Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
/Í-.T M S'ZMp MíRVil r^OTTra^'a tí>íí M EGYÉ! TANACS LAPJA Erdőgazdasági szakmunkások ügyességi vetélkedője A könyv, az ember és a gyógyítás Interjú a Togliatti Könyvtár igazgatójával egy hollandiai konferenciáról, a kórházi könyvtárakról és a magunk gondjairól A hágai eseménynek somogyi tanúja is volt A Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének 1966. évi konferenciáján részt vett Kellner Ber- ndt, a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igazgatója is. Két hetet töltött Hollandiában. A konferencia után, a második héten a városi és a falusi könyvtárak működését tanulmányozta. Élménygazdag útjának egyik kiemelkedő tapasztalatát a konferencia kórházi könyvtárszekciójának ülésein szerezte. Erről a következőkben számolt be a Megyei Könyvtár igazgatója. — A konferencia közmű veiő<iési és kórházi könyvtári szekciójának munkájában vettem neszt. A vitaanyagot előre áttanulmányoztuk, így az üléseken már a könyvtári munka egy-egy szakterületének továbbfejlesztéséről, sajátos kérdéseiről tanácskozhattunk. Rendkívül tanulságos, érdekes volt számomra a kórházi könyvtári szekció munkája, különös tekintettel azokra az eredményekre, amelyek a bib- Hoterápia lendületes fejlődését az utóbbi években világszerte jellemzik. A magyar könyvtárügy nemzetközi viszonylatban — szervezettség, könyvellátottság és olvasómozgalmi mutatószámok szempontjából egyaránt versenyképes. Egyedül egy ponton érezhettem teljes lemaradásunkat: a kórházi betegek könyvtárainak működtetésében. Érmek a szekciónak az ülésein ilyen kérdésekről vitatkoztak: Milyen legyen a könyvállomány összetétele? Az ágyak számától függően hány könyvtárossal, milyen költség- normákkal, milyen speciális technikai eszközökkel, fölszereléssel működjön a kórházi könyvtár? — és így tovább. Nálunk ilyen könyvtárak nincsenek. Régi tervem az, hogy teremtsük meg a biblioterápia lehetőségeit, föltételeit Magyarországon is. A konferencián szerzett tapasztalatok megerősítettek abban, hogy lemaradásunkat ezen a téren is pótolnunk kellene. — Mi « biblioterápia jelentősége a gyógyászatban, és milyen színvonalat ért el ez külföldön? — A biblioterápia azon az elven alapszák, hogy minden, asrá a beteg figyelmét eltereli a bajáról, minden, ami hangulatát javítja — gyógyulását segíti elő. A skandináv államokban és Angliában alkalmazták először tudatosan terápiás céllal a Hága a nemzetközi egyezmények és konferenciák, városa. Néhány hete öt világrész több száz könyvtártudományi szakembere, könyvtárosa gyűlt össze itt, hogy részt vegyen a Hága melletti Schveningenben megrendezett nemzetközi konferencián. Hága közelében — csaknem hat évtizeddel a sokszor mellőzött történelmi egyezmény aláírása után, amely a kegyetlenség, a háború, a fegyverek hangja ellen született meg — most is jövőt egyengető kérdésekről tárgyaltak. A könyv és az olvasó ember kapcsolatáról tanácskoztak; arról, hogy a kultúra, a humanitás fegyverének hatóereje minél mesz- szebbre jusson el... könyvtárakat és klubokat a kórház területén. Üj intézményeket már ilyen helyiségekkel terveznek. A lábadozó és fennjáró betegeiknek klubszerű, hangulatos, kellemes környezetű olvasókat rendeztek be gazdag állományú szabadpolcos könyvtárral, fcdyóinattárolóval, televízióval, játékszobával. Humánus értékeik mellett a beteg lelkiállapotára gyakorolt hatásuk jelentős tényezője lett a gyógyító munkának. Különösen az ágyhoz szögezett, mozgásképtelen betegeknél. ök különleges eszközökkel és berendezésekkel, például olvasó- táblán vagy bibli oszkóppal olvashatnak. A könyveket, folyóiratokat tolókocsikon viszik a beteg ágyához, a biblioszkóp pedig állványon, az ágy mellett egy kis képernyőre vetíti a könyvek filmre vett szövegét, s a beteg gombnyomással »lapozhat-«. Ezeket és a legújabb eszközöket is az egyik hágai kórházban kiállításon mutatták be. Angliában meg a skandináv államokban például ezek az eszközök és a »hospital library«-^ a kórházi könyvtárak természetes tartozékai az egészségügyi intézményeknek. Szemléltetésül csak egy példát erre: Västerasban (Svédország) egy 956 ágyas kórház 1961-ben 9612 kötetes könyvtárral és három függetlenített könyvtárossal működött — Véleménye szerint hogyan pótolhatnánk Magyar- országon ezt a lemaradást? Azaz: népgazdasági helyze tünk, terveink alapján van-e a biblioterápiának járható útja jelenleg nálunk? — Van. Ezzel a kérdéssel már foglalkoztam a szakfolyóiratokban is. Megítélésem szerint nem járna megvalósíthatatlan költségkihatásokkal ez a feladat. Kezdetnek jó lenne az is, ha a kórházak egy helyiséget biztosíthatnának a betegek könyvtárának céljaira. Az egészségügyi szerveknek is észre kell venniük, hogy ez a kérdés sokkal fontosabb, mint amennyi figyelmet kapott és kap ma is. Jelenleg nálunk a könyvtárak nem tudják elősegíteni a gyógyítást. Vegyük példának a kaposvári kórházat. A különböző osztályokon a városi könyvtár fiókjaként 850 kötet könyv kapott helyet, polcokon itt-ott. Sok a hiány; tárolási lehetőség, könyvtári munka nincs. Az ágyak száma alapján mintegy nyolcezer kötetre, valamint folyóirattárra is szükség lenne. Azonban Ismeretes a zsúfoltság: hely nincs. A legalapvetőbb hiba azonban szemléletből fakad. Ugyanis az új kórházakban sem kap helyet a betegek könyvtára. Sorra felépülnek az új egészség- ügyi létesítmények, például a kaposvári modem gyermek- osztály; épül a siófoki, majd a nagyatádi kórház is, azonban sajnos nálunk a biblioterápia még a tervezési koncepcióból is hiányzik. Pedig az első lépés ez lehetne W. E. Kaszópusztán rendezték meg 11 erdészet versenyzőjének részvételével az erdő- gazdasági szakmunkások ügyességi versenyét. A korábbi vetélkedőkkel ellentétben most nem az »izzasztó« mennyiségi eredmények elérése volt a cél, hanem a versenyzők rátermettségüket, ügyességüket és szakmai tudósukat bizonyították.. A nyolc versenyszámban — fű- részlánc-élesítés, fadöntés, darabolás, motorfűrészben lévő hiba elhárítása sttb. — részt vevő 11 versenyző arról tett tanúbizonyságot, hogy mind jól képzett erdőgazdasági szakmunkás. A képen: Somogyi László, a berzencei erdészet szakmunkása. A vörös zászló hőseinek útján Ünnepélyes csapatgyűlés a Vöröshadsereg úti iskolában A Vöröshadsereg úti Általános Iskola pajtásai csütörtökön ünnepélyes csapatgyűlésen aditák át nevezési lapjaikat a »Vörös zászló hőseinek útján«-mozgalomba. Már felsorakoztak az őrsök, s ott szorongatják kezükben a rajzlapokat, a kézimunkákat, a faragásokat a megbízottak. Mennyi tanakodás, tervezgetés előzte meg ezeket a nevezéseket! A VI/c osztály az iskola udvarán talált szépítenivalót; az ötödikesek fölkeresték a közeli temetőt, és a szovjet hősök sírjait gondozták. A VH. osztály ügyes rajzolói Pedagógusaink és a közélet (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács V. B. legutóbbi ülésén megvitatták a járás pedagógusainak közéleti tevékenységét A beszámoló hangsúlyozta, hogy a téma megtárgyalását társadalmunk gyors ütemű fejlődése és a megnövekedett feladatok tették szükségessé. Ezekből mind nagyobb részt kéül vállalniuk nevelőinknek. Ki kell alakítani a nevelő- testületek ideológiai és pedagógiai egységét Ebben jelentős szerepet vállaltak az iskolák vezetői és a párttag pedagógusok. A járás nevelői elismerésre méltóan bekapcsolódtak a felnőttnevelésbe és az iskolán kívüli népművelésbe. Az utóbbi négy esztendőben mintegy 1400 felnőtt dolgozó általános iskolai oktatását látták el. öntevékeny művészeti csoportokat ■waettek a járás nevelői, és jelenleg tizenöten népművelési ügyvezetők, illetőleg mű- velődésiotthon-igazgatók is, tizenhármán pedig népkönyvtárosok. Számtalan ismeret- terjesztő előadást tartottak, és segítettek a kulturális bemutatók rendezésében, szervezésében. A vb megállapította, hogy a kisiskolák nevelői majdnem minden megmozdulásban részt vettek. A nagyobb testületekből viszont csak né- hányan kapcsolódnak be a közéleti — iskolán kívüli népművelő — nevelőmunkába. Emiatt némelyek különböző feladatokat erejükön felül is kénytelenek voltak magukra vállalni. A jövőben arra kell törekedniük az iskolák igazgatóinak, hogy valamennyi nevelő képességeihez és elfoglaltságához mérten vegye ki ró‘"7''+ az iskolán kívüli munkákból. SZÉPSÉGHIBA Marcaliban a községi tanács által építtetett filmszínházat a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat 1965—66-ban belülről teljesen átalakíttatta. Igen tetszetős; modem termet készítettek. (Fűrészfogas álmennyezet, rejtett világítás, függönyök, szőnyegek, új széksorok.) A baj »csak« az, hogy beázik a tető. Már kisebb esőzéskor is nedves minden, a szőnyeg tocsog a víztől. A tetőszerkezetet anyaghiány miatt még nem javították ki. S közben rothad a falburkolat, a szőnyeg, és leszakadással fenyeget a büfé-folyosó födémé. Az épületet azóta a Moziüzemi Vállalat átvette a tanácstól, de az anyaghiányon ő sem tud segíteni. Nem lehetett volna a tetőszerkezetet előbb kijavítani? A beázott födém. képekkel illusztrálták vállalásaikat. Szabó Ági szomorú fényképet helyezett a lapra: Horváth bácsi sírját Hozzájuk jártak segíteni tavaly az »Úttörők a hazáérU-mozga- lom keretében. Most az özvegy néni maradt pártfogolniuk. De ki győzné felsorolni azt a sok apró, de annál kedvesebb felajánlást, melyet oly izgalommal adtak át csapatvezetőjüknek? Herber Imre igazgatóhelyettes beszédében felvonultatta a történelemnek azokat az eseményeit, melyeknek során sok neves és névtelen hős áldozta életét Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista ■Forradalom vezetett a vörös zászló hőseinek győzelméhez, akiknek útján mi már köny- nyebben építhetjük jövőnket mondotta. — A pajtások a tanulásban kövessék a hősök példáját! Szép látványt nyújtott a tornászcsapat gyakorlata. A gúla tetején kibomlott a vörös zászló, s a pajtások szíwel-lélekkel énekelték: »Szállj, csapongó __ zászló!« A z úttörők kedves barátja, Száméi Dezső bácsi is jelen volt az ünnepélyen. Közvetlen szavakkal szólt a pajtásokhoz. Ö részese volt az elnyomás éveiben az igazságért küzdő, a terrorral dacoló kommunisták tevékenységének. Mindig szívesen jön a pajtások közé, de most különös örömmel üdvözölte az új mozgalmat. A legszebb nevezési lapok azóta az iskola folyosójának falót díszítik, a vállalt tették pedig napról napra közelebb jutnak a megvalósításhoz. K. S.-né — Vöröskeresztes tanfolyam a cigánytelepülésen. Anyák iskoláját indított a Vöröskereszt tabi járási szervezete a Daránypuszta melletti cigánytelepülés lakóinak. A nyolc előadáson a terhességről, a szülésről és a csecsemők gondozásáról hallanak a részvevők. — Autószervizek a Bala- tom-parton. Egyre több kül- és belföldi személygépkocsi közlekedik a magyar tenger déli partján. A kisipari szövetkezetek ezért tovább fejlesztik a szolgáltatást: Bala- tonföldváron és Szemesen autószervizt nyitanak a harmadik ötéves terv időszakában. Eraekes, hogy a válást indokolni kell, a házasságot nem. ... Már a régi időkben is szokás volt olajozni a hajat, csakhogy akkor ezért nem kellett autó alá mászni. * * * A minden hájjal megkent ember először megállapítja azt, hogy merre tart a menet, s csak azután áll az élére. * * * Az utcán egy jól megtermett tengerész sétál alaposan kitetovált mellkassal. Az egyik anyóka a következőt kérdezi tőle: — Mondja, kérem, lemosható az a rajz? — Fogalmam sincs. Én még egyszer sem próbáltam meg... * » * Két beteg beszélget a kórházban: — Hogyan történt, hogy az első gumija defektet kapott? — Egy üveg került a kerék alá. — Hogyhogy nem vette észre? — Mert annak a zsebében volt, akit elütöttem. * « * — Tudja, hogy holnap lesz a Kovács 80 éves? — Tényleg? Melyik, a fiaital vagy az idős? * * * Az étterem vezetője a pincérhez: — Nem szégyettte magát 80 forint borravalót elfogadni?! — Persze, hogy szégyelltem magam, de a vendég nem akart többet adni. • * * Egy chicagói nagyvállalkozó feleségének nyilatkozata a sajtókonferenciái»: — Szerelemből menteim férjhez — magyarázza az asszony. — Nem igaz, hogy milliomos vcút, amikor megismertük egymást — Hát mi volt? — Milliárdos.« ... Az egyik norvég gőzös közeledik a lisszaboni kikötőhöz. A hajóskapitány magához rendeli a legénységet, és igy szól hozzájuk: — Fiúk, ne feledjétek el, hogy a lisszaboni lányok semmi mást nem tudnak önöknek nyújtani, mint az oslóiak.! Erre megszólal az egyik tengerész: — Igaza van, kapitány úr, de az, amit nyújthatnak, itt van Lisszabonban! ... Filmszínész: — Kedves asszonyom, hiszen már adtam önnek autogramot. Mit akar még? A hölgy: — Visszaadhatná még a golyóstoliamat. Somogyi Nét>ht> \7 MSZTVTP Somoe\ me?’ • Bizottságra é« a Somoerv mee*'■ Tanár» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanos^ár. Latinka S. a. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őeztínfe meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Masrvar Posta. Előfizethető a helvi nőst« bt unta lóknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 PL Index: 250G7 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzoméheríj
