Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
C-.á v'CGVe1 TANACS LAPJA FOSZLAMOK Előfordul, hogy az ember megtalálja a helyzet kulcsát, viszont nem találja a zárat. Felvázoltuk a legégetőbb, legsürgősebb feladatokat, aztán elmentünk ebédelni. Addig feszítette a húrt, mígnem elkezdte játszani a világ legszebb szonátáját. Egy ismerősöm egészen jól él abból, hogy visszaél. Kiderült, hogy azonos nézetű emberek között is vannak ellentétes nézetek. A világban sok millió ember torkig van az éhezéssel. Szavakkal nem lehet szocializmust építem, de szavak nélkül sem. Egy buzgó ember elha- , tározta, hogy másnap délig felszámolja az összes rendellenességeket. B. S. Nehogy az elnök lábfeje kilógjon... A washingtoni Fehér Ház utasította Ausztráliában az illetékes Canberrád szállodát, ahol Johnson elnök délkelet-ázsiai és ausztráliai kőrútján meg fog szállni, hogy »megfelelő méretű-« ággyal várják az USA elnökét. A felhívás nyomán a Canberrái amerikai nagy- követség 2,14 méter hosz- szú ágyat készíttetett. A Fehér Ház az utasítás indokolására közölte, hogy »Johnson elnök utálja, ha a lábfeje kilóg a takaró alól.« Felújított IN apóleon-anekdota A francia lapokban — örök tanulsággal jelent meg nemrég újra a közismert Napóleon-anekdota. Amikor Napóleon megszökött Elba szigetiéről és partra szállt Franciaországban, az egyik lap így adta hírül az eseményt: **A korzikai szörnyeteg partraszállt a Juan-öbölben-. Amikor Napóleon katonái élén az első francia városba ért, ugyanez a lap így írt: »A kannibál Grasse felé tör.- Napóleon győztesen nyomult előre. A lap jelentette: »A bitorló Grenőble-ba érkezett-. Napóleon Párizs felé közeledett. Az újság így jelentette: *»Bonaparte elfoglalta Lyont-. Napóleon Fontainebleauba érkezett. Amikor beért Párizsba, a lap tudósítása így hangzott: »öcsászári felségét ma hűséges Párizsába várják.« Somoevi Néblap 4 / MS7IMT» «nmosv me&v*»: Bizottsága és a Somogy meglel Tanár? lapja. Főszerkesztő! WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kíndia * Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16» Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terieszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvl postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinka Sándor utca & Miért mostohagyerek TALÄN FÖLÖSLEGES HANGSÚLYOZNUNK, hogy mi és miért fontos a honismeret? A hely, ahod élünk; múltjával, jelenével és változásaival; történelmi és népha- gyományaival műveltségünk nemzeti jellegét fémjelzi. S a szűkebb haza értékednek ismerete egy kicsit hazafias kötelesség is. Somogy helytörténetét, néprajzát, hagyományait illetően országosan is az egyik leggazdagabb, de nem a legismertebb megye. Vannak még jócskán följegyzésre érdemes hagyományaink, értékeink, amelyek átmentése, megismertetése nemcsak a tudományt szolgálja, hanem a jelen formálásának, a társadalmi átalakulásnak is fontos nevelőhatású tényezője. Ezzel szemben mi a honismereti mozgalom jelenlegi helyzete Somogybán? A múzeum munkatársával összeszámoltuk: Működik és a múzeum támogatásával igen hasznos munkát végez nyolc honismereti szakkör (Kaposvárt is beleértve); működött, de vagy feloszlott a csoport vagy magára maradt a szakkörvezető négy községben; s megalakulóban a honismereti szakkör két gimnáziqmban és két községben. Ezenkívül egyéni helytörténeti vagy néprajzi gyűjtőként pályamunkán dolgoztak vagy dolgoznak mintegy tizenöten-húszan. Ez van abban a megyében, ahol több mint 270 önálló tanácsú község helytörténete, népha- gyományai a többségénél feldolgozásra várnak még. Abban a megyében, amely tárgyi és szellemi hagyományokban, népművészetben igen tekintélyes gyűjtőterület az ország néprajzi atlaszán. Azaz: A népművelés egyéb ágaihoz képest mostohagyerek nálunk a honismereti mozgalom. Nincs szándékomban kutatni ennek az okait. Nem ez a feladatunk, hanem pont az ellenkezője: A falukutatásnak új reneszánsza kellene, hogy kibontakozzék olyan széles körben és olyan hitelességgel, hogy eredményeire — az értékek átmentésén túl — a társadalomtudományok és a népművelés egyránt számíthassanak. MIK A TEENDŐINK a honismereti mozgalom fellendítése érdekében? Mindenekelőtt: álaJcítsunk szakköröket. Minél többet és minél több helyen. Ebben a megyében — a honismeret mostoha pártolása mellett is — legalább nyolcvan ifjúsági és felnőtt honismereti szakkör működhetne! Vannak történész vagy más hozzáértő, érdeklődő pedagógusaink és van lelkes úttörő- és KlSZ-fiatal- ságunk. Csak ezt a lelkesedést, az érdeklődést föl kellene ébresztenünk. Ahogy An- docson, Balatonbogláiron például már évekkel ezelőtt megtették ezt. Középiskoláink szép és gazdag kulturális programot állítanak össze évről évre. De szinte mindenhol honismereti szakkörök nélkül! A Felsőfokú Tanítóképzőben se működik jelenleg ilyen szakkör. Pedig ez itt különösképpen jelentős volna. Ha csak tízen folytatnák a falujukban a munkát, ez tíz új szakkört jelentene a megyében. Ezért helyes lenne, ha a Latinka Megyei Művelődési Ház tervezett honismereti munkájához minél több képzős fiatalt megnyerne, és biztosítaná is munkájuknak a föltételeit. (Ami sajnos az elmúlt évadban elmaradt.) Természetesen szakkörvezetők is kellenek. Eddig általában ott alakultak honismereti szakkörök, ahol valamelyik pedagógusnak a hobbyja volt a néprajz- vagy a helytörténet. S tekintve a kutatómunka érdekességét és rendkívül nagy hasznát, elképzelhető, hogy sokan érdeklődnek ez bánt, de szakkört még nem Pedagógusok szakmai továbbképzése (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Művelődésügyi Osztálya szerdán továbbképzést rendezett a járás pedagógusainak. Varga Gyula, a megyei művelődés- ügyi osztály tanulmányi felügyelője az önálló tanulásról, az ismeretek önálló alkalmazásáról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Ezután a szakfelügyelők tartottak továbbképzést a szaktanároknak. A HONISMERETI alakítottak. Helyes lenne, ha a megyei művelődésügyi osztály mielőbb összehívná a megyéből azt a 100—150 pedagógust, népművelőt, akire szakköralakításban vagy -szervezésben számíthatni lehet. Egy egész napos ankét keretében a helytörténet, a régészet, a néprajz stb. szakembereitől megkaphatnák azt a legszükségesebb tájékoztatást, amivel a munkát megkezdhetnék. És érdemes megkezdeni ezt a munkát! A művelődési otthonok rövidesen megjelenő új működési szabályzata rendezi a honismereti szakkörvezetők tiszteletdíját is. A szervezéssel azonban ne várjunk januárig! Biztosítani kellene a szakkörök működésének anyagi és erkölcsi feltételeit is. Nemegyszer jól működő honismereti kutatócsoportok lelkes munkáját a helyi tanácsi és gazdasági vezetők teljes közönye, érzéketlensége törte le, és az, hogy semmiféle támogatást, megbecsülést nem kaptak a kutatáshoz vagy kiállítások rendezéséhez. Sajnos példák sora igazolhatja, hogy milyen értékeink vesztek már el így. I Végül, de nem utolsósorban: bármilyen műkedvelő művészeti együttes vagy szakkör (pl. foto, báb, biológiai stb.) megalakulása a helyi sajátos anyagi és személyi feltételek függvénye. Nehéz elképzelni azonban olyan községet Somogybán, ahol ne lenne mit felkutatni, megismertetni, és ne akadnának ehhez áldozatkész fiatalok és felnőttek. De elképzelhető a honismereti szakköri munka már meglevő, működő ifjúsági klubok éves programjában is. AZ ÉVEK MÚLNAK, az idő sürget bennünket. Mind kevesebb azoknak a száma, akik a felszabadulás előtti korszak és történelem részesei vagy a néphagyományok hordozói, ismerői. S ami a jelenben változás, átalakulás, hovatovább már történelem is. Nem késlekedhetünk abban, hogy adósságainkat a honismereti mozgalom kiterjesztésében mielőbb letörlesz- szük. Erre int bennünket a felszabadulás közelgő negyedszázados jubileuma is. Wallinger Endre Beköltöztek az első vendégek a fertőrákosi turistaszállóba, amelyet egy régi vízimalomból alaki tottak át. Az ódon falak között 67 kiránduló találhat pihenőhely et. Az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei irányították az építkezést, hogy a kényelmes épület megőrizze sajátos hangulatát. — Városunk múltja, jelene, jövője címmel dr. Kanyar József tart előadást ma este a megyei művelődési házban a Latinka Szabadegyetem keretében. Az előadást játékos vetélkedő, fotó- és könyvkiállítás kíséri. NINCS DUDÁS A A Azt tartja a közmondás, két dudás nem fér meg egy csárdában. Hát ez már nem áll. De még fordítva sem igaz, mert két csárdára, azaz falura se jut egy dudás. . — Az egész környéken nincs már dudás — mondja Kovács Pali bácsi, a tótújfalui dudás ember. A testvérét is »dudásnak- nevezik, össze is tévesztették őket, amikor Pali bácsit kerestem. Pedig már Páli bácsira se illik lassan, hogy dudás. Lekerült a szögről a duda, bele egy ládikóba. Mivel én még nem láttam, illetve hallottam, nagy nehezen előveszi. Kérésemet többször is elengedte a füle mellett a tengerészjárású délszláv zenész. — Amikor használom, elöl van, itt lóg a szögön — mutatja a helyét. Most a mindenes szobából kerül elő, egy kis ládikóból. Le kell először porolni a hangszert, aztán összerakja az ügyes kéz. — Mikor fújt bele utoljára, Pali bátyám? — Amikor egy, nem tudom ki, valamilyen külföldi ember járt itt... Akkor fölkért a párttitkár meg a tanácselnök, hogy játsszam. Azóta nem is volt a kezemben. Ez úgy tavasszal lehetett. A duda betegen fekszik az asztalon. Sok javítanivaló lenne rajta. Hangját ezért nem is hallhatom. Szomorú igy látni egy hangszert. — Pali bácsi, merre jártak »kettesben- már? — Kaposváron, sokat játszottam a Béke Szállodában. A lakácsai kultúr csoporttal. Ott kaptam egy oklevelet, fönn van a padláson, meg kétszáz forintot. De voltam én már sok helyen. Siófokon, hellén. Fonyódon, Badacsonyban, Pécsen, mindig kuliúr- csoporttal. És voltam már, kérem, Budapesten ist a Néphadsereg Színházban. Ott is verseny volt. De ezt nem tudom, melyik évben volt. Mindig a lakócsaiakkal mentem, mert nekik nem volt dudásuk. — Említette, eladná a hangszert. Nem sajnálná? — Ezer forintért eladnám. Nem tudok már vele dolgozni. Mert ezzel dolgozni kell ám. Egy kicsit, talán negyedórát azért még bírnák. Elmúltam, kérem hetven ... — Volt-e, vagy van-e tanítványa? — Nem volt és nincsen. Van pedig fiam, unokám is. De ezek most már harmoni- káznak. — A fiám azt mondta, édesapám, ne adja el, nem kér az kenyeret magától, hadd maradjon a maga zenéje. Nagyon szeretem... A szótlan csendbe, úgy vélem, belezeng a megkopott ősi hangszer, hangosabban, mint ha száz duda szólna. Pali bácsi szétszereli újra — talán végérvényesen —, nem lóg a szögön többé soha. Nincs dudás már a környéken. Elgondolkoztat a történet. A legszomorúbb benne nem is az, hogy Pali bácsi letette a hangszert, hisz elmúlott már hetvenéves, hanem a hagyomány kihalása. Az, hogy nem vette át senkisem az ősi hangszert. Korábban kellett volna gondoskodni — kinek?... — a hagyomány megőrzéséről. Hogyan?... És vajon mi minden vész el még igy?... Horányi Barna Családvédelmi ankét Siófokon (Tudósítónktól.) A fanyódi, a siófoki és ata- bi járás mintegy száz nőmozgalmi vezetőjének és aktívájának részvételével szerdán Siófokon családvédelmi anké- tot tartott a . megyei nőtanács. Az ankéton részt vett dr. Róna Borbála, a Nők Országos Tanácsa anya- és gyermekvédelmi bizottságának elnöke is. A vitaindítót A család helye és szerepe a szocialista társadalomban címmel Kása Erzsébet, ,a Magyar Tudományos Akadémia adjunktusa tartotta. Bevezetőjében tényekkel bizonyította, hogy szükséges erről a kérdésről beszélni. A természetes szaporodás — 13 ezrelékkel — világviszonylatban nálunk a legalacsonyabb. A válások tekintetében — évi 18 ezerrel — a harmadik helyen állunk. Az előadó elmondta, hogy a családi életre nem egyértelműen hatott a társadalom életében végbement néhány változás: például a nők keresővé váltak; sok család faluról a városba költözött, a szülők foglalkozást változtat tak. Az új viszonyok között a régi szokások, hagyományok újabb problémákat szültek. S ahol nem mély emberi kapcsolatokra épül a házasság, ott szétesik a család. Nehezíti a családvédelmet — hangsúlyozta az előadó a többi között —, hogy mint igen sajátos közösséget, inkább a szokás és hagyományrendszer szabályozza, mint a törvény, a jog. Ezért a társadalomnak kell jobban segíteni. Család nélkül az emberek nehezen élnek. Szükség van rá, ezt bizonyítja a sok másodszor vagy harmadszor kötött házasság. Az előadást követő háromórás vitában a felszólalók a család életében jelentkező problémák okairól és a megoldás módjairól szóltak. Turistaszálló Fertőrákoson \
