Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

Kedd, 1966. szeptember 6. 3 SOMOT, Y » NÉPLAP------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ V EGY EMBER KÁLVÁRli JA Az új mechanizmus propagandistáinak Népgazdasági mechanizmus és a vállalatok belső működése Az építők teljesítették ígéretüket Több mint egy év áll ren­delkezésünkre ahhoz, hogy felkészüljünk az új gazda­ságirányítási rendszer alkal­mazására. Az előkészítés mindenekelőtt a Tervhivatal­ban, a minisztériumokban, a tanácsoknál és a trósztköz- pontokban történik, de már most meg kell kezdeniük ezt a vállalatoknak és a gyár­egységeknek is. Az új nép- gazdasági mechanizmusnak megfelelően kell kiépíteni a vállalati belső szervezetet. A gazdasági mechanizmus az országos gazdaságpolitika megvalósításának eszköze. Az új rendszerben azonban a mechanizmus nem egyszerű, passzív kiszolgálója a gazda­ságpolitikának, hanem aktív erővel, bizonyos önmozgás­sal is rendelkezik. Ez azt je­lenti, hogy a központi gaz­daságirányítás megfelelő köz- gazdasági eszközök alkalma­zásával, konkrét beavatkozás nélkül is képes megközelítően helyesen kapcsolódó magatar­tás- és cselekvéssorok meg­indítására. Van korrigáló ere­je is, vagyis a gazdasági aránytalanságok, feszültségek keletkezésével egy időben ké­pes létrehozni azokat a té­nyezőket, amelyek ezeket fel­számolják. Csak az önmozgó és a korrigáló erővel bíró mechanizmus működhet kel­lő hatékonysággal. Ilyen vo­nások hiányában gyakran kellene alkalmazni a közvet­len utasításokkal való irá­nyítást. Fontos követelmény az is, hogy a vállalati gazdálkodás szervezete alkalmazkodjék az országos mechanizmushoz. A \ állalati szervezet és ügyrend a vállalati össztevékenységet átfogó rendszer. Tartalmazza az egyes funkcionálás osz­tályok kapcsolatait, az egyes gyáregységek, üzemek és mű­helyek tevékenységi viszo­nyát. Voltaképpen arra való, hogy a vállalati központ aka­ratát a végrehajtó szervek­hez, a dolgozókhoz eljuttas­sa, érvényesülését ^biztosítsa. Hasonlóan a népgazdasági mechanizmushoz, a vállalati szervezet is akikor működik jól, ha a hatáskörén belül »félautomatikusan« képes Helyére kerül a panel. Hirdetmény — A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR ÉRTESÍTI mindazo­kat a férfi dolgozókat, akik a folyó évi üzemre szóló felvételi értesítésüket már megkapták, de a kiértesítés napján nem jelentek meg, baleseti oktatás és munkaruha átvétele céljából haladéktalanul, de legkésőbb IX. 7-IG jelentkezzenek, mert munkahelyükre jelentkezésük el­maradása esetén más személyt vagyunk kénytelenek beállítani. FÉRFI DOLGOZÓKAT A GYÄR MÉG FÖL­VESZ. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán reggel 7 órától du. 4 óráig. (4124) Örvendetes gond: mindenkinek munkát adni Szép termésátlagok Várdán (Tudósitóntktól.) A várdai Üj Élet Termelő- szövetkezetben hallottuk Krámmer József tsz-einöktől: — Nálunk az a gond, hogy minden tsz-tagnak munkát adjunk. A várdadaknak nem kell kétszer mondani, hogy ezt vagy azt a tennivalót el kell végezni. A vezetők összeforr­tak a tagsággal. Ennek kö­szönhető, hogy szépek a ter- méseredmén yek. Augusztus első télében vé­geztek az aratással, cséplés­sel. A 367 holdon 53 vagon búza termett. Ilyen jó ter­mésre nem emlékeznek a várdaiak. A tarlóhántást is befejezték alkotmányunk ün­nepére, sőt 100 holdon a másodvetésű növények magja is a földbe került. A múlt hónap végére elvégezték a silózást is. Annyi szálas takarmányuk^ — vöröshere, lucernaszéna — termett, hogy három évig is elég lesz. Már az első ka­szálásból 80 vagon takar­mányt kazlaztak, pedig csak 27 vagon az évi szükséglet. A tagoknak házhoz szállítják a jó minőségű pillangós és zöldtakarmányt. Szeptember elsején hozzáfogtak az ősziek magágyának előkészítéséhez. Gépek hasítják a barázdát, s október végéig elvetik az őszi árpát és a búzát. Cu­korrépából 220—230 mázsára számítanak holdanként, bur­gonyából száz mázsa körüli, kukoricából a tervezett átlag várható. Látva a tsz szép eredmé­nyeit, többen hazajöttek dol­gozni. 32 forintot terveztek egy munkaegységre, ez 10 forint prémiummal növekszik egységenként. Szeptember 1-e volt -a ha­táridő. Az ÉM Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói vállalták, hogy leállítanak negyvenöt oszlo­pot, elhelyeznek harminchat rácsos tartószerkezetet, be­emelnek a helyére Kétszáz- nyolcvannyolc panelt. Az építők állták szavukat. A Nagyatádi Konzervgyár ha­talmas üzemcsarnoka lábra állt. Ahol egy héttel ezelőtt még kopasz oszlopok voltak, ott is helyére került a rá­csos tartószerkezet. — Tizeneggyel többet rak­tunk fel, mint terveztük — mondja Csepregi József fő­művezető. A tervben nem szerepelt, a segédmunkásbrigád azon­ban elvégezte a betonozást. Kilencvenhat panel j beemelé­se és betonozása van még hátra. — Szeretnénk végezni vele szeptember 7-re — így a főművezető. Az összehangolt munka, a lelkesedés tette lehetővé, hogy elérjék ezt az ered­ményt az építők. A segéd­munkás-, a lakatosbrigád, Takács Sándor ács és min­denki, aki ezen az építkezé­sen van, kitett magáért. Bárczi János darus a Buda­pesti Gépesítő Vállalat dol­gozója. Nagyatádi lakos lé­vén szívvel-lélekkel dolgo­zott, hogy teljesíthessék tár­sai a vállalásukat. Az irodában éppen számol­tak, amikor Atádon jártunk. Augusztusban több mint négymillió forint termelési értéket produkált ez a mun­kahely. S már készülnek a következő munkára: a szigetelésére. Nem lesz köny- nyű, hiszen bituperlittel szi­getelnek. Ez a második épít­kezés az országban, ahol ezt a módszert alkalmazzák. cselekvések megindítására, szabályozására. A nagyválla­latokon belül a hatásköröket és a felelősséget úgy célszerű meghatározni, hogy a válla­lati Vezetők ne legyenek kénytelenek minduntalan be­avatkozni a több lépcsővel lejjebb levő egységek, veze­tők tevékenységébe. Olyan ügyviteli, érdekeltségi, alá­ás fölérendeltségi rendszerre van szükség, hogy a külön­böző szintű vezetők önálló­sága a lehető legteljesebb legyen. Az új irányítási rendszer­ben a vállalatok önállósága, kezdeményezési lehetősége és felelősségvállalása megnő. Fontossá válik a vállalkozó­kedv és a mozgékonyság, köz­vetlen kapcsolat jön létre a vállalat és a piac között. A vállalat több anyagi erőfor­rással önállóan rendelkezik, így a vállalati tevékenység jó része is átalakul. Szükség lesz az eddiginél alaposabb közgazdasági elemző munká­ra, a beszerzési és az érté­kesítési piacok kutatására, a fejlesztő részlegek megerősí­tésére stb. Megváltozik a gyáregységek és a nagyvál­lalati központ viszonya. A döntések egy része — a velük járó felelősséggel — alsóbb szintre kerül. tylindebből az következik, hogy a vállalat belső műkö­dése is megváltozik. Régi szervezetű vállalati appará­tussal, régi ügyrendekkel, avult szisztémákkal nem le­het az új követelményeknek megfelelni! Mint ahogyan az országos gazdaságpolitika megköveteli a vele össz­hangban álló érvényesülési mechanizmust, éppen úgy a vállalati célok rendszere is csak a vele összhangban ál­ló szervezeti működéssel va­lósulhat meg. Ennek öntevé­keny előkészítésén már most időszerű gondolkodni. Dr. Pirityi Ottó Laura aut a csarnoK. Rossz emlékű inasévek, ke­nyérgond, vándorlás és mun­kanélküliség sok-sok meg­aláztatással: ez volt az ifjú­sága. Az első világháborúból hordágyon került haza. Húsz hónapig feküdt súlyos bete­gen. Felgyógyulása után to­vább folytatta az elkesere­dett küzdelmet a megélheté­sért, a nyolctagú család bol­dogulásáért. A nyugodt öreg­kor helyett további küszkö­dés, kitaszítottság, végtelen­nek látszó kálvária várt rá. Nyolcvanadik születésnap­ját szociális otthonban érte meg Nagy János. Hosszú idő után itt látták újra moso­lyogni; lassan visszatért élet­kedve, s újra kereste az em­berek társaságát A délutánokon csöndben üldögél a terebélyes fák alatt, és gyermekeire gondol. Egy­formán szerette mind a ha­tot Jó szabású, tiszta öltöny- l m,, gallérra kihajtott ing­ben olvasgat a hosszú kerti asztal egyik végében. Ami­kor szólítják, fürgén, kato­násan közeledik. Azok közé az öregek közé tartozik, akik nem szoktak hozzá a gyako­ri látogatókhoz. — A szemem és a lábam lassacskán cserbenhagy _— mondja, amikor egészsége felől érdeklődöm. — A sok küszködés, az örökös meg­erőltetés nyomoréka lettem. Élete java részében szolga­ember volt. Segesden, .Gyu- gyon, 'Répáson, Szennában, Lengyeltótiban, Szollősgyörö- kön dolgozott. Grófokat, ban­kosokat. papokat szolgált; valamennyit már el sem tud­ja mondani, kiket « Gazdasági épületekben laktunk. Bútorunk egy úgy- ahogy kipofozott használt szekrényből, két ágyból és egy nagy ládából állt. Ebbe a ládába költözködéskor min­denünk belefért. Négy fiam és két lányom volt,, akkor még kiskorúak. Ahogy nőt­tek, velük nőtt a gond is. Amit a két kezemmel össze­kapartam, mindent rájuk ad­tam. Amikor már végképp nem bírt a munkával, arra számí­tott, hogy meghúzhatja majd magát gyerekei, unokái kö­rében. Pápán szívesen fogad­ták, de csakhamar tudomá­sára hozták, hogy kellemet­len nyűg. Lellén élő fiánál sem maradhatott sokáig. Hol az egyik, hol a másik család­tag tette szóvá, hogy útjuk­ban van. A bíróság szülőtar­tási díjat ítélt meg Nagy Já­nos részére. Ezek a 40—50 forintok sem mindig érkez­tek meg az eltartásra szoru­ló idős ember kezéhez. Két gyereke egyáltalán nem fize­tett. A Látrány melletti Pó- saitanyán élő lánya befogad­ta ugyan, de az akadozva érkező tartásdíjból havonta 150 forintot magának köve­telt mondván, ingyen még a saját apját sem tartja el. Já­nos bácsi szó nélkül fize­tett, sőt örült, ha maradók filléreiből valamivel meg­lephette a családot. Lánya még így is elégedetlenkedett. — Egyszer elém állt, hogy ennyiért nem tart el, . keres­sek más gazdát magamnak. Amikor megkérdeztem tőle, hogy ő mit fizetett, amiért én fölneveltem, kétszer ar­cul csapott — motyogja fá­tyolos szemmel a hófehér ha­jú ember. Remegő szája szé­le lefelé görbül. — Pofon ütött, és kilökött a házból. Szöllősgyörökön ismerősök fogadták be. Egy nyári kony­hában lakott mint albérlő havi száz forintért. Kétszáz­húsz forintból. Nemsokára innen is mennie kellett, mert a tulajdonos közölte vele, hogy szeretne elköltözni, és a házát eladja. Gyerekeinél ezután már nem is próbálkozott... s Csontos ujjaival görcsösen szorítja az uzsonnás zacskót, és kiábrándult, keserű mo­sollyal néz maga elé. — A Gyula fiamon nagyon csodálkozom. Amikor Len­gyeltótiban laktunk, sokat betegeskedett. Hányszor vir- rasztottam reggelig az ágyá­nál, hogy aggódtam érte?! Az orvosnak búzával fizettem. ... Az ebédet a felesége hordta utána; ő csak bele- kanalaaott, a többit haza­küldte, hogy vacsorára is jusson a gyerekeknek ... — Mindegyiket nagyon szerettem. Előttem egyik se volt se jobb, se szebb a má­siknál. Hangja bizonytalan lesz, küszködik a gondolattal, hogy kimondja-e: őt egyik se szereti! __A Bandi fiam már volt i tt egyszer. Szombatra is ígérte, biztosan eljön, ö ke­res legkevesebbet közülük A pénzt mindig személyesen hozza el. Kerékpárral jön Balatonboglárról Kálman- csáig. A többiek, akik ren­dezett, jó körülmények kö­zött élnek, most sem törőd­nek velem. Szollősgyörököt elhagyva Lelle, Boglár felé indult. Napközben pénz nélkül, éhe­sen, céltalanul ődöngött, éj­szaka a vasúti várótermek­ben aludt. Három éjjel az út menti árokban heveredett le, egy télikabát volt a taka­rója. A harmadik éjszaka annyira megfázott, hogy haj­naltájt vacogva bekopogott Goldschmidt Jenőékhez, és egy kis meleg helyért kö- nyörgött. Tartásdíjából 100 forintot ajánlott fel a nádpal­lóból összetákolt zugért. A szegényen, kilencedmagukkal élő Goldschmádték nem fo­gadták el a pénzt, sót meg­kínálták a szerencsétlen em­bert időnként egy kis meleg étellel is. A telet ebben a bádoglemez tetejű épületben töltötte, ahol ugyanolyan hi­deg volit, mint az udvaron. Ezután még fél év telt el, mire megérkezett a szociális otthonba szóló beutalója. Akadozó lépéseikkel kikísér a kapuig, közben tovább be­szélgetünk. — Láttam a televízióban egy filmet, és nem tudom elfelejteni. Gyermekeikben csalódott öreg szülőkről szólt, akik magukra maradtak. Amíg csak tartott a film, mindig a saját gyerekeimre gondol­tam. Szinte őket láttam. Mit gondol, vajon ők is végig­nézhették ezt a filmet? Én nem tudtam aludni azon az éjszakán. Vajon ők? ... Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents