Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-16 / 219. szám
oggi Malm wr-Yf Tfl \ ACS LAPJA A szakszervezetek szerepe és az új gazdasági mechanizmus Vasutas szb*titkárok tanácskozása A szakszervezeti bizottságokkal szemben támasztott követelményeket elemezték tegnap délelőtti ülésükön a Vasutasszakszervezet titkárai és aktívái. Bevezető'előadásában Farkas Lajos, a szakszervezet megyei bizottságának titkára többek között elmondta, hogy a szakszervezeti bizottságok nagy többsége eddig is jól végezte munkáját, de látni-kell, hogy a fejlődés az egész társadalmi, gazdasági és politikai életben egyre nagyabb követelményeket állít a szakszervezeti mozgalom vezetői elé. A feladat továbbra is a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális, kulturális igényeinek minél jobb kielégítése és törvényekben biztosított jogainak védelme lesz. Az előadó ezután arról ’ beszélt, hogy az új gazdasági mechanizmus az eddiginél nagyobb feladatok elé állítja a szakszervezeti bi zottságokat: bővül hatáskörük, és nő a felelősségük is. Az új követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha mindig, alaposan1 elemzik a helyzetet, sokoldalú véleménycsere után az érdekeltek meghallgatásával vonják le a következtetéseket, és hoznak megfelelő intézkedéseket. Az eddiginél nagyobb erőt kell fordítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. A munkának a jövőben is elengedhetetlen eleme lesz a döntések alapos előkészítése. Nagy körültekintéssel, a tények alapos ismeretének birtokában kell eljárni, amikor a gazdasági vezetők intézkedéseit vizsgálják felül, hiszen egy elhamarkodott döntés a szakszervezeti bizottság tekintélyét is gyengítheti. A szakszervezetek nevelő- munkájáról szólva elmondta, hogy azt sok helyen a kulturális agitációra korlátozzák, s nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy az intézkedések szükségességét megértessék az emberekkel. Minden tisztségviselőt föl kell készíteni az új feladatokra — mondta Farkas elvtárs. Meg kell hogy ismerjék az új gazdasági mechanizmus lényegét és az ebből adódó feladatokat., A szakszervezeti bizottságoknak össze kell hangolniuk a szervező és a nevelőmunkát. Az alapvető módszer az emberek nevelése, meggyőzése. Ezt meg tudják tenni a szakszervezeti bizottságok, hiszen ők ismerik legjobban a munkahelyek eredményeit, problémáit. Nem lehet arra várni, hogy mások ismertessék és értessék meg a dolgozókkal az intézkedések és a határozatok szükségességét. A feladatokat csak a tagságra támaszkodva oldhatják még az alapszervezetek. Erre a legalkalmasabb fórumok a taggyűlések, hiszen az emberek elvárják, hogy az itt hozott határozatok végrehajtásáról beszámoljanak. Megnövekszik a bizalmiak feladata is, hiszen a helyi szolgálati vezetők szemében ők képviselik a szakszervezetet. Ök ismerik legjobban a munkahely gondjait js, s nekik kell állást foglalniuk termelési, munkaszervezési, munkajogi és bérpolitikai kérdésekben. Eddig ugyanis az ilyen észrevételeket csak továbbították a szakszervezeti bizottságnak, de nem döntöttek. Az új gazdasági mechanizmusban nemcsak' a szolgálati vezető kap nagyobb önállóságot, hanem az egész kollektíva. Ezért meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a szakszervezeti bizottságok csupán apró-cseprő ügyeket intézzenek, s emiatt ne legyen erejük irányítani. Az új gazdasági mechanizmusban nemcsak az alapszervezetek munkája változik meg, hanem az irányító szerveké is. Ezek az intézkedések azt célozzák, hogy az eddiginél jobb legyen a szakszervezeti munka, és az irányító szervek közelebb kerüljenek az alapszervezetekhez, segítsenek nekik az elvi irányításban. A beszámolót vita követte. A hozzászólók munkahelyük tapasztalataira támaszkodva mondták el véleményüket, s tettek javaslatokat K. I. Rádióés televmóbőség Az év végéig több mint 150 000 televíziókészüléket hoznak forgalomba. A Favoriten, a Horizonton, a Sztáron és a Sigmán kívül most is van az üzletekben kisebb mennyiségű Delta, amelyből még 2000—3000 kerül a boltokba. Az igényeknek megfelelően a forgalomba kerülő készülékek 70 százaléka nagy képcsöves. A kereskedelem 120 000 rádiókészülékkel számolhat. Várhatóan szükség is lesz e bőségre, mert a kereslet megélénkült. A típusválaszték is javult Rövidesen 9 féle asztali rádiót kínálnak az üzletek. Az olcsóbb készülékek közül a Dallam és a Dália rádióból több mint 40 000 áll b. vásárlók rendelkezésére. Újdonság a VTRGY R 5700- as típusú készüléke. A két nyújtott rövidsávú, középhosszú- és URH-húllámú rádió sztereo lemezjátszó csatlakoztatására is alkalmas. A modern formájú készüléket *—* hasonló kisebb elődje nyomán — »óriás daxli«-nak lehet nevezni. A hordozható rádiók választékát egyelőre az Orion- ton és a Camping táska-, autórádió jelenti. S ezekből van elegendő. Még mindig kevés viszont a Szokol. Még 10 000 készüléket vár a kereskedelem. Ezenkívül a SZÖVOSZ is tárgyal 10 000 Szokol beszerzéséről. A kis rádiók kategóriájában újdonságként jelenik meg a következő hónapokban az ugyancsak szovjet gyártmányú, a Szokolnál valamivel nagyobb méretű, de olcsóbb, közép- és hosszúhullámú Selga rádió. ÍMTI) Népviseletek képeslapon Négyszáznyolcvanezer példányban 16 féle színes képeslapújdonságot hozott forgalomba a Képzőművészeti Kiadó. A mostani szériában a sióagárdi, a kalocsai, a decsi, a mezőkövesdi, a tápéi a sárpilisi és a buják! népviseletekről készített többféle felvétel közül lehet válogatni. Megjelent a Nemzetközi Szemle szeptemberi száma A folyóirat új száma vezető helyen Nguyen Hoay An cikkét közli A szabadságért és a földért címmel. A cikk a dél-vietnami nép harcával foglalkozik. Lényeges párhuzamokat és azonosságot must ki Günther Anders Nürnberg és Vietnam című cikke. A folyóiratban cikket találhatunk a CIA tevékenységéről, a parasztmozgalmak jellegéről, Ázsia és Észak- Afrika új, független országaiban; érdekes összefoglalót a Szovjetunió űrkutatási eredményeiről, riportot Sin- gapore-ról, valamint néhány érdekes könyv ismertetését. A Nemzetközi Szemle új száma közli a már hagyományos nemzetközi eseménynaptárt is. Vándorház méhészeknek — Tabról Egymillió beruházással bővül a kaptárgyártó üzem Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ tahi kaptárgyártó üzemének kapacitását jelentősen bővítik az idén. Építőbrigádjuk máris több létesítményen dolgozik. Több ipint negyedmillió forintos költséggel vasvázas színt emelnek. Az Állatforgalmi Vállalattól átvett sertésho- dályból 300 000 forintos befektetéssel előkészítő üzemrészt építenek. Télie- sítenek egy vasvázas színt, ebben a talk, az ' összeállító és a’ festőrészleg kap helyet. Decemberig összesen több mint egymillió forint értékű beruházást valósítanak meg. Kiegészül a gépállomány is. A csaknem félmillió forintba kerülő gépek egy _ része még ebben a hónapban megérkezik. Az országos központhoz tartozó méhészeteknek szükséges Festik a vasvázas színt az üzem központjában. eszközöket is Tabon gyártják. Eddig többek között mézszállító ládákat, vándorházakat készítettek. A kaptárak gyártását most kezdik meg, teljes üzemeléssel évente 10 000— 12 000 darabot szállítanak a méhészeknek. Vándorház készül a budapesti szakszövetkezet részére. Minden este kigyullad egy neon Diesel-mozdony a Ganz—MA VÁG mozdonygyárának homlokzatán. Ma már ez a termék jelképed az üzemet, s a neoncsövekből kirajzolt modell eredetijéből, a Diesel-mozdonyból most készült el az ezredik. Erről ünnepségen emlékeztek meg a gyárban; amikor 1954-ben elkészítették az elsőt, még csak nem is köszöntötték őket;.. „Lopva" készült az első Az első gőzmozdony 1873- ban készült el a MÁVAG- ban. 1901-ben már villany- mozdonyt is gyártottak, s 1929-ben elkészítettek két Diesel-vontatót. A sorozat- gyártásra mégis csak 1956- ban került sor. Jogos a kérdés: Miért ilyen későn, hiszen már régen köztudott, hogy a Diesel-mozdonyok mintegy négyszer gazdaságosabbak a gőzmozdonyoknál? A már említett 1929-es első konstrukció nem volt sikeres példány. Nem is beszélnek róla szívesen. A fel- szabadulás után, fölismerve a nagy gazdasági előnyöket, elkészítették a dieselesítési programot, és ezzel párhuzamosan 1949-ben hozzákezdtek a mozdony tervezéséhez. — Szinte lopva kellett d >1- goznunk az új gyártmányon — emlékszik Fáik Alfréd, a mozdonyszerkesztési osztály vezetője. 1949—1950. Ha fölidézzük ezeket az éveket, mindjárt érthetővé válik a megjegyzés. A háború végén Nyugatra hurcolták a MÁV mozdonyainak nagy részét, s így a háború után az elsőrendű feladat a hiány megszüntetése volt. A mozdony egyet jelentett a kenyérrel, s a gyár olyan hajrát vágott ki, ami egyedülálló: ha nem készült el 20—22 gőzmozdony havonta (!), az nagyon rossz eredménynek számított. Az a kis csoport, mely a Diesel-mozdony fejlesztéséhez kezdett, előre nézett. Igaz ugyan, hogy az első Diesel csöndben készült el, de ma már nagyot fordult a kocka. Ha valaki most megy végig a gyáron, nem lát készülő gőzmozdonyt: 1959-ben gyártásuk megszűnt — kell-e szebb elégtétel ennél az úttörőknek? Ha elaludna a mozdonyvezető... Ahogy járjuk az óriási gyárat, elmegyünk az emléktáblával megjelölt ezredik mozdony mellett. Elszállításra vár, számjelzését már tulajdonosa, a lengyel vasúttársaság adta meg. Első látásra alig különbözik az 1954-ben készült prototípustól, valójában azonban a konstrukció sokat fejlődött azóta. Elsőként egy érdekességet említenek: az újabb mozdonyok már az úgynevezett éberségi automatikával készülnek. Megtörténhet ugyanis, hogy útközben elfárad a mozdonyvezető, vagy akár rosszul leszi, ezért is áll két főből a személyzet. Az automatika beszerelésével egy ember is elég a biztonságos vezetéshez. — Nfem szabad elfeledkezni a sok újításról — mondja kísérőnk. — Nemcsak a műszakiak, de a fizikai dolgozók is sok hasznos ötletet adtak az állandó korszerűsítéshez. A szerelőcsarnokban Dieselhidraulikus, valamint felsővezetékről táplált villány- mozdonyok is készülnek. A termelés nagy része export. A MÁV-on kívül a többi között a Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária és Egyiptom vasútvonalain is futnak Ganz—MÁVAG gyártmányú Dieselek. így egyesült a két gyár A szakemberek — s persze a megrendelők is — elismerik, hogy világszínvonalon álló termék a magyar Diesel-mozdony. A fejlődés nem áll meg: jelenleg egyformán jövőt látnak a' »régebbi« Diesel-elektromos, valamint az újabb konstrukciójú, Diesel-hidraulikus mozdonyokban. Sok megrendelő — a hagyományok miatt — szívesebben vásárolja az előbbit, a hidraulikus áttéte- lűek viszont olcsóbbak. A verseny tart, s csak a vasútvonalakon dőlhet el. Akármelyik győz is, az bizonyos: a Diesel-mozdonygyártás alapozta meg azt is, hogy két nagyüzemünk, a Ganz és a MÁVAG egyetlen gyáróriássá egyesült. E B. L Bolondos dioisiosályok A nők mindig es mindenütt hódolnak a divatnak. Gyakran a bolondos divatszeszélyeknek is. Az indonéziai Celebesz-szige- ten például a toradzsi törzs ama hölgytagjait tartják divatosnak, akiknek hiányzanak az elülső fogai. S bár a hatóságok tiltják ezt a barbár szo- ■ kást, a divathölgyek makacsul ellenállnak. Titokban elvonulnak a dzsungelbe, és ott egy közönséges kődarabbal elvégzik a fájdalmas kozmetikai műtétet — kiverik a fogaikat. > Az Egyesült Államokban is találkozunk meghökkentő divatszeszélyekkel. A legújabb divat például — a rövid lábfej. A semmitől vissza nem rettenő divathölgyek újabban eltávolíttatják lábujjaik elülső pereceit. Igaz, hogy a műtétet nem maguk végzik el, hanem orvosok, természetesen kórházakban, helyi érzéstelenítéssel vagy altatással, jókora összegekért. Akarata ellenére Hugo Wolf, a XIX. század legutolsó nagy német dalszerzője elvi ellensége volt Brahms szimfóniáinak. Amikor egy alkalommal barátja, Schur meghívta a Musikverein nagytermébe a bécsi filharmonikusok hangversenyére, a műsoron Brahms egyik szimfóniája is szerepelt. Wolf mozdulatlanul ült a helyén, figyelte a zenét, a végén öklével a páholy peremére csapott. »A fene egye meg — és mégis tetszik!« Tetteti magát Karl Helmerdinget, a berliniek 1822-ben született kedvenc kabarékomikusát egyszer följelentették, mert a Kanzler kávéházban egy nagyképűsége miatt közutálatnak örvendő, dadogó urat utánzott. A bírósági tárgyaláson Helmerding, aki az izgatott panaszos mellett állt, tovább dadogott, mintha természettől fogva csak így tudna beszélni. A bíró tiltakozott a csíny ellen, hiszen városszerte mindenki tudta, hogy Helmerding a színpadon folyékonyan beszél. »Igen — dadogott Helmerding zavartalanul tovább —, a sz-színpadon ott t-tettetem magam!« * * * — Szeretsz? — Igen. — De értsd- meg, Vera édes, hogy iszom. — Istenem, ma mindenki iszik!... — Felelőtlen, lusta vagyok ... — Nem lehet mindé aki tökéletes! — De én nem mondok igazat, hazudok, mint a vízfolyás! — Na, látod, tudtam, hogy most sem mondasz igazat... Szeretlek! Somogyi Néplap A7 MSJ3CMT» Somosa meevel Bizottsága é« a Somogy megye1 Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerke^tőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lankadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi ?>ostahivataloknál és postáskézbesítőknéj. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár^ Latinka Sándor utca &
