Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
Vasárnap, 1966. október 9. 5 SOMOGYI NÉPLAP Mezőgazdasági repülők lesznek A Földművelésügyi Minisztérium repülőgépes növényvédő állomásának Kaposváron van a dunántúli bázisközpontja. Ezekben a napokban gyakran látni fel- és leszálló gépeket a kaposújlaki reptéren: leendő mezőgazdasági repülők gyakorolnak a magasban. A Ion gyei gyártmányú, sárga színű Gawronok egy része a hangárban kerül »bonckés« alá: fiatal szerelőjelöltek átképzése folyik a tágas csarnokban és a közeli tantermekben. Császár Károly tanfolyamvezető, Kiss Sándor és Molnár Pál oktatók tájékoztattak bennünket a reptér életéről, a pilóták és a szerelők átképzéséről. Megtudtuk, hogy négy gépük tanyázik a hangárban, illetve a kifutón, közülük az egyiken a pilóták gyakorolnak. 11 pilótát mezőgazdaság repülőgépek kezelésére képeznek át. Aztán februártól decemberig a műtrágyázás, a vegyszerezés következik, s ebben a munkában jövőre már azok a pilóták is részt vesznek, akik most ismerkednek ezekkel a gépekkel. Két repülő dolgozik egy-egy brigádban, naponta 4—500 holdra szórják lei a vegyszert. Somogybán eddig a Lábodi, a Kutasi, a Kaposvári és a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban dolgoztak mezőgazdasági repülők. Az utóbbi gazdaság például egész évre bérel gépet, mert sok a süppedékeny talajú területe, ahova nehéz rámenni földi járművel. A Dunántúlon üzemelő mezőgazdasági repülőgépeket Kaposváron, pontosabban a kaposújlaki reptéren javítják. > ! v Jgföái ip % Motorpróbát tart az oktató és a gyakorló pilóta. talok között olyanok is, akik a MALÉV-nél voltak iparitanulók. Most nekik és társaiknak is gyakorlati alapot adnak az oktatók az elméleti ifv" yat >-'•»> :■««« mezőgazdasági repülőgépek száma. A most használatos lengyel PZL—101-esekből 40 dolgozik majd a gazdaságokban. Ezek a gépek öt mázsányi terhet emelnek a magasba, viszont a jövőre megjelenő, szovjet gyártmányú AN—2-esek ennek a háromszorosát szállíthatják. Az utóbbiakból tízet kap a magyar mezőgazdaság. Nagyobb szőlőtermelő gazdaságokban helikopter üzemeltetésére is sor kerül. Mindezeknek a gépeknek a kezeléséhez, javításához és karbantartásához szakemberekre van szükség. Ezt a célt szolgálja a pilóták és a szerelők átképzése Kaposváron, a repülőgépes növényvédő állomás dunántúli bázisának központjában. H. F. 7 íz nap Lengyelországban Beszélgetés Sási Jánossal, a megyei tanács vb-elnökhelyettesével a Lengyelországban járt tanácsi küldöttség útjáról Szeptember 2. és 12. között háromtagú tanácsi delegáció járt Lengyelországban az" Ol- sztyni Vajdaság meghívására, hogy egy csereakció keretében tanulmányozzák a lengyei tanácsi szervek munkáját. Munkatársunk fölkereste Sást Jánost, a delegáció vezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a küldöttség útjáról. — A delegáció — dr. Kassai János, dr. Bagó Gyula és jómagam — a ta.aly nálunk járt Olsztyni Vajdaság Nemzeti Tanácsa vezetőjének meghívására utazott ki és tanulmányozta a lengyel tanácsok munkáját, különös tekintettel az idegenforgalomra, a mező- gazdaságra és az egészségügyi ellátásra. A két tanács szervezeti felépítése között sok a hasonlóság; a tanácsok már jellegüknél fogva sem lehetnek nagyon eltérők egymástól, inkább strukturális és hatáskön különbségek mutathatók ki. A lengyel tanácsoknál nagyon fontos szerepet töltenek be a szervező bizottságok, amelyek véleményét a szak- igazgatási szervek sok esetben kikérik és azokra támaszkodnak. Érdekes volt megfigyelni, hogy pl. a vajdasági nemzeti tanácsban 20 szakigazgatási osztály működik, amelyek kiterjesztik fennhatóságukat az állami gazdaságok megyei trösztje, a kereskedelmi vállalatok megyei trösztje, a megyei autóközlekedési vállalat, az idegenforgalmi vállalat, valamint a belügyi osztály néven szereplő rendőrség tevékenységére is. A másik érdekes vonás, hogy a szakigazgatási szerveknek sokkal nagyobb a hatáskörük mint, nálunk. Elmondanék egy példát: Az egészségügyi é s nyugdíjügyi főosztálynak van egy vezetője és három beosztott osztály- vezetője. Ez a három osztály- vezető saját szakigazgatási területén belül az egész vajdaság hozzá tartozó szerveinek a munkáját ellenőrzi és irányítja. Eltérő a lengyel tanácsok szervezetében az, hogy a községi tanácsok titkárát a járási tanács elnöke nevezi ki, tehát nem választják, mint nálunk. Egyébként a kinevezés ugyanúgy négyévenként történik, mint Magyarországon. — A látogatás során találkoztak-e nálunk is hasznosítható ötletekkel, amelyek újdonságot jelenthetnek a tanácsi munkában? — Az általános benyomás az volt, hogy a kinti felépítés és munka nagyban hasonlít a mieinkhez, lényegesen eltérő vonásokat nem tartalmaz. Feltétlenül figyelemre méltó a már fentebb említett községi tanácstitkárok kinevezése és több idegenforgalmi érdekesség. így például a vajdaság területén több alkalommal is jártunk kempingekben (a Mazuri tavakat foglalja magában a vajdaság), ahol nem találtuk meg a má balatoni táborainkra jellemző sátrakat, hanem úgynevezett kemping- házakat, barakokat építettek, és a táborok sem olyan kiter- jedésűek, mint nálunk. így az otthonos és barátságos környezet, a jól üzemben tartható épületek nemcsak nagy közkedveltségnek örvendenek, hanem olcsóbbak is, mint a sátrak. Ilyen hasonló kempingek vannak már nálunk is — Balatonföldváran, az Express kezelésében és Bogláron a »mikromotel« — és ha beválnak, akkor mi is fokozatosan megszüntetjük a sátortáborozást. A másik, amire felfigyeltünk, hogy a lengyel IBUSZ, az ORBIS, szállodákat, éttermeket, eszpresszókat tart fenn,! kizárólagos felügyeleti hatáskörrel. ! — A vajdaság idegenforgalmi irodájának a vezetője már járt a megyénkben Örömmel mesélt a Balaton mellett töltött szép napokról és elvitt bennünket a nidzicai várba, ahol a siófoki borharapó mintájára hasonló pincét rendeztek be, a lengyel specialitásokkal. Örömmel . hallottuk, hogy a borharapónak nagy sikere van az üdülők körében. —■ Ön, mint a vb mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, mit tapasztalt a vajdaságban a szakember szemével? — Először is azt, hogy az olsztyni »megye« több mint kétmillió hektárnyi területen feleszik. Ebből egymillió a szántó. A terület 30 százaléka az állami gazdaságoké, a többi egyéni tulajdon. Ebben a vajdaságban több állami gazdaságot látogattunk meg, és megállapítottuk, hogy a gépesítésben előbbre vannak, mint mi. Munkaerőproblémával nem küzdenek, — mármint a fiata- lok-öregek kérdésre gondolok — és a munkaintenzitás ellen sem lehet kifogás ... Bizony innen volna mit tanulni! A vajdaságban több mint hatszázezer szarvasmarha van, ennek fele tehén. Az évi felesi’ atlag eléri a 3000 litert, ösz- szehasoniítás kép pen Somogybán 2000 literes évi átlaggal büszkélkedhetünk. Néhány szót még az egészségügyi ellátásról: a vajdaságban 28 kórház működik, ragyogóan fölszerelve, és egyre újabb és újabb épületek nőnek ki a földből; az építkezés hatalmas méretű. — A látogatás és a tapasztalatcsere hasznos volt, nagyon jól éreztük magunkat Lengyelországban és sok sze- retettel várjuk a jövő nyáron hozzánk látogató olsztyni barátainkat — fejezte be nyilatkozatát Sási János. Saly Géza Start. Légáközlekedési technikumot végzett harminckét fiatal — valamennyien budapestiek — itt szerzi meg a mezőgazdaságban használatos repülőkhöz szükséges szerelési ismereteket. Ha fél év elmúltával sikeretudáshoz. A tanulás két csoportban folyik, fölváltva látogatják a tantermi és a rnű- elyfoglalkozásokat. Az am- Jíció nagy, s a tanfolyam vezetői szerint a tanulók zöme jól helytáll majd a vizsgákon Nem lehel dicsekedni Földre érés után kiértékelik a repülést. sen túljutnak az átképzésen, szerelők, technikusok lesznek, s jövőre már kihelyezik őket pilóták mellé; nekik kell rend- betenniük a repülőgépen előfordult hibát. Akadnak a fiaEzeknek a fiataloknak mindene a repülőgép, s bízvást számíthatnak rájuk; a mezőgazdasági repülőflotta szerelőutánpótlása közülük kerül ki. Jövőre tovább gyarapszik a Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonánnrvár dombóvári telepe belső szá lítási munkára férfi munkaerőt keres. fizetés teljesítmény szerint. Munkásszállás és napi egyszeri étkezés biztosítva. Felvételhez szükséges munkakönyv, MIL-lap, SZTK-kiskönyv, egy hónapnál nem régebbi tanácsigazolás, személyi igazolvány és katonakönyv. (4215) A tavasszal a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára csatlakozott a SZOT és a KISZ felhívásához. Az üzem pártbizottsága tanácskozott a pártkongresszus tiszteletére indított verseny megindításáról és megszabta a tennivalókat. Legfőbb feladatként a terv teljesítését, a minőség javítását, a termelékenység fokozását, a gazdaságosság növelését szabta meg. Hat hónap telt el azóta. A napokban arról érdeklődtünk: hogyan sikerült valóra váltani azt, amit áprilisban elhatároz- tak. A minőséget nem bírták úgy javítani, ahogyan elhatározták, ugyanis az első és a másodosztályú áruk részaránya jelenleg csupán 32,96 százalék. A hulladékfelhasználás sem volt olyan, mint amit vállaltak. Kétségtelen, hogy nem kis feladatot rótt az üzem vezetőire, a munkásokra az. hogy kevesebb létszámmal kellett teljesíteniük a tervet. Ez azonban a versenynek csak egyik oldala. Ott, ahol a létszámtól függetlenül lehetett volna eredményt felmutatni, tehát az anyagtakarékosság, a hulladékfelhasználás terén, nem váltották valóra az adott szót Enyhítő körülményként csak a munkaerőhiányt, továbbá a rossz anyagot, a munkások nem éppen kedvező összetételét lehetne említeni. Próbáltak erőfeszítéseket tenni időközben? Igen. Így például Igyekeztek rábírni a fonónőket arra, hogy szabadságukat ne vegyék ki addig, amíg a lemaradást be nem hozzák. Aztán: az újonnan fölvett segédmunkások oktatására fölkérték az aktívákat, jó munkásokat. Külön versenyfelelőst neveztek ki. Kongresszusi versenyhíradót jelenttettek meg. Rendszeresen kiírták a fonónők, az üzemrészek, valamint az egész gyár napi teljesítményét. Nyilvánosságra hozták minden hónap végén azoknak a fonónőknek a nevét, akik a legjobb eredményt érték el. Célprémiummal és jutalommal is igyekeztek ösztönözni a munkásokat a termelés növelésére, a minőség javítására, a költség csökkentésére. Nem minden munkásnő ismeri azonban a versenyföltételeket. Találkoztunk olyannal is, aki nem tudott a célprémium feltételeiről tájékoztatni bennünket. . Az említett intézkedések kevésnek bizonyultak az áprilisi vállalás teljesítéséhez. Véleményünk szerint többet kellett volna tenni a munkaverseny népszerűsítéséért, az új munkások tájékoztatásáért. Még közelebb kellett volna kerülni az emberekhez. Szűcs Lajosné versenyfelelős elmondta, hogy szerinte lehetne fokozni a versenyt, növelni a versenykedvet, ha a hangos bemondón a munkásokat minden műszak után tájékoztatnák arról, hogyan dolgoztak, ki milyen teljesítményt ért el. Szerinte nemcsak azt kellene megemlíteni, hány kilométer fonalat fontak, hanem azt is, melyik lány vagy asszony, miben ért el kiugró teljes.tményt, milyen volt a magatartása, vagy kivel nem voltak megelégedve. Úgy érezzük, hogy a versenyfelelős ötletét már korábban is meg lehetett volna valósítani. Mint ahogy véleményünk szerint azt az intézkedési tervet is már korábban ki lehetett volna dolgozni, amelyet ottjártunkkor mutattak nekünk. Ez a terv azt tartalmazza, hogy az év hátralevő részében hogyan lehet bizonyos összeget lefaragni abból a veszteségből, amely most fennáll. Meggyőződésünk, hogy ha ezt az intézkedési tervet néhány hónappal korábban készítették volna el, nem lett volna ilyen nagy veszteség, mint ami most van. Hogy nem tettek meg mindent a verseny kibontakozása érdekében, azt nemcsak mi állítjuk. Az üzem pártbizottsága 1966 augusztus 10-én Eitner Györgynek, az szb termelési felelősének jelentése alapján megtárgyalta a munkaverseny helyzetét. A jelentésben többek között ez áll: ~A brigádvizsgálat során egyes dolgozók szóvá tették — több üzemrészben is, de különösen a gyűrűsfonóban —. hogy nem ismerik a célkitűzéseket, a versenyfeladatokat. Ez arra figyelmeztet, hogy az egyes területek gazdasági vezetői az elkövetkező időben a műhelybizottságokkal együtt próbáljanak újabb cfgitációt folytatni. ismertessék meg a feladatokat. Ez annál inkább szükséges, mert még a szocialista brigádok is említették, hogy ~iem ismertették előttük a verseny célkitűzéseit. Pl. a Fonó 1. gyűrűsfonó B műszakjínr. Hámán Kató brigádja tette ezt szóvá. Bár dolgozóink többsége a célkitűzéseket ismeri, magévá tette, aktívan ekapcsolódott a munkaverseny moznaiomba. mégis gyári szinten eredményeink nem a cgkedvezőbben alakultak, bármely vonatkozásban is nézzük azokat« — állapítja meg % többi között a jelentés. A Pamutfonó-ipari Vállalat nagy tapasztalattal rendelkező vezetői és kipróbált, nagy “kiadatok végrehajtására képen szorgalmas törzsgárdája képes arra, hogy azokat is csatasorba állítsa, akik nemrég kéglitek az üzembe, és nem rendelkeznek kellő üzem’ tekkeL Szegedi Nándor Kevesebb lesz a fagybiztosítás díja a ísz-ekben A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása évről évre többet nyom a latban, fokozatosan növekszik jelentősége. Ennek az a legfőbb előidézője, hogy közös gazdaságainkban gazdasági évenként gyarapsza- nak a közös javak: újabb és újabb beruházásokat \ lósíta- nak meg, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása révén számottevően növekszenek a terméshozamok. Az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az elemi károk meghiúsítói lehetnek a várható magas hozamoknak: e téren hat nagyon kedvezően az Állami Biztosító intézkedése a fagybiztosítás díjának leszállításával kapcsolatban. Néhány évvel ezelőtt az Állami Biztosító lehetővé tette a termelőszövetkezeteknek, hogy összevont vagyonbiztosításuk kiegészítéseként fagybdztosítást kössenek. Sok közös gazdaság él ezzel a lehetőséggel, egyre több tsz köt szerződést, s éppen ezért az Állami Biztosító mérsékeli a biztosítás díját. 1967. évre a biztosító az eddigi 40 forintról 25 forintra szállítja le holdanként a fagybiztosítás évi díját. Mivel a közös gazdaságok általában a szántóterület hatvan százalékán termelnek fagyveszélynek kitett növényeket, a biztosítási díjat is csak a szántóterület hatvan százaléka után számolja el a biztosító. Azok a tsz-ek, amelyek a múlt évben is kötöttek fagybizitosítást és az 1966'67. évre szóló biztosításukat a jövő hónap 15-ig újra megkötik, az idén holdanként mindössze tíz forintot fizetnek. A nagybajomi úttörők és gimnáziumi tanulók egy része a nyáron hivatalosan szervezett mezőgazdasági munkán kívül önként is jelentkeztek a tsz vezetőinél. Több héten át kijártak a felnőttekkel a határba. Fétisóztak, tisztították a legelőt. Egy délután pedig a major környékét tették rendbe. A munkájukért kapott pénzt táborozásra, tanszervásárlásra költötték. A tsz munkáiba való besegítés az idei terveikben is az elsők között szerepel.
