Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
Borsi D. József: KIS IDŐRE SÜT A NAP A madár rég nem dalol, Dal nem száll a fák alól S mezők felett sem lebeg, Csendesek a reggelek... Legfeljebb a szél suhog, Egy-egy hulló lomb susog, Ereszkedik a fákról, Mesét mond a szép Nyárról ... Addig-addig mesélget, Hírét hozza a Télnek, S ami zöld, most fehér lesz, Nem hangzik majd semmi nesz... Vagy mégis? A tó felöl, Ha egy fakutya feldől; Kisgyerekek játszanak, Kis időre süt a Nap! Fésű? Éva: TRÉFÁS VERS Tarka macska farka csücske hogy került a szilvaüstbe? így került vagy úgy került, seprünyélen penderült! Tarka macska hetyke bajsza hogy került a tejbe, vajba? így került vagy úgy került, seprünyélen penderült: Tarka macska végre délre ráakad egy Jó egérre, kedve újra felderült, macskaasztal megterült! BSsx Jenó: Erdő szélén Erdő szélén, patak partján kopácsol egy kicsiny harkály — kipi-kopi kip-kop, aajon csőre mit fog? Bogarat vagy kukacot? Akad a fán csuda-sok! — Semmit se, mert kicsi még, anyukája konyhájából néki is jut eleség! OKTÓBER jyoró, dinnye, — : jó! ogj az ölembe, Jó. Jsip-csup, csip-csupf eső-esik mégis, hüvösödik az idő, bundát veszek én is! Bősz Jenő ff . ff # a! A HOLD - ÓRALAPON Óra számlap és mutató nélkül KEDVESKEDJ, ÜGYESKEDJ! Dugó, drót: virág Hogyan lehet egy kis ügyességgel el nem hervadó virágot készíteni? Kell egy nagyobb dugó, 6—8 cm drót, zcfld lakkpapír (egyik oldala rfgasztós) és néhány szem sfcínes Zizi cukorka. A drótot jó erősen a dugóba szúrjuk, majd felfűzzük fá a színes Zizi cukorkát. A »Írót felső végét hajlítsuk Imost vissza, nehogy megszúrja a kezünket. Már kész is a kis »cserép« és benne a virág: de még levelet 'kell készíteni. Erre való a zöld papír. Két hegyes levélíor- mát olyat, mint a gyöngyvirág levele — keménypapírra rajzolunk és kivágjuk. Ezt a zöld lakkpapírra fektetve körberajzoljuk, és kivágjuk, majd a lakkpapír ragasztós A szovjet őraipar 1966-ban több új típus gyártását kezdte meg, ilyenek a Hold felszínét ábrázoló számlappal ellátott Lunnik asztali zenélő órák, a_ Nairi ébresztő órák és a Majak márkájú elektronikus faliórák. Az év további újdonságai lesznek a csiszolt színes üveglappal borított Belaja Nocs női karórák, a téglalap alakú férfiórák, valamint a Kukusonok gyermekórák. Kidolgozták a Novie típusú elektronikus és villanyórák modelljét is, ezek mutatók és számlap helyett világító számokkal jelzik az időt. A Szovjetunióban ma több mint ezer óratípust gyártanak. A korszerű szerkezet és az ízléses kivitel a legigényesebb vásárlót Is kielégíti, pedig a szovjet óraipar viszonylag fiatal, alig több harmincévesnél. Ez idő alatt azonban hatalmas óragyárak épültek Moszkvában, Lenin- grádban, Minszkben, Csdszto- polban, Jerevánban, Ugli- cson, Penzában. S ma ezekben az óragyártás legmodernebb technológiáját alkalmazzák. A szovjet óraipar termékeit több mint 70 európai, ázsiai, afrikad és amerikad ország ismeri, jelentős vásárló Anglia, az Egyesült Államok és Kanada. 1965-ben a szovjet óraipar által gyártott harmincmillió órából 6 milliót külföldi cégek vásároltak meg. LOLO Márkus Ferenc: A villanydróton A villanydróton fekete sereg Frakkját igazítja, Közben csicsereg. Nagy útitáska szárnyaik alatt, Bennük élelem van, Sok finom falat. Kell a sok élelem, hosszú lesz az út, Sokszor kell etetni Kislánykát, fiút. Fecske mama meg a fecske gyerekek Várják fecske papát, Türelmetlenek. Fecske úr még otthon, nagyon izgága Mert az útlevelet Sehol sem találja. Végre megvan! Huss! Mehetnek a nyárba Második hazába, Forró Afrikába. f oldalát megnedvesftjük és a keménypapírra préseljük. Egy olló hegyével beszúrjuk a dugót a drót mellett, és beleillesztjük a zöld leveleket Most már majdnem kész a virágunk, de ragasszatok még egy kis színes papírt a dugó oldalára, hogy a kis cserép hasonlítson a virágboltban vásárolható cserépre. Évfordulók októberben 1 2 3 4 5 PB 6 7 8 9 ■■■■ ■■■■ :::: 10 11 ■■■■ ■■■■ 12 13 ifji 14 i:s: ■■■■ ■■■■ 15 16 !!» ■■■■ 17 18 íu: 19 iiii 20 21 22 23 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■B 24 W: :::: ::n 25 26 SSSi mmum un 27 28 29 30 31 ís:j 32 :::: :::: 33 :::: :::: 34 35 ■■■■ ■■■■ :::: 36 Ili 37 VÍZSZINTES: 1. Kártékony rágcsálók. 6. Emőke röviden. 9. Október 6-án 25 éve halt meg ez a nagy magyar komikus. 10. Betűvetés. 11. Indulatszó. 12. Asszony!. 14. A másikat. 15. Ismer visszafelé. 17. 1849. okt. 6-án kivégzett tábornokok egyike. 1«. Több mint öt. 20. Ebből lesz az egyik rostnövény. 22. A Duna egyik mellékfolyója névelővel. 24. Közterület visszafelé. 25. Számára. 27. Szomorú visszafelé. 29. Okt. 22-én 60 éve halt meg ez a nagy francia festő. 32. Te és ők is. 33. Állóvíz. 34. Amit feldolgoznak az Írók névelővel többes számban. 39. A láb része. 36. Gyilkol. 37. Éneklő hang. FÜGGŐLEGES: 1. Mezőgazdasági szerszám. 2. Szovjet ifjúsági író, okt. 26-án 25 éve halt meg. 3. Kutya. 4. RomboL 5. Csapadék. 6. Holland humanista, okt. 28-án 500 éve született. 7. 100 kg. 8. Elődöt. 13. Kicsinyítő képző. 16. Máj mólók. 18. Jelt ad a kezével. 19. Küzdelem. 20. Lakását élvezné. 21. Gábor becézve. 23. Beatrix becézve. 26. Figyelmeztető. 28. Ki nem állhat. 30. Ez oroszul. 31. Éle betűi keverve. K. X Megfejtésfii beküldendő a vízszintes 9., 17., 29. és a függőleges 2., 6. Beküldési határidő 1996. október 7-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Barcs; Varsa; Malom ; Rukave; Halászat. André Dhotel Ahová nem juthatunk el soha című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Farkas Tünde, Kaposvár; Horváth Mária, Babócsa; Bíró Erzsébet, Heresznye; Haris Ibolya, Nagyatád. A könyveket postán küldjük eL Összekevert közmondások Akinek inge, nem arany, ne vegye. Ki magára nem vet, jobb mint egy túzok. Ami fénylik, holnap mind. Ügy arat, mint egy veréb. Négy közmondás szövegét találjátok meg fentiekben, — ha ügyesek vagytok. T®jb j£3n ‘jaA juwu »3 Ttoern XSo cteupoq prrui ‘qaxaA Aga eui qqop •ypqAuoj pure ‘Aueae ptnur uibn -Rie9eui sáSÖa au ‘s3ut uiau ifaurciv ••*?? CeföSK A LEGNÉPSZERŰBB GRŰZ NEMZETI SPORT A »LOLÖ«, A LOVAS KOSÁRLABDA. GYEREKSZÁJ Mai gyerek &PÍa fia — Pisti, már megint nem Miért nem felelsz, Pistike? Hány fővárosa volt Magyarországnak? 1943-ban kellett volna zó és temetővárosa, nekropo- zadd alapítású várost 1222-ig megülnünk Buda vára ala- bsza Székesfehérvár volt a muzulmán vallású volgai Vitásának 700. évfordulóját Kcrtei-vom — Szent bol&ár°k, magyar nevükön Hogyan? Hát Buda nem ® Esztergom Szent böszörmények. 1222-től né- ezer esztendős fővárosunk? Ist''31» szülővárosa lett az met vendégek lakták. Nem. Buda vára előtt már országnak a főpapéval egye- A budai Várhegy városát sok fővárosa volt Maauaror- 20 székvárosa- Óbudán — IV. Béla a tatárjárás után, sok jovarosa von Magyaror amelyet 1243-ig Budának ne- 1243-ban alapította meg. Reszagnak! veztek — már III. Béla ki- zidenciája — újabb kutatáA korai középkor századai- rálynak is volt egy kúriája; sok szerint — magában a ban a vándorló udvartartás 1189-ben itt látta vendégül polgárvárosban állt. A budai szokása dívott. Az Árpádok Rőtszakállú Frigyes császárt, déli palota építését az 1330- téli szál’ása, főhelye, majd a Kúria már 1046-ban Pest vá- as években 1. Károly alatt királyok mindenkori koroná- rosában is állt; ezt a X. szá- kezdték meg. I. Károly székhelye az 1320-ias években jó vei ez az eset megtörtént, akkor még lugoshordó állt minden falusi ud(tlLÍMtth'A szén mosni mindig kell, kiválttoészültél! Mondd, mire akarod . — Ez nálunk családi vonás, te alapozni a jovodet? ^ tanító ^ A papám sem — Egy lottó telitalálatra, hagyja magát faggatni a matanár úr! mámtól. CKXXXXXXOOC<XXXXXXXXXXXXX>OOOOCK OOOOOOOCOOOOOCOOOOOOOOOOOOOCÍXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXlOOCjJk’g Xem^vái“ voítT"Innen — a budai várpalota építése Amikor Fercsi- / ~ — /? .. II . r — Anyukám!... idején — Visegrádra tette át szállását. Véglegesen csak Nagy Lajos költözött Budára, amely 1541-ig, a török hódoltság kezdetéig maradt Magyarország fővárosa. 1541-től Pozsony lett a főváros, és noha Buda 1686- ban a töröktől felszabadult, Pozsony maradt — gyakorlatilag Bécs — a főváros. Mindenesetre Fozsonyban koronáztak. 1686-ban, az ostromkor tönkrement a budai palota. »Olyan volt, mint egy konyha, amelybe gyertyát dugtak-«. Az új budai rezidencia építését 1710 körül III. Károly király kezdte meg. 1848-ban Pest, 1849-ben az osztrákoktól elfoglalt Buda, majd Debrecen lett a szabadságharcos forradalom székvárosa. 1873-ban Budapest néven egyesült Buda, Pest, Óbuda városa. így tehát I. István korától napjainkig — nem számítva alkalmi vagy kényszerű átmeneti rezideálásokat — kilenc fővárosa volt Mavarban. Hogy mi képp ott, ahol sok az a lugoshordó? a gyerek. Egyszerű fáhordó, Egyszer Fercsi- éppen olyan, mint nek kellett volna a többi, csakhogy telehordania a lu- abba rakták az goshordó t vízzel elégett fa hamuját, az udvar végen majd teleöntötték álló kerekeskút- a hordót vízzel, és ból, de elfelejtet- egy-két nap múl- te. Megesik min- va készen is volt denkivel: játék az erős hamulúg. közben elfelejti a Ezzel mosták fe- dolgát, hérre a ruhát, másnap, mert akkoriban édesanyja még nem volt akart, annyiféle szer meg Hanem amikor mosn; nem volt mosó- lúg. A mama már ügyes a teknőt is kikészímosógép. A lúgos- tette, már a szeny- hordót mindig fel nyest is halomba kell tölteni vízzel, rakta, de lúg nem mert hamarosan volt egy csepp kifogy belőle, hi- sem. — Tercsi fiam — mondta —, te nem hordtál vizet a lugoshordóba! — Pedig én hordtam bele, hat vödörrel — hadarta. — Biztosan kijött a dugó, azért nincs benne víz. Édesanyja hcsz- szan nézett Fercsi- re, és így szólt: — Azt mondod, kijött a dugó? Csak úgy egysie- rűen fogta magát és kilépett a hordóból? Fercsi mosolyogni próbált, picit zavartan ismételte: — 1-igen... — kijött a dugó... — No jó! — mondta az édesanyja —, akkor fogd csak szépen a vödröt, és hord tele most. Fercsi kapta magát és egykettőre telehordta vízzel a hordót. Mikor az utolsó vödörrel is beleön- tötte, azt kérdezte tőle az édesanyja: — Így hordtad tele tegnap is? — így! Éppen Í0V ■ • ■ — mondta. — Hát akkor nincs más hátra, leülsz ide, erre a fatuskóra, és meglesed, hogyan jön ki a dugó a hordóból? És meglesed azt is, hová szökik el a víz? Fercsi egy darabig úgy tett, mintha figyelné, lesné a dugót, de valójában nagyon furcsán érezte magát. Az idő pedig telt- múlt. Elfáradt a folytonos ülésben. Már a delet is el~ harangozták, Fercsi éhes lett, szomjas lett, hallotta, hogyan játszanak a többiek a szomszédban. Nem bírta tovább, kiabálni kezdett: — Anyukám!... Anyukám!... — Mi van, Fercsikém? Talán bizony megláttad, hogyan lép ki a dugó a hordóból? Édesanyja karjai közé bújt, és sírással küzdve mondogatta: — Nincs is a dugónak lába .. nem is tud kijönni a hordóból. Én... én... nem is... hordtam... Édesanyja a szavába vágott: — Ezt kellett volna elsőre mondanod ... Mindenki hibázhat, de m'g nagyobb hiba, ha füllentéssel próbálja menteni! Láng Etelka DOOOOOOOOOOOOOOOOOCX)COOOOOOOOOQOOOOOOOOC>OOOOOQOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO< gyarországnak.
