Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
Csütörtök, 1966. október 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP HH mi HADÜZENET Tapasztalatcsere Ki hitte volna valamikor, hogy e nemes fogalom mögött a formalizmus veszélye rejtőzik,? Hiszen oly szépen, tartalmasán indult, hogy csak jót, csak előrevivőt, csak mozgósító erejűt láthatott benne az ember. És most sem fedezhetjük föl a tapasztalatcserék mögött csak a rosszat, csak az értelmetlent, csak a formális vonást. De valljuk meg, néha már egy kicsit e felé hajiunk, s éppen- ezért érdemes figyelni rá ... Egy mezőgazdasági szakember mondta el nekem, hogy nemrégiben burgonyatermesztési tapasztalatcserét szerveztek, s a környék tsz-tagjai fölöttébb bosz- szankodtak a bemutató láttán: — Most már csak vékát ide meg zsákokat! — mondta egyikük. — A verbecs ugyanis a mi falunkban pontosan így szórja ki a gumót, de ha már egyszer tapasztalatcserén vagyunk, hadd mutassuk meg: mifelénk hogyan szedik zsákba a krumplit. Legalább haszna is lesz a dolognak, vagyunk itt elegen... E nagyonis ironikus megjegyzés, azt hiszem, figyelmeztető volt. Mert jó, hogy tajpastzalatcserére mennek szocialista brigádok az üzemekből, a zöldségtermesztők, az állattenyésztők, az újítók, a mérnökök, a pedagógusok; hogy minden szakma és minden társadalmi és tömegszervezet képviselői tapasztalatokat akarnak szerezni, de sokszor az az érzése az embereknek: dolgozni se ártana néha. Mondom, távol áll tőlem mindenfajta általánosítás. Tanulni kell, az új módszereket, tapasztalatokat elsajátítani, hogy könnyebben, ésszerűbben mindig többet és minőségileg jobbat tudjunk produkálni. De a fogalom varázsától bódultán csupán statisztikai szemlélettől, kirándulási vágytól, egy kis eszem-iszom lehetőségétől indíttatva töméntelen mennyiségű tapasztalatcserét szervezni ott is, ahol nem tanulhatuk újat — ez nem biztos, hogy kedvezően hat a termelésre ... Nem tudom eldönteni, hogy a tsz kertészének, mezögadászának illik-e tudni, hogy hogyan kell zöldséget termeszteni, vagy pedig hasznosabb ennél, ha az egész brigád elzarándokol a hetedik szomszédtól megtudakolni a dolgot. Nem tudom, tartalmilag gazdagodik-e, jobban elterjed-e a szocialista, társadalmi temetés, ha két járás »szakemberei« egy napra össze- dúgják a fejüket? Vagy javul-e a tejhozam, ha minden gazdaság évente többször is megnézi a szomszéd rét- és legelőgazdálkodását ahelyett, hogy a magáét tenné rendbe, hisz a korszerű eljárás más úton is általánosítható és terjeszthető. Vagy mi haszna van abból a közösségnek, ha négy-öt ember három megyét is végigjár megtudakolni: hogyan szervezik ott a fúvós- zenekart, amikor nekünk se hangszerünk, se zenészünk nincs hozzá. És sorolhatnám tovább a példákat. Nem ártana néha mérni a tapasztalatcserék hatását, hisz akkor könnyű volna eldönteni, hogy mit érdemes és mit nem; mi az, ami előrevivő és mozgósító erejű, s mi az, ami formalitássá törpül, s csupán rendezvényeink statisztikáját gazdagítja. 1. B. Tizenhat éve a falu élén Ifjúsági parlament a szakmunkásképzésről (Tudósítónktól) A marcali járási KISZ-bi- zofcttság Ifjúsági parlament keretében tárgyalta meg a járás parasztfiatalságának helyzetét. Pálfalvi Gyula járási agronómus beszámolójában ismertette a járás mezőgazdaságának helyzetét, majd felhívta a figyelmet a szakmunkásképzés fontosságára. Marcaliban is gondot okoz a fiatalság elvándorlása. Vannak a járásban olyan szövetkezetek, ahol a fiatalok már megtaláják számításukat — pL a kéthelyi és a pusztakovácsi kertészeti- szölészti brigádtagok —, de még kevés az ilyen munkacsapatok száma. Az agronómus felhívta a KISZ-vezeíők figyelmét a szakmunkásképzés fontosságára: ezzel csökkenthetnék a munkaerő-vándorlást. Az előadást követő vitában a felszólalók ismertették községük nehézségeit, és elmondták azokat az okokat, amelyek miatt a fiatalok elhagyják lakóhelyüket és másutt vállalnak munkát. A hozzászólásokból is kiderült, hogy jobb oktató-nevelőmunkát kell kifejteni' a mezőgazdasági fiatalok körében, és sokat segíthetnek a szülőkkel folytatandó beszélgetések is. A járásban a mezőgazdasági szakmunkásképzés lehetőségei adottak. Kimutatható, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoztak és a lehetőségeket kihasználták, ott szívesen dolgoznak a fiatalok, mert mind anyagilag, mind erkölcsileg biztos talajt tudnak a lábuk alatt, és nem kívánkoznak el a mezőgazdaságból. AZ 1950-ES TANACSVÄ- LASZTASKOR senki sem csodálkozott Osztcpánban, amikor Horváth Imrét a község vezetői közé javasolták. A 24 éves fiatalemberről mindenki csak jót tudott mondani. Legjobban a fiatalok ismerték, mivel akkoriban ő vezette a falu ifjúsági szervezetét Határozottságával, higgadtságával egykettőre tekintélyt szerzett magának. Emellett szorgalmasan dolgozott a határban, ugyanúgy, mint a cséplőgép mellett. Tizenhat év telt el azóta, hogy hivatalosan is beiktatták. Ö csodálkozott a legjobban a falusiak döntésén. Még szabadkozott is, hogy túlságosan fiaital, és fél, hogy nem tud eleget tenni a követelményeknek. Azóta négy tanácsválasztást ért meg a faluban mint tanácselnök. Ez pedig azt bizonyítja, hotgy Horváth Imre már 1950-ben rászolgált a falusiak bizalmára. 1954-BEN tanácsi munkája elismeréseképpen Munkaér- demérem kitüntetést kapott az Elnöki Tanácstól. A fiatal tanácselnök először a termelőszövetkezeti mozgalom megszervezése idején tudta meg, mennyire adnak a véleményére Osztopánban. Voltak olyan családok, akik kikötötték, hogy addig nem nyilatkoznak, míg vele meg nem beszélik. Őszintének ismerték, akkor is őszinteséget vártak tőle. Nem kellett sokáig beszélnie egy gazdánál sem. — Ha te is jónak látod — mondta az egyik parasztember —i magam is ráállok. Alig végzett az egyik családnál, újabb címek várták a tanácsházán. Mind-mind vele akartak beszélni. Nem sajnálta a fáradtságot, meggyőzően magyarázott a szövetkezet eredményeiről. Ezek az emberek, miután meggyőződtek az elnök igazáról, mind a barátai lettek. Így foghattak hozzá később a község nagyobb építési terveihez, a művelődési ház, az óvoda elkészítéséhez. Ahol csak lehetett, segítettek a falusiak. Tavaly bővítették a napközit, az iskolát, ötszáz méter makadámutat építettek. Szeptember óta Horváth Imre látja el a titkári teendőket is. Emellett esti egyetemre jár Kaposvárra. Most kezdte az első évet. A faluból hárman járnak, együtt a párttitkárral és az állatorvossal. A tanácselnök népszerűségének TITKA, hogy lelkiismeretesen foglalkozik mindenki gondjával. Ha valahol építkeznek a faluban, elsétál arra, hogy tudomása legyen mindenről, ami készülőben van. Gyakran ülnek ösz. sze megbeszélésre a tsz és a pártszervezet vezetőivel is. Ha sürgős tennivaló akad, nem lehet megvárni a következő hivatalos összejövetelt. Szabad idejében — ebből van a legkevesebb — olvas vagy a tv előtt ül. — Az iskola és a televízió mellett egyre kevesebb időm marad az olvasásra, pedig rengeteg könyv vár a modern irodalomtól a népszerű tudományos könyvekig. Erre még a tanulás mellett is kell időt szakítani. 1957-ben tagja lett a munkásőrségnek. Később, 1964-ben kiváló szakaszparancsnok-ki- tüntetést kapott. A falu és a tsz-fejlesztéssben kifejtett aktív részvételéért megkapta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést is. AMIKOR AZ OSZTOPÁNi EMBEREK véleményét meghallgattam, végleg kirajzolódott előttem Horváth Imre portréja. A falusiak saját emberüknek, barátjuknak tartják. Véleményüket egy tsz-tag szavaival így foglalhatnám össze: »Csak jót lehet róla mondani. Oh/an vezető, aki a falujának él«. Nagy József A BÖLCSŐDÉNEK KÉSZÍTIK Érdekes berendezésen dolgoznak a Kaposvári Vasipari Ktsz szakmunkásai. Pécsi tervezők rajza alapján állítják össze a siófoki bölcsőde infralámpás pelenkaszárítóját. ÉLED A TABI JARÍSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Vezetési problémák miatt hosszabb ideje nem hallhattunk a tabi járási művelődési ház munkájárólAz ősz elején a hiányzó irányító posztokat betöltötték, és tudósítónk arról értesített bennünket, hogy megfelelő előkészítés után a művelődési évad a tabi járási művelődési házban is megindult. Ifjúsági klubot és gitárzenekart alakítottak, és az újjászervezett irodalmi színpad és színjátszó csoport is megkezdte felkészülését a november 7-i, első nyilvános fellépésére. Megtartotta első foglalkozását a táinccso- port és a bábszakkür. A tánccsoportot később középiskolás fiatalokkal bővítik; Szervezik és rövidesen megalakítják a férfi kamarakórust is Tabon. A jelenleg is működő modellező szakkörből egy felnőtt és egy ifjúsági kört alakítanak. Terveik természetesen csak úgy valósulhatnak meg, ha a művelődési ház társadalmi vezetősége, a művelődés irányító szervei, az ifjúság és a lakosság megfelelően támogatják és figyelemmel kísérik a továbbiakban is a járási művelődési ház miunkáját, törekvéseit. Szocialista brigádok, kongresszusi munkaverseny Interjú Gémesi Sándor elvtárssal, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkárával A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyatádi járási pártértekezletének beszámolója és az értekezlet több hozzászólója is részletesen foglalkozott a szocialista munka versenynyel, a szocialista brigádmozgalommal. Gémesi Sándor elv- társat, a járási pártbizottság titkárát megkértük, tájékoztasson bennünket e kérdésekről. — Milyen eredmények születtek a kongresszusi versenyben? — A verseny kongresszusi jellege a vállalások teljesítésének fokozott erkölcsi-politikai ösztönzésében nyilvánul meg. A vállalások konkrétan kapcsolódnak a meghatározott munkákhoz, minőségi és takarékossági célkitűzésekhez, A konzervgyárban csaknem 4, a cérnagyárban 3, a Kutasi Állami Gazdaságban 2, a Lá- bodi Állami Gazdaságban 1,5 millió forint többlethaszon elérésére tettek vállalásokat. Számottevő a földművesszövetkezeteknél és a tsz-ekben tett vállalások értékösszege is. A pártértekezlet idejéig több helyen már teljesítették is vállalásukat, így a konzervfatuű au&lc: A hétköznapok embere A Így bizalomról beszélgetünk, fogalmazta meg a véleményét: Szerintem a bizalom a legfontosabb' dolog az életben. Abban bíznak az emberek, akit szorgalmasnak, szerénynek és becsületesnek tartanak ... Megpróbálom »sarokba-“ szorítani. — Magában is bíznak. A falu.. . Közbevág: — Nagyon szeretnék megfelelni ennek a bizalomnak .. De higgye el, nem olyan könnyű ez... A kaposvári járás egyik legfiatalabb párttitkára Neve: Farkas Lajos. Most kapott másodszor bizalmat a ráksi Űj Élet Tsz kommunistáitól. Amikor az életéről faggatom, mosolyogni kezd. — Nincs ebben semmi különös. Éppen olyan az enyém is, mint bárki másé. Hétköznapi élet... Ebben a szövetkezetben huszonöt tagja van a kommunisták családjának. Az alapszervezet titkára a szövetkezet egyik legjobb traktorosa. És még valami: Tulajdonképpen az édesapja örökébe lépett. Idősebb Farkas négy évig volt párttitkára a falunak. — Akkor, apám idejében sokkal nehezebb volt. Ma mások a körülmények. Ha szükség van rá, jobban össze tudunk tartani. Éjszakai műszakos volt Dolga akadt az egyik traktorosnak, megkérte, hogy menjen ki helyette. Szívesen kiment A szemén is látom, hogy fáradt — Brigádot alakítottunk. El akarjuk nyerni a szocialista címet A járási pártbizottság egyik titkára is tagja a brigádunknak. A ráksd termelőszövetkezetnek országszerte híre van. Milyen gondjai vannak egy jó közös gazdaság párttitká- rának? Mi foglalkoztatja leginkább? Tűnődik egy kicsit, aztán mély lélegzetet vesz. — Apáink, az idősebb kommunisták megtették a magukét. Ok teremtették meg a mi új életünk alapjait. Nekik egy egész élet kellett ahhoz, amit mi néhány év alatt elérhetünk. Ha megengedi, mondok egy példát. Az en apámnak az volt a vágya, hogy igazi otthonit teremtsen a családjának. Megélt egy emberöltőt, mire meglett. Tudja, nekem hány év kellett ehhez? Huszonöt éves koromban lettem háztulajdonos! Lehet, hogy ez így semmit sem mond annak, aki nem ismeri a falu életét. De mi, akik itt élünk, ilyen tényeken mérjük le a változást. Csöndesen beszél, mégis úgy érzem, hogy minden szava izzik. — Van nálunk két öreg kommunista: Kiss Imre és Kovács Feri bácsi. Tudja mit mondanak? »Ügy ténykedjünk, hogy az mindenkinek jó legyen. A falu minden emberének.« Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jó tsz- nek is előre kell lépni. Keresni, kutatni kell a lehető legjobb szervezési és kivitelezési lehetőségeket. A termésátlagokat ma már csak minőségi munkával lehet fokozni. Az állattenyésztésben csak a legjobb módszerek alkalmazásával lehet növelni a hozamokat. Ehhez viszont szaktudásra van szükség. Nálunk ötven forintot ér minden munkaegység. A tagság életkora 45 év. Huszonöt harminc év alatti fiatalunk van. A statisztika szerint tehát nagyon jól állunk. De mi szeretnénk még jobban állni! És erre minden lehetőség megvan. Nemcsak nálunk, hanem mindenütt! — Mire gondol? Mi ez a lehetőség? — Szakmát kell adni a falusi fiatalok kezébe. Olyan szakmát, amiből idehaza élnek meg. És az iskolában is nagyobb szeretettel kell beszélni a mezőgazdaságról. A falusi iskolákban falusi életre kell nevelni a gyerekeket! Mint KlSZ-titkár arról volt nevezetes, hogy nagyon jó szervező. Tud lelkesedni és lelkesíteni. — Az idősebb generáció nekünk adja át a stafétabotot. Rajtunk áll, hogy milyen lesz a jövő... v A ráksd szövetkezet alapszervezetében a közelmúltban hat fiatalt vettek föl a kommunisták családjába. Kovács Géza asztalos, Magyar László és Bertalan Lajos szerelő. Pintér János traktoros, Tóth József kovács és Biczó Lajos technikus kérte fölvételét a pártba. Bizalmat kaptak mindannyian. A búcsúzásnál ezt mondja: — Csak egy a baj. Gyorsan elszaladnak a hétköznapok ... Németh Sándor gyárban és a Dohánybeváltó Vállalatnál. — A pártértekezleten is szóba került, bogy a munkaver' seny motorjai mindenütt a szocialista brigádok. Milyen fokon áll jelenleg a szocialista brigádmozgalom a járásban? — Járásunkban 1960-ban a konzervgyárban alakultak meg az első szocialista brigád címért küzdő kollektívák. A tsz- ek közül elsőnek Belegen jött létre szocialista brigád. Jelenleg a járás ipari üzemeiben több mint száz, a tsz-ek- ben pedig 9 szocialista brigád, illetve e címért küzdő munkakollektíva van. összesen másfélezer dolgozó versenyez ezekben a brigádokban. — A szocialista brigádokat az különbözteti meg a munkabrigádoktól, hogy tudatosan, tervszerűen foglalkoznak szakmai, politikai, kulturális ismereteik gyarapításával, egymás jellemének formálásával; a káros szokások és tulajdonságok nyesegetésével, a közösségi emberre jellemző vonások kialakításával. — Mennyiben jellemzi!: ezek a járásban levő brigádokat? — A cím odaítélésénél ezek teljesítését is mérlegre teszik. Azonban a kulturális vállalások teljesítésével még sok Drobléma van. Míg a termelési feladatokat konkrétan megfogalmazzák, addig a kulturális vállalások megjelölése gyakran formális. Eddigi tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom fejlődését nem lehet csak\a jó példa vonzó hatására bízni, hanem tervszerű, tudatos politikai meggyőzésre, nevelésre van szükség. Éppen ezért a párt-vb a közelmúltban olyan határozatokat hozott, amelyek elősegítik a szocialista brigádok kulturális vállalásait is. Évente egy alkalommal megszervezzük a brigádvezetők járási tapasztalatcseréjét, és a vezetők részére továbbképzést is rendezünk — mondta befejezésül Gémesi elvtárs D. S.
