Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
2 FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT A MEGYEI PARTERTEKEZLET gyünk. A népgazdasági érdekre hivatkozók azonban figyel-, men kívül hagyták, hogy egy megye ipari fejlődése nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Véleményünk szerint számos vonatkozásban a gazdaságossági szempontok is az ipar fejlesztése mellett szólnak. Mindenekelőtt a munkaerőre gondolunk. De nézzük például a faipart: az sem fejlődött kielégítően. Különösen nem a fafeldolgozó ipar, noha Somogy fában viszonylag gazdag, országosan is a legnagyobb erdőterülettel rendelkező megyék közé tartozik. De elhanyagolt volt az élelmiszeripar is; a legszükségesebb rekonstrukciók is csak a második ötéves terv utolsó esztendeiben kezdődtek el, és a harmadik ötéves terv időszakában fejeződnek be. Szerintünk népgazdasági szempontból majdnem mindegy például, hogy a konfekcióipart hol fejlesztik, hisz ez kevésbé van nyersanyagbázishoz kötve, annál inkább a munkaerőhöz. Az iparfejlesztés fontos föltétele a víz. Ezért szorgalmaztuk és szorgalmazzuk Barcs és környékének iparfejlesztését. A megyei pártbizottság titkára ezután a foglalkoztatottsági gondok megoldásával kapcsolatos javaslatokról szolt. Leszögezte, hogy minden elképzelés ellenére az ipar átfogó, komplex fejlesztésére van szükség. Végre kell hajtani a szükséges rekonstrukciókat is, úgy hogy az lehetőleg együtt járjon a termelés bővülésével és a foglalkoztatottság növelésével. Különböző forrásokból biztosítani kell a tanácsi és a szövetkezeti ipar továbbfejlesztését, szélesíteni az ipari bedolgozó rendszert, különösen a Balaton környékén és a járási székhelyeken. A lehetőségeken belül fejlesz- teni kell a termelőszövetkezetek ipari tevékenységét is. Megítélésünk szerint nagyobb új ipari beruházásokra is szükség van. Szigeti elv társ ezután arról . beszélt, hogy milyen. erőfeszítéseket „téti, a megyei pártbizottság Somogy fejlesztéséért. A harmadik ötéves tervről szólva elmondotta, hogy az 1970-ig szóló tervciklusban nagyobb összegeket fordítanak a termelőalapok bővítésére, fejlesztésére, mint korábban. Nagyra értékeljük a tervezett, illetve megvalósulás útján lévő. ipari beruházásokat. Örülünk az iparfejlesztés korábbinál gyorsabb ütemének, és megköszönjük mindazoknak, akik ehhez hozzásegítették a megyét: az Országos Tervhivatalnak, a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak, a KPM-netk az Élelmezésügyi Minisztériumnak és a főigazgatósági szerveknek. Megítélésünk szerint azonban még többre van szükség. Bízunk abban, hogy a harmadik ötéves tervben megvalósuló új ipari létesítményekből — amelyeknek telepítési helyét később jelölik ki — megyénk is részesül. Számítunk arra is, hogy. a fővárosból kitelepítendő üzemekből is kap megyénk. A mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott összeg nagyságából arra következtethetünk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium messzemenően figyelembe vette a megye helyzetét, s a lehetőségeken belül igyekszik kielégíteni az igényeket. Beruházásaink rendkívül nagy feladatokat rónak az építőiparra. Képessé kell tenni arra, hogy megfeleljen a megnövekedett követelményeknek. Nagyon károsan hat, ha a rendelkezésünkre bocsátott beruházási összegeket a beruházások rossz előkészítése, az építkezések elhúzódása miatt nem tudjuk felhasználni. Nem lehet újabb beruházási igényekkel fordulni a főhatósági szerveikhez, ha a rendelkezésünkre bocsátott eszközökkel sem tudunk észszerűen gazdálkodni. A megyei pártbizottság tit- , kára ezután a gazdasági mechanizmus reformjánalc várható hatását elemezte. Felhívta a figyelmét arra, hogy bizonyos türelmi időt kell adniuk az irányító szerveknek, az új kezdő üzemekben. Szigeti élvtárs a harmadik ötéves tervről szólva megállapította, hogy az csak az egész párttagság és a megye dolgozó tömegeinek összefogott erejével, munkájával valósítható meg. Nagy feladat hárul pártszervezeteinkre és pártszervekre. Az új gazdasági irányítási rendszer körülményei között is meg kell találnunk a pártmunkának, a termelés pártirányításának leghatékonyabb módszereit, formáit. Az általános fejlődés megköveteli a pártirányítás fejlesztését, tökéletesítését is. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a párt gazdaságirányító, gazdaságszervező tevékenysége lényegében, tartalKESERÜ JÓZSEF, a darányi Ű.i Élet Tsz elnöke: mában nem változik. A párt vezető szerepe nem csökken, hanem tovább nő a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Következésképpen a pártszervek és a pártszervezetek felelőssége sem csökken a gazdasági és a termelési kérdésekkel kapcsolatban. Szigeti elvtárs befejezésül kifejezte reményét, hogy a IX. kongresszus megerősíti a párt eddigi politikáját, és választ ad a szocializmus teljes fölépítésének időszerű kérdéseire. — Meggyőződésünk, hogy a kongresszus útmutatásai alapján törekvéseink céljainkat meg tudjuk valósítani — mondta. dolgozója ezután a nőket foglalkoztató kérdésekről szólott. A harmincöt személyes bölcsőde nagyon kicsi a létszámhoz viszonyítva. A megyei nőtanács a közelmúltban ankétot rendezett a családtervezésről] ; hiába beszélünk azonban a családterveKNEZICS ISTVÁN buzsáki pedagógus: zésről, ha nem tudjuk emelni a bölcsődei férőhelye számát. Örömmel vettük a Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukcióját, azt viszont hiányoljuk, hogy ebben nem szerepel bölcsőde építése. Nagyon kérjük az illetékes-iv társakat, hogy az anyákra is gondoljanak. Igen nagy Kérésünk van még a nagyatádi kórház építésével kapcsolatban. Azzal biztatnak -ennünket, hogy a harmadik ötéves tervben elkészül. Nekünk az lenne a kérésünk, hogy ne a végén, hanem lehetőleg az elején épüljön meg. A fiatalok neveléséről, elhelyezkedéséről, a társadalmi életben elfoglalt helyéről Új tennivalók elé nézünk — Mi otthon a falunkban arra törekedtünk és törekszünk, hogy a nemrég még egyénileg gazdálkodó parasztok fölismerjék az új körülményeket, esetenként a kommunisták példamutatása révén vonzóvá tegyük számukra az újat. A mezőgazdaság átszervezése után a mi termelőszövetkezetünkben is kisüzemi tapasztalatok alapján kezdtünk hozzá a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Én magam sem rendelkeztem a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatával. Ma már garantált munkaegységet kap termelőszövetkezetünk minden dolgozó tagja. Az új helyzet új tennivalók elé állított bennünket. Annak a képzettségnek alapján, amellyel a tsz megalakulásakor rendelkeztünk, képtelenek lennénk megvalósítani a gazdasági mechanizmus reformjáról ránk váró feladatokat. Szövetkezeti parasztjaink igénylik a szépet, a korszerűt: a televíziót, a rádiót, a hűtőgépet, a vízvezetéket és egyebeket. Hogy mindezt megkaphassák, szorgalmasan dolgoznak, s megtalálják számításukat a napi munkákban. A szövetkezeti vezetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy segédüzemeket létesítsenek, és így állandó munkát biztosítsanak a tagoknak. Az eddigihez hasonló segítséget várunk a jövőben a párttagságtól, a pártszervezet vezetőségétől, de igényeljük a támogatást a felsőbb szervektől is. Kérjük, hogy megtermelt , termékeinké):, vessék át idejében, és méltó partnernek tekintsék a tsz-t.' Zavarok vannak például a burgonya elszállítása körül. Keserű elvtárs a továbbiak-' ban termeltetési és értékesítési problémákról beszélt, majd elfogadásra javasolta a megyei pártbizottság előterjesztését. KALMAN sandorne, a Nagyatádi Konzervgyár dolgozója: Pártszervezetünk nagy gondot fordít az ideológiai képzésre — Hozzászólásában a Nagyatádi Konzervgyár fejlődését vázolta. Elmondta, hogy 1961-ben még csak 445-en dolgoztak a gyárban, tavaly pedig már 820-an. Az önköltség 1961-ben 93,3, 1965-ben pedig 86 százalék volt, tehát 6,6 százalékkal csökkent az utóbbi négy évben. 1961-ben még egyetlen szocialista brigád sem alakult, 1965-ben már nyolc működött 1966-ra pedig 14-re emelkedett a számuk, s ebből hat női brigád. — Egyik pedig a miénk: létszáma tizenöt. Elmondhatjuk, hogy nagyon jó eredményeket értünk el. Amikor még nem voltunk szocialista brigádban, addig »maszek brigádnak-« neveztek bennünket, és összesen négyen dolgoztunk együtt. Amikor megkértek bennünket, alakítsunk szocialista brigádot a csomagolóban, örömmel teljesítettük ezt a kérést. Mindössze egyéves múltra tekinthetünk vissza, s máris szép eredményeket értünk el. Vállaltuk, hogy 100 százalékon alul nem teljesítünk, egymás munkáját ' segítjük. Elvünk az, hogy nemcsak saját brigádtagjainkat, hanem a lemaradó brigádokat is támogatjuk. A politikai oktatásban is részt veszünk. Tavaly, amikor megkezdődött a pártoktatás, némelyek próbáltak ebből kimaradni. Amikor azonban a brigád becsületére hivatkoztunk, mindenki ellenkezett Ez is bi-‘ Knézics István először az iskolai és szülői nevelés kettősségét elemezte, majd megállapította: — Az iskola legfontosabb feladata a szocialista típusú ember nevelése. A közös gazdálkodás, az új gazdasági módszerek, a szocialista társadalmi viszonyok és a tudat fejlesztése új típusú embereket követel. Olyan embereket kell nevelni az iskolában, akik képesek — és igyekeznek majd — jelenlegi társadalmi viszonyaink között a szocializmus érdekében tevékenykedni. Falun azonban még nagyon érezteti hatását a vallásos ideológia és a vallásos családi nevelés. Igaz, hogy ez általában nem tudatos, de még így is sok gondot okoz pedagógusainknak. A különböző hatások közül az úttörőmunkáé a legpozitívabb, ez a mozgalom a fiatalok legnagyobb nevelője. A pedagógusok tevékenysége, magatartása nagy hatással van a fiatalokra. Az általános iskolát végzett fiatalokról szólva elmondotta, hogy legjobbjaik középiskolákban vagy szakiskolákban tanulnak tovább, és egyéni elképzelésük ennek megfelelően valóra válhat. A gyengébb tanulók azonban otthon maradnak falujukban. Ezekkel a fiatalokkal kell a legtöbbet foglalkozniuk a falusi KISZ- szervezeteknek. Gondot okoz, hogy az úttörő- és a K1SZ- szervezet között még nincs élő, eleven kapcsolat. Á KISZ- vezetők munkáját is hátráltatja, hogy nincs pedagógiai tapasztalatuk, pedig az úttörőmozgalom után a KISZ-nek kell folytatnia a megkezdett munkát. E tapasztalatokból következik, hogy a KISZ-ben is nagy feladat hárul a pedagógusokra, akik felkészültebbek, érzékük van a nevelésihez, és igen nagy segítséLOSONCZI PÁL földművelésiügyi miniszter: get adhatnak a falusi KISZ- szervezeteknek. A pedagógusok mellett be kell kapcsolni a falu más értelmiségi dolgozóit is, az orvosokat és a tanácsvezetőket, ho^y aktívabban vegyenek részt a nép kulturális fölemeléséért vívott harcban. Knézics István ezután a fiatalok elvándorlásának okait elemezte, majd megállapította: — Olyan lehetőségeket kell teremteni a fiatalok számára, hogy szívesen maradjanak falun. Ehhez a gazdasági vezetők jó hozzáállására is szükség van. Helyi példával szeretném bizonyítani e megállapítás igazságát. A mi iskolánkból az utóbbi években mindössze két-három fiatal maradt otthon. Az 1965—66- os tanév után 51 nyolcadik osztályt végzett gyerek közül huszonnégyen — a fiatalok ötven százaléka — maradtak a termelőszövetkezetben. Az történt ugyanis, hogy a tsz vezetői beszélgettek azokkal a szülőkkel, akiknek gyermekei végeztek, és elmondták nekik, hogy a közös gazdaság is tudja biztosítani a fiatalok igényeit kielégítő megélhetést. Az elvándorlás egy másik okáról is beszélni kell. Míg a városban élő fiatalok megtalálják szórakozásukat az üzemi művelődési otthonokban, a könyvtárakban, a-színházban, a mozikban és más szórakozóhelyeken, a falusi fiataloknak jóval kevesebb jut. Huzsák kétezer-nyolcszáz lakosú község, öt-hatszáz KISZ-korosztályú fiatalja van. De nincsenek biztosítva a kulturált és színvonalas Szórakozás föltételei. Van egy százötven személyes helyiségünk, amelyet lakóházból alakítottunk át, de az összedűlés veszélye fenyegeti. Kétezer kötetes könyvtárunk jó szolgálatot tesz. Ezenkívül azonban szinte semmilyen szórakozási. lehetőség nincs. Ilyen nehéz körülmények között is sokat dolgoznak, sok társadalmi munkát végeznek fiataljaink. Nemcsak a megyében és az országban, hanem külföldön is ismerik már népi együttesünket, kézimunka-szakkörünk eredményeit Ez azt bizonyítja, hogy lehet a falusi fiatalokkal dolgozni, csak szívós munkára van szükség és a gazdasági vezetők jó hozzáállására, mert enélkül nem lehet előrejutni. Lelkes tevékenységüket a jutalmazásoknál, a bérezésnél, az üdültetésnél is jobban figyelembe kell venni. Fiataljainkat úgy kell nevelni, hogy a szocializmushoz, a munkához és az emberekhez való viszonyuk jó legyen, szocialista módon éljenek és gondolkodjanak — mondta befejezésül Knézics István. Többet várunk Somogy mezőgazdaságától zonyítja, hogy érdemes a brigádtagokkal foglalkozni, lehet rájuk számítani. A mi brigádunk 110 százalékra teljesítette átlagosan a tervét. A Nagyatádi Konzervgyár pártszervezete nagy gondot fordított az ideológiai képzésre. Három szemináriumot és egy KISZ-oktatást szervezett, összesen 165-en vettek részt az oktatásban. Ezenkívül még szakmai továbbképzés is folyt. A Nagyatádi Konzervgyár — Somogy azok közé a megyék közé tartozik, ahova a legtöbbet járok. Ismerem azokat a problémákat, nehézségeket, amelyekkel a járás, a megye vezetői küzdenek — mondotta Losonczá elvtárs. — Rendkívül eredményesnek tartom, amit a somogyiak végeztek az elmúlt években. A gazdasági fejlődés mellett a vezetés is egységesebb lett. Az alkotó tevékenység eredménye mutatkozik meg abban, hogy elindult a megye a gazdagabb jövő felé vezető úton, s a Folitikai Bizottság határozata után meggyorsult ez a munka. Nagyot lépett előre Somogy az iparosodás terén: emelkedett a megye ipari termelése. Az iparosítás a foglalkoztatottság növelése mellett kulturális fejlődést is hozott. Az eddiginél többet akarunk elérni a mezőgazdaságban. Miután kialakult a nagyüzemi gazdálkodás a falvakban, megszilárdult a szövetkezeti mozgalom, most már olyan problémái vannak a szövetkezeti vezetőknek, hogyan tudnák tovább fejleszteni a gazdaságot. Egyik legjelentősebb eredmény, hogy a parasztság különböző rétegei között eltűnőben vannak a különbségek. A beszámoló és a hozzászólók is foglalkoztak hogy az iparosodás után hogyan alakul majd a mezőgazdáságban a munkaerőhelyzet. Nem lehet különválasztani az ipari és mezőgazdasági munkaerőellátást, hiszen a somogyi családokon belül is megtaláljuk az iparban és a mezőgazdaságban dolgozókat. Az iparosodással együtt fokozódik a mezőgazdaság gépesítése, s ez elejét veszi a munkaerő- problémának. Losonczi elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés és ellátás országos tapasztalatairól s az ezzel kapcsolatos további tennivalókról beszélt: — Az átszervezés után a mezőgazdasági termékek exportja nőtt, és nő az iparnak átadott mezőgazdasági nyersanyag mennyisége is — mondotta. — A növekedésnek ez az üteme nagyobb arányú, mint a nyugat-európai mezőgazdasági termelésé. A gépesítésben nagy lépéseket tettünk előre, és több száz olyan mezőgazdasági üzemünk van, ahol bizonyos termékek termelésében kiváló eredményeket érünk el. Országosan emelkedett tavaly a búzatermés átlaga a korábbihoz képest, s ugyancsak magas hozamokat értek el a kukorica, a cukorrépa és egyes zöldségfélék termelésében. Az állat- tenyésztéssel kapcsolatban meg kell einlíteni, hogy az. eredmények mellett problémák is vannak. Kevés a férőhely és a takarmány. Nagy gond a takarmánybázis biztosítása. A hozzászólások és a beszámoló is foglalkozott a gazdasági mechanizmus reformjával. Amikor az 1966-os árak és bérek nyilvánosságra kerültek, megindult egy egészséges folyamat: a mezőgazdaság hátrányos megkülönböztetésének felszámolása. Ugyanis országosan —- így Somogybán is — ’ megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági beruházások üteme nem volt arányban azokkal a feladatokkal, amelyeket ezeknek az üzemeknek meg kellett oldaniuk. Miért annyira változó a termelőszövetkeze,e len az alapjövedelem? A fő nioa nem is ott van, hogy a jövedelem- arányok nem azonos szinten alakultak k'i, inkább az a baj, hogy a mezőgazdaságban a munkaerő állandó foglalkoztatottsága nincs biztosítva. Az állandóan dolgozók 188, a szövetkezeti alkalmazottak 120, a bedolgozó családtagok csupán 81 munkanapot dolgoznak évente a szövetkezetben. Ilyen foglalkoztatottság mellett a jövedelem nem érheti el az állami gazdasági szintet. Az iparban pl. évi 280—300 munkanapot dolgoznak. A hozzászólásokban sokan V
