Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

Kedd, 1966, október 4. 3 SOMOGTI NÉPLAP Csurgói tudósítónk jelenti: iNEB-vizsgálat a járásban A közelmúltban fejezte be vizsgálatát a Csurgói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság az Iharosberényi Gépjavító Állo­máson és a járás hat termelő- szövetkezetében. Azt nézték meg, hogy tervszerűen, keJlő időben és minőségben javít­ják-e meg az erő- és munka­gépeket, és rendelkeznek-e az ehhez szükséges tárgyi és sze­mélyi föltételekkel. A csurgói Zrínyi és a so- mogyudvarhelyi Március 15. termelőszövetkezet teljes mű­szaki ellátásra, a szentai Aranykalász, az inkei Rákóczi, a gyékényes! Március 15. és a berzenoei Jobb Élet pedig csak részleges javításra kötött szerződést a gépjavító állo­mással. A vizsgálaton azt ta­pasztalták, hogy a saját mű­helyben végzett kisebb javítá­sok a termelés zavartalanságát jobban biztosítják, mivel ha­marabb sorra kerülnek. Ma már jobb föltételed van­nak a gépállomást szerelő- munkának is. Emelkedett a szerelők szánna: az idén 63 műhelymunkás dolgozik, ez háromszorosa a négy évvel ez­előttinek. Hiányosságként ál­lapították meg a népi ellen­őrök, hogy a javítás előtti és utáni átadáskor, átvételkor nem járnak el szabályszerűen a gépjavítóban. Az új alkatré­szek cseréjét sem beszélik meg a tsz illetékeseivel. Az ellenőrzött közös gazda­ságok közül a berzencei Jobb Élet, az inkei Rákóczi és a csurgói Zrínyi tsz rendelkezik korszerű szerelőműhellyel, de a személyi föltételek itt is kí­vánnivalót hagynak hátra. Helytelenítették a népi el­lenőrök, hogy a karbantartá­sok zöme ötletszerű, emiatt hi­bamegelőző jellegüket elvesz­tik. Helyesen járnak el viszont a berzencei Jobb Életben, ahol a felhasznált üzemanyagjegy alapján állapítják meg a meg- elősrő karbantartás idejét, és csak a karbantartás után ad­nak ki újabb üzemanyagje­gyet. 2 j Napirenden: az építési csoport munkája A Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén megtárgyalták az építési és közlekedési cso­port munkáját. Megállapítot­ták, hogy az utóbbi időben mi­nimálisra csökkent az enge­dély nélküli építkezések szá­ma, és tapasztalható, hogy az elsorvasztásra ítélt külterüle­tek lakosai beköltöznek a köz­ségekbe. A korábbi években többször követtek el szabály­talanságot egyes szövetkeze­tek, sőt közületi építtetők is, ez ma már csak kisebb mér­tékben fordul elő. örvendetes, hogy a csoport meggyorsította az akták elinté­zését. Míg korábban 30 napig tartott egy-egy ügyintézés, most például egy családiház­építési engedélyek átfutási ideje 7—8 napra csökkent, 1964-hez képest nagymérték­ben emelkedett a családiház­építési kölcsönök száma és összege. Tavaly több mint há­romszor annyi engedélyt adtak ki, mint: 1964-ben. Jó ütemben halad a rende- ziési tervek készítése. Jövőre már öt községnek — Berzencé- nek, Csurgónak, Gyékényes­nek, Iharosberénynek és Zá­kánynak — lesz egyszerűsített általános rendezési terve. Kilencen n meoeoi VASÁRNAP CSALÁDI ES­TET tartottak Henézen Te- rus néninél. Nem tudom, hogy Madár elvitte-e a négy­lábasé® éthordóját, s tettek-e el halászlevet Magdánénak a tejeskannában. Egy kicsit bánt, hogy egyéb elfoglaltsá­gom miatt nem lehettem ott, amikor a birgád nekiült a halászlének, rántott halnak. Eltöltöttem ugyan egy dél­utánt a meóban velük, az igazi azonban az lett volna: együtt nevetni, örülni ezzel a nagy családdal. Engedjék meg, hogy be­mutassam őket Az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepén, a meóban dolgoznak. Brigád­jukat Április 4.-ének hív­ják. Van ebben valami jel­képes, a nők megváltozott életére utaló. Kétszer nyer­ték el a szocialista címet Tavaly a második helyen végeztek a munkaversenyben, s ezerkétszáz forint jutalmat kaptak. Turóczi Istvánná szb-titkár úgy jellemezte őket, hogy nagyon szorgal­mas társaság, nem kérhet­nek tőlük olyat, amit ne tel­jesítenének. Bartus Gyula telepvezető azt tartja legér­tékesebbnek, hogy szíwel-lé- lekkel versenyeznek. Veréb Féter meóvezető a gyakor­lottságukat emelte ki. Nyil­ván nem akarta elismételni, amit az első félév után írt a brigádnaplóba. Én azon­ban idemásolom a vélemé­nyét: »Az Április 4.-brigád topjai nagymértékben hozzá­járultak a terv teljesítéséhez első féléves munkájukkal.« A minőség őre ez a bri­gád. A festődéből ide kerül a cérna és a hímzőfonal. A motringokat felrakják a ve­rőfára (a képen is lathatják, hogy egy kicsit tornaterem- szerű ez a munkahely a kor­láthoz hasonlító állványok­kal), s átnézik a szálakat. A csíkosat, a szakadtat külön rakják. Ha például a motring megfogja a kezüket, már tudják, hogy a fonal nem állja a mosást. Nagyon pon­tos, nagyon lelkiismeretes munkát követel az átnézés. Hogy mi kell hozzá? Jó szem, jó érzék, kiváló ta­pintás. Ez a kilenc asszony az ujja hegyével megérzi, melyik szál vastagabb, me­lyik vékonyabb. S még így is a legnehezebb a kevert áru válogatása. KICSIT SZIVÁRVÁNYVI­LÄG a meó. Hatással van a sokszínű cérna a kedélyre. Például a feketétől komo­rak, a világosaktól jóked- vűek lesznek az átnézők. Ha rossz partit fognak ki, bi­zony bosszúsak; ha jó az áru, akkor madarat lehet fo­gatni velük, szívesen vicced­nek, élvezettel ugratják egy­mást. S ebben nincs fiatal, öreg; egyformán szeretik a Hatan a brigádból. szony. ö az egyetlen párttag a brigádban, pártbizalmi i„. Második gimnáziumba jár. Kovács Istvánná, azaz Fűzi tizennyolc évet húzott le a gyárban. Mint régi brigádve­zetőhöz, az ő nevéhez fűző­dik, hogy az Április 4. két­szer elnyerte a szocialista címet. Ahogy megfogalmaz­ta, könnyű a csoportvezető dolga ebben a kollektívában. Ahogy jönnek a kocsik a festődéből, úgy állnak neki a munkának. — A legutóbbi termelési értekezleten bejelentették, hogy négy társam és én el­Jóváhagyták a nagyatádi járás jövő évi költségvetését Pusztuló fák a Balaton mentén A Somogy megyei parton, kü­lönösen ott, ahol homokturzas zárja el a tó vizét a mély fekvésű lápmezőktöl, a talajvíz az utóbbi években igen magas­ra emelkedett. Ilyen magas ta­lajvíz 1938—39 óta nem volt. Akkor az Alföldön is több mil­lió gyümölcsfa pusztult ki a mélyebb fekvésű talajon. A ta­lajvíz a dombok felöl áramlik a Balaton felé; szintjét árko- Jással nem tudjuk süllyesztem, ezért sok a kipusztult fa Bala- tonberény, Máriafürdő, Feny­ves, Fonyód, Boglár és Lelle villasoraiban, de másutt is. Elsősorban a meggy, a kajszi, az őszibarack, a cseresznye pusztul, de sokfelé találunk al­ma-, szilva- és körtefákat is a sorvadás minden jelével. Ezek a fák pótlásra szorulnak. Milyen fákat ültessünk az Ilyen mély területekre? A gazdasági fák közül jól tű­ri a vizet a nyárfa minden fa­ja, változata, a fűz-, a nyírfa, a platán, az éger és a díszcser­jék. A gyümölcsfák közül a IX. alanyú almafát és a ribiszkét ültessük. Kitünően fejlődik és terem a szamóca (földieper) ezen a nyirkos és nyáron me­leg talajban. Ugyancsak jö ta­laj ez a szőlőnek is: sok cse­megefajtával hosszú időn at pótolhatjuk az egyéb gyümöl­csöket. Az egynyári és évelő dísznö­vények, virágok ebben a ta­lajban különös szinpompával diszlenek. Dr. Jeszenszky Árpád (Tudósítónktól.) A közelmúltban tárgyalta meg és hagyta jóvá a Nagy­atádi Járási Tanács a járás jö­vő évi költségvetési tervét. A mintegy 34 millió forint a ta­valyinál lényegesen nagyobb lehetőséget nyújt egyes terü­letek fejlesztésére. Így például töibb jut az állategészségügy és a közlekedés fejlesztésére, szociális és egészségügyi ellá­tásra, oktatási és kulturális célokra. Az állami költségvetésen kí­vül 6 700 000 forintot költenek községfejlesztésre. Ebből az összegből több mint kétmillió forint jut utak és hidak építé­sére, és megnő a szilárd bur­kolatú járdák hossza is, körül­belül 14 kilométerrel. Lábodon és Nagyatádon bővítik a vil­lanyhálózatot, Segesden orvosi lakást, rendelőt és 50 szemé­lyes óvodát, ötvöskónyiban szintén orvosi rendelőt létesí­tenek a községfejlesztési alap­ból. Jelentős összeget szánnak a községek kulturális és sport­létesítményeinek fejlesztésére is. Előzzük meg a tűzeseteket A brigádvezető, az szb-titkár és a napló. A bonnyai Zöldmező Tsz keres szakképzett juhászt azonnali belépéssel. Fi­zetés megegyezés sze­rint. Lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet a Zöldmező Tsz irodájá­ban, Bonnya, Petőfi Sándor u. 19. (4193) A Somogy megyei Tanács Tűzrendészeti Bizottsága meg­állapította, hogy állami gazda­ságaink, gép»- és gépjavító ál­lomásaink, termelőszövetkeze­teink vezető az aratás előtt megfelelően fölkészítették az erőgépeket a tűzveszély elhárí­tására. A júniusban megtar­tott gépszemlékre a biztonsági és tűzrendészeti fölszerelések általában biztosítva voltak; az erőgépkezelők a szükséges föl­szerelést megkapták, valamint baleset- és tűzvédelmi oktatás­ban részesültek. A bizottság megállapította, hogy a kalá­szos termények betakarítása­kor eredménnyel jártak a megelőző tűzrendészeti intéz­kedések: termény tűz csak egy volt — a kaposfüredi Arany­kalász Tsz vasút melletti lábon álló gabonatáblája gyulladt meg mozdonyszikrától. A gyors beavatkozásnak köszön­hető, hogy csupán egy hold termése lett a lángok martalé­ka. Megközelítőleg sem járt ilyen eredménnyel a szálas ta­karmányok és a szalma tűzvé­delme. A tapsonyi Rákóczi Termelőszövetkezet lucerna- széna-kazla július 21-én meg­gyulladt, és 30 000 forint kár keletkezett. A tüzet öngyulla­dás okozta. Ugyancsak öngyul­ladás következebóben ütött ki tűz a Kutasi Állami Gazdaság f«>i<iőb"gátpwsztai üzemegysé­gében augusztus 18-án. A 110 00 forint értékű lucerna- és lóhereszénát magába foglaló kazalból 46 000 Ft értékű takar­mány pusztult el Mindkét esetben megelőzhették volna a tüzet, ha a kazalozáskor és utána megtartják a technoló­giai szabályokat. Nagyobb gondot kellett volna fordítani a takarmány nedvességtartal­mának és a kazal hőmérsékle­tének ellenőrzésére. A körültekintés és előrelátás hiánya miatt égett el a rinya- szentkirályi Rinya Gyöngye Tsz 100 métermázsás szalma­kazalja. A tsz két traktorveze­tője szántás közben a táblán széjjelhagyott szalmát meg gyújtotta, a szomszédos szal­makazlat azonban nem szán­tották körül. Hasonló mulass tás miatt égett el augusztus 30-án a Délkelet-dunántúli Kí­sérleti Intézet hékúti kerületé­ből 200 métermázsa alomszal ma. A kerület vezetőjének megbízásából a gazdaság egyik dolgozója a learatott terüle­ten széthagyott szalmát meg­gyújtotta. Óvintézkedés hiá­nyában a tűz átterjedt a táb­la szélén levő két szalmaka­zalra. A tűzrendészeti bizottság felhívja az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ve­zetőit, hogy tegyenek még hat­hatósabb intézkedéseket a tűz­esetek megelőzésére. Dr. Egyed Dezső őrnagy, m. tűzoltóparancsnok tréfát Állni a verőfánál, fog­ni a motringot nagyon fá­rasztó. A levegőben szálló pihe pedig leülepszik a tüde­jükben. Fölszerelitek ugyan egy ventillátort, ez azonban nem oldotta meg az elszívásit. Február óta normában dol­goznak az átnézők. Nagy a felelősségük, hiszen a meó a munkafolyamait közepén van. Ha nem adják tovább a motringokat, nem indíthat­ják útba az exportot a ki- szerelősök. Az Április 4.- brigádban mindenki tudja, mit jelent a külföldi meg­rendelés. Ha sürgős átnézést kémek tőlük, akkor félrete­szik a kézben levő motrin­gokat, s nekiállnak az ex­portáru minősítésének. A munkásszolidaritás szép példájának éreztem, amit a brigádnaplóból tudtam, meg. Molnár Pál nénak rossz a szeme, hamar begyullad. A brigád vállalta, hogy átnézi helyette az exportra menő 5012-es Moúlinét. S nemcsak helyette, hanem Rácz Fe­rencié helyett is átnézik a többiek ezt a kényes lila fo­nalat. Még értékesebbé teszi a felajánlást, hogy senki se szereti a Mouline átnézését. Beregszászi Mária szerint et­től mindenkinek csavarodul csinálja. Márpedig ő hús: éve van az üzemben, több­szörös kiváló dolgozó. S mégis, akár MoulSné kapnak a festődéből, akái mást, egy órán belül átné zik az exportot, s már vi­szik a kiszerelőbe. SZERÉNY MOTTÖVAI kezdődik a brigádnapló. Ki csit többet és jobbat Azt hi­szem, hogy ez tettekben va­lósul meg. A naplóban név­sor követi a mottót. Sze 1 di Istvánnéval, a brig; zetővei kezdeném. Ar Kovács I stvánnét ldnev csoportvezetőnek, akkor rá­értük a kiváló dolgozói szin­tet. Ez nagyon jólesett... A tréfamester címet az örökvidám Madár érdemli ki. Rendes nevén Pécsi Jenő- né. Mindenki a hasát fogja, amikor megszólal. Jól rá­ijesztett társaira, amikor be­jelentette, hogy éthordóval állít be a családi estre. Mér csak azért is, hogy legyen min nevetnie a társaságnak. Pici, vagyis Beregszászi Má­ria tizenöt éve van itt. Ta­lán ő fogalmazta meg leg­szebben, mit jelent nekik a brigád: — Jó érzéssel jövök el otthonról. .. Szeretem a kö­zös életet, mindnyájan meg­értjük egymást Szívesen be­szélek az örömömről, a gon­domról. A munkában meg olyanok vagyunk: ha a má­sik két kilóval többet csinál, akkor mi hárommal, hogy elsők legyünk. Ö volt az egyetlen, aká nem ment el Henézre. Nem hagyhatta egyedül beteg édesanyját. Nagyon várja a vasárnapot, amikor együtt le­het a lányával. A hétgyermekes Csernovicz Józsefnét hol mamának, hol meg Terusnák titulálják a többiek. Tavaly megopreálták a lábát. Minden nap volt lá­togatója a brigádból. Erről csak annyit mondott, megha­tódva, hogy nagyon örült en­nek. Tóth Ferencné a legfia­talabb a brigádban. Rácz Fe­rencné korát a beceneve is elárulja. Anyjának hívják a tizenhat éve itt dolgozó szi­kár asszonyt. Szerinte Egyet­értésnek kellene nevezni a brigádot, ez fejezné ki leg­jobban az itt uralkodó szel­lemet. Horváth Éva a bri- gádímok. Ugyan most elvit­ték, bevizsgálnak a labor­ba, a szíve azonban idehúz. Molnár Pálné a legidősebb. Tiszteletbeli tag. Mindenki segít neki. — Amikor meglátják ke­zemben a Moúlinét, már ve­szik is el, hogy ne rongál­jam a szememet. Tizenkét éves korom óta dolgozom a gyárban. Olyan jó, hogy van támaszom a meóban. Magda Istvánná másfél he­te került ide. Tizenöt évet dolgozott a kiszerelőben, az orvos tanácsolta neki a csön­des munkahelyet. Már bele­illeszkedett az új kollektívá­ba, ahogy nekem mondta, jól érzi magát közöttük. AKÁRHOGY SZERETNÉM IS, a brigádnaplóban olva­sott számtalan társadalmi munkáról, megmozdulásról már nem írhatok. Pedig még beszélhetnék arról, hogy ötüknek van televíziójuk, minden filmet, színdarabot, tv-játékot megvitatnak. A múltkoriban parázs vita tá­madt a háromrészes Hétköz­napi történet körül. Minden­kinek tetszett a munkás­lányról szóló tv-játék. Még egy mondatot a leg­nagyobb örömükről Ezt így fogalmazta meg a brigádive- zető: -Jó érzés, hogy mi nők is hozzájárulunk munkánk­kal, hogy valutát szerezzünk az országnak«. Lajos Géza Értesítjük . I kedves vevőinket, hogy Vas II. raktárunk : ,• ■ 1966. november 1—20-ig, „Csepel“ járműalkatrész- raktárunk I 1966. november 1—30-ig leltározást i tart. Ez idő alatt fenti raktárainkból az árukiadás r c szünetel. Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagy- ­kereskedelmi Vállalat, Kaposvár. (1339) : i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents