Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
Vasárnap, 1966. október 23. 3 SOMOGY I NÉPLAP m hadüzenet Formális ítéletek Idézek Horváth János kaposvári MÁV-nyugdíjas leveléből: »... 1952 tavaszán kimentem el'enőrizni kis Ba- laton-parti nyaralómat. Legnagyobb meglepetésemre a kapukilincs letörve, a kapa nyitva volt. Egy asszony állt elém, kérdésemre ezt felelte: »Hörömpöliné vagyok, feltörtük az ajtót, és beköltöztünk«. Ennek tizenöt éve. Azóta mindent elkövettünk, de nyaralónkat nem kaptuk vissza. Eljártunk a rendőrségen, a községi tanácsnál, a lengyeltóti ügyészségnél, a Somogyi Néplapnál, a rádiónál, a televíziónál, a Minisztertanácsnál, a bíróságnál, a Legfelsőbb Bíróságnál és legutóbbi a Legfelsőbb Ügyészségnél, onnét a kaposvári ügyészségre tették vissza az aktákat. Nyaralónk feltörése óta szünet nélkül kerestük az igazságot, de a legtöbb hivatal elutasított bennünket ...« Tovább már nem is mondom, hisz csak egyetlen esetről van szó a sok közül. Százszámra születnek ugyanis bírósági ítéletek jogtalan lakásfoglalókkal kapcsolatban, társbérleti viszonyból és a háztartási életközösség felbontásából adódóan, s ezek az ítéletek formálisak, miután végrehajtásuk legtöbbször lehetetlen. És lám, még ilyen betöréses lakásbitorlás ügyében sem tudunk — 15 év alatt! — igazságot szolgáltatni. A bíróság nem hibás ebben és a lakásügyi szervek, a tanácsok sem. Az ítélet ugyanis jogosan születik meg, körültekintően mérlegelve a helyzetet. Végrehajtása, tehát a kiköltözés a lakásügyi hatóság feladata, amit a 39/1959. Korm. sz. rendelettel módosított és kiegészített 35/1956. MT. sz. rendelet ir elő. De hiábavaló az ítélet és hiábavaló a rendelet is. A tanács ugyanis megfelelő szükséglakást — ahová kiköltöztetné az illetőt nem tud biztosit:.ni, az utcára v szont nem teheti. Ilyenkor aztán újabb módszerek következnek. A panaszos fél ismét a bírósághoz fordul, amely felszólítja az ítélet nyomán már jogtalan lakásfoglalónak minősült állampolgárt, hogy költözzön el, sőt meg is bírságolja. De attól még ott marad, ahol van! Nem költözik, nincs hová... Csak Kaposváron évente 15—20 ilyen végrehajthatatlan ítélet születik. S hogy 15 év távlatából mennyire szaporodott már a megyében az igazságukat kereső emberek száma, ezt megközelítően is nehéz volna fölmérni. Óriási erőfeszítéseink ellenére is lakásproblémával küzd még az ország, s amíg így van, a peres felek bajára nem lehet gyógyírt találni. Ha a bírósági ítéletek önmagukban megnyugtathatnák a kesergőket, megérteném, hogy ragaszkodunk az ilyenfajta igazságtevéshez. De nem így van. Voltaképpen sorozatosan romboljuk a bíróság tekintélyét, nevetségessé tesszük ítéleteit. Furcsa hasonlat: mit szólnánk ahhoz, ha a gyilkost 15 évre ítélik, de nem töltheti le büntetését, meri nincs börtön... Az ítéletek tehát formálissá váltak, ésszerűtlenné, fölöslegessé. Miért csináljuk hát, $ mit akarunk elérni vele? Az állampolgárok igazságérzetét nem elégíthetik ki a formális ítéletek. De valamiféle törvénymódosításról érdemes lenne gondolkodni... Jávori Béla LEGUTÓBBI TALÁLKOZÁSUNK óta mintha szaporodtak volna a redők az arcán. Gondok vonták a barázdákat a cserzett bőrre. Röviddel a múlt évi zár- számadó közgyűlés előtt láttam utoljára, és most, néhány nappal ezelőtt találkoztam vele ismét. Akkor keserűség csengett Gaál József sávolyi tsz-elnök hangjából. Azt mondta, most találkozik először azzal az érzéssel, amely egy mérleghiánnyal záró közős gazdaság vezetőjét hatalmába keríti. A kilencedik zá"szsm- e dós ára, a szövetkezet első mérleghiányos zárszámadására készült. És aggódott amiatt, hogy nem érti meg mindenki, mi vezetett a gyengeséghez. Ám a gazdák többsége megértette, hiszen egész éven át tanúi voltak az eredményeknek meg a kieséseknek is. Negyedmillió forint kcrű'i mérleghiánnyal zártak — és hozzáfogtak a következő év munkáihoz. Az ideihez ... * * * — Október 28-ig, a megyei pártértekezlet tiszteletére mi is elvetjük az őszieket. — Közben felém fordul, de máris tovább folyik a tanácskozás közte és a szövetkezetiek között. — Nem szalaszthatjuk el ezt a lehetőséget, a hízó alapanyagot meg kell venni. Több mint ötvenezer forintot tartalékoltunk erre a célra, s ennél jobb alkalom már nem Tavaly mérleghiányosak voltunk ,.. kínálkozik. Magam is láttam a növendékeket, jó hízó lesz belőlük... Megállapodnak, hogy hány dömparrakomány szervestrágyát kell hozni; milyen formában lehetne rendezni egy föld járadékügyet, mindemellett arra is sort kerít, hogy elmondja, miről volt szó a legutóbbi megyei értekezleten. Már estébe hajlik az idő, de még nem ebédelt. GAÁL JÓZSEF ELNÖK, a megyei pártbizottság tagja az idén a tizedik ősz munkálatait irányítja a szövetkezet élén. Hogyan is kezdődött? — ötvenhét tavaszán kilenc család tizenhárom taggal indult el a közős gazdálkodás útján. Ha most visszagondolok az alakulásra és az azóta eltelt időre, az első hat évpöl mondhatnám azt, hogy simán telt el. Ezt úgy értem, hogy kevesebb volt a gondunk-ba- junk, persze probléma akkor is akadt, de valahogyan elkerültek bennünket az elemi csapások. Az eléggé magas részesedés mellett jócskán tartalékoltunk pénzt és természetbeni javakat, és könnyebb volt az irányítás is. Harmath János barátom, az agronómu- sunk I960 óta dolgozik velem. Öt eg rókák vagyunk mindketten. jól megértjük egymást, és ami a legnagyobb öröm számunkra: a tagsággal is egyetértésben dolgozunk... — A tavalyi gazdálkodás a vártnál gyengébb eredményeket hozott, és ez elkeserítette. Megnyugodott azóta? Nem válaszol azonnal, de a hallgatás féligmeddig válasz a kérdésre. Nehéz igent vagy nemet mondani, amikor belül még mindig nem billent helyre az egyensúly. Hogyan is mondta annak idején, a tavalyi zárszámadás előtt? »-Most értem meg igazán, milyen gond egy elnöknek, ha az általa vezetett termelőszövetkezet mérleghiánnyal zár.« — 1962 óta nehezebb lett a gazdálkodás. Nem mondhatom, hogy kevesebbet dolgozunk, mint azelőtt, a gépek is jobban segítenek, mert több van belőlük. Nekünk is gyarapodott a tapasztalatunk, a gyakorlatunk. De ez miind nem elég. Tavaly mérleghiányosak voltunk, tavaly először. .. Reflénsze- rűen tér visz- sza a beszélgetés során ez a mérleghiány. Megviselte az elnököt, ez meglátszik az arcán. — Akkor azt mondtam, én ezt nem csinálom tovább — mondja lehajtott fejjel. — De erőt adott az a tudat, hogy nem rajtunk, vezetőkön múlott, hogy nem oszthattunk többet, és a tagok sem hibáztathatok. Megfogyatkoztak az elmúlt tíz évben. Akik akkor ötvenöt évesek voltak és megfogták a munka nehezebb végét, ma már nem dolgoznak, közülük néhányan már nem is élnek. Utánpótlás? Alig akad. A fiatalok legtöbbje az építőiparban keres munkát, mások a Balaton-parti virágkertészetekben helyezkedtek el. Emlékszem, a múlt év végén megállítottak az emberek az utcán, és megkérdezték, hogyan lehetséges az, hogy az egyik szomszédos szövetkezet olyan sok pénzt oszthat, noha jóval kevesebb kukoricájuk termett holdanként, minit nekünk. Hogy ez miként volt lehetséges? Hat úgy, hogy ők a gyenge tsz-ek sorába kerültek, ezért valami segítséget kaptak, hogy többet oszthassanak. Mi a mérleghiány ellenére sem kerültünk a gyengék közé, és csak azt osztottuk ki, amink volt— DOTÁCIÓ. Milyen gyorsan belopta magát ez az idegen szó a szövetkezetiek fülébe! »■Testvére«, a prolongálás szmtúgy. Hétköznapivá váltak • Az kellene, hogy problémáinkat mások is megértsék.« fejlesztése nélkül a hizlalásnak sincs alapja. És itt megy a legmélyebbre a bajok gyökere: mintegy kilencszáz hold- nyi olyan rét, legelő és szántó területünk van a Marót-völgyi csatorna és a Zala mentén, ahol alig terem valami. A szántón még csalamádét se ; vethetünk biztonságosan. Hogy ezt a területet nem hasznosíthatjuk kellőképpen, ebből mintegy másfél millió forint kárunk származik évente. Adót fizetünk meg föld járadékot, haszonbért ezután a föld után, a termelési érték kiszámításakor is figyelembe veszik, holott már évek óta alig ad valamit. Szántóföldi részén 16— 18 aranykoronás egy-egy hold, de még művelni is alig lehet. A gróf annak idején csak alagcsövezéssel hasznosíthatta, de hol vannak már azok a csövek A hasznavehetetlen bereknek 16 aranykoronát »ér« holdja. Vízteleníteni kellene, alagcsövezni — hányszor e.- mondtam ezt már különböző értekezleteken, mégsem történik semmi. Ezért aztán az idei A TIZEDIK ŐSZ Tovább javul a cipők minősége ÚJ KORSZERŰ FORMÁK ÉS ANYAGOK — MIÉRT ÁZIK BE A CIPŐ? A MŰANYAGTALP TÉRHÓDÍTÁSA A Központi Sajtószolgálat munkatársa fölkereste a Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Igazgatóságának termelési főosztályát, hogy érdeklődjék a cipőipar jelenlegi helyzetéről, a panaszokról, az újdonságokról és a várható fejlesztésről. — A fogyasztóközönség panaszkodik a ragasztott talpú cipőkre. Mit tesz az ipar a panaszok megszüntetése végett? — Az utóbbi években valóban több panasz hangzott el a ragasztott cipők talpleválása miatt. A panaszok alapjául a cipőgyárak vizsgálatot végeztek, és most már a talpat az orr-részen bárom szeggel külön is felerősítik. Megszigorították a technológiai fegyelmet is, s a végrehajtott intézkedések eredményeként — tudomásunk szélűn t — az idén már nagymértékben csökkentek az ilyen fogyasztói panaszok. — Azt is sokan panaszolták, hogy nem megfelelő minőségű, hibás cipők kicserélése lassú és nem minden esetben történik meg. A belkereskedelem szerint ennek az az oka, hogy az ipar nem cseréli ki ezeket a cipőket, vagy csak igen megkésve teszi ezt. — A leggondosabb ellenőrzés mellett is előfordul a cipőgyártásnál — mint tömeg- termelésnél —, hogy egészen kis mennyiségben (0,5—1 százalék) hibás árú is a fogyasztókhoz kerül. A fogyasztóközönség károsodásának elkerülése végett a kormány olyan rendeletet adott ki, hogy a fogyasztók reklamációját a eipőboltoknak kell elintézniük, Jogos panasz esetén a hibás cipőt meg kell javíttatni vagy ki kell cserélni, illetve az ellenértékét vissza kell fizetni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fogyasztók gyakran olyan cipőt is visszavisznek kicserélésre, amelynél egyértelműen megállapítható; nem a természeA Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat azonnali fölvételre keres mérlegképes könyvelőt kontírozókönyvelői állás betöltésére. Ipari könyvelésben és pénzügyekben jártas előnyben. Jelentkezni lehet a vállalat igazgatójánál, Fonyód, Kopaszdomb. (4236) tes használattal összefüggő rongálódásról van szó. Ilyen esetben a cipőboltok természetesen nem cserélhetik ki a lábbelit. — Mi a helyzet a cipők vízállóságában? . A legutóbbi években — a divatirányzatnak és a fogyasztóközönség kívánságának megfelelően — a cipők nagy többségét könnyű, hajlékony, vékony talppal készíti az ipar. Ezek a cipők esős időtlen valóban nem vízállóak. A cipőipar az egész éven át viselhető, ún. utcai lábbeliknél azonban ma is biztosítja a vízállóságot. Ilyenek a vulkanizált talpú lábbelik, a rámán varrott és goy ser varrottcipők. Ezekből annyit termelünk, amennyit a belkereskedelem rendel. Kivétel a vulkanizált talpú cipő, ennél a rendelkezésre álló géppark kapacitása nem elegendő az igények teljes kielégítésére. — Milyen újdonságai vannak a cipőiparnak, és mire számíthatunk a közeljövőben? — A dupla bőrtalpú vagy pedig vastag (5—6 mm vastagságú) bőrtalppal készült cipők merevek és kemények. Ezeket a fogyasztók mór nemigen keresik. Helyettük az ipar könnyebb, rámán varrott, mikroporózus gumitalpú cipőket gyárt, amelyek víz- :',i;Anic és ?. formáink is modem. E típusból uúudea igényt kielégíthet az ipar. Olyan kívánság is elhangzott, hogy talpbetét elhelyezésére is alkalmas cipőket készítsenek. Erre intézkedés történt, és 1967-ben már gyártunk olyan cipőket, amelyekbe a betétet kényelmesen elhelyezhetik. — Merre tart a cipőgyártás, milyen irányban fejlesztik a gyártástechnológiát? — Az ipar fejlesztésénél és gépi beruházásainál azt a szempontot érvényesítjük, hogy a jelenleginél is nagyobb mennyiségben biztosítsunk a fogyasztóközönségnek ragasztott cipőket, zömében műanyag talppal, különben ez az irányzat az egész világon, mert az állandóan növekvő cipőtermelés talpigényét a rendelkezésre álló nyersbőrkészlet nem fedezi. A műanyag talpú cipők tartósa libák és vízállóbbak, mint a bőrtalpúak. A vulkanizált talpú cipők elterjedésének az volt az akadálya, hogy a vulkanizált sarok és talp merev és nehéz volt. E panaszok megszüntetésére az ipar külföldről új gépsort szerzett be, ennek segítségével modem formájú, könnyebb talpú és sarkit vulkanizált cipőt tudnak gyártani. Éppen ezért az ipar fejlesztési tervében szerepel e cipőtípus termelésének további növelése — fejeződött be a cipőipar illetékes vezetőinek tájékoztatója. Zs. U ezek a szavak, szinte már annyiszor hallani őket egyikmásik szövetkezetben, mint például azt, hogy búza, burgonya. Pedig — és ebben igaza van a sávolyi tsz-elnöknek — valahol sántít az eddigi dotációs rendszer, nem mindig ott segít, ahol kellene és ahol ez a segítség a legnagyobb eredménnyel járna. De nem ez az egyetlen probléma Sávolyon. — Amint hallotta, hízó alapanyagot vásárolunk. Joggal kérdezheti, miért nem a saját gazdaságunkban gondoskodunk növendékmarhákról. Sajnos kevés a takarmánytermő területünk ahhoz, hogy több jószágot tartsunk tenyésztésben, márpedig a tenyésztés zárszámadás elé sem nézhetünk túlzott reményekkel. Magamról és a közvetlen munkatársaimról elmondhatom, hogy az 1962 előttinél kétszerié nagyobb erőfeszítéseket teszünk. A tagság is igyekszik. Az kellene, hogy problémáinkat mások is megértsék... OTTHON, ha a felesége például arról panaszkodik, hogy elhullott egy malac a háztájiban, vagy egyéb problémával áll elő, nem ér rá odafigyelni. Leköti gondolatait a közösség ügye. A közösségé, amelyet immár tizedik éve vezet.-.. Heraesz Ferenc FELHÍVÁS Értesítjük a szőlőtermelő gaz■ daságokat — gazdákat, hogy | mustra csak október 25-ig, égyszer- fejtett borra pedig csak november 30-ig kötünk értékesítési szerződést. ■ Felhívjuk, akik a fenti áru■ nemekre akarnak szerződést " kötni — a közölt határidőkig ■ keressék fel a területileg ilm letékes pincészeteinket. magyar Állami pincegazuasAg ueesekvidéki üzeme (4249) j
