Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
Szerda, 1966, október 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tisztségviselő M indig elgondolkoztat, ha falun vagy városon régi házakon azt látom: »Épült 1892-ben, építette Kovács János építőmester«. így és semmi több. A szerény felirat azt jelenti, hogy Kovács János nem szégyellte nevét megörö- kíttetni a házon, büszke, volt rá, és gondolom, öreg korában a vasárnap délelőtti sétán unokájának boldogan magyarázta: »Látod, ezt is én építettem«. Büszke volt a házra. Ö építette, a ház az ő keze nyomát őrzi. Mindez arról jutott eszembe, hogy a minap egy községi vezetővel beszélgettem, aki kissé szomorkásán ezt mondta: — Négy évvel ezelőtt választottak meg elnökhelyettesnek, de sokszor úgy érzem, hogy nem látszik meg, mennyit is dolgoztam. Vajon meglátszik-e tényleg? Meglátszik-e, hogy a tisztségviselők, tanácstagok nagy többsége milyen hittel és milyen hivatásérzettel végzi munkáját? Erről sajnos nem sok szó esik, valahogy mindig elkerüljük. Arról persze könnyebb beszélni, ha egy- egy tanácstag vagy tisztségviselő nem jól végzi a dolgát Megszoktuk: a tanácsnál ügyeket intéznek, ám ha jól végzik, mintha félnénk érte dicsérni őket. Pedig a közéleti, tanácstagi tiszt kemény munkát jelent: munkát ugyanúgy, mint Kovács Jánosnak házat építeni. Ám tanápsel- nökednk közül hányat dicsérnek, hogy munkája nyomán mennyit fejlődött a község, a város? Sorolhatnánk a példákat vég nélkül, hogy a tisztségviselők milyen, és mennyi munkát végeznek. Beszélni kellene arról is, hogy munkájuk igazi örömét az adja meg: mennyire értenek szót választóikkal. Mert — a példánál maradva —, az építőmesternek csak a megbízóval kellett megegyeznie, és ha neve ma is fenn van a ház homlokzatán, nyilván elégedettek voltak munkájával. Keveset beszélünk arról, hogy a megbecsülés nemcsak akkor jár a tisztségviselőnek, ha kitüntetést kap, vagy ha nyugdíjba megy, hanem a csendes, egymást követő hétköznapokon végzett jó munkájáért is. Mert ha a tanácselnök, a tanácstag igazán szereti községét vagy városát, annak fejlődéséért hivatali kötelességén túl is tesz. Nem arra gondolok, persze, hogy lapátot vesz a kezébe és úgy segít utat építeni — bár a társadalmi munkában a személyes példamutatás sem utolsó dolog —, hanem olyan embereket választ segítőiül, akik lelkesen és áldozatkészen támogatják nemes erőfeszítését az új útért, S ha ez így van, akkor ő épp olyan büszkén sétálhat a falu vagy a város utcáján, mint a példaként említett építőmester. Büszkék lehetnek-e tehát a tisztségviselők a közösség alkotásaira? Azt hiszem, egyértelműen válaszolhatunk igennel. Ha nem is kívánjuk, hogy Kovács János páldájára írják fel a nevüket is egy- egy művelődési otthon vagy ház homlokzatára, de ha jól képviselték községük vagy városuk é"dekét; ha a gondjukra bízott emberek ügyeit jól elintézték, érdemesek arra, hogv elismerően megemlé1' “''zenek róluk. D. I. Városi pártértekezlet Kaposváron Tegnap Kaposváron, az Ifjúsági Házban tartották értekezletüket a megyeszékhely pártalapszerve- zeteinek küldöttei. Aa 1962-es pártértekezlet meghatározta Kaposvár iparfejlesztésének tennivalóit. A megyei pártvezetés a múlt év januárjában feltárta a Kaposvár fejlesztésével kapcsolatos problémákat, s irányelveket dolgozott ki. A városiban levő minisztériumi és tané- .esi ipar fejlődésének üteme még nem éri el az országos átlagot. Az egyik legjelentősebb eredmény volt a Világítástechnikai Vállalat Kaposvárra telepítése, s más üzemek is bővültek. A VIII. pártkongresz- szus többek között célul tűzte ki a meglevő termelőüzemek rekonstrukcióját. Kaposváron te több üzemben eszerint indultak meg a munkálatok. Ma már nemcsalt a minisztériumi, hanem a tanácsi vállalatoknál is több mérnök és közgazdász dolgozik. A Gépipari Technikum évente 70—80 technikust ad a megye és a város iparának. A városi pártbizottság és az alapszervezetek munkájának eredményeként javult a párt- és a gazdasági vezetők munkakapcsolata. Az a cél, hogy a vezető testületek intézkedéseinek megfelelően mindenütt egységesen értelmezzék és hajtsák végre a központilag kialakított iparfejlesztési feladatokat. A gazdaságirányítás új rendszeréről 1968-ig a vezetőket és a pártszervezeteket rendszeresen tájékoztatni kell. Az áttérésnek a város ipari üzemeinek többségében megvannak a reális személyi feltételei. Az alapszervezetekben is mindjobban meg kell ismerni a gazdasági mechanizmus lényegét, hogy saját gyárukban, üzemükben megteremtsék az áttéréshez szükséges föltételeket. Az áruválaszték bővült városunkban, s összhangban van dolgozók vásárlóerejének növekedésével. Korszerűsödött az üzlethálózat, jóllehet nem gyarapodott új objektumokkal. Nem megfelelő az áru- terítés sem. A lakosság gyakran kifogásolja a kiszolgáló személyzet magatartását, viselkedését. Még rosszabb a helyzet a vendéglátóiparban. A harmadik ötéves terv időszakában a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 21 százalékkal emelkedik. Jövőre befejeződik a Korona Szálló korsze- rősítése, bővítése. Nem tartott lépést a város fejlődésével a távbeszélő-hálóziat bővülése. A harmadik ötéves tervben a jelenlegi kétezres központot négyezresre fejleszti a posta. A város energiaellátásának és közvilágításának korszerűSomogyi József elvtárs kiegészítőt mond ban valósult meg mintegy 20 kilométerrel bővült a hálózat. Korszerű világítást kapott több, a belvároshoz csatlakozó utca. Továbbra is az egyik legnagyobb problémát jelenti a nagymérvű lakáshiány. A beszámolási időszakban Kaposváron 1921 lakás épült. A számok igen nagy ütemű fejlődésről tanúskodnak, ám a város lakáshelyzete ennek ellenére súlyos. Jelenleg mintegy 1680 jogos igényt tartanak nyilván. A harmadik ötéves terv időszakában a fő feladat a tervezett lakásépítési ütem tartása, illetve túlteljesítése. A másik fontos feladat a vízellátás. Ez nemcsak a lakások vízigényének kielégítésére szorítkozik, hanem egyúttal alapját képezi a város további gyorsabb ütemű ipa- rosodánának is. A probléma megoldására a megyei és a városi párt- és tanácsi szervek tervet dolgoztak ki. A harmadik ötéves terv végére a várható vízhozam csaknem kétszerese lesz a jelenleginek. A város ipari, kommunális fejlesztésének legfőbb feltétele a munkások becsületes helytállása. A munkások felelősségérzete és párt iránti bizalma tovább nőtt. Nagyszerű eredményeket értek el a szocialista brigádok, szépen fejlődik, terebélyesedik a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny- mozgalom. A munkások döntő többsége egyetért pártunk politikájával. A pórttitkárok és a vezetőségi tagok kapcsolata a munkásokkal egyre bővül és sokoldalúbbá válik. Az utóbbi években a gazdasági vezetők és a munkások között is javult a kapcsolat, de még többet szeretnék körükben látni a vezetőket a munkások. A párértekezlet óta eltelt időben a párt-vb többször foglalkozott a kulturális munka különböző kérdéseivel. A