Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE 13 Az államhatalmi és az Népköztársaságunk biztonságát és népi hatalmunkat erősíti az a fejlődés, amely a honvédség, a határőrség és a munkásőrség erkölcsi egységében, védelmi képességük fejlesztésében végbement. Az elmúlt években még szorosabbá vált a honvédség, a határőrség és a lakosság kapcsolata. Megyénk kommunistái minden erkölcsi és politikai támogatást megadnak ahhoz, hogy a jövőben még jobban el tudják látni a rájuk háruló feladatokat, szocialista hazánk védelmét. A munkásőrség is szerves része szocialista hazánk fegyveres erejének. A párt közvetlen irányítása alatt áll. A munkásőrségben dolgozó kommunisták és pártonkívüli- ek önként vállalkoztak a munkás—paraszt hatalom védelmére, és becsülettel helytállnak. Elismerés és megbecsülés illeti őket. Bízunk abban, hogy a jövőben is hű harcosai lesznek pártunknak és a szocializmus ügyének. Az elmúlt években tovább erősödött és fejlődött megyénkben .a rendőri, az ügyészi és a bírói szervek munkája. E szervek általában törvényeinknek megfelelően jól látják el feladataikat. Munkájuk nyomán tovább szilárdult a szocialista törvényes rend megyénkben. Esetenként előfordul azonban, hogy ügyészeink és bíróságaink nem kellő gyorsasággal, határozottsággal és szigorúsággal lépnek föl különösen a társadalmi tulajdont megkárosító egyénekkel szemben. Több gondot kell fordítaniuk a kormány jog- politikai irányelveinek egységes, helyes értelmezésére és gyakorlására. Pártunk számára fontos kérdés az államhatalmi és az államigazgatási szervek tevékenysége és munkájuk állandó segítése, támogatása. Munkájuktól nagymértékben függ, hogyan valósul meg a párt politikája, és hogyan vélekednek arról a dolgozók. Közismert, hogy az előző pártértekezlet kritikusan, kellő határozottsággal tárta fel a megyei tanács akkori vezetésében előállott helyzetet A megyei tanács munkáját ért bírálattal párttagságunk egyetértett. Igazságosnak, megfontoltnak tartotta a tanácsi vezetést javító, erősítő döntéseket. A megyei tanács kommunista vezetőinek irányító, vezető munkáját egészséges fejlődés jellemzi. Általában jól látják el feladataikat, megfelelnek a politikai és szakmai követélményeknek. A megyei pártbizottság kezdeményezése és útmutatása alapján a megyei tanács vezetői tevékenyen részt vettek Somogy megye távlati fejlesztési irányelveinek kimunkálásában és végrehajtásának szervezésében. Azonban az eddigi- éknél még többet keil temraük azért, hogy e — közösen kidolgozott és a Politikai BizöttA megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítása rendkívül nagy erőfeszítéseket követelt a megyei pártbizottságtól Munka közben a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság többször értékelte megyénk gazdasági, kulturális, szociális és kommunális helyzetét. Megállapította, hogy az eredmények ellenére nem kielégítő a fejlődés üteme. Ebbe a helyzetbe nem nyugodhattunk bele, ezért több fontos intézkedést és akciót kezdeményeztünk. A megye általános fejlesztésének meggyorsítása érdekében — 1964 őszén — gondos elemzés alapján fordultunk szóban és levélben pártunk Központi Bizottságához, személyesen Kádár János elvtárshoz, valamint az Országos Tervhivatal elnökéhez, Ajtai Miklós élvtárshoz. A Központi Bizottság kérésünket megvizsgálta és megállapította: ».. -a megyei pártbizottság feljegyzésében foglalt kritikai észrevételek alapvetően helytállóak, Somogy megye valóban nem mindig kapta meg a szükséges támogatást iparának és mezőgazdaságának fejlesztéséhez az országos szervektől.-« A Politikai Bizottság intézkedett, hogy a megyei pártbizottság és a tanács vb készítse el az országos szervek közreműködésével a népgazdaság szükségletével összhangban álló fejlesztési elképzeléseit. Nagy örömünkre szolgált, hogy pártunk Politikai Bizottsága 1965. január 12-én megtárgyalta Somogy megye általános helyzetét, és határozatot hozott fejlesztésének irányairól. Ez a határozat Termelési, fejlesztési eredmények a két pártértekezlet között Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló tervező munkánk közben nagy figyelmet fordítottunk második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítására. Minden törekvésünk arra irányult, hogy megyénk ipari üzemei teljesítsék a második ötéves tervet, megoldják a Központi Bizottság 1964/65. decemberi határozataiban megszabott feladatokat. A határozatok végrehajtása során elért eredmények alapján tovább bővült megyénkben is az ipari termelés, ami új munkaerők foglalkoztatását, az életszínvonal növekedését tette lehetővé. A meglévő üzemek rekonstrukciós bővítése mellett új üzemek létesültek: Kaposvári Világítástechnikai Vállalat, a Kaposvári Vasállamigazgatási szervek ság által elfogadott — koncepciót a tanácsok minden dolgozója megismerje, megértse, és megvalósulását cselekvőén támogassa. Ehhez az szükséges, hogy növeljék a munka^ politikai tartalmát, tevékenységükben erősítsék a politikai elemeket a párt határozatainak következetesebb és maradéktalan végrehajtása útján. Fordítsanak nagyobb gondot a párthatározatok ismertetésére, a végrehajtás legeredményesebb módszerednek kidolgozására és fejlesztésére. A megyei tanácsnál és az alsóbb szintű tanácsoknál sokat javult a vezetés színvonala és az erkölcsi, politikai helyzet. A tanácsi munkát azonban tovább kell javítani. A munka hatékonyságának növelése érdekében fejleszteni kell a szakosztályok jobb együttműködését. A vezetés legyen határozottabb és következetesebb, biztosítsa, hogy a döntésekre megérett kérdések megoldásával ne késlekedjenek. Törekedjenek minden szinten energikusabb, dinamikusabb, következetesebb vezetés kialakítására, legyenek igényesebbek a tervek teljesítésében és a tartalékok jobb kihasználásában. A tanácsok vezetői munkálkodjanak azon, hogy az őszinteség, a kritikai szellem állandó tényezővé váljon. Többet foglalkozzanak az emberekkel, ügyeljenek a közélet tisztaságára. Ez azért is szükséges, mert az elmúlt két évben a megyében 49 tanácsi dolgozó ellen kellett büntető eljárást lefolytatni korrupciós és egyéb bűncselekmények miatt. Mindez aláássa á tanácsok tekintélyét, csökkenti a bizalmat az államapparátus dolgozói iránt. A tanácsoknál lévő pártszervezetek aktívabban vegyesnek részt a párthatározatok ismertetésében és végrehajtásában. A párt- és állami határozatok végrehajtásában növelni kell a tanácsokban dolgozó kommunisták személyi felelősségét. Folytassanak eredményesebb harcot a bürokratikus szemlélet és törekvések ellen, mert az esetenként előforduló bosszantó lassúság és vontatottság, amely az egyes ügyek intézése kapcsán még mindig tapasztalható, árt a párt tömegkap- esodatának. Irányítsák erőteljesebben a dolgozok figyelmét a gazdaságszervező, a politikai és a kulturális nevelőmunkána. Segítsék elő a tanácsapparátusban meglévő közömbösség, a túl sok magyarázkodás megszüntetését. • • • Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt négy évben pártunk vezető, irányító és ellenőrző munkája sokat fejlődött megyénkben. A pártszervezetek eszmei, politikai, cselekvési és szervezeti egysége erősödött, képessé váltak még nagyobb feladatok végrehajtására. a párt- és az állami munka alapja megyénkben. Végrehajtása döntő jelentőségű megyénk politikai, gazdasági, kulturális, szociális és kommunális fejlesztésének meggyorsítása szempontjából. A határozatban foglalt fejlesztési irányelvek megvalósítása még nagyobb feladatok elé állította a megyei pártbizottságot és a megyei tanácsot. Kidolgoztuk a minden fontosabb ágazatra vonatkozó, rövidebb és hosz- szú távra szóló fejlesztési koncepciókat. Tárgyalásokat kezdtünk az Országos Tervhivatal vezetőivel, a minisztériumokkal és más főhatóságokkal a PB-határozat realizálása végett. A tárgyalások meghozták az első eredményeket az iparban, a mezőgazdaságban és más téren is. A pártértekezletet arról tájékoztathatjuk, hogy az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium megértést tanúsított megyénk fejlesztésének gyorsítása iránt Azt is meg kell állapítani, hogy további nagy erőfeszítésekre, sok utánjárásra lesz még szükség ahhoz, hogy a Politikai Bizottság határozata realizálódjék. Több tárcánál és főhatóságnál ugyanis változatlanul nagy az ellenállás és a meg nem értés megyénk fejlesztésével kapcsolatban. Bízunk azonban abban, hogy végül is megértésre és támogatásra találunk, s meggyorsíthatjuk megyénkben az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének ütemét a népgazdaság s az itt élő emberek javára. és Fémipari Vállalat a telephelyeivel, a Tabi Zsák- és Ponyvaüzem. Ezekkel az új üzemekkel megteremtettük a továbbfejlesztés lehetőségeit is. Az érintett időszakra esett több ipari vállalat összevonása, ez újabb tartalékok feltárását tette lehetővé. A megye iparának szerkezetében bekövetkezett változások eredményeként nőtt a könnyű- és a nehézipar részaránya s az össizipari termelésből a tanácsi ipar részesedése. Csökkent az élelmiszeripar aránya, annak ellenére, hogy termelése nőtt, és továbbra is emelkedik. Kedvezőtlenül hat, hogy több üzemünk idény jellegű. A megyei pártértekezlet határozata alapján több intézkedés történt a járási székhelyek iparosítására is. Üj ipari létesítmények épültek Barcson, Csurgón, Ta- bon és Marcaliban. Megítélésünk szerint, bár a két pártértekezlet között az iparban elért termelési és fejlesztési eredményeink számottevőek és biztatóak a jövő számára, mégis újabb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy legégetőbb problémáinkat — az ipar erőteljes fejlesztését, foglalkoztatottsági gondjainkat — megoldj üli, megyénk lakossága számának hosszú ideje tartó csökkenő tendenciáját megállítsuk. Az országos szervekkel együtt mindent meg kell tennünk, hogy az itt élő embereknek munkaalkalmat és tisztességes megélhetést biztosítsunk. Az iparban dolgozó munkások és vezetők nagy többsége megértette, hogy a további iparosítás céljai úgy érhetők el, ha jól végzik napi feladataikat. A második ötéves terv teljesítésében elért eredményeikkel üzemeink többsége ezt bizonyította is. A második ötéves terv idején a megye szocialista iparának termelése az országos 47 százalékkal szemben 62 százalékkal nőtt, az iparban foglalkoztatottak száma 42 százalékkal emelkedett. A szocialista iparon belül legerőteljesebben — 87 százalékkal — a tanácsi ipar termelése nőtt; a minisztériumi ipar termelése 61, a szövetkezeti iparé 41 százalékkal emelkedett. Jelentősen — mintegy 50 százalékkal — nőtt a lakosság részére végzett ipari-javító szolgáltatás. A megye ipari termelésének értéke a második ötéves terv utolsó esztendejében meghaladta a 4 milliárd forintot. Néhány, a népgazdaság számára fontos ipari termék termelése a kívántnál kedvezőtlenebbül alakult. 1965-ben üzemeink nem teljesítették az égetett tégla, a főzelékkonzer- vek, a tej és a tejtermékek termelési tervét. A tervidőszakban örvendetesen fokozódott a megye ipari termékeinek exportja. A termelés 62, ezen belül az export 139 százalékkal nőtt. Az 1960. évihez viszonyítva a tanácsi ipar négyszeresére, a szövetkezeti ipar több mint tízszeresére emelte exporttermelését. A megye összes befejezett ipari termelésének több mint 10 százaléka került exportra. Legjelentősebb exportcikkeink az élelmiszeripari és a ruhaipari termékek. Az élelmiszeriparnak 60 százalékos részaránya van a külkereskedelmi szállításokban, ennélfogva döntően befolyásolja az export értékének alakulását. A szállítandó áruk mennyiségét azonban nemcsak a termelővállalatok lehetőségei határozzák meg, hanem a mezőgazda- sági termelés eredményei is. Exporttermékeink általában megfelelnek a követelményeknek. Az exportáló üzemek termékei egy részének minősége azonban időnként jogos kifogás alá esik. A jövőben az üzemeknek jobban kell számolniuk a minőséggel szemben támasztott követelményekkel, amelyek nemcsak az exportra, hanem a belső piacra termelt árukkal szemben is állandóan nőnek. A termelékenység alakulása A munka termelékenysége megyénk ipari üzemeinek jelentős részében kedvezőtlenül alakult, lényegesen