Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

SomoggiNéplap .£■ 7 M'VZM'D . Mrr.yg-i diM:TT?ö-~ > £5~yá MElC-VEl TANACS l APJ A DELELŐN Utószezon a Balatonon Bár a főszezon nagy forgal­ma, az embertömegek színes kavalkádja eltűnt a Balaton- partról, még mindig nyárias a hangulat a tő mellett. Szeptem­ber első hetének végét sokan töltötték a fürdőhelyeken, a jó idő sok embert csábított a vf2- be. Az Idegenforgalmi Hivatal szeptember 15-ig tartja nyitva a kempingeket, de ha az időjá­rás engedi, és érdeklődés is lesz, tovább. A balatonszemesi kismotel meg a turistaszállók szeptember végéig várják a vendégekét, a siófoki turista- szállót még októberben is föl lehet keresni. A jól megszerve­zett s a nyáron nagy próbát ki­állt fizető vendég-szolgálat is sok vendég elhelyezésére alkalmas. Fodor János, a Siófoki Ide­genforgalmi Hivatal vezetője el­mondta, hogy mozgalmasnak ígérkezik az utószezon. Az ed­digi számadatok szerint az idén rekordot javít az idegenforga­lom. A siófoki szállodákban telt ház van, nagyon sok a szakszerve­zeti beutalt is. Az Idegenforgal- i mi Hivatal hajókirándulásokat, i autóbusztúrákat szervez a ven- ídégeknek. Általános a panasz, ihogy nincs rendezvény Siófokon. | Igény van rá, ilyenkor kellene leginkább, hiszen a fürdés, a napozás már nem tölti ki a ké­sői nyaralók idejét. Kubinyi Ferenc: Siratni csak hazát lehet »►Somogybán még ma is szá­mos történet kering Latinka Sándorról, melyek az idő múlá­sával szinte népmeséi hőssé emelik a gécskai kovács fiát-« — írja epilógusában a szerző. S idézzük még kortársának és harcostársának, Hamburger Je­nőnek róla írott sorait: »►Kép­zett szocialista volt, de nem­csak a tudomány fegyvereivel hadakozott, hanem belevitte az agitációba az apostolok fárad­hatatlanságát, türelmét, szerete- tét, a forradalmár szívósságát, keménységét, halálmegvetését és fanatizmusát. A parasztság, cse­lédség bálványozta. Mintasze­rűen szervezte meg a vármegye proletárközigazgatását, s az ő érdeme legfőképpen, hogy a diktatúra legelső vármegyéje So­mogy volt.« Csaknem fél évszázad telt el az 1919-es Tanácsköztársaság óta; nagy idő, különösen, ha arra gondolunk« hogy a fehér- terror éveiben, a Horthy-kor- szak idején mindent elkövettek, hogy befeketítsék a forradalom hőseit. De a nép nem könnyen felejt, s ha nem mindig a nagy tettekre emlékszik is, megőrzi az apró eseményeket, szavakat, amelyek annyira jellemzőek az egyéniségre. E könyv írója nem sajnálta a fáradságot, hogy a kis epizódokat is földerítse, és nyomon követi hőse regényes életpályáját, mely az ogyesszai tengerpart kalandos útjain, Eu­rópa nagyvárosain, az első vi­lágháború drótakadályain ke­resztül Somogybán egészen a kormányzótanácsi tisztséghez ve­zet, s a Nádasdi erdőben ér véget. Találóan nevezte Hamburger tanárembemek Latinkát, aki va­lójában soha nem volt tanár, hanem a nép egyszerű, szerény tanítója, aki a jó pedagógusra jellemző türelemmel, fáradhatat­lanul magyarázta az új élet igazságait. Egy jó ötlet nyomán 100 000 forint jövedelem Tavaly víztárolót létesített a kutasi II. ötéves Terv Tsz. Szükségük volt rá nagyon, mert a kertészet vízellátása minden nyáron sóik gondot okozott A munka azonban több mint egyínilló forintot emésztett föL Ezért elhatároz­ták, hogy ezt a pénzt — hasz­nosítva a víztároló nyújtotta lehetőségéket •— visszaszerztk a szövetkezetnek. Az ötletet hamarosan tett követte, és a víztárolót halastóvá változ­tatták: húsz mázsa haliva­dékot telepítettek bele. A napokban megtekemtette a halastavat Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, és elismeréssel szólt a látottak­ról. Javasolta, hogy a halte­nyésztés mellett érdemes volna kacsa- és libahízlalással is foglalkozniuk, hiszian az 50 holdas tő erre kiváló lehető­séget nyújt Bár az idén mindössze 50—60 mázsa hal várható a le­halászáskor, így is 100 000 to- rintot várnak, mert 40 mázsa hal értékesítésére szerződést kötöttek. A lehalászást a na­pokban megkezdik, teljesítik szerződéses kötelességeiket, a többi halat pedig a községben adják el. Jövőre ismét halivadékkal telepítik be víztárolójukat, közben megpróbálkoznak a kacsa- és libatenyésztéssel is. SZÜKSÉG VOLT RÁ Az északnyugati városrész nyilvános távbeszélő-állomása a felállítása utáni első két hónapban 639 beszélgetést bonyolított le. Köszönet a postának, hogy teljesítette a környékbeliek kérését. 