kulturális színvonal a pártértekezlet óta eltelt időben emelkedett. Az öntevékeny művészeti csoportok munkájában azonban visszaesés tapasztalható. Ennek fő oka, hogy a művelődési munka irányítói és az üzemek gazdasági vezetői nem törődnek sítése a tervezettnél gyorsab- eléggé ezzel a tennivalóval. A városi pártértekezlet elnöksége. A város perifériáján kevés a klub, illetve az olyan helyiség, amely művelődési célokat szolgálna. A következő években megépül a fonodái lakótelepen egy könyvtár és klubszoba. A város lakosságának gyarapodásával nem bővültek az általános iskolák. Hazánkban Kaposvár ilyen vonatkozásban a legrosszabbul ellátott városok közé tartozik. A harmadik ötéves terv időszakában éppen ezért 48 tanteremmel bővül a város általános iskolai hálózata. Kaposváron jelenleg 120 pártalapszarvezet van. Tevékenységükről elmondható: rendszeressé váltak a vezetőségi ülések és a taggyűlések; olyan határozatok születtek, amelyek elősegítették a munkát; mindinkább érvényre jut a kollektív vezetés elve; javult a pártszervezetek tömegbefolyása, növekedett tekintélyük. A városi pártbizottság és a revíziós bizottság jelentését a részvevők megvitatták. A hozzászólók beszéltek az oktatás helyzetéről, a vezetők és beosztottak kapcsolatáról, Kaposvár fejlődésének eredményeiről és problémáiról és sok közérdekű témáról. Dr. Orsai János, az MSZMP Központi Bizottságának Somogy megyei instruktora a nemzetközi helyzetről szólt, részletesen kitért a Vietnam elleni agresszióra. Beszélt a Kínai Kommunista Párt választotta veszélyes útról, majd hazánk gazdasági és politikai helyzetéről s a gazdasági mechanizmus reformjának helyes értelmezéséről szólott. Németh Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára az előterjesztésről szólva többek között elmondotta: — Indokolatlanul szerényen tájékoztat az eredményekről. Nagyobb erőfeszítések történtek a városban, mint amiről a beszámoló említést tesz. A pártszervezetek ideológiai munkáját érdemes kiemelni, s a városi párt- bizottság tevékenységét is egyenletes fejlődés jellemezte. A továbbiakban a városrendezésről, • Kaposvár jelenéről és jövőjéről, az iparosodás kapcsán a munkásság vezető szerepéről beszélt: — Kaposvár ezekben az években éli az átalakulás időszakát, s mi tanúi lehetünk ennek a fejlődésnek — mondotta. — A most mintegy ötvenezer lakosú város iparosodik, s a munkások, akiknek ebben a legnagyobb részük van, velünk együtt részesei ennek a szocialista átalakulásnak. A megyei vezetés szép jövőt szán a városnak, s arra van szükség, hogy a város vezetői is támogassák ezeket az iparosítási koncepciókat. A vitát Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára zárta le: összegezte a tapasztalatokat és válaszolt a kérdésekre. Ezután megválasztották a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság tagjait, a megyei pártértekezlet küldötteit. A Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára ismét Somogyi József lett, titkára Csapó Sándor. H. F. Befejeződtek a járási pártértekezletek A küldöttek egy csoportja. Tegnap befejeződtek a járása pártértekezletek. Tegnap tartották meg tanácskozásukat a marcali járás kommunistái. A járási pártbizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy év alatt »tovább erősödött a munkás- osztály társadalmi és politikai befolyása, előbbre lépett a járás az egységes szociális* o, szövetkezeti parasztosztály kialakításában, ezáltal erősödött a munkás-paraszt szövetség.« A beszámoló hosszasan elemezte a járás szövetkezeteinek helyzetét, fejlődését. A VIII. kongresszus óta javult a közös gazdaságok vagyoni helyzete. Ennek ellenére azonban nem kielégítő az állóeszköz-ellátottság. Fontos feladatnak jelölte meg a pátrértekezlet a rét- és le- gelőjavitást. A múlt évben elkészített távlati terv 11,3 milliót irányoz elő erre a célra. A beszámoló foglalkozott a termelőszövetkezetek bérezési rendszerével is, és megállapította, hogy megvalósítása bonyolult és nehéz feladat, különösen a gyenge termelő- szövetkezetekben. A helytelen bérezési rendszert azonban nem hagyhatják szó nélkül a kommunisták Bátor kiállás jellemezte a csurgói járás kommunistáinak tanácskozását is. Legfontosabb feladatnak a pártértekezlet azt tartotta, hogy meg kell oldani a lakosrág kielégítőbb foglalkoztatottsását. Javasolták, hogy a járási tanács evégböl készítsen tanulmányt a munkaerőmér- legröl. Sok szó esett a gazdaságirányítási rendszer reformjáról is. Megállapították, hogy az új gazdasági mechanizmus nagy leüetösegüt ad az ipari és mezőgazdasági üzemeknek, de megfelelően kell élni a lehetőségekkel. Felszabadultság, alkotókedv jellemezte ezt a tanácskozást. A hozzászólók sürgették, hogy a Tegyünk többet Somogy ért'-mozgalom célkitűzéseinek megfelelően teremtsenek pezsgőbb életet a csurgói járásban te. Hiszen ez a mozgalom csak altkor tudja feladatát betölteni, ha a megye kisebb közigazgatási területei is megtesznek mindent a mozgalom sikeréért A pártértekezlet feladatul szabta, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a gyenge tez-ek megszilárdításáért, a termésátlagok növeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért, s javítsák a tagok bérezési formáit. Ez nem csupán gazdasági, hanem ideológiai feladatot is ró a járás kommunistáira. A kommunisták példamu- tatasa nagy húzóerő a termelésben — állapították meg a siófoki járás pártértekezletén. Hangsúlyozták, hogy az elért eredményeket jobban kell ismertetni. Elemezték, milyen szerepük van a gazdasági eredményekben az embereknek, de sok szó esett arról is a tanácskozáson,. hogy a következő négy évben még nagyobb gondot kell fordítani az emberek nevelésére. A hozzászólók beszéltek a gazdasági vezetők felelősségéről munkájuk javításának lehetőségeiről. Megállapította a pártértekezlet azt is, hogy az emberek szocialista tudatának formálása nem elég gyors ütemű. Többet kellene tenni a téves nézetek leküzdésére. Foglalkozott az emberek tudatformálásával a fonyódí járási pártértekezlel is. Megállapították, hogy a termelő- szövetkezetek javuló munkájukkal jelentős társadalmi és politikai tekintélyt szereztek maguknak. Nagy politikai tevékenységet fejtenek ki a párt- és tömegszervezetek. A munka szerinti elosztás elve óriási nevelőerőit jelent a járás községeiben. Az utóbbi években nőt! a párt tekintélye, befolyása. Ez abban is megmutatkozik, hogy évről évre többen kérik felvételüket a párt soraiba. Probléma még — állapította meg a beszámoió —. hogy a közélet tisztaságát mérgezi a protekciókeresés, az alakoskodás, a vezetőkkel szemben kritikátlanság. az áltisztelet. Feladatkén í jelölte meg a beszámoló, hogv a pártba való felvételnél emeljék a k>v ; két, legyenek igényesebbek a pártszervezetek. Mind a négy pártérteke'létén megválasztották a vezető testületeket is. Első titkárnak Marcaliban Király Ferencet, Siófokon Juhász Istvánt, Csurgón Bertalan Józsefet, Fonyódon pedig Nc~r.es Jánost választották meg ismét.