alatta maradt az országos növekedés szintjének. A megye ipara emiatt a termelés növekedését mintegy 60 százalékban új munkaerő beállításával valósította meg. Okait a következőkben látjuk: Megyénk ipari üzemeinek nagy része korszerűtlen, elavult gépekkel és berendezésekkel dolgozik. A második ötéves terv időszakában megyénkben a munka termelékenységét számottevően növelő beruházás nem volt. Csák a tervidőszak utolsó éveiben megkezdett ipari beruházásaink fognak ezen némiképp változtatni. (Kaposvári Húsüzem, Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregysége.) A műszaki fejlesztésiben értünk el ugyan eredményeket — pl. a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, a Kaposvári Ruhagyárban —, ez azonban üzemeinknek csak szűk körét érintette. A tanácsi iparban is csak az utóbbi években volt a munka ter- meűékenysógét nagyobb mértékben befolyásoló beruházás és korszerűsítés. Üzemeink többségében a munka termelékenységének kedvezőtlen alakulását nem lehet csak objektív okokkal magyarázni. Létrehozták ugyan az üzemszervezési csoportokat, s üzemgazdászokat is állítottak be üzemeinkben, munkájuk azonban több helyen formálissá vált. Másutt a termelés mennyiségének növelésére irányuló egyoldalú törekvések is gátolják a munka termelékenységének gyorsabb ütemű fokozását. Megyénk ismert munkaerőhelyzete, foglalkoztatási problémáink is abban az irányban hatottak, hogy vállalataink a létszám növelésével bővítsék a termelést. Bár üzemeink létszámnövelésre irányuló törekvését helyeselni lehet, ez azonban nem mehet a termelékenyebb munka rovására. Foglalkoztatási gondjainkat a termelékenység növekedésével összhangban kell megoldani. Az üzemek gazdasági vezetői, a pártszervezetek többet törődjenek az üzemszervezés színvonalának emelésével, a gazdaságosság növelésével, a termékek minőségének javításával és a munka termelékenységének fokozásával. Az üzemek munkájának gazdaságosságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy jelentős eredményeket értek el, többségük teljesítette az eredménytervet, az önköltségcsökkentés mérve azonban lassú. A téglagyárak pl. 3 év alatt csupán 1,6 százalékkal csökkentettek a költségszintet, a fehér kenyér előállítási költsége pedig — a műszaki fejlesztés ellenére — ha kis mértékben is, de nőtt. Dicséretes munkát végzett a Kefeanyag-kikészítő Vállalat: 1965-ben a hulladék feldolgozása által növelte eredményeit és a dolgozóknak kifizetett nyereségrészesedés összegét. A gazdaságos termelés lényeges föltétele az anyaggal való ésszerű takarékos gazdálkodás. Üzemeinkben az utóbbi években a készletek gyorsabban nőttek, mint a termelés. A Központi Bizottság 1964. évi decemberi határozata után valamelyest javult a helyzet, de még mindig nem kielégítő. Az alapvető hibák már a tervezéskor kezdődnek. Az elfekvő készletek értékesítését a börzék és a hirdetmények csak részben oldják meg. Az üzemek vezetőinek meg kell előzniük a fölösleges készletek felhalmozódását. A gépkihasználtság és a műszakszámok javultak, de még ma is — a bevezetett eszközlekötési járulékok után — alacsonyak, s mutatják, hogy a lehetőségeket korántsem használták ki. (Jelenleg 1,5 az átlagos műszakszám.) Az állami iparban a munkások száma gyorsabban nőtt, mint az alkalmazottaké. Ennek eredményeként a központi célkitűzéseiknek megfelelően csökkent az alkalmazottak és kedvezően alakult a műszakiak aránya. Még így is minden tíz munkásra jut egy adminisztratív dolgozó, örvendetesen nőtt a műszakiak száma, gyarapodtak szakmai ismereteik. A megyei pártbizottság és a megyei tanács elősegítette mérnökök és technikusok letelepedését lakás juttatással is. A jövőben Is szorgalmazni kell egyes szakmákban a műszakiak letelepedését, de az eddiginél határozottabb intézkedéseket kell tenni azért, hogy az ipar fejlesztéséhez szükséges szakgárdát saját erőnkből, helyi fiatalok beiskolázásával, társadalmi ösztöndíj juttatásával 'biztosítsuk. Közlekedés Az elmúlt években javultak közlekedem, és szállítási viszonyaink, jobbak lettek fő közlekedési útjaink, országosan az elsők kőzett fejeztük be az utak portalanítását. Minden járási székhelyet korszerű út köt össze Kaposvárral. Nagy összegeket fordítottak a vasút korszerűsítésére, a közúti teher- és személyforgalom föltételeinek javítására. A harmadik ötéves tervben még nagyobb fe'- adatok hárulnak a közlekedésre. Ezért az eddigieknél is nagyobb ütemben kell foly a - ni a vasút korszerűsítését. Üjabb vasút vem lakat építenek át, és megkezdődik a vasúti teher- és személyiforgalom számára oly í. fitos kaposvári és nagyatádi vasútállomások rekonstrukciója. A rohamosan növekvő közúti forgalom zökkenőmentes lebonyolítása céljából tovább folytatódnak az útépítések. A tervciklusban előreláthatólag bekötő Utat kapnak mindazok a községek, amelyeknek még nincs ilyen útjuk. A termelőszövetkezetek belső anyagmozgatását, szállítási feladatainak megoldását segíti elő, hogy mintegy 70—80 km hosszú termelőszövetkezeti út épül. Útjaink, vasútjaink építésében elismerésre méltó munkát végeztek a közúti és a vasútépítő vállalatok. Bízunk abban, hog' újabb célkitűzéseink megvalósításában b~- csülettel teljesítik feladataikat. Beruházás A második ötéves terv időszakában az üzembe helyezett beruházások értéke megyénkben mintegy 5 és fél milliárd forint volt. A beruházásokra fordított összegek a tervidőszakban évről évre fokozatosan emelkedtek. A megyében megvalósított összes beruházások értéke pl. 1961-ben még nem érte el az 1 milliárd forintot, 1965-ben ez 1,3 milliárd forintot tett ki. A beruházások nagyságrendjében bekövetkezett emelkedés a me gyei pártbizottság és a megyei tanács erőfeszítéseinek és a különböző tárcák támogatásának jelentős eredménye. A teljesített össz- beruhúzásból az ipar fejlesztésére 15, az építőipar fejlesztésére 1 százalék esett. Beruházásaink 65—67 százaléka építési jellegű volt. Ebből a megye építőipara 2,3 milliárd forint értékű építési, szerelési munkát végzett. Az iparfejlesztés jellemzői a rekonstrukciók voltak, melyeknek nagyobb részét a tervidőszak utolsó két évében valósították meg. A fő feladat a szűk keresztmetszetek megszüntetése, a biztonságos termelést akadályozó tényezők elhárítása volt. A megye fejlesztésében némileg előbbre tarthatnánk, ha beruházási lehetőségeinket jobban kihasználtuk volna. Ez azonban nem következett be, mivel az építőipari vállalatok fejlődése — elsősorban az állami építőiparé — nem tartott lépést az igényekkel. Évente mintegy 40—50 millió forint értékű megrendelést nem tudtak elfogadni a beruházóktól kapacitáshiány miatt. A tervidőszak minden évére az volt a jellemző, hogy az építőipar éves terve alacsonyabb volt, mint az építtetők igénye. A beruházások gyakran elhúzódtak, és sok kifogás merült fel a munka minőségével szemben is. A beruházások elhúzódásáért azonban nemcsak a kivitelező építőipari vállalatokat terheli felelősség, más okok is közrejátszottak és játszanak. A beruházási cél és program között jelentős eltérések vannak. A beruházások teljes költsége az esetek döntő többségében eltér az engedélyokmányban szereplő összegektől. Gyakoriak a programmódosítások, a célváltoztatások különösen a tsz-beruházásoknál. A kivitelezők a programokban előírt határidőket a legtöbb esetben nem tudják betartani gyakran a beruházók hibájából. A tervezői alkotó szabadságot nemegyszer a beruházási cél elé helyezik, s emiatt háttérbe szorulnak a gazdaságosság szempontjai. Tapasztalható az is, hogy a kiviteli terveket felszínesen vizsgálják felül, a kivitelezők a munkák ütemezésének belső programozását nem végzik el. Az említett fogyatékosságok kiküszöbölése a beruházók, a tervezők és a kivitelezők munkájának teljes összhangját követeli meg. Nagyobb gondot kell fordítani a beruházások előkészítésére. Meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a felelősséget egymásra hárítsák. II. Gazdasági helyzetünk és ezzel kapcsolatos feladataink Megyénk iparának eredményei, fejlesztése meggyorsításának adottságai, lehetőségei