68 hónapot ült — de nem volt elég neki... Ez év ápriliséiban László István és testvérének fia, Or­sós János böiiönye-illósmajori lajtosok betörtek Horváth Jó­zsef né bohönyei szőlőhegyei lakásába, és elloptak 13 000 forintot A pénzt elosztották egymás között, majd Segesdre mentek. Orsóst a rendőrség még aznap elfogta. Bíróság elé állították, s 4 évi szabadság­áé 5 évi jogvesztésre ítélték. Lászlónak azonban nyoma veszett, csak a Baranya me­gyéből érkező betörések, lo­pások híre jelezte, hogy merre járhat. Május 8-án Csonka- mindszenten feltörte Z. György pincéjét, május 19-én már Vázsnokon »dolgozott«: L. Zsigmond házából csaknem 1000 forint értékű ruhaneműt, A Antal lakásáról hasonló mennyiségű holmit emelt el. Június elején Pécsre tette át működésének színhelyét: el­lopta N. Béla kerékpárját, és 500 forintért eladta. Két nap múlva Boda községben lopott el egy »gazdátlan« biciklit, és 300 forintért túladott rajta. László a rafinált, veszedel­mes bűnözők közé tartozik. Ismerősei, rokonai előtt meg­játszotta a gavallért, gyakran meghívta őket egy-egy pohár Halra valamelyik vendéglőbe, presszóba, közben az időt te­repszemlére használta fel, meg figyelve, hogyan térhet­ne vissza zárás után a szóra­kozóhelyre. így tett június 17-én Liget községben. Nappal barátaival borozgatott a vendéglőben, éj­szaka viszont már egyedül tért vissza. A tetőn át hatolt be, és élelmet, italt vitt el meg a csapos ottfelejtett órá­ját. Néhány nappal később hasonló módon fosztotta ki Pécs egyik presszóját. Utolsó betörését Sásdon kö­vette eh a földművesszövetke­zet vegyesboltjába hatolt be a tetőn keresztül, és több ezer forint értékű ruhaneműt, élel­met összecsomagolva távozott. László István munka­kerülő, csavargó életmó­dot folytatott. Állandó mun­kát 1963-ban vállalt legutóbb, akkor Is csak néhány hó­napra. Annál többszőr lopott, s eddig 68 hónapot töltött bör­tönben. Az idén április 6-án szabadult utoljára, s jóformán még be sem zárult mögötte a börtön kantra már üiabb bűn­csplWVmérret követett el. Bűncselekménv-sororatána1'- n letartóztatás vetett véget. A Marcali .Tárári Ügvész^év már eTkés-He+te ellene a vád­iratot. s tetteiért nemsokára a bíróság előtt felel. Sz. L. AZ ANYA HALÁLA arcsi doktorrá avatá- ^ sa óta egyszer volt otthon szülőfalujában, ami­kor a feleségét, Mártit vit­te haza bemutatni. Vala­hogy nem kívánkozott visz- sza gyermekkora nagy va­dászterületére. Már nem vonzotta a Kiserdő, és a Csaszi vize is kellemesebb volt, mint a Fekete-pataké. Tizennégy éve élt a fővá­rosban. Flaszterhoz szokott lába — nem is tagadja — irtózik a sártól. Megszokta a tiszta, gyógyszerszagú kórtermeket. Hangversenyre, koncertekre járt A változást a családban is észrevették- Ha az apja vagy az anyja fellátogatott hozzá, minduntalan kibugy- gyant belőlük: — Nagyon megváltoztál, fiacskám... Igen. Karcsi megváltozott. Az új környezet, a társa­ság, a sikerei — vörös dip­loma az egyetemen, jó be­osztás a nagy hírű kórház belgyógyászati osztályán — már-már feledtették vele, hogy honnan jött. Az életet csak a városban tudta el­képzelni, pedig a kis csön­des, poros falu gyakorta hívta: — Orvos kellene, gyere haza! Ilyenkor százféle kifo­c—) —Mos* legalább megtudjuk: fiú-e vagy lány? gást talált. Tanulnom kell... Nem élhetek távol a kultú­rától ... A feleségem váro­si lány, fél a vidéktől... Az évek közben haladtak sorban, egymás után. A szomszéd falu orvosa, mint azelőtt, hetente két­szer átjárt rendelni. De az »öreg doktor úrnak« — így szólították az emberek — mind fárasztóbbá váltak ezek az utak. A kis »mo­tor«, ott belül, nála is sza­bálytalanul működött... JP gy szelíd fényű tava- szí délelöttön Karcsit telefonhoz hívták. Márti beszélt. — Most hozták a távira­tot... Édesanyád meg­halt ... A kagyló kicsúszott a kezéből. — Meghalt... Meghalt az édesanyám — mondta ma­gában. — Es nem lehet igaz! Hiszen még olyan jól bírta magát... Sohasem panaszkodott- Mi történhe­tett vele? Alig egy hete írta, hogy hoz egy kis ha­zait, ha már én nem tu­dok érte elmenni... ... A messziről érkező hang elerőtlenedett, mire a drótideg végére ért- Az öreg orvos beszélt. — Igen. Erős hasi fájdal­mai voltak. Én másnap mentem ki. Azonnal kór­házba vitettem. Már késő volt. Bekövetkezett a per­foráció. Karcsi keserűen legyin­tett. — Appendicitis! Emiatt kellett anyámnak meghal­nia. Ha lett volna otthon orvos, anyám ma élne!... Orvos kell! Ott él az apám, a testvé­reim, a rokonok. A pajtá­saim, akikkel együtt ját­szottam. Nekik is lehet ba­juk! És akkor ők is meg­halnak? A temetés után még egy kicsit bátortalanul kérte az apját: — Szóljon Miska bácsi­nak . . . építhetik a rende­lőt ... Márti beleegyezően bólin­tott. • Bracsok István mWgjrj iá OKOK Örvendetes esemény a Lordok Házában A Dá'í ú ........ i xaK. történetében első ízben fordul elő, hogy a felső- ház egyik tagja — szülni fog. brroii g. omője oeje- lentette, hogy november­ben örvendetes, esemény­nek néz eiéoe. A rendkí­vül konzervatív angol par­lament felsőházában 1958- ig nők egyáltalán nem kaphattak helyet. így for­dulhatott elő, hogy a 40 éves Email grófnő az el­ső, aki mint az angol Lor­dok Házának tagja anyai örömökben részesük Egyébként negyedszer, mert már 40 éves, és há­rom gyermeke van. A pólyában még nem ? A pólyában meg nem. dohányoznak? — vetődik föl az emberben a jogos kérdés, ha azt olvassa, hogy Angliában egyes fiúk öt-, egyes lányok pe­dig kilencéves korukban kezdik meg a dohányzást. A legáltalánosabb kor azonban fiúknál 10—12, lá­nyoknál 12—13 év. Ez de­rült ki egy körkérdésből, amit a közép-angliai Co­ventry egyik középiskolá­jának 767 növendéke kö­zött tartottak meg. A legfantasztikusabb megál­lapítás azonban, hogy egyes szülők egyenesen buzdítják gyermekeiket a dohányzásra, mert tetszik nekik, ha ötéves kisfiúk »buzgón pöfékel«. Pénzbírság alvásért Liverpool közelében egy angol városka taná­csa olyan határoza­tot hozott, hogy a •helyi olvasóterem mind­azon látogatóit öt fontra meg kell bírságolni, akik az újságok és folyóiratok olvasása közben elalsza­nak. Érzékeny bíróság Mivel egy missouri bí­róságon szinte kivétel nél­kül kopasz férfiak dolgoz­nak, elrendelték, hogy az ablakokra vastag függö­nyöket szereljenek, mert a napfény »túlságosan égeti a tar koponyákat«. Nehéz a választás... Sydney központjában egy bank páncélter­mében hét darab tel­jesen azonos külsejű páncélszekrény áll. A na­pokban betörtek a bank páncéltermébe, s a betö­rőknek dönteniük kellett: melyiket törjék fél a hét páncélszekrény közül? Hatban • ugyanis dollár bankjegyeket egyben azonban kizárólag okmá­nyokat őriztek. A betö­rők esélye tehát 6:1 volt, hogy hiábavaló munkát végeznek a «•mackó« feltörésével. Választásuk »szerencsét­lennek« bizonyult: óriási erőfeszítéssel feltörték: azt a páncélszekrényt, amely­ben papíroknál egyebet nem találtak. Somogyi Néplap MSZlvrp Somovt meeve! Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 8. Telefon 15-10« 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 8. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzünft meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő» fizethető a helvi nostahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetés* díj egy hónapra 12 Ft. Index: 85067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében? Kaposvár^ Latinka Sándor utca f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents