együttműkö­dése mellett« vannak. A továbbiakban Waldeck Rochet kijelentette, hogy te­kintettel a NATO-szerzödés 1969. évi lejártára, a kom­munisták szerint azon kell tevékenykedni, hogy létrejöj­jenek azok a feltételek, ame­McNamara McNamara amerikai had­ügyminiszter ’ hétfőn négyna­pos inspekciós körútra Dél- Vietnamba érkezett. A repülő­téren elmondotta, hogy rúeg- beszéléseket kíván folytatni Westmoreland tábornokkal és Cabot Lodge nagykövettel, akik tájékoztatják őt a jelen­legi katonai helyzetről. Han­goztatta, hogy az Egyesült Ál­lamoknak nincs szándékában »Tudomásom szerint nincs rá bizonyíték, hogy Sukarnónak szerepe lett volna a Szeptem­ber 30. akcióban, bár nevét a percben említették már. Ezeket a vonatkozásokat bírósági úton fogják kivizsgálni — fűzte hozzá. Kifejtette: ha a bíróság előtt Sukamo elnök részvétele bebizonyosodik, »vagy akár csak az, hogy bár­mikor is hibát követett el, úgy az ideiglenes népi tanács­kozó kongresszus magyaráza­tot fog követelni tőle«. Malaysiából érkezett Reu­ter jelentés szerint vasárnap útnak indítottak hazafelé 520 indonéz hadifoglyot. Ezek még abban az időben kerültek fog­ságba, amikor a Sukamo ál­tal meghirdetett »konfrontá­ció«« poltiikának megfelelően indonéz önkéntes harci egy­ségek szivárogtak be malay- siai területre. (MTI) lyek lehetővé teszik a katonai tömböknek Európa valameny- nyi országát magába foglaló kollektív biztonsági szerző­déssel történő helyettesítését. A német kérdésről szólva a Francia Kommunista Párt fő­titkára kijelentette, hogy Fran­ciaországnak érdeke a két né­met állam létének elismerése, valamint a jelenlegi európai határok, az Odera—Neisse ha­tárt is beleértve, fenntartása és tiszteletben tartása. Fran­ciaországnak szembe kell szállnia minden kísérlettel, hogy bármilyen formában atomfegyverrel lássák el a bonni Németországot — mond­ta. (MTI) Saigonban megszállni a demilitarizált övezetet, csak »biztosítani kí­vánja« a nemzetközi ellenőrző bizottság működését. Egy kér­désre válaszolva kijelentette, »nem akarjuk elpusztítani az észak-vietnami kommunista rendszert«. McNamara most teszi nyol­cadik ellenőrző látogatását Dél-Vietnamban. Az AFP tudósítójának be­számolója szerint McNamara dél-vietnami látogatásának egyik fő oka a létszámhiány, amelyben a demilitarizált öve­zettől délre működő amerikai tengerészgyalogosok szenved­nek. Több mint egy hónapja súlyos veszteségek érik egysé­geiket, s a frontvonalban le­vő egyes zászlóaljak létszáma jóval kisebb a normálisnál. Minden egyes tüzérségi táma­dás újból csökkenti hatékony­ságukat. Az »aggasztó katonai helyzeten csak úgy lehetne se­gíteni — írja a francia hír- ügynökség —, ha új támasz­pontokat létesítenek«. (MTI) Vasárnap hajnalban Casa­blancában, egy nyugatnémet rendszámú 1500-as Volkswa­gen teljes menetsebességgel nekiütközött egy szemben jö­vő autóbusznak. A személy­autónak mind az öt utasa szörnyethalt, az autóbuszban tartózkodók közül is 12-en megsebesültek. Indonéziai helyzetkép ÉJSZAKA LOUISIANA FÖLÖTT Filmforgatás rendőrségi védelem alatt REVOLVERREL FÖLSZE­RELT RENDŐRI ŐRJÁRAT védelmezi Louisianában an­nak az új filmnek forgató csoportját, amelyen Otto Preminger, az ismert ameri­kai filmrendező dolgozik. A dolog lényege az, hogy a fe­hér amerikaiak, akik ebben a körzetben élnek, nagyon haragszanak ezekre a felvéte­lekre: nem tetszik nekik a »Hadd jöjjön az éjszaka« cí­mű film meséje. Ez ugyanis a faji problémával foglalko­zik. A cselekmény az Egyesült Államok egy kis déli váro­sában, a háborút követő első években játszódik. Egy fia­tal farmer, aki négy évet töltött a. fronton, visszatér hazájába és meleg fogadta­tásban részesül szomszédja, egy néger részéről: már régi barátok ők. Közösen látnak hozzá egy gát építéséhez. Földjükre azonban szemet vetnek a helyi gazdagok. Harc lángol fel, amely faji konfliktussá éleződik. A dél­vidéki fajgyűlölők a fekete farmer és fehér barátja el, len támadnak; a fehér far­merre azért haragszanak, mert nincsenek benne faji előítéletek. A két jóbarát tönkremegy, nyomorog, de nem mond le a földjéhez való jogról. — A film mondanivalója — hangoztatja Otto Preminger — nemcsak azért ragad meg engem, mert a fehérek és feketék kapcsolatiról van benne szó. Szeretném meg­mutatni egy vidéki kisváros életét az Egyesült Államok déli részén . .. A L’Iíumanité című fran­cia lap közli azt a beszélge­tést, amelyet az Europe-Mi- di nevű ráddótársaság munka­társa, Roger Vadin francia filmrendezővel folytatott; a filmrendező részt vett az új film forgatómunkálatain. (Az egyik főszerepet felesége Jane Fonda játssza. — A filmnek van valami kapcsolata a faji problémá­val? ’ ' , — Kétségkívül. Hiszen a cselekmény a háború utáni első években történik, rög­tön azután, hogy a fehérek és feketék először harcoltak vállvetve a fronton. Vissza­térnek a frontról. A régi Dél változóban vari. A film egy állam változásának története, amely szoros kapcsolatban áll ennek az államnak belső mo­ráljával és politikájával. — Ha jól értettem, Premin- gemek nem könnyű a dolga, amikor ilyen filmet forgat az Egyesült Államok déli ré­szén? — Ez természetesen így van, és ezt könnyen el is képzelhetjük. Mi Franciaor­szágban nem ismerjük az efféle nehézségeket. Erről ritkán gondolkoztunk el, azonban az óceánon túl az efféle bonyodalmak az élet­hez tartoznak. Itt, az Egye­sült Államokban nem lehet bemenni egy négerrel együtt egy étterembe. A ’Mississippi folyón közlekedő hajókon ka­binok vannak a feketék és a fehérek számára. Furcsa. Nem igaz? Mégis így van. — Azt mondják, a rendőr­ség állandóan védi a színé­szeket, a rendezőket és egyéb szakembereket. . — Sajnos, ez így van. Ügy gondolom, hogy a film költségvetésének nem kis ré­sze — száz- vagy kétszáz­ezer dollár — éppen a rend­őrök fizetésének fedezésére szolgál. Rendőrök védik azo­kat, akik részt vesznek a film forgatásában, mégpedig nemcsak a forgatás idején, henem utána is. . — Megfenyegette valaki a filmezők csoportját? — Igen. A fenyegetőit til­takoznak az ellen, hogy fe­kete színészek együtt járnak a többiekkel az étkezőbe, hogy a filmcsoport fehérei segítenek a négereknek az öltözködésben és a maszk elkészítésében a felvételek előtt. Az ilyen magatartás a déli fehérek szemében meg­engedhetetlen. Az efféle ma­gatartást gyermekes ostoba­ságnak nevezném, ha nem volna mégis annyira tragi­kus — Önt személyében nem szidalmazták, amikor néger színészekkel együtt ment be a városba? — Ilyen eset nem történt De nem mehetünk együtt egy étkezőbe, sem színházba, sem moziba. Az ember észreveszi, hogy valahogy furcsán néz­nek rá, azt mondhatnám, rosszindulatúan. — Jane Fondának nem volt olyan benyomása, hogy a déli amerikaiak olyan ma­gatartást tanúsítottak iránta, amilyenről ön beszél? — Többször is megfenye­gették. Nem egyszer talál­koztunk olyan kellemetlen, agresszív emberekkel, akik izgatottan, fanatikusán vi­selkedtek. A forgatásban részt vevő színészek szállo­dában laknak. Közöttük van néhány néger is. Az, hogy együtt úszkálnák a közös úszómedencében a fehérek­kel, a helyi lakók szemében egyenesen hihetetlennek lát­szik. JANE FONDA A KŐVET­KEZŐKET JEGYEZTE MEG: —- Szeretnék tevékenyen harcolni a fajgyűlölet ellen... Itt sokszor felébred bennem az a vágy, hogy a szó sza­ros értelmében megfojtsam azokat az embereket, akik lépten-nyomon tanúsítják os­tobaságukat és korlátoltságu­kat. Ezeket azonban meg­győzni nem lehet. Vajon meggyőzhetők-e az olyan em­berek, akik becsukott szem­mel élnek? (R. Zs.) Amerikai mesterkedések Dominikában A »Június 14-e forradalmi mozgalom« központi bizottsá­ga Santo Domingóban nyilat­kozatot tett közzé, amelyben megállapítja, hogy az ameri­kaiak 1965 áprilisától kezdő­dően 42 000 tengerészgyalogos és az AÁSZ segítségével rá tudták kényszeríteni a domi­nikai népre Balaguer kapitu- láns és reakciós kormányát. Szeptember 20-án a jenki imperializmus világgá kürtöl­te, hogy maradéktalanul ki­vonta csapatait a Dominikai Köztársaság területéről. A va­lóságban azonban fenntartják Dominikában a hírszerző szol­gálat leplezett hálózatát, to­vábbá San Isidro légitámasz­ponton egy állandó katonai missziót, amely száz tisztiből és altisztből áll. Az amerikai imperialisták rajtuk keresztül irányítják á Balaguer-kor- mány elnyomó és katonai szer­veinek tevékenységét. Az amerikai imperialisták jelentősen növelték a CXA ügynökeinek számát. Az úgy­nevezett békehadtest »önkén­teseinek« száma az ország vi­déki körzeteiben eléri a két­ezret. Gazdasági téren az imperia­listák a közelmúltban 40 mil­lió dolláros hitelt biztosítottak Balaguer számára,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents