Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

JL cd gjö b eJh/itúí műtermében _______' A z egyik csillagkép gobelinterve. Az épülő kaposvári szállo­da — a volt Korona helyén — még alig sejteti leendő képét De a napokban már elkészült az a hatalmas mé­retű gobelin, amely az épü­let belső terének egyik dí­sze lesz. Honty Márta ka­posvári iparművész terve alapján szőtték Budapesten. Látogatásaim során a mű­vész házaspár, a férj: Bors István szobrászművész mű­termében a legutóbbi időben három új gobelinterv szüle­tését kísértem végig. A gobe­lintervek Szombathely meg­hívásos pályázatára készül­tek. Honty Márta az Iparművé­szeti Főiskolán gobelin szak­ra járt tanulmányait 1963- foan fejezte be. A dicséretes diploma után a szövetségtől ösztöndíjat kapott, s váro­sunkban telepedett le férjé­vel. A fiatal művész életraj­zában fontos momentum, ho­gyan lett az iparművészet gobelin műfajának szereáme- se. — Az anyag nemessége el­ragadó — válaszolt Honty Márta. — De maga az ősi foglalkozási, a szövés is nagy hatással volt rám. Persze azt, hogy egy ember ho­gyan lesz művész, gobelin­művész, nehéz megmondani. Em ezeknek a tényezőknek tulajdonítok szerepet abban, hogy ez lettem. Aztán még tegyük hozzá, hogy a belső térben való nagyméretű meg­jelenítés is vonzott. A főis­kolán megtanultam szőni is, dl kellett sajátítanom min­den technikai és manuális is­meretet, mert csak ezek bir­tokában lehet tervezni akar- jtonon. A műterem kis galériájá­ban dolgozik Honty Márta. Lehozza a készülő kartonokat a világosabbra, most már ró­luk beszélgetünk. Eleinte ma­gáról a gobelinről. —- Az emberek sok esetiben összetévesztik a gobelint a kivarrással, amit a boltok­ban árulnak — magyaráz­na. — A gobelin eredetileg differált síkban ábrázolt mindent. Ha a teret két sik lap közé szorítjuk, kapjuk meg az ősi ábrázolásmód lé­nyegét. A murális műfajon bejül gondoljunk például az egyiptomi festészetre. Aztán egy kitérő korszak követke­zett a gobelin történetében, amikor a festményeket meg­szőtték, tehát a festmény perspektíváját követte a go­belin. Most már újra vissza­tértünk az eredeti szemlélet­hez. Ez az ábrázolási mód hallatlan feszültségét ad a gobelinnek. A mai építészet­ben ismét létjogosultságot kapott ez az ősi differenciált térábrázolás. Minden művé­szeti ág konstruktív rendre, egyszerűségre törekszik, ezért is találkozik újra az építé­szeti belső tér a gobelinnel. A Szombathelyre utazó go- belintervek igazolják Honty Márta törekvéseit. A három karton egy téma változatai. Modem csillagképek. A tár­gyak, a gondolatok újszerű jelekből, népművészeti motí­vumokból vannak »kirakva«. — Ahogy az ősi művészet­ben megvoltak a tárgyak, a gondolatok jeled, úgy a mai művészetben is megtalálha­tók. Ezeik a jelek régebben is, most is megadják a tár­gyak, jelenségek fogalmát. Erre törekszem én is. Ebbe a korszerű jelrendszerbe a magyar népművészetből vett motívumok — ''természetesen átértékelve — szántén bele­tartozhatnak. Az előbb már beszéltünk arról, hogy minden művésze­ti ág egyszerűségre törekszik. A jelrendszer sem más. — Ezek az egyéni jelképek, jelrendszerek lehetnek-e köz- érthetőek? — Minden átalakítás, át­írás a leglényegesebbet kí­vánja visszaadni. Ha a jelké­pek létező tárgyak lényegét adják, találkozniuk kell az emberek megértésével. —i A nézőre hatnak-e ezek a jelek? —i Ha egy intenzív gon­dolatot meggyőzően hordanak, természetesen érzelmekre is hatnak. Ha* mondjuk, egy építészeti környezetben csak a dekorációs hatás fokozása a célja a gobelinnek, akkor úgy gyönyörködtethet, mint például egy oszlopfő. Honty Márta szenvedélyes magyarázója is a korszerű művészetnek. Horányi Barna -------------------------------------------------- \ Ű ri fantpő Lali már gyermekkorom óta jó barátom volt Cipő­szakadásig rúgtuk együtt a labdát a grundon, és közösen menekültünk a park csőszé­nek hegyes botú haragja elől, ha meglátta kezünkben a le­tépett rózsákat. Az általános elvégzése után elváltunk. En technikumba kerültem, ő ipari tanuló lett, szabad időnk sem volt annyi, mint korábban, valahogy abba­maradt a barátság. A mi­nap egy üzletben vidám tör­ténetet mesélt valaki egy úr­hatnám hölgyről, és erről eszembe jutott hali barátom esete. Másodéves tanuló korában Lali kezdett emberesedni, megvastagodott a hangja, ki­nőtte ingeit, zakóit. Űj ruha­neműit gondosan válogatói össze, mind a legújabb di­vat szerint. Állandóan fe­hér ingben és nyakkendőben járt dolgozni, annak ellenére, hogy társai ugratták, sőt meg is szólták túlzott piper- kőcködése miatt. Lalit azon­ban nem érdekelték az iro­nikus kritikák, lerázta ma­gáról, mint a kutya a vizet, és továbbra is elegánsan, »klakkban-frakkban« jelent meg munkahelyén. Ezt az eleganciát annyira vitte, hogy néha a vakító mand­zsettája, fehér ingében dol­gozott — igaz, hogy ez rész­ben a vonzó pénztároskisasz- szorvynak volt köszönhető. Tóni bácsi, az üzletvezető egy alkalommal magához hí­vatta Lalit, és megkérdezte: — Mondd csak, fiam... te ugye vidékről jársz be? — Igen, minden nap há­romnegyed órát vonatozok! De első osztályon! — Első osztályon? Neked V _________ m ár nem is jó a fapados? Hm... Hm... — Tetszik tudni, a bőrülé­sen az ember kényelmesen elhelyezkedik, kinyújthatja a lábát, pihenhet... meg ele­gánsabb is, mint a »melás szakasz*. — Aztán tudod-e te, gye­rek — kérdezősködött az öreg hamiskásan a bajusza alatt —, hogy miképpen kell ülni a bőrüléses fülkében? __. ? — Hát először is rendesen felöltözve, aztán a jobb lá­badat keresztbe teszed a bal térdeden, és egy könyvet fogsz a kezedbe. Olvasol. Az igazi úri emberek mind így utaznak! Lali szeme felcsillant, és hálásan megköszönte az út­baigazítást. Másnap nem jött be dolgozni. Találgattuk, va­jon mi baja lehet, de bete­get nem jelentett — olyan­kor telefonál —; talán csalt nem érte baleset? Végre, nagy sokára beállí­tott. Fájdalmas arccal, erő­sen bicegve. Rémülten néz­tünk rá: — Mi történt? Lali figyelemre sem mél­tatott bennünket, hanem egyenesen odalépett Tóni bácsihoz, és siránkozni kez­dett: — Az ördög vigye el a ma­ga úri szisztémáit! Kereszt­be tett lábbal ülni több mint fél órát? Ügy elzsibbadt a lábam, hogy alig bírok rááll­ni. Mi volt a maga urainak a lábában? Gumi? Mert így nem lehet ülni... — majd nyöszörögve bevonult az öl­tözőbe, és elővett sporttás­kájából egy frissen vasalt munkaruhát.,, Saly Géza _______J M egnyitották a múzeumi hónapot A dél-dunántúli képzőművészek II. tárlata Vasárnap két esemény szánhelye volt a Rippl-Rónai Múzeum képtára: megnyitot­ták a múzeumi hónapot és annak első rendezvényét, a dél-dunántúli képzőművészek XI. tárlatát. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára megnyitó­jában a múzeumi hónap je­lentőségéről beszélt. Elmond­ta, hogy a kulturális élet egyik fontos területét látják el a múzeumok. Nemzeti ha­gyományainkat, a múltat és a jelent reprezentálják. A múzeumi hónap a tudomá­nyos és művészeti ismeret- terjesztés bevált módozata. 1961 óta minden évben meg­rendezzük, s eredménye nem­csak októberben mutatkozik meg, hanem egész évben érezteti hatását Öt év alatt kétmillióval emelkedett a mú­zeumlátogatók száma az or­szágban. Ezzel az eredmény- nyel hazánk világviszonylat­ban a második helyen áll a múzeumok látogatottsága te­rén. Dr. Kassai János megnyitó­ja után Romváry Ferenc muzeológus megnyitotta a dél-dunántúli képzőművészek II. tárlatát A tavasszal indult el or­szágjáró útjára a dél-dunán­túli képzőművészek II. tárla­ta A pécsi megnyitó után több városban megfordultak a képek, míg Kaposvárra ér­keztek. Három megye, Bara­nya, Somogy és Tolna kép­zőművészed fogtak kezet, amikor a Magyar Képzőmű­vészek Szövetségének határo­zata alapján megalakították a dél-diunántűli szövetséget. A Dunántúl ez ideig nem rendelkezett Sajátos képző­művészeti iskcáával, mint pl. az Alföld. Az itt alkotó fes­tőkről mégsem mondhatjuk, hogy nem termékenyítitek meg a környezettől. Hogy még sincs - Pannónia-iskola«, okát nem tudom. Viszont úgy ér­zem, hogy a dél-dunántúli szövetség képes alapot te­remteni ehhez a szándékhoz. Talán valami már érződik is rejtetten. Két vonal fut egy­más mellett. Az egyik sze­mélyhez, mesterhez fűződik, Martyn Ferenchez (nevében a felfogást is rejti); a másik pedig egy sokkal általáno­sabb képzőművészeti felfo­gás, ehhez inkább a somo­gyiak tartoznak. Míg az előb­bi látszólag színesebb, de sok törést szenvedőbb, a másik kiegyensúlyozottabb. (A kor­szerű művészet is megtűri ezt a kifejezést szerintem.) Már az első terem grafikai anyaga is erről árulkodik. A pécsiek — Soltra Elemér és Birse János — a Martyn-is- kola felé vonzódnak, Szaba­dos János — kaposvári hang­vétele általánosabb, de még­is egyéni. A jó rendezésű ki­állítás híven mutatja tovább is ezt a két utat. Bizse János, Lantos Ferenc képei izgal­masnak látszóak, Ungváry Károly Létküzdelem című képe izgalmasabb is, igazabb is. A harmadik kiállítási te­remben találkozunk Martyn Ferenccel. (Én már az első két teremben is éreztem, hogy itt van.. ) A Tapolcai emlék és a Jégmadarak az a csúcs, amelyre az első út tagjai föl szeretnének jutni Itt találkozunk Gerö Kázmér Kaposi táj, Szekeres Emil Ketten a ház előtt, Alkony, Késő délután című képeivel is. Gerö Kázmér szürrealista jegyeket tartalmazó képe újabb festő korszakát repre­zentálja. Szekeres Emil lehe­letfinom képei mély tragé­diáiról mesélnek A folyton kísértő motívum, a táj vál­tozatossága a festő képzelet­beli bolyongásairól beszél. H. B. Megkezdődött a tanítás a nagyatádi hat új tanteremben (Tudósítónktól.) Nagyatádon két és fél mil­lió forintos beruházásból a 16 tantermes általános iskolát hat új tanteremmel bővítették. Az új épületrészben helyet kapott a tantermek mellett egy ké­miai előadó, egy szertár, egy igazgatói és egy tágas tanári szoba is — ahol akár ötven nevelő kényelmesen végezheti munkáját —, továbbá egy gondnoki szoba. A korszerűen fölszerelt isko­lában október 3-án kezdődött meg a tanítás. A lakosság az épület környékének rendbe hozásánál 30 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Közönség az új Nemzeti Színházban A színház építőit a Nemzeti Színház társulata meghívta a Két nő között c. darab nyilvános főpróbájára. Ez volt az első alkalom, hogy közönség népesítette be az új színházat. Az építőket Both Béla igazgató köszöntötte. A képen: Az előcsarnok. Autós bolondságok Los Angeles környékén a békebírált új eljárást ta­láltak, hogy nagyobb gon­dosságra szoktassák az autóvezetőket. Valahány­szor egy vezető megszegi a közlekedési szabályok egyi­két, felszólítják, hogy ott a helyszínen azonnal készít­se el a végrendeletét. * * * Olyan vezetőknek, akik a volán mellett töltött hosszabb idő után látási zavarokról vagy haliuciná- ciókról panaszkodnak, az hangol doktor Abynre egy orvosi szaklapban a követ­kezőiket javasolja: »Ve­gyék le cipőjüket, mert meztelen vagy harisnyás talppal vezetni kellemesen ingerli a talpidegeket, és azokon keresztül ébresztő- leg hat az egész szervezet­re« * * * A Brüsszelben élő Van Laethem éjszakára a háza előtt parkírozta a kocsiját. Másnap reggel meg is találta rendben, ugyan­azon a helyen, 'de ismeret­len tettesek gondosan le­szerelték a hátsó kerekeit, viszont nem mulasztották el a kocsit szépen feltá­masztani két bakra. Kenguruklub A pennsylvaniai Costos- ville-ben megalapították a Kengurufclubot, amelynek csak olyan személyek le­het tagjai, akik azért éltek túl egy autóbalesete, mert biztonsági övét használtak. A klubnak egyelőre 293 örökös tagja van. Ök jo­gosultak a klubjelvény vi­selésiére, melyen egy ken­guru látható, erszényében biztosági övvel odacsatolt kicsinyével. A klub célja széles kör­ben elterjeszteni az autók és egyéb járművek felsze­relését biztonsági övékkel. Ki a tettes? »Nekem ugyan semmi közöm hozzá* — bizony­gatja hevesen Mexico Ci­tyben egy női börtön egye­düli férfi lakója, a fegyin­tézet műhelyvezető asz­talosa. Mégis joggal merülhet föl a kérdés, amit egyéb­ként az Ultimas Noticias nevű lap tett föl: »Miként lehetséges, hogy a női börtön rabjainak 30 száza­lékú teherben van?* * * * — Jóval többet tanul­tam a gyakorlati munka során* mint az egyetemen — mondja az orvos a gép­kocsiszerelőnek. — Nem nagy művészet — válaszolja az autó alól a gépkocsiszerelő. — Az orvosoknak könnyű dol­guk van, mindössze két modellen dolgoznak ... Somogyi Néplap Az MSZMT» Somoírv ,megve! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő? WIRTB LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1G- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot netr. érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi oostabi^ataloknáí és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 PL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében) Kaposvár* Latinka Sándor utca A.

Next

/
Thumbnails
Contents