Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET

8

alapra van szüksége az illető gazdaságnak.

A háztáji termelést vizsgálva nem vagyunk megelégedve az eredményekkel. Ha el akarjuk érni azokat a célokat, amelyeket a beszámoló megjelölt, akkor a háztáji fejlesztésére nagyobb gondot kell fordítani. A jelenlegi takarmánytermelés lehetővé tenné több állat tartását és hizlalását a háztájiban, hiszen országosan is jónak ígérkezik a kukoricatermés, mennyisége megközelíti a legjobb évek átlagát.

Az elmúlt négy évben megyénk és a mi járásunk is jelentős fejlődést ért el. Már

a járási pártértekezlet beszámolója és az ott felszólaló elvtársak elismerésüket fejezték ki a megyei pártbizottságnak azért a sok segítségért, melyet járásunk kapott a feladatok megoldásához. A továbbiakban «_z eredmények fokozására törekszünk.

KELLNER BERNAT,

a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igazgatója;

Nagy munka vár még a gondolkodás

formálóira

— A statisztikai adatok mögött mindig hűvösséget érzek. A számok tartalmát azok érzékelik leginkább, akik mögöttük vannak. Ezer férőhely az óvodákban — az itt elhelyezett gyermekek szülei előtt értékessé nő ez a szám. 77 új középiskolai osztály — az adat sokat mond faluról bejáró 3500 középiskolás tanulónak. A mi városunk népe tudja, mit jelent a Latinka Sándor Művelődési Ház, az állandó színház, s Meszteg- nyő, Hedrehely, Lábod lakossága ismeri, mit hozott életébe az új művelődési ház. Szőkedencs minden lakójának munkája testesül meg a klubkönyvtár egyetlen számadatában. A sárba rekedt puszták népe: Alsóhetény, Al- sókölked, Kürtös lakói értékelik igazán, mit jelent az időszakonként megjelenő művelődési autó. Nem is oly rég, mint a költő mondja:

»Bogárka nép voltunk — eáak kaparásztuk létünk dobozának fedelét.«

S most? A sokáig zártnak hitt somogyi falvak világát új erők feszegetik. Nem ritka már a tennivágyó szorgalom. Igaz azonban a megyei tanács végrehajtó bizottságának megáilapitása — amelyre politikai munkánk során ügyelni kell —, hogy ellentmondások és egyenetlenségek is előfordulnak népművelő munkánkban. Nagy számban vannak még, akiket a szocialista tartalmú népművelési munka alig érintett, vagy meg sem közelített.

A vezetés, illetve a vezetők szemlélete nagymértékben meghatározza egy tájegység, egy-egy falu művelődésügyi

arculatát Gyakori még a szellemi rövidzárlat. A félreeső somogyi tanyák televízió-nézői meg sem rezdülnek, amikor például a Hold túlsó oldaláról készült fényképet látják. Nagy munka vár még a gondolkodás formálóira, de elsősorban pártszervezetünk propagandistáira, amíg a megszokott, régi gondolkodási kategóriák helyére új, szocialista igazságokat ültethetnek. A célszerűség és hasznosság a pártszervezetek és vezetők feladatává teszik az általános kulturálódás tervszerű támogatását, mert a ma még csak elméleti ismeretek és tudományos eredmények holnapra

a gyakorlat forrásává és segítőivé válhatnak.

Kellner elvtárs felszólalása második részében a megye- székhely lakosságának kommunális problémáiról beszélt: — Elnézést kérek az ismétlésért, de nagy bajok idején elfogadott jelzés a vészharang kongatása. A Kaposvár vízellátása körüli problémát már több tanácskozáson szóvá tettem. A helyzet most már katasztrofális, ezt elsősorban azok érzik, akiket érint: akiknek reggel öt órától este 10— 12 óráig egyetlen csöpp ivóvizük sincs. A háziasszonyoknak nincs mosásra, főzésre vizük; a kórházakban nincs biztosítva — a különleges ellátás ellenére sem — a betegek számára szükséges vízmennyiség, és gyakori a műtőkben a tartalékvízzel történő bemosakodás. A vízhiány Kaposvár további iparosításának is gátja lehet. Mint tanácstag nem foghatom be a fülemet a panaszok előtt. Tudom, hogy a víz világprobléma, de csak a növekvő igények vetületében. Tudomásom szerint Magyarország egyetlen városa sincs olyan nyomorúságos helyzetben a vízellátást illetően, mint Kaposvár. Leg- hőibb kívánságom, hogy ez a mai értekezlet, amely megyénk életében jelentős fórum, állásfoglalásával előbbre vigye a város e problémájának megoldását, az országos szervek pedig figyeljenek föl helyzetünkre, és az adott lehetőségek határain belül hozzák előre, sürgessék meg az ismert, tervezett intézkedéseket — mondotta befejezésül Kellner elvtárs.

SOMOGYI JÓZSEF,

a városi pártbizottság első titkára:

sek azonban még mindig nem nyújtanak megfelelő biztosítékot a harmadik ötéves terv előirányzatainak maradéktalan teljesítéséhez! A város lakás- helyzete ismeretes a tisztelt pártértekezlet előtt. A nagy lakáshiány, az ebből fakadó lözhangulat nehéz helyzet elé állítja a megyei, a városi pártós tanácsvezetést. Az állami lakások építése nem biztosítja e gondok megoldását, a romos és életveszélyes lakások szanálását, az iparfejlesztéssel kapcsolatos szükségletek kielégítését. Ezért arra ösztönzünk minden jobb anyagi körülmények között élő családot, hogy kezdjen szövetkezeti, társas- és sajátház-építkezésbe. Kaposváron igen megkedvelték már a társasház-építéu akciót, az építőipari kapacitás azonban fékezi az akció eltcrkdé^ét. A viszonylag kevés számú társasház építése túl h~ss?ű ideig húzódik, s ez sok bosszúságot okoz, és elkedvetleníti az embereket. Ezért azt javaslom: a megvei pártérte’"ezlet kérje föl az Országos Tervhivatalt, az Építésügyi Minisztériumot, hogy a megyének továbbra is megkülönböztetett segítséget

RADNÓTI LÁSZLÓ,

a Csuryói Nansueár Ktsz

adjon az építőipar fejlesztéséhez.

Somogyi elvtárs ezután a város kulturális helyzetéről beszélt, és megállapította:

— Azok az eredmények, melyeket a megyei pártbizottság beszámolója tartalmaz, tények, azokkal egyetértek. Ügy gondolom azonban, hogy még mindig van megyénkben és különösen városunkban kihasználatlan szellemi kapacitás. Értelmiségünk nagy többsége tiszteli pártunk politikáját, hajlandó az eddiginél sokkal többet tenni megyénk, városunk lakosságának további kulturális fölemelkedéséért. Helyesnek és szükségesnek tartjuk e kommunisták és a párton kívüli dolgozók fölkérését pártunk kulturális politikájának fokozottabb támogatására. A városi pártbizottság és végrehajtó bizottság nevében biztosítjuk a megyei pártértekezletet, hogy a koncrasz- szus és a megyei pártértekezlet határozatainak ránk eső részét a város kommunistáival közösen lelkiismeretesen végrehajtjuk — mondta befejezésül Somogyi elvtárs.

A pártszervezetek segítsenek a gazdasági vezetésnek

— A csurgói járásban a Csurgói Napsugár Ktsz a termelést és a foglalkoztatottságot figyelembe véve jelentős ipari létesítménynek számít. Dolgozóinak száma meghaladja az ötszázat, tehát a ktsz jó vagy rossz működése mindenképpen befolyásolja a járás politikai, társadalmi és gazdasági életét. A múltról szólva el kell mondani, hogy a szövetkezet gazdasági fejlődésével hosszú ideig nem tartott lépést a szövetkezet pártalapszerve- zetének erősödése. Nem volt kielégítő sem a pártépítés, sem a pártszervezet irányító tevékenysége. E tekintetben azonban gyökeres változásnak lehettünk tanúi a VIII. párt- kongresszus után eltelt időszakban. Azelőtt gyakran előTováhbi erőfeszítéseket teszünk

TIHANYI ZOLTÁN,

a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei a,..., ...agyának

fordult, hogy a pártalaipszerve- zet rosszul értelmezte a párt vezető és irányító szerepét. E szemlélet megváltoztatásában nagy segítséget kaptunk a Járási pártbizottságtól. Szempcn- tokat kaptunk arra vonatkozóan, hogy a pártszervezet vezető, ellenőrző tevékenységének mely területéken kell érvényesülnie. A pártépítés üteme ezután meggyorsult, és olyan dolgozók — köztük nffic is — léptek be a párttagok sorába, akiknek tekintélyük volt a többiek előtt.

Dolgozóink nagy várakozással tekintenek a gazdasági mechanizmus reformja elé. Csodákat természetesen nem várunk, de azt igen, hogy a fékező erők feloldódnak, s a továbbiakban nem gátolják az eredményesebb gazdálkodást. Várjuk továbbá a jó közszellem kialakulását, amelyben bátran lehet kezdeményezni. Kétségtelen, hogy a gazdasági reform nem fog megtűrni olyan vezetőket, akik gazdaságilag és politikailag alkalmatlanok a feladatok megoldására. A reform sikerének érdekében már most el kell kezdeni a felkészülést: a gazdasági vezetőknek mindenekelőtt a mechanizmus reformjának szükségszerűségét kell megérteniük, és ismerniük kell azokat a várható intézkedéseket, amelyeket az általuk irányított üzemben kell majd foganatosítaniuk.

Radnóti elvtárs ezután behatóan elemezte a mechanizmus reformjából eredő tennivalókat, majd utalt arra, milyen feladat vár az előkészítésben a kommunistákra: — Az üzemi pártszervezetek egyik fontos szerepét abban látom, hogy síkraszálljanak az új gazdaságirányítási rendszer hasznossága mellett, és segítsenek a gazdasági vezetésnek a kezdeti nehézségek áthidalásában, ígérem, hegy üzemi pártszervezetünk ilyen szellemben fog dolgozni.

Kaposvár ipari és kommunális helyzetének javítására

vezetője:

— A megyei pártbizottság küzdelmes, de a szocializmus építésének nagy munkájában eredményes négy esztendőt hagyott maga után. A beszámoló — véleményem szerint — őszintén, a való helyzetet tükrözve tájékoztat a megyénk népének érdekében tett intézkedésekről, a dolgozók áldozatkész munkájáról, becsületes helytállásáról, pártéletünk fejlődéséről, és őszintén tárja fel a gondokat is.

A megyei pártbizottság lakosságunk érdekében következetes, elvi politikán alapuló vezetéssel biztosította a VIII. kongresszus és az 1962-es pártértekezlet határozatainak végrehajtását. Hatalmas erőfeszítéseket tett megyénk mező- gazdaságának, iparának, kulturális és kommunális helyzetének javításáért. Ezeket az erőfeszítéseket városunk kommunistái, dolgozói figyelemmel kísérik, nagyra értékelik és támogatják.

Kaposvár kommunistáit, lakosságát az országos és a megyei eredmények mellett a város iparosításának helyzete és a kommunális problémák megoldása érdekli legjobban. Nagy elismeréssel és örömmel nyilatkoznak a TRANSZVILL, a Világítástechnika, a Vas- és Fémipari Vállalat fejlesztéséről, várják a Pamutfonó-ipari Vállalat bővítésének megkezdését is.

A nők, a fiatal lányok munkába állításának legnagyobb lehetőségeit a könnyűipari üzemek biztosítják. A megyei pártbizottsággal egyetértésben a városi pártbizottság is szükségesnek tartja a Kaposvári Ruhagyár fejlesztését központi erőforrásból. A ruhagyár vezetői, kommunistái és dolgozói sokat tettek gyáruk fejlesztéséért, maguk is áldozatokat vállaltak. Ügy gondoljuk, jogos a megyei pártbizottság beruházási igénye a Könnyűipari Minisztériumtól.

Beszámolhatok a tisztelt pártértekezletnek arról, hogy az új gazdasági mechanizmus szellemében üzemeink többségében máris megindult a lehetőségek fölmérése. Sok egészséges gondolat, javaslat született a munka megjavítására, a termelés gazdaságosságának fokozására.

— őszintén örülünk és köszönjük — mondta a továbbiakban Somogyi elvtárs —, hogy a megyei párt-vb lehetővé tette, hogy együttes ülésen tárgyalhattuk meg Kaposvár ipari és kommunális helyzetét. A megyei párt-vb határozata további erőt adott munkánkhoz, s a határozat végrehajtásához a megyei tanács vezetőiben is megértésre találtunk.

Somogyi elvtárs ezután Kaposvár pártszervezeteinek oel- ső helyzetét elemezte; szólt az eszmei, politikai, cselekvési

A mechanizmus reformja rugalmasságot köretei

egységről, a kommunisták aktív, felelősségteljes tevékenységéről, majd a város lakóit leginkább érdeklő kérdésekről beszélt.

— A városi pártbizottság helyesnek tartja és támogatja a megyei pártbizottság által kidolgozott, egész megyénket érintő iparfejlesztési terveket — mondotta. — Az építőipar fejlesztésére Irányuló törekvé— A Központi Bizottság 1964. és 1965. évi határozatai nyomán a gazdasági hatékonyság javításában előrehaladás tapasztalható. Fejlődést értünk el — bár az ütemmel nem lehetünk elégedettek — a készletgazdálkodásban is. Nem sikerült viszont teljesen megakadályozni a fölösleges készletek újratermelődését.

A műszaki fejlesztés színvonalának emelésére vonatkozó feladatokat általában teljesítettük, de biztos, hogy sokkal többet tehettünk volna. A jövő szempontjából elsőrangú kérdés a műszaki fejlesztés, ehhez a munkához a pártszervezeteknek is hathatósabb segítséget kell nyújtaniuk. A műszaki színvonal elégtelensége és egyéb szervezési hiányosságok kedvezőtlenül befolyásolják az eredményes gazdálkodást. Mit kellene sürgősen termi? Azt, hogy közgazdaságilag elemezzék üzemeink az eredményes gazdálkodást gátló tényezőket. Megengedhetetlen például, hogy a Somogy megyei Faipari Vállalat az év első kilenc hónapjában 800 000 forint veszteséggel, az Épület-szakipari Vállalat pedig csaknem 1 400 000 forint többletveszteséggel dolgozzon. Az elemző nek felszínre kell hozniuk azokat a jelenségeket, amelyek hátráltatják vagy késleltetik az eredetileg helyes píiiritiWSpek megvalósítását.

Szeretnék foglalkozni a gazdasági mechanizmus reformjával is. Ezt a Központi Bizottság úgy jellemezte, hogy ez az ellenforradalom utáni időszakban a mezőgazdaság kollektivizálása mellett a második olyan nagy politikai lépés, amely döntő hatású egész társadalmunkra. Olyan színvonalra jutottunk el, ahol differenciáltabb fejlődésre van szükség, a mennyiségen túl a minőségi, választéki, gazdaságossági kérdések kerültek előtérbe. A reform helyes végrehajtása megköveteli mindnyájunktól a politikai tisztán látást, mi vagyunk hivatva tudatosítani, hogy ennek előfeltételeit is meg kell teremteni.

A közelmúltban több állami és szövetkezeti szerv gazdasági és politikai vezetőjével, dolgozójával beszélgettem a gazdasági mechanizmus reformjáról. Ebből kitűnt, hogy a tervezés és a piac közötti kapcsolatnak szerves egységként kell jelentkeznie, s a döntések előtt az információ- szerzés nélkülözhetetlen lesz. A jó gazdasági vezető már most azon gondolkodik, hogy a meglévő alkalmazotti állományon belül hogyan fogja megszervezni a piackutatást, és milyen információkat tud megszerezni a legrövidebb idő alatt. Máris vannak példás kezdeményezések. A Dél-magyarországi ■ Fűrészek igazgatójával bo' -'lgettem a napokban Cs; Elmondta, hogy

a csurgói telep jövő évi ládagyártási terve 15 000 köbméter. Hogy kapacitásukat teljesen kit< Itsék, Öntevékenyen piackutatási munkába kezdtek. Kapcsolatot teremtettek a dunántúli konzervgyárakkal, húsipari vállalatokkal, MÉK- ekkel és egyéb szervekkel. Minden vevőpartner kedve